Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

március 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Kapitalizmus 40/31. rész – Az aranyember

2012.02.01. 10:42 12nyil

 

 

Az aranyember

Tartalom

 

Az Aldunán halad a Szent Borbála nevű hajó, Brazovics komáromi keres­kedő tulajdona, melynek kapitánya Tímár Mihály, kormányosa pedig Fabula. A törökök üldözik a hajót, mivel azon utazik Ali Csorbadzsi, kegyvesztett török úr, leányával, Tímeával. A hajó azonban eléri a magyar határt, nem lehet tovább követni. A török parancsnok megbízza Krisztyán Tódort, a minden hájjal megkent, züllött kémet, hogy utazzék Magyarországra, és játssza a török hatóság kezére Csorbadzsit.

 

Tímárék ennivalót akarnak szerezni, és evégből kiszállnak egy hangulatos kis szigeten. Ezen a szigeten csak egy özvegyasszony, Teréza mama él leányával, Noémival. Rózsatermesztéssel foglalkoznak. Életükből a pénzt kikapcsolták, szívélyesen felajánlják, hogy cserélnek szükséges élelmiszereket. Tímea kedvesen Noéminak nyújtja karkötőjét, amit a lány eltol magától. Tímár közbelép: csak ajándékba akarta adni a török lány, így Noémi elfogadja. A kies környezetben uzsonnához terítenek, de ekkor váratlan esemény zavarja meg az idillt. Befut Krisztyán Tódor, és bemutatkozik, mint Noémi vőlegénye. Teréza mama titkon inti Tímárt, hogy ez veszélyes ember, az ő férjét Krisztyán apja tette tönkre, és fia sem különb, a törököknek kémkedik. Ali Csorbadzsi is észreveszi a gyanús körülményeket, és sürgősen indulni akar. Amikor a vendégek távoznak, Krisztyán pénzt kér Teréza mamától, és mivel az nem tud adni, egyszerűen elveszi az arany karperecet.

A Szent Borbála folytatja útját, Ali Csorbadzsi nagy elhatározásra jutott, hosszan elnézi alvó leányát. Fabula mutatja Tímárnak, hogy milyen vörös a hold, a hajósbabona azt tartja, ilyenkor meghal valaki. És valóban, Csorbadzsi megírja végakaratát, majd mérget vesz be. Ezután magához rendeli Tímárt, és közli, hogy ő a törököktől csak saját vagyonát hozta el. Átad egy ládikát és egy levelet Tímárnak, kéri, hogy vigye el Tímeát Brazovicshoz, a ládikával együtt, hogy nagykorúságáig ők tartsák a lányt. Egyben kinyilvánítja, hogy szeretné, ha Tímár venné leányát feleségül. Végül Tímárra bízza a hajórakományt, a sok zsák búzát. Vigyázzon, nehogy kicseréljék a zsákokat. Valamit még akar mondani a vörös félholdról is, de közben a méreg hatása alatt meghal.

 

Tímárék megérkeznek Brazovics komáromi házához. Brazovicsék nagy kedvességgel fogadják a gazdagnak hitt Tímeát, de amikor megtudják, hogy a búza a hajó zátonyra futása miatt elpusztult, nagy haragra gerjednek. Brazovics dühében azonnal elbocsátja Tímárt és Faublát. Tímár elhatározza, hogy megveszi az elsüllyedt rakományt, és kiemeli a vízből.

Tímeának rossz a sora Brazovicséknál, különösen Brazovicsné, és a dölyfös Atalie bánik vele gonoszul, cselédként tartják. Egyedül Atalie vőlegény jelöltje, a fess főhadnagy bánik vele hölgy módjára. Atalie gonosz viccet talál ki. Beugratja Tímeát, hogy a főhadnagy megkérte a kezét tőlük, és a főhadnagyot is unszolja, hogy udvaroljon a török lánynak.

Közben Tímár vezetése alatt kirakodják a zsákokat a hajóról, és ekkor feltűnik neki egy zsák, amelyen vörös félhold van. Titkon kibontja a zsákot és ebben még külön ládában sok kincset talál.

