2004.11.16 | 09:58 A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió új hírszolgáltatása
Romániai Magyar Szó
Forrás: http://erdely.ma/hirek.php?id=7110&cim=a_duna_koros_maros_tisza_euroregio_uj_hirszolgaltatasa
Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió
Bomlás határok nélkül
Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János
Hétfõ, 2009. december 07., 07.00
Először Jász-Nagykun-Szolnok lépett ki a DKMT-ből, majd következett Békés megye, most pedig Hunyad önkormányzata intett búcsút az 1997-ben nagy tervekkel és elánnal létrehozott eurorégiónak. Mai riportunkban utánanéztünk, ki következhet még, milyen a viszonya Aradnak, Temesvárnak az eredeti funkcióját lassan elveszítő DKMT-hez.
Arad
Egy éve semmi
– Dan Ivan megyei elnök idejében még pezsgett az élet Aradon a DKMT körül, aztán amikor Iosif Matula lett az elnök, úgy jellemezhetnénk, hogy valamennyire mozgott a dolog, de körülbelül egy éve, amióta Nicolae Ioţcu elnökli a megyei önkormányzatot, teljesen kitörlődött a hétköznapokból – pörgette vissza az eseményeket a Nyugati Jelennek Bölöni György megyei RMDSZ-es tanácsos, az európai integrációs, fejlesztési-stratégia szakbizottságának titkára.
Bölöni úgy véli, a DKMT működésének természetesen mindig is volt politikai nyomatéka, a politika volt “a felszínen”, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a munka dandárját, az előkészítéseket stb. a munkacsoportok végezték. A DKMT egyébként három vezetői fórumra épült fel: az elnökök tanácsa képviselte a politikai szeletet, a konzultatív tanácsban már közhivatalok is részt vettek, és léteznek még a szakemberekből álló munkacsoportok, amelyek, mint említettük, előkészítették a közös projekteket, elképzeléseket. Ezek a munkacsoportok tették le az asztalra az együttműködési terveket.
A lényeg most, hogy Arad megye tekintetében egy éve semmiféle kapcsolattartás nincs a DKMT-vel.
– Ezt két dologgal magyaráznám: az egyik, hogy a jelek szerint a mostani elnökség más irányt szabott az Arad Megyei Önkormányzatnak, a másik pedig, hogy az elmúlt időszakban zsúfolt volt a politikai eseménynaptár, egymást követték a választások, s ez kihatott a DKMT-ben való tevékenységre is – keresett magyarázatokat Bölöni. – Így aztán most azt sem tudjuk, hogy mit akarnak, például, a magyarországi megyék, nincs miről tárgyalni sem – tette hozzá.
Békés megye két évvel ezelőtti, Hunyad mostani kilépése viszont a DKMT-szkeptikusok malmára hajtja a vizet, mert bebizonyítja, hogy annak idején politikai kényszer hajtotta össze ezeket a megyéket, és képtelenség közös pontokat találni Hunyad és Bács-Kiskun vagy a Vajdaság között. De hasonlóan nagyítóval kellene kutakodni Araddal kapcsolatban is, amelynek eddigi legfontosabb külföldi partnermegyéjének Békés bizonyult.
– Már a megalakuláskor látszott, hogy erőltetett a dolog, viszont az Európai Unió felé kacsingató Magyarországnak, Romániának mutatni kellett valamit. Éveken át jó volt példálózni a DKMT-vel, elmondani, hogy itt ilyen is van – magyarázta Bölöni. – Igaz, szerintem nem volt éppen rossz kezdeményezés, meg kellett ezt is próbálni, és azt senki nem tudta akkor megjósolni, mi lesz az unióba való lépést követően. Csak egy példát: más helyzetben volt akkor a Vajdaság, és más helyzetben van most, amikor a jelek szerint kibővített autonómiát kap Belgrádtól. S hogy ne csak a DKMT erőltetett összerakását említsem, hasonlóan tákolt a Nyugati Fejlesztési Régió, az ADR Vest is, bebizonyítva, ideje lenne komolyan foglalkozni az RMDSZ régióátalakítási törvénytervezetével. S visszatérve még a DKMT-re, szerintem komolyan el kellene gondolkodniuk a még megmaradt tagoknak, hogy vagy felturbózzák a tevékenységet, vagy a megyék más-más struktúrában folytatják – mondta még Bölöni György.
