Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

november 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

A Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió (DKMT) jövöje

2012.02.07. 12:02 12nyil

 

2004.11.16 | 09:58 A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió új hírszolgáltatása

 

A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió új, internetes hírszolgáltatást indított. A www.triplexregio.net címen található hírportál magyar, román, szerb és angol nyelven tájékoztat a regionális és európai együttműködés eseményeiről, a határon átnyúló kapcsolatokról. Emellett számos más, hasznos, többnyelvű on-line szolgáltatás is található itt. A TriplexRegioNet-nek, a DKMT Regionális Irodája (www.dkmt.hu) virtuális Információs Központjának létrehozója és működtetője a Regionális Média Alapítvány, partnerségben Csongrád Megye Önkormányzatával és a DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökséggel. A TriplexRegioNet az EU Délkelet-Európai Stabilitási Paktuma: az „Esély a Stabilitásra Közalapítvány" és a PHARE CBC támogatásával, a térség média- partnerségi rendszerének kialakításával és brüsszeli sajtókapcsolatai segítségével igyekszik az eurorégió polgárai, a döntéshozók, a szakmai szervezetek, önkormányzatok számára minél szélesebb körű tájékoztatást adni az eurorégiós és európai ügyekről. A hírportál „gazdái" felkérik az érdeklődőket, hogy keressék fel azt, és írják meg véleményüket, ötleteiket a portál vendégkönyvébe, vagy az info@triplexregio.net címre. Amennyiben olyan közérdekű hírt, információt szeretne közzétenni, amely a DKMT Eurorégió közönségének érdeklődésére tarthat számot, írják meg azt az office@triplexregio.net címre. A hírportált interaktív módon, a látogatók igényeinek megfelelően szeretnék működtetni.

Romániai Magyar Szó

Forrás: http://erdely.ma/hirek.php?id=7110&cim=a_duna_koros_maros_tisza_euroregio_uj_hirszolgaltatasa

 

 

 

Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió

Bomlás határok nélkül



Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János

Hétfõ, 2009. december 07., 07.00

Először Jász-Nagykun-Szolnok lépett ki a DKMT-ből, majd következett Békés megye, most pedig Hunyad önkormányzata intett búcsút az 1997-ben nagy tervekkel és elánnal létrehozott eurorégiónak. Mai riportunkban utánanéztünk, ki következhet még, milyen a viszonya Aradnak, Temesvárnak az eredeti funkcióját lassan elveszítő DKMT-hez.

 

 

Arad

Egy éve semmi

– Dan Ivan megyei elnök idejében még pezsgett az élet Aradon a DKMT körül, aztán amikor Iosif Matula lett az elnök, úgy jellemezhetnénk, hogy valamennyire mozgott a dolog, de körülbelül egy éve, amióta Nicolae Ioţcu elnökli a megyei önkormányzatot, teljesen kitörlődött a hétköznapokból – pörgette vissza az eseményeket a Nyugati Jelennek Bölöni György megyei RMDSZ-es tanácsos, az európai integrációs, fejlesztési-stratégia szakbizottságának titkára.

Bölöni úgy véli, a DKMT működésének természetesen mindig is volt politikai nyomatéka, a politika volt “a felszínen”, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a munka dandárját, az előkészítéseket stb. a munkacsoportok végezték. A DKMT egyébként három vezetői fórumra épült fel: az elnökök tanácsa képviselte a politikai szeletet, a konzultatív tanácsban már közhivatalok is részt vettek, és léteznek még a szakemberekből álló munkacsoportok, amelyek, mint említettük, előkészítették a közös projekteket, elképzeléseket. Ezek a munkacsoportok tették le az asztalra az együttműködési terveket.

A lényeg most, hogy Arad megye tekintetében egy éve semmiféle kapcsolattartás nincs a DKMT-vel.

– Ezt két dologgal magyaráznám: az egyik, hogy a jelek szerint a mostani elnökség más irányt szabott az Arad Megyei Önkormányzatnak, a másik pedig, hogy az elmúlt időszakban zsúfolt volt a politikai eseménynaptár, egymást követték a választások, s ez kihatott a DKMT-ben való tevékenységre is – keresett magyarázatokat Bölöni. – Így aztán most azt sem tudjuk, hogy mit akarnak, például, a magyarországi megyék, nincs miről tárgyalni sem – tette hozzá.

Békés megye két évvel ezelőtti, Hunyad mostani kilépése viszont a DKMT-szkeptikusok malmára hajtja a vizet, mert bebizonyítja, hogy annak idején politikai kényszer hajtotta össze ezeket a megyéket, és képtelenség közös pontokat találni Hunyad és Bács-Kiskun vagy a Vajdaság között. De hasonlóan nagyítóval kellene kutakodni Araddal kapcsolatban is, amelynek eddigi legfontosabb külföldi partnermegyéjének Békés bizonyult.