Brazovics Komáromban nagy üzleten töri a fejét. Meg akar venni egy darab földet a Monostori dűlőn, mert megtudta, hogy azt a részt rövidesen a kincstár akarja kisajátítani, és a tulajdonosokat bőségesen kárpótolja. Így nagy nyereséghez jutna, és ezt közli leendő vejével is. A kaszinóban az urakkal együtt azt tárgyalják, hogy Tímár hogy meggazdagodott rövid idő alatt, és a kincstárnak szállít. Irigylik a jó üzletért. Brazovics egy dalt is énekel „Hej, kinek nincs semmije...” kezdetűt. Bejön Tímár, Brazovics kedélyeskedik vele, és közben kifaggatja, mitől gazdagodott meg így. Tímár látszólag gondatlanul elmeséli, hogy az ázott búzából kenyeret süttetett és eladta a katonáknak. A kenyér rossz volt ugyan, de ő gazdag üzletet csinált. Persze Brazovics azonnal rohan az ezredeshez, hogy feljelentse Tímárt.

 

Otthon folyik tovább Tímea tervszerű megaláztatása. Atalie hímezteti vele menyasszonyi fátylát, Tímea pedig boldog, mert szerelmes a főhadnagyba. Tímár meglátogatja, és ekkor Tímea örömmel újságolja, hogy férjhez megy a főhadnagyhoz, és már a Miatyánkra is megtanították. Ájtatosan elmond egy szerelmes verset – erre tanította Atalie ima gyanánt. Tímár beront Brazovics irodájába, és alaposan nekitámad, amiért a rájuk bízott lánnyal ilyen kegyetlenül elbántak.

Közben az ezredesék kivizsgálják a kenyérszállítmány ügyét, és kiderül, hogy mindenben a legszabályosabban és legbecsületesebben járt el, tehát Brazovicsot félrevezette. Megtudjuk, hogy az ázott búzát ingyen szétosztotta a parasztoknak. Tímárt az ezredes maga elé hívatja, és nyilvánosan bocsánatot kér a gyanúsítás miatt. Tímár viszont figyelmezteti, hogy ne a Monostori dűlőnél kezdjék a kisajátítást. Az ezredes megfogadja a tanácsot.

 

A Brazovics-házban éppen esküvőre készülődnek, természetesen Atalie és Péter esküvőjére. Tímea erről úgy értesül, hogy csak most veszik el tőle a fátylat. Brazovics közben az ezredesnél jár, és megtudja, hogy nem a monostori dűlőnél kezdik a kisajátítást, tehát ravasz számítása nem vált be. Izgalmában gutaütést kap, és otthonába lépve a lépcsőn összeesve meg­hal. Az esküvő elmarad, rövidesen árverésre kerül a sor, és természetesen a számító Péter sem veszi el Ataliet. Kiderül, hogy Brazovicsék minden ingóságát és az üzletet Tímár vette meg.

Tímár időről-időre meglátogatja a Senki szigetét, és kölcsönösen meg­szeretik egymást Noémivel. Ennek ellenére Tímár szem előtt tartja kötelességeit Tímeával szemben is. Éppen a szigeten időzik, amikor beállít Krisztyán, és kellemetlenül azzal akarja zsarolni az asszonyokat, hogy feljelenti őket, mint a sziget jogtalan használóit. Ekkor előáll Tímár, és megmutatja neki a szerződést, amely szerint megvásárolta és most ő a jogos tulajdonosa a szigetnek. Krisztyán látszólag meghunyászkodva távozik. Később azonban meglesi a szintén távozó Tímárt, és lesből rálő. Tímár felfedezi rejtekhelyét, de nem áll bosszút, hanem pénzt ad neki, hogy utazzék egy brazíliai kereskedőhöz és kezdjen új életet. Tódor hálálkodik és megfogadja, hogy többé nem kerül a szeme elé.

A Brazovics-ház úrnője most Tímea, akit Tímár feleségül vett. Atalie és édesanyja kedveskedve veszik körül. Tímea férje távollétében gon­dosan vezeti az üzleti könyveket. Atalie álnok módon uszítja Tímeát, hogy férje elhanyagolja, sokat van távol, és felhívja figyelmét a főhadnagyra. Egy este megérkezik Tímár, feleségével kimért udvariassággal bánik. Megdicséri, amiért ilyen gondosan vezetett mindent távollétében. Közli, hogy most megint egy évre távol lesz.

Amikor Tímár újra visszatér a szigetre, Noémi már egy kisfiúval várja. Nagy a boldogság.

 

Egy idő múlva megjelenik Tódor Komáromban, és Tímár után tudakozódik. Az úri kaszinóba is elvetődik és itt rágalmazó megjegyzéseket tesz Tímárra. A lovagias Péter megvédi Tímár becsületét, mire párbajra hív­ja ki. A párbajban Péternek eltörik a kardja, és alaposan megsebzi Tódort a homlokán. Látszik, hogy most már Péter sem közömbös Tímea iránt, de nincs módja, hogy közeledjék hozzá.