Úgy tűnik, Arad megyét egyhamar nem fogja érdekelni a DKMT, mert a határon átnyúló kapcsolatok keretében számára tökéletesen elég Békés megye, s ezt a társulást, a közös projekteket támogatja a két kormány is.
Hunyad
Ráfizetéses
Tizenkét év részvétel után múlt hétvégén Hunyad megye kilépett a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégióból.
Mircea Moloţ megyei tanácselnök kezdeményezte a lépést, mivel ötéves tapasztalata szerint Hunyad megye nem húzott hasznot a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun, a romániai Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből, valamint a szerbiai Vajdaság autonóm tartományból álló DKMT eurorégióból. Mérlegelése szerint a DKMT-tagság kevés hasznot hozott, több volt a ráfizetés.
Az utóbbi években például csak két konkrét közös program valósult meg. Az egyik az eurorégió turisztikai népszerűsítéséről szólt, amelybe Hunyad megye is bekapcsolódott, a másik a katasztrófavédelmi felkészülés, ami a 2005-ös nagy bánsági áradás nyomán indult be, amikor a magyarországi szakemberek segítettek a károk legyőzésében. Ebből kiindulva a DKMT tagmegyéinek katasztrófavédelmi igazgatói közös kiképzéseken vettek részt, a magyarországiak irányításával, ismertette a helyzetet Dan Crişan, a megyei tanács külkapcsolati osztályának vezetője.
Volt azonban egy harmadik elképzelés is: hogy az egészségügyi biztosítást terjesszék ki az egész eurorégióra. Ebből nem lett semmi, mert a három ország minisztériumi beleegyezése lett volna szükséges, s ezt nem kapták meg.
A DKMT többi programja határokon átnyúló kezdeményezések. Arad, Temes és Krassó-Szörény számára ezek bizonyára előnyt jelentenek, Hunyad azonban nem határmegye, nem vehet részt ilyesmiben, szögezte le Dan Crişan. Az évi 12 000 euró körüli tagdíj viszont egyforma mindenki számára. Eddig Hunyad megye összesen olyan 100 000 eurónyi tagdíjat fizetett be, az ebből származó haszon viszont meg sem közelíti a befektetést.
Gazdasági válság idején, amikor nadrágszíj-megszorításra került sor, minden kiadást többszörösen meg kell fontolni. A DKMT-tagság ezen a rostán bukott el, hangsúlyozta Marin Butar, a megyei tanácselnök szaktanácsadója.
Főleg, ha figyelembe veszszük, hogy Hunyad megye és a nyugat-magyarországi Vas megye évek óta testvérmegyei kapcsolatot épített ki. Noha az sem túl szoros, e téren lényegesen több konkrét együttműködés történt, mint az eurorégiós viszonyban.
Temes
A megye a DKMT „kemény magjához” tartozik
Az 1997. november 21-én létrehozott Duna–Körös–Maros–Tisza regionális együttműködés fő kezdeményezői és éltetői magyar részről Csongrád megye, román részről Temes megye, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány. A DKMT eurorégió napja alkalmából idén tizenkettedik alkalommal nyílt meg a román–magyar–szerb hármas határ. Az ország legnyugatibb pontján, a Triplex Confinium határkőnél megtartott hagyományos határnyitó ünnepségen évente részt vesz a DKMT eurorégió elnöksége, a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági elöljárók, a három országból érkezett polgárok. Ez alkalomból minden évben mezei futóversenyt rendeznek a hármashatár-kőnél, kulturális és sportrendezvényeket tartanak az évente két napra átjárhatóvá váló hármas határ térségében.