– Már a megalakuláskor látszott, hogy erőltetett a dolog, viszont az Európai Unió felé kacsingató Magyarországnak, Romániának mutatni kellett valamit. Éveken át jó volt példálózni a DKMT-vel, elmondani, hogy itt ilyen is van – magyarázta Bölöni. – Igaz, szerintem nem volt éppen rossz kezdeményezés, meg kellett ezt is próbálni, és azt senki nem tudta akkor megjósolni, mi lesz az unióba való lépést követően. Csak egy példát: más helyzetben volt akkor a Vajdaság, és más helyzetben van most, amikor a jelek szerint kibővített autonómiát kap Belgrádtól. S hogy ne csak a DKMT erőltetett összerakását említsem, hasonlóan tákolt a Nyugati Fejlesztési Régió, az ADR Vest is, bebizonyítva, ideje lenne komolyan foglalkozni az RMDSZ régióátalakítási törvénytervezetével. S visszatérve még a DKMT-re, szerintem komolyan el kellene gondolkodniuk a még megmaradt tagoknak, hogy vagy felturbózzák a tevékenységet, vagy a megyék más-más struktúrában folytatják – mondta még Bölöni György.

Úgy tűnik, Arad megyét egyhamar nem fogja érdekelni a DKMT, mert a határon átnyúló kapcsolatok keretében számára tökéletesen elég Békés megye, s ezt a társulást, a közös projekteket támogatja a két kormány is.

 

 

Hunyad

Ráfizetéses

Tizenkét év részvétel után múlt hétvégén Hunyad megye kilépett a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégióból.

Mircea Moloţ megyei tanácselnök kezdeményezte a lépést, mivel ötéves tapasztalata szerint Hunyad megye nem húzott hasznot a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun, a romániai Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből, valamint a szerbiai Vajdaság autonóm tartományból álló DKMT eurorégióból. Mérlegelése szerint a DKMT-tagság kevés hasznot hozott, több volt a ráfizetés.

Az utóbbi években például csak két konkrét közös program valósult meg. Az egyik az eurorégió turisztikai népszerűsítéséről szólt, amelybe Hunyad megye is bekapcsolódott, a másik a katasztrófavédelmi felkészülés, ami a 2005-ös nagy bánsági áradás nyomán indult be, amikor a magyarországi szakemberek segítettek a károk legyőzésében. Ebből kiindulva a DKMT tagmegyéinek katasztrófavédelmi igazgatói közös kiképzéseken vettek részt, a magyarországiak irányításával, ismertette a helyzetet Dan Crişan, a megyei tanács külkapcsolati osztályának vezetője.

Volt azonban egy harmadik elképzelés is: hogy az egészségügyi biztosítást terjesszék ki az egész eurorégióra. Ebből nem lett semmi, mert a három ország minisztériumi beleegyezése lett volna szükséges, s ezt nem kapták meg.

A DKMT többi programja határokon átnyúló kezdeményezések. Arad, Temes és Krassó-Szörény számára ezek bizonyára előnyt jelentenek, Hunyad azonban nem határmegye, nem vehet részt ilyesmiben, szögezte le Dan Crişan. Az évi 12 000 euró körüli tagdíj viszont egyforma mindenki számára. Eddig Hunyad megye összesen olyan 100 000 eurónyi tagdíjat fizetett be, az ebből származó haszon viszont meg sem közelíti a befektetést.

Gazdasági válság idején, amikor nadrágszíj-megszorításra került sor, minden kiadást többszörösen meg kell fontolni. A DKMT-tagság ezen a rostán bukott el, hangsúlyozta Marin Butar, a megyei tanácselnök szaktanácsadója.

Főleg, ha figyelembe veszszük, hogy Hunyad megye és a nyugat-magyarországi Vas megye évek óta testvérmegyei kapcsolatot épített ki. Noha az sem túl szoros, e téren lényegesen több konkrét együttműködés történt, mint az eurorégiós viszonyban.

 

 

Temes

A megye a DKMT „kemény magjához” tartozik

Az 1997. november 21-én létrehozott Duna–Körös–Maros–Tisza regionális együttműködés fő kezdeményezői és éltetői magyar részről Csongrád megye, román részről Temes megye, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány. A DKMT eurorégió napja alkalmából idén tizenkettedik alkalommal nyílt meg a román–magyar–szerb hármas határ. Az ország legnyugatibb pontján, a Triplex Confinium határkőnél megtartott hagyományos határnyitó ünnepségen évente részt vesz a DKMT eurorégió elnöksége, a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági elöljárók, a három országból érkezett polgárok. Ez alkalomból minden évben mezei futóversenyt rendeznek a hármashatár-kőnél, kulturális és sportrendezvényeket tartanak az évente két napra átjárhatóvá váló hármas határ térségében.