Tímár a szigeten boldog napokat tölt családja körében, kisfiának a „Túl a vízen...” kezdetű dalt énekli. Ügyvédet keres fel, válni akar, de megtudja, hogy jelen körülményeik között nincs mód a válásra.

Amikor a halászati idényben ismét Komáromban időzik, Atalie környékezni kezdi, hogy Tímea hűtlen hozzá. Este 7-kor elvezeti egy helyre, és ott mindent megtudhat. Tímár vívódik, de végül megígéri, hogy eljön este.

Közben látjuk, hogy az öreg Brazovicsné közvetít Péter és Tímea között, ugyanis Péter a törött kardot vele küldi el Tímeának, és kéri, hogy este 7-kor meglátogathassa. Tímea titkolja örömét, tudja, hogy mi a kötelessége jó hírneve érde­kében. Este, a kérdéses időben Atalie a padláson keresztül elvezeti Tímárt egy rejtekajtóhoz, ahonnan Tímea szobájába lehet látni a festmény kilukasztott szemein keresztül. Kiderül, hogy ez volt Brazovics vendégszobája, és innen figyelte meg üzletfelei diszkrét tárgyalásait. Tímea odaát fogadja a főhadnagyot. Szavai és viselkedése tisztázzák minden gyanú alól. Bevallja, hogy ő sem közömbös a férfi iránt, de úgy érzi, tartozik hűséggel és jósággal az iránt a férfi iránt, aki jó és tisztességes volt hozzá, már mint Tímárhoz. Ezért kéri, hogy Péter többé ne látogassa meg őt. Tímár ellágyulva hallgatja, és haragszik Ataliera, amiért ilyen go­noszul megrágalmazta a tiszta asszonyt.

 

Tímár Fabulával és Galambossal együtt részt vesz a balatoni halászaton. Este vacsoráznak. A Balaton jege rian. Tímár utasítást ad Galambosnak, hogy a repedések helyét másnap feltűnően jelöljék meg, nehogy valaki beleessen. Ma már úgyis késő van, nem jár arra senki.

Tímár egyedül van kunyhójában, és ekkor Tódor lopakodik be hozzá. Fegyvert fog rá, és pénzt, ruhákat követel. Elmeséli, hogy Brazíliában sem tudott tisztességes munkánál maradni, lebukott, gályarab volt, megszökött. A szigeten járt, megtudta, hogy Teréza mama meghalt, de látta Noémit a gyerekkel. Ott alaposan megmarta a kutya és végül a párbajban is szerzett egy sebet – ezt mind Tímár rovására írja. Megzsarolja, ha nem ad pénzt, névtelen feljelentő leveleket küld a hatóságokhoz, és leleplezi Tímár kettős életét. Tímár ráugrik, verekszenek, de előzőleg Tódor már felöltötte Tímár ruháit, zsebóráját is ellopta. A feldühödött Tímár elől kimenekül a házból, és kisvártatva beesik a rianás helyén a jég alá. Tímár utána fut, hogy megmentse, de már elkésett. A halottat megtalálják, és a tárgyakról felismerve Tímárnak tartják, ezt Tímeával is igazoltatják.

Tímár ezalatt visszautazik a szigetre, és közli a boldog családdal, hogy ezután nem hagyja el őket többé.

A gyászév letelte után pedig Tímea férjhez megy Péterhez, akit mindig is szeretett. Az esküvőn most Atalie tűzi a boldog menyasszony fejéré a fátylat.

Forrás: http://www.hangosfilm.hu/filmek/aranyember/tartalom.htm

 

 

 

 

 

A regény a Vaskapu bemutatásával kezdődik, mely a román-szerb határon található és a legveszedelmesebb hajóutak közé tartozik. A hajót Szent Borbálának hívják és igavonókkal vontatják a parton felfelé. A kormányos Fabula János, Tímár Mihály a hajóbiztos, Trikalisz Euthym és lánya Tímea, valamint a legénység tagjai utaznak a fedélzeten. A rakomány búza, mely Tímár Mihály tulajdonában van. Hirtelen hatalmas viharba kerülnek és az ár egy malom romjait sodorja feléjük.