A határnyitás napjára időzítik a DKMT eurorégió éves közgyűlését is, amelyet a három országban felváltva tartanak meg, idén a vajdasági Magyarkanizsán volt a sor. A DKMT eurorégió soros elnökségét idén Constantin Ostaficiuc Temes megyei tanácselnök vette át, aki lapunknak elmondta: rendkívül fontosnak tartja az eurorégió EGTC-ként (Európai Területi Együttműködési Csoportosulás) való bejegyeztetését, ami Brüsszelben bejegyzett jogi személyiséget és új típusú pályázati lehetőségeket biztosítana a régiónak. A DKMT-elnök szerint a válság idején vannak olyan gazdasági problémák, amelyekre könnyebb regionális szinten megtalálni a megoldást, mint országos megközelítésben. Ilyen közös projekt a Triplex Confinium Ipari Park létrehozása a hármas határ térségében, amely országonként 35-35 hektáron terül majd el, összesen mintegy 100 hektáros területe lesz. A romániai részen, Óbéb község határában mintegy 40 cég bérelhet majd parcellát, ipari termelők és szolgáltatók egyaránt. Az idén szeptemberben bemutatott hatástanulmány szerint a Nagyszentmiklóstól Óbébig terjedő kistérség számára 3000 új munkahely létesítését jelenti majd a Triplex Confinium Ipari Park, amely azért is vonzó lesz a külföldi befektetők számára, mert mindhárom ország különféle kedvezményeket biztosít majd a számukra.
Ostaficiuc lapunknak azt is elmondta: a legutóbbi DKMT- közgyűlés során javasolta a közel 300 éves sörgyáráról híres Temesvár felvételét a DKMT turisztikai útvonalainak célpontjai közé. Az eurorégió jellegzetes bora a kadarka, amelyet a régió területén mindhárom országban termelnek. A közgyűlés azt is jóváhagyta, hogy a DKMT-logó rákerülhet a régióban termelt kadarka-borok címkéjére.
A folyamatban levő közös DKMT-projektek közül Jana Lavrits Temes megyei szóvivő szerint érdemes kiemelni az ERIC Információs Központot, amely négynyelvű – magyar, szerb, román, angol – folyamatosan frissülő online hírszolgálat. Az www.ericinfo.eu címen elérhető portál friss hírekkel, riportokkal, háttérelemzésekkel segíti a térség lakóinak tájékoztatását, a régióbeli élő rádióműsorok is hallgathatók rajta.
Közös DKMT-árvízvédelmi akciócsoport létesült, amelynek központját Temesvár közelében, Gyüreg határában hozták létre. A 2005-ös nagy bánsági árvízhez hasonló katasztrófahelyzet esetén a gyors reagálást egy árvíz-előrejelző mobil monitoring rendszer és egy bárhol bevethető, jól felszerelt mentőcsapat biztosítja. A csoportot a legkorszerűbb eszközökkel, többek között egy “mobil faluval” is ellátták, amely kitelepítések esetén bázisként áll a mentőcsapatok rendelkezésére. Egy másik, határon átnyúló közös DKMT- projekt a nemzetközi egészségbiztosítási kártya kidolgozás alatt álló bevezetése, amelynek alapján az eurorégióban élő polgárok mindhárom országban jogosultak lennének bizonyos orvosi ellátásokra.
A DKMT eurorégió kronológiája
1992 – együttműködési megállapodás Temes és Csongrád megyék között
1992 – együttműködési megállapodás Arad és Békés megyék között
1994 – javaslattervezet egy háromoldalú interregionális együttműködésre Arad, Temes, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és a Vajdaság között
1994–1997– az együttműködés intézményi kereteinek létrehozását célzó folyamatos háromoldalú erőfeszítések történtek
1997. november 21.– az együttműködés hivatalos alapokmányának aláírása Szegeden
1997. december – megállapodás a DKMT szakszervezeteinek együttműködéséről
1997– 1. soros elnök Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke
1998. február – Kamarai Nyilatkozat a DKMT gazdasági kamaráinak együttműködéséről
1998. május 30. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a hármashatár-kőnél
1998. nyara – DKMT Ifjúsági tábor Kishomokon
1998 – 2. soros elnök Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke
1999 – Az EURO-TRIO eurorégiós újság első számának megjelenése
1999. március – Elnökök Fóruma temesvári ülésének döntése a közös pénzalap és a DKMT irodájának létrehozásáról
1999 – 3. soros elnök Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács elnöke
2000. május 27. – a DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, a DKMT irodájának ünnepélyes megnyitása
2000 – 4. soros elnök Caius Parpală, az Arad Megyei Tanács elnöke
2000 – A DKMT Gazdaságfejlesztési koncepciója elkészül
2000 – Az EuroRégió című magazin első megjelenése PHARE-támogatással.