A határnyitás napjára időzítik a DKMT eurorégió éves közgyűlését is, amelyet a három országban felváltva tartanak meg, idén a vajdasági Magyarkanizsán volt a sor. A DKMT eurorégió soros elnökségét idén Constantin Ostaficiuc Temes megyei tanácselnök vette át, aki lapunknak elmondta: rendkívül fontosnak tartja az eurorégió EGTC-ként (Európai Területi Együttműködési Csoportosulás) való bejegyeztetését, ami Brüsszelben bejegyzett jogi személyiséget és új típusú pályázati lehetőségeket biztosítana a régiónak. A DKMT-elnök szerint a válság idején vannak olyan gazdasági problémák, amelyekre könnyebb regionális szinten megtalálni a megoldást, mint országos megközelítésben. Ilyen közös projekt a Triplex Confinium Ipari Park létrehozása a hármas határ térségében, amely országonként 35-35 hektáron terül majd el, összesen mintegy 100 hektáros területe lesz. A romániai részen, Óbéb község határában mintegy 40 cég bérelhet majd parcellát, ipari termelők és szolgáltatók egyaránt. Az idén szeptemberben bemutatott hatástanulmány szerint a Nagyszentmiklóstól Óbébig terjedő kistérség számára 3000 új munkahely létesítését jelenti majd a Triplex Confinium Ipari Park, amely azért is vonzó lesz a külföldi befektetők számára, mert mindhárom ország különféle kedvezményeket biztosít majd a számukra.

Ostaficiuc lapunknak azt is elmondta: a legutóbbi DKMT- közgyűlés során javasolta a közel 300 éves sörgyáráról híres Temesvár felvételét a DKMT turisztikai útvonalainak célpontjai közé. Az eurorégió jellegzetes bora a kadarka, amelyet a régió területén mindhárom országban termelnek. A közgyűlés azt is jóváhagyta, hogy a DKMT-logó rákerülhet a régióban termelt kadarka-borok címkéjére.

A folyamatban levő közös DKMT-projektek közül Jana Lavrits Temes megyei szóvivő szerint érdemes kiemelni az ERIC Információs Központot, amely négynyelvű – magyar, szerb, román, angol – folyamatosan frissülő online hírszolgálat. Az www.ericinfo.eu címen elérhető portál friss hírekkel, riportokkal, háttérelemzésekkel segíti a térség lakóinak tájékoztatását, a régióbeli élő rádióműsorok is hallgathatók rajta.

Közös DKMT-árvízvédelmi akciócsoport létesült, amelynek központját Temesvár közelében, Gyüreg határában hozták létre. A 2005-ös nagy bánsági árvízhez hasonló katasztrófahelyzet esetén a gyors reagálást egy árvíz-előrejelző mobil monitoring rendszer és egy bárhol bevethető, jól felszerelt mentőcsapat biztosítja. A csoportot a legkorszerűbb eszközökkel, többek között egy “mobil faluval” is ellátták, amely kitelepítések esetén bázisként áll a mentőcsapatok rendelkezésére. Egy másik, határon átnyúló közös DKMT- projekt a nemzetközi egészségbiztosítási kártya kidolgozás alatt álló bevezetése, amelynek alapján az eurorégióban élő polgárok mindhárom országban jogosultak lennének bizonyos orvosi ellátásokra.

A DKMT eurorégió kronológiája

1992 – együttműködési megállapodás Temes és Csongrád megyék között

1992 – együttműködési megállapodás Arad és Békés megyék között

1994 – javaslattervezet egy háromoldalú interregionális együttműködésre Arad, Temes, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és a Vajdaság között

1994–1997– az együttműködés intézményi kereteinek létrehozását célzó folyamatos háromoldalú erőfeszítések történtek

1997. november 21.– az együttműködés hivatalos alapokmányának aláírása Szegeden

1997. december – megállapodás a DKMT szakszervezeteinek együttműködéséről

1997– 1. soros elnök Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke

1998. február – Kamarai Nyilatkozat a DKMT gazdasági kamaráinak együttműködéséről

1998. május 30. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a hármashatár-kőnél

1998. nyara – DKMT Ifjúsági tábor Kishomokon

1998 – 2. soros elnök Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke

1999 – Az EURO-TRIO eurorégiós újság első számának megjelenése

1999. március – Elnökök Fóruma temesvári ülésének döntése a közös pénzalap és a DKMT irodájának létrehozásáról

1999 – 3. soros elnök Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács elnöke

2000. május 27. – a DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, a DKMT irodájának ünnepélyes megnyitása

2000 – 4. soros elnök Caius Parpală, az Arad Megyei Tanács elnöke

2000 – A DKMT Gazdaságfejlesztési koncepciója elkészül

2000 – Az EuroRégió című magazin első megjelenése PHARE-támogatással.