Tímár megpróbálja eltéríteni útjukból a malmot, így öt emberével csónakba száll és egy örvénybe irányítja a veszélyt jelentő malomlapátokat. Egy fehér macska is az uszadék között volt, de már nem tudták megmenteni és őt is elnyelte az ár, ezért Tímea nagyon szomorú.

A vihar után azonban újabb nehézségek merülnek fel. Egy török hadihajó követi őket, így Tímár Mihálynak minden ügyességét össze kell szednie, hogy megússzák a kalandot. A román oldalra irányítja a hajót és amit odaérnek, új hajóvontatókat vesz fel.

Ezek után viszonylag nyugodt körülmények között megérkeznek Orsovára, ahol az ellenőrzés során biztosítják a hajót, hogy nem érintkezett a pestis sújtotta településekkel és emberekkel, vagy fertőzött tárggyal.

Folytatják útjukat, de olyan ellenszélbe kerülnek, hogy kénytelenek kikötni az első szembejövő szárazföldnél. Egy új szigetre bukkannak, melyet a Duna épített uszadékból. Tímár elmegy, hogy felderítse a környéket és meglepve tapasztalja, hogy a paradicsomba csöppentek. Ez volt a "Senki szigete".

A szigeten két hölgyet talál Tímár, az úrnőt Teréza asszonyt és lányát, Noémit. Rajtuk kívül Almira a kutya, és Narcissza a fehér cica él még a szigeten sok-sok más állattal együtt. Barátságos fogadtatásban részesül és még Euthym és lánya is a szigeten aludhat.

Az éjszaka folyamán egy kevésbé jószándékú ember is a szigetre érkezik, Krisztyán Tódor, aki azért jött, hogy elvigyen bármit, amit eladhat és hasznot húzhat belőle. Erőszakosan viselkedik, és ráadásul ő Noémi jegyese, de mivel nem látják szívesen, hamar elmegy.

Teréza asszony elmesélte Tímárnak, hogyan is kerültek ők a szigetre. Régen Pancsován laktak férjével, aki nagyon jó viszonyban volt Krisztyán Tódor apjával, Maximmal, ezért még amikor picik voltak a gyerekek, elhatározták, hogy majd hozzá adják Noémit, ha felnőnek. A Krisztyán család kereskedéssel foglalkozott és többek között az a Brazovics Athanáz is megrendelőjük volt, akivel Tímár is üzleti kapcsolatban állt. Teréza férje sokszor vállalt kezességet barátjáért Brazovics úrnál, de egy alkalommal Krisztyán megszökött a pénzzel és ők mindenüket elvesztették. Noémi apja öngyilkos lett, Teréza pedig erre a szigetre menekült lányával. Itt mindent megteremtett maguknak, de Krisztyán itt sem hagy nekik békét.

Másnap elbúcsúznak szállásadóiktól és visszamennek a hajóra. Ekkor Euthym elmondja Tímárnak, hogy ő nem az, akinek hiszi, az igazi neve Ali Csorbadzsi. Törökországban a kincstárban dolgozott, de megtudta, hogy valaki az életére tör, azért menekülnie kellett. Minden vagyonát eladta, fogta a pénzt, és lányát és Brazovics Athanázhoz ment el. Krisztyán Tódor azonban meglátta, ezért most a nyomukban vannak. Mivel nem akar tovább menekülni sorsa elől, mérget vett be, lányát és vagyonát pedig Tímárra bízta. Az ő feladata eljuttatni őket Brazovicshoz. Tímár ezek után felébreszti Tímeát, aki attól az álomportól zuhant mély álomba, amit apja adott neki.

Csorbadzsi azt kérte, hogy testét lökjék a Dunába, hogy rejtve maradjon a támadók elől, de Tímár szerette volna, ha előbb megkapja a végtisztességet és egy pap eltemeti a szárazföldön. A falu papja nem hajlandó végrehajtani a szertartást, mivel az elhunyt nem gyónt meg halála előtt. A parton a falubeliek babonasága miatt nem elvégezni a temetést. A helyiek közül négyen fellopakodtak a hajóra és miközben a többiek aludtak, a koporsót a vízbe lökték.

Másnap továbbhajóznak és amikor Pancsovához érnek, ellenőrök lépnek a fedélzetre, akik Csorbadzsi után nyomoznak, mivel Törökországban szökevényként tekintenek rá. A holttestet nem találják meg és Tímár mindent iratokkal tud igazolni, ezért felhagynak a kutatással.

A Szent Borbála és vele a legénység és az utasok már majdnem elérik céljukat, de a hajó egy úszó fára fut, léket kap és elsüllyed. Tímár megmenti a vagyont és az ezer aranyat tartalmazó ládikát is felhozza a víz alól. Mindenki épségben megússza a kalandot, mentőcsónakba szállnak és elindulnak Komárom felé.

Megérkeznek Komáromba Brazovics házához, ahol felesége, Zófia asszony, lánya, Athalie és annak kérője, Kacsuka Imre főhadnagy tartózkodnak. Érkezésük hírére maga Brazovics is hazasiet, biztosítja Tímeát arról, hogy itt jó helyen lesz és megbízást ad Tímárnak, hogy emeltesse ki az elmerült búzát és adja el.

Kacsuka Imre meghívja Tímárt a lakására, ahol azzal az ötlettel hozakodik elő, hogy vegye meg ő az ázott búzát és süttessen belőle kenyeret a hadsereg számára, akik Komáromba lesznek elszállásolva három hétig.

Tímár elfogadja az ötletet és személyesen is részt vesz a búza kiemelésénél. Egy vörös félholdas zsákra lesz figyelmes, melyet el is különít a többitől. Mikor felvágja, meglepve tapasztalja, hogy az kincsekkel, drágakövekkel van tele.

A hirtelen jött gazdagság irigykedésre ad okot, és Brazovics is kíváncsi, honnan lett ez a nagy vagyon. Tímár elmondja neki, hogy az ázott búzából kenyeret süttetett a katonáknak, Kacsuka Imre tanácsára. Erre a létező összes hivatal perbe fogta Tímárt, amiért dohos kenyeret etetett a katonákkal. Tímárnak azonban sikerül magát tisztára mosni, ezért ejtik az ellene felhozott vádakat, és rágalmazásért sem indít, amiért nagyon nagyra tartják. Bécsbe utazik, ahol bejelenti, hogy igényt tart a levetinci birtokra. Meg is kapja rögtön az ezzel járó nemesi címmel és minden velejárójával együtt. Mivel egyre többen szeretik és tisztelik, kitüntetést is szánnak neki, de ő talál magánál erre méltóbb embert és végül a pleszkováci esperes kapja a vaskoronarendet.

Tímea sorsa nem alakul túl jól a Brazovics házban. Athalie folyton csak gúnyolja és kihasználja hiszékenységét. Legújabb tréfája, hogy ráveszi Kacsuka Imrét, tegyen úgy, mintha udvarolna neki. Tímea azonban azt hiszi komolyak a főhadnagy szándékai, ezért elkezd keresztény énekeket tanulni és saját kezűleg varrja esküvői ruháját. Tímár minden nap meglátogatja és ő igazán szereti is a lányt, de Brazovics inkább Athalie-val akarja kiházasítani, hiszen ez előnyös party lenne.

Tímár következő üzleti vállalkozása, hogy szőlőt vesz a monostori homokdombon és Fabulát is bevonja, aki hosszú távon itt akar letelepedni. Megtudják ugyanis, hogy a kormány fel fogja vásárolni a területet, mert várat akarnak itt építeni. Erre a hírre aztán Brazkovics minden pénzét, és még egy csomó hitelt is a földekbe fektet, de számára balul sül el a tranzakció. Kiderül ugyanis, hogy a kormány először Tímár földjeit veszi meg és csak húsz év múlva a Brazkovics földeket.

Közben Tímea elkészül menyasszonyi ruhájával és megdöbbenve látja, hogy a nagy napon Athalie viseli és a vőlegénye Kacsuka Imre. Az esküvő azonban elmarad, mert reggel tudják meg, hogy Brazovics meghalt. Nem bírta feldolgozni, hogy minden vagyonát elveszítette.

Athalie elmegy Kacsukához, aki megígéri, másnap érte megy és elveszi, de nem tartja be szavát. Helyette Tímár Mihály jelenik meg, aki megveszi a Brazovics házat és megkéri Tímea kezét, aki csak azt az egyet kéri, hogy Athalie és anyja is had maradjon a házban.

Tímea és Tímár Mihály összeházasodnak és az asszony felveszi a protestáns vallást férje után. Mindenben engedelmeskedő, kedves, szelíd teremtés, de az esküvő után derül ki Tímár számára, hogy Tímea nem szerelmes belé, csak hálából ment hozzá.

Tímár egyre többet megy el hazulról és egyre boldogtalanabb. Látja, hogy így van ezzel Tímea is, akit nagyon félt Athalie gonosz cselszövéseitől. Tímár elhatározza, hogy ellátogat a "Senki szigetére" és megnézi hogy megy Teréza asszony és lánya sorsa. Mikor odaér, mindenhol csak rózsákat lát, melyek elborítják a szigetet, amiből Teréza és Noémi rózsavizet főznek.

hamarosan megjelenik Krisztyán, aki elmondja, hogy fakereskedő lett belőle, és ha nem kapja meg a sziget összes diófáját, feljelenti Terézát a hatóságoknál és elmondja a titkos sziget létezését. Tímár erre közli, hogy ő megvette ezt a szigetet és ingyen bocsátotta Teréza és lánya használatára. Krisztyán erre megígéri, hogy még visszatér és nagy bosszúsan elmegy. Noémi még Mihály távozása előtt bevallja, hogy szereti a férfit.

Amikor Tímár elhagyja a szigetet, Krisztyán meg akarja ölni, de nem sikerül neki. Tímár felajánlja neki, hogy menjen el Brazíliába és legyen az ottani üzleteinek a vezetője, a gabonakereskedést ugyanis ott is beindította. Krisztyán elfogadja az ajánlatot. Hazaérve Tímeára hagyja minden üzleti ügyét és elköltözik a Senki szigetére.

Fél évig boldogan él a szigeten Noémivel, sok hasznos dolgot kiépít, de honvágya van és haza akar menni. Elutazik a levetinci birtokára, ahol ott találja feleségét. Az asszony lelkiismeretesen vezette az üzletet, és még gyarapította is. Tímár őszinte elismeréssel figyeli a virágzó gazdaságot. Mikor visszatérnek Komáromba, odaadja a családi kincseket feleségének, mintha törökországi útja során bukkant volna rájuk.

Télen Tímár a gazdaság ügyeivel foglalkozik, majd amikor jön a tavasz, rögtön utazik a szigetre. Egy kisgyereket is talál a két nővel, akiről azt mondják, egy csempészlány gyermeke és magára hagyta a kicsit. Az árvíz súlyos károkat tett a diófákba, ezért Mihály kivágja őket és házat épít belőlük. A következő év tavaszán folytatja a munkálatokat, de elkapja a tífusz és ágynak esik. A kisgyerek pedig meghal torokgyíkban, de ezt csak felépülése után mondják meg Tímárnak.

Hazautazik, majd balatoni kastélyában időzik és elhatározza, hogy véget vet ennek a kettős életnek, mert már nem bír tovább hazugságban élni. Újra eémegy a Senki szigetére, ahol befejezi a házépítést, de Teréza rossz hírt mond neki. Gyenge szíve miatt még abban az évben meg fog halni. El is hívják hozzá az esperest, aki majdnem felfedi Mihály kilétét, de végül az továbbra is titokban marad. Mivel Teréza már nagyon eltávolodott a vallástól, egy jeltelen sírba temetik el a szigeten.

Komáromban Athalie hűtlenséggel vádolja Tímeát és egy titkos folyosót mutat Tímárnak, ahol kihallgathatja felesége és Kacsuka beszélgetését. Azonban nem hűtlenség, hanem éppen ellenkezője derül ki. Kacsuka egy párbajban megvédte Tímár becsületét, felesége pedig kijelenti, hogy mindvégig hű marad férjéhez.Miháky feldúltan hagyja el a házát.

Tudomására jut, hogy Brazíliában Krisztyán meglopta, amiért elvitték gályára, de megszökött onnan is. Balatoni kastélyába megy, ahol lékhalászással horgásznak és itt megírja utolsó levelét feleségének. Hívatlan vendége érkezik, aki nem más, mint Krisztyán. Elmondja neki, hogy Brazíliában börtönbe került, mert lopott tőle, de a fogságban találkozott apjával és ő is ismerte Csorbadzsit. Ő figyelmeztette annak idején, hogy meneküljön, de nem kapta meg érte a jutalmát és Csorbadzsi lányát sem, pedig neki ígérték. Krisztyán arra gondolt, Tímár biztosan megölte a törököt és elvette mindazt, amit apja nem kapott meg. Krisztyán a szigetet követeli, különben mindent elmond a hatóságoknak, de Tímár elveszi fegyverét és elkergeti.

Mihály végezni akar magával, ezért a befagyott Balatonon rianást talál, ahol egy halott, Krisztyán fele bukik elő a vízből. Ezek után inkább elmegy a szigetre és megígéri, hogy soha többé nem hagyja el őket.

Tavasszal a víz egy holttestet dob a partra, és mindenki azt hiszi, Tímár Mihály teste az, pedig Krisztyán Tódoré. A legnagyobb tisztességben temetik el. Zófia aszony elmegy Kacsukához, hogy már lejárt a gyászév és szabad az út Tímea szívéhez. Közben Tímár a kis Dódit tanítja írni és az ő írásával levelet küld Tímeának, melyben figyelmezteti a titkos folyosóra a szobája mellett.

Tímea és Kacsuka végre az esküvőjükre készülnek, de Athalie meg akarja akadályozni. Mindenkinek altatót csempész az italába, csak Zófia nem iszik belőle. Amikor már csendes a ház, a titkos folyosón belopózik Tímea szobájába és egy tőrrel meg akarja ölni, de a sikolyokra felébred Zófia és közbelép. Atalie elmenekül, alvást színlel, de a gyanú mégis ráterelődik Ő mindvégig tagadja az ellene felhozott vádakat, de elítélik. Ekkor még elárulja Tímeának, hogy csak ő és Tímár Mihály tudott a titkos folyosóról, tehát biztosan él még férje. Tímea és Kacsuka összeházasodtak, mikor az asszony felépült sebeiből.

Negyven él múlva Athalie még bűntetését tölti, Tímea már nem él. Az író ellátogat a Senki szigetére, ahol egy népesebb kis csoportot talál és még élnek az öregek is, akik kérik, hogy írja meg történetüket.

 Forrás: http://www.olvasonaplo.co.hu/olvasonaplo/94-jokai-mor-az-aranyember-olvasonaplo

 

 

 

 

 

 

 

 

Ajánló

Hosszú évek óta követem baráti figyelemmel és egyre növekvő szakmai becsüléssel a komáromi Magyarock Dalszínház munkáját. Az évenként megrendezésre kerülő országos zenés színházi fesztivál, a Scherzo zsűrijének elnökeként, igyekeztem díjakban is kifejezésre juttatni becsülésemet.

Tavaly az Utazás című rockoperánk bemutatásakor szerzőtársammal, Kocsák Tiborrral együtt egy gyönyörű este emlékét vihettük magunkkal a Monostori Erődből.

Nagyon vártam a tehetséges társulat újabb megmutatkozását, tudva, hogy az előre lépést már csak egy saját mű megalkotása és színrevitele jelentheti!

 

Az aranyember - kell-e mondanom? - óriási mű, zenés színpadra való feldolgozása nagy kihívás minden szerzőnek. Csodálatos, hogy a két fiatal, Másik Lehel és Vizeli Csaba még a témaválasztást tekintve is ennyire hűséges és ragaszkodó tudott lenni szülővárosához. Hisz Jókai regényének jelentős része Komáromban játszódik, így a mű, ezzel a rockopera változattal méltó módon térhet haza, a kultúrára oly érzékeny, magyar városba. Az elkészült darab kitűnő munka, méltán sorolható a legkiválóbb magyar musicalek sorába. A rangos vendégművészekkel kiegészült Magyarock Dalszínház sikere számomra nem is lehet kétséges. Megérdemlik! Csak így tovább, drága barátaim!

2007.07.31. Komárom

Miklós Tibor

Forrás: http://www.azaranyember.hu/

 

 

 

 

 

 

JÓKAI MÓR-Az aranyember (olvasónapló)

 (1872)
Jókai utópiája részben erkölcsi és társadalmi, részben politikai és történelmi. Az első értelmében a modern polgári világ, a kapitalista civilizáció egyre nagyobb iszonnyal tölti el, és regényeiben legkedvesebb hősei számára a menekvést teremti meg egy-egy sziget fölrajzolásával.

Ennek a társadalmi utópia-törekvésnek legnagyszerűbb alkotása egyúttal Jókai legjobb regénye, Az arany ember.

(SZÖRÉNYI LÁSZLÓ)

A regény közlését A Hon című napilap 1872. január 1-jén kezdte meg. Valószínű, hogy ekkor a mű nagy része, esetleg már az egész készen állt. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg.
Jókai két életrajzírója, Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan állítják, hogy egy regénye sem készült olyan gyorsan, mint Az arany ember.
S Balatonfüreden készült el az egész alig pár hónap alatt." A német kiadás kapcsán Jókai arról ír, hogy Az arany ember legjobban fog tetszeni a német közönségnek a többi regényem között, mert csupa regényesség lesz, minden politika nélkül."
A korabeli közélet eseményei is jelen vannak a történetben.
Timár Mihály legnagyobb sikerét a Brazíliába való magyar lisztkivitel megszervezésével éri el. A regény cselekményének idején erről még nem lehetett szó, a mű keletkezésekor, a gőzmalmok tömeges elterjedése után azonban a magyar liszt magas sikértartalma miatt keresett cikk lett a világpiacon. Jókai 1869. november 8-i országgyűlési beszédében hivatkozik is a brazil exportra. A Bach-korszak egyik leghíresebb korrupciós botrányát szintén feldolgozta Jókai. Kacsuka hadnagy A jó tanács című fejezetben azt javasolta Tímárnak, hogy a Duna fenekéből kimentett nedves, romlott gabonából készíttessen kenyeret a Komáromban gyakorlatozó katonák számára. Az 1859-es francia-olasz-osztrák háborúban elkövetett hasonló ügyek miatt a felelősségrevonás elől több magasrangú tisztviselő öngyilkosságba is menekült.

A regény létrejöttében életrajzi mozzanatok is szerepet játszottak. Noémi harmóniát sugalló alakját az a szerelem ihlette, mely az 1870-es évek elején Jókai és gyámleánya, Lukanics Ottilia között szövődött. Mikszáth szerint: A kisasszony is ábrándos, költői természetű lény volt, valóságos képmása hajban, természetben, arcban Az arany ember Noémijének. Amiről nappal beszéltek, amit elgondoltak, azt este a költő beleöntötte Az arany emberbe. Így készült a regény, az egyik a világ számára, a másik nagy titokban"
A mű egyik helyszíne Komárom, az író szülővárosa. Jókai alkotásai közül részben vagy egészben itt játszódik Az elátkozott család, a Politikai divatok, A tengerszemű hölgy és A mi lengyelünk cselekménye is. Komárom éppen Az arany ember története időpontjában élte fénykorát. A felvidéki és alföldi kereskedelem fő vízi útjainak kereszteződésénél fekvő város virágzó gabona- és fakereskedelme, valamint feldolgozó ipara jólétet és folyamatos gazdagodást biztosított polgárainak. A környezetrajz elevensége és plaszticitása onnan adódik, hogy Jókai saját gyermekkorának világát idézi fel. A másik fontos helyszínt, a Balatont a hatvanas évek végén ismeri meg alaposabban az író. Rokonai többször is meghívják Tihanyba, majd Balatonfüredre, Jókai 1871-ben itt építi fel villáját. A regény legfestőibb leírása, a Vaskapu a képzelet szülötte. (Amikor később az író utazást tett az Al-Dunán, felkérték számoljon be élményeiről. Nem tudom leírni, mert láttam" - válaszolt Jókai.)
Jókai nem határozza meg egyértelműen a cselekmény időpontját. A regényben elszórtan felbukkanó, támpontul kínálkozó dátumok ellentmondanak egymásnak. Annyi bizonyos, hogy a történet az 1820-as évek végén, vagy az 1830-as évek elején kezdődik. A végkifejletig, Athalia gyilkossági kísérletéig mintegy kilenc-tíz év telik el.


A regény fő szervező elve két antik eredetű mítosz. Midász király történetére már a regény első amerikai kiadásának címe is utal (Modern Midas, 1884.). A legendás fríg király azt kérte Dionűszosztól jutalmul, hogy minden változzék arannyá, amihez csak hozzáér. Jókai többször is utal Tímár kapcsán a mondára, anélkül, hogy említené Midász nevét: És akármihez kezd, az mind arannyá változik a kezében" (Az aranybánya). A másik mítosz Polükratészt idézi. A Kr. e. VI. században Szamosz uralkodójaként nagy politikai és katonai sikereket ért el, vagyona és szövetségeseinek száma egyre nőtt. A hagyomány szerint - a témát Schiller Polycrates gyűrűje című balladája is feldolgozta - rendkívüli szerencséjét maga is megsokallta, ezért - az isteneknek szánt áldozatként - egy nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta. A gyűrű azonban egy kifogott hal gyomrából újra előkerül. Tímár, sikerei csúcsán, ezt a mítoszt idézi föl: Eszébe jutott Polycrates, aki nem tud veszíteni, s végre rettegni kezd nagy szerencséjétől" (Az első veszteség).

Tímár Mihály története e két mítoszt