2000 – A DKMT Stratégiai koncepciójának elkészülte PHARE Credo- támogatással
2000. október – A Kiszombor–Csanád határátkelőhely megnyitása PHARE-támogatással
2001 – 5. soros elnök Ðorðe Ðukic, a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottságának elnöke
2002. november 21. – A DKMT ötéves évfordulójának megünneplése Temesváron
2002 – 6. soros elnök Dan Ioan Tipoş, a Temes Megyei Tanács elnöke
2002 – Megjelent az Eurorégió számokban című statisztikai kiadvány
2002 – A DKMT elhatározza, hogy egy közös tulajdonú közhasznú társaságot hoz létre
2003. május 24. – Megalakult a DKMT Fejlesztési Ügynökség Kht. Átalakul a Regionális Együttműködés, az Elnökök Fórumát felváltja a kibővült közgyűlés, melyhez csatlakoznak a kamarák, a civilszervezetek, az egyetemek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek is, valamint taggá válnak a városok (Békéscsaba, Szabadka, Szeged)
2004. május 22. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél
2004 – 7. soros elnök Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke
2004. november – A DKMT eurorégió bemutatkozik Berlinben
2005 – Első magyar–román közös kormányülés
2005. május 28. – Dr. Somogyi Ferenc, a Magyar Köztársaság külügyminiszterének, Mihai-Răzvan Ungureanu, Románia külügyminiszterének, Vuk Draskovic, Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója;
A DKMT Stratégiai Tervének elfogadása.
2005 – 8. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke
2006 – 9. soros elnök Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke
2006 – Második magyar–román közös kormányülés.
2006. április 19. – Második külügyminiszteri találkozó Újvidéken.
Dr. Somogyi Ferenc, a Magyar Köztársaság külügyminiszterének, Mihai-Răzvan Ungureanu, Románia külügyminiszterének, Vuk Draskovic, Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója
2006. május 27. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél
2007. június 2. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél
2007 – Harmadik magyar–román közös kormányülés
2007. június 1. – Békés megye kilép a DKMT-ből
2007. június 2. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél
2007 – 10. soros elnök Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke
2007. november 21. – A DKMT tízéves évfordulójának megünneplése Temesváron
2008 – a 11. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány
2009. május – A DKMT Kht. DKMT Nonprofit Közhasznú kft.-ként működik tovább
2009. november – Hunyad megye kilép a DKMT-ből
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/riport/bomlas_hatarok_nelkul.php
Mi lesz vajon a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió jövője?
1. Már a név is nagyon erőltetett.
2. Miért nem lehetne egyszerűen Dél-Alföld a neve? Mert földrajzi értelemben ez így egy tájegység.
3. Történelmi szempontból is meg lehetne közelíteni a kérdést:
- Ajtony területe (I. István tevékenységéig sikeres önálló gazdaságpolitikát folytató terület)
- Temesköz (külön szandzsákság Temesvárban ugyanúgy, mint Budán, a Török korban)
- Temesi bánság (az osztrák-török békeszerződés értelmében még egy ideig ez a terület a törököké maradt, amit aztán később ki is ürítettek, de ez az idő elég volt ahhoz, hogy a Rákóczi-szabadságharc elkerülje ezt a területet, és így később könnyű volt ezt a térséget fejleszteni.)
A valós együttműködés működik az EU külön támogatása nélkül is.
Mindazonáltal meg vagyok róla győződve, hogy van jövője ennek a térségnek, de nem így.
Mert meg van írva:
„…az Isten országa igazság, békesség és Szent Lélekben való öröm” (Rm 14, 17.)
És hiába egyeznek meg emberek úgy, hogy az igazságot (akár isteni, akár történelmi) kihagyják, az nem fog működni.
A hazugság működtetéséhez mindig több energia kell, mint az igazságéhoz.
De ahol még az aradi vértanukról sem illik megemlékezni Aradon… ott csak egy műigazság lehet jelen, semmi más.