2000 – A DKMT  Stratégiai koncepciójának elkészülte PHARE Credo- támogatással

2000. október – A Kiszombor–Csanád határátkelőhely megnyitása PHARE-támogatással

2001 – 5. soros elnök Ðorðe Ðukic, a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottságának elnöke

2002. november 21. – A DKMT ötéves évfordulójának megünneplése Temesváron

2002 – 6. soros elnök Dan Ioan Tipoş, a Temes Megyei Tanács elnöke

2002 – Megjelent az Eurorégió számokban című statisztikai kiadvány

2002 – A DKMT elhatározza, hogy egy közös tulajdonú közhasznú társaságot hoz létre

2003. május 24. – Megalakult a DKMT Fejlesztési Ügynökség Kht. Átalakul a Regionális Együttműködés, az Elnökök Fórumát felváltja a kibővült közgyűlés, melyhez csatlakoznak a kamarák, a civilszervezetek, az egyetemek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek is, valamint taggá válnak a városok (Békéscsaba, Szabadka, Szeged)

2004. május 22. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél

2004 – 7. soros elnök Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke

2004. november – A DKMT eurorégió bemutatkozik Berlinben

2005 – Első magyar–román közös kormányülés

2005. május 28. – Dr. Somogyi Ferenc, a Magyar Köztársaság külügyminiszterének, Mihai-Răzvan Ungureanu, Románia külügyminiszterének, Vuk Draskovic, Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója;

A DKMT Stratégiai Tervének elfogadása.

2005 – 8. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke

2006 – 9. soros  elnök Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke

2006 – Második magyar–román közös kormányülés.

2006. április 19. – Második külügyminiszteri találkozó Újvidéken.

Dr. Somogyi Ferenc, a Magyar Köztársaság külügyminiszterének, Mihai-Răzvan Ungureanu, Románia külügyminiszterének, Vuk Draskovic, Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója

2006. május 27. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél

2007. június 2. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél

2007 – Harmadik magyar–román közös kormányülés

2007. június 1. – Békés megye kilép a DKMT-ből

2007. június 2. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél

2007 – 10. soros elnök Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke

2007. november 21. – A DKMT tízéves évfordulójának megünneplése Temesváron

2008 – a 11. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány

2009. május – A DKMT Kht. DKMT Nonprofit Közhasznú kft.-ként működik tovább

2009. november – Hunyad megye kilép a DKMT-ből

Forrás: http://www.nyugatijelen.com/riport/bomlas_hatarok_nelkul.php

 

Mi lesz vajon a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió jövője?

 

1. Már a név is nagyon erőltetett.

2. Miért nem lehetne egyszerűen Dél-Alföld a neve? Mert földrajzi értelemben ez így egy tájegység.

3. Történelmi szempontból is meg lehetne közelíteni a kérdést:

- Ajtony területe (I. István tevékenységéig sikeres önálló gazdaságpolitikát folytató terület)

- Temesköz (külön szandzsákság Temesvárban ugyanúgy, mint Budán, a Török korban)

- Temesi bánság (az osztrák-török békeszerződés értelmében még egy ideig ez a terület a törököké maradt, amit aztán később ki is ürítettek, de ez az idő elég volt ahhoz, hogy a Rákóczi-szabadságharc elkerülje ezt a területet, és így később könnyű volt ezt a térséget fejleszteni.)

 

A valós együttműködés működik az EU külön támogatása nélkül is.

 

Mindazonáltal meg vagyok róla győződve, hogy van jövője ennek a térségnek, de nem így.

Mert meg van írva:

„…az Isten országa igazság, békesség és Szent Lélekben való öröm” (Rm 14, 17.)

 

És hiába egyeznek meg emberek úgy, hogy az igazságot (akár isteni, akár történelmi) kihagyják, az nem fog működni.

A hazugság működtetéséhez mindig több energia kell, mint az igazságéhoz.

 

De ahol még az aradi vértanukról sem illik megemlékezni Aradon… ott csak egy műigazság lehet jelen, semmi más.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem magyarország pénz magyarok kapitalizmus befektető prófécia gazdasági csoda avarok cégtulajdonos

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr684074926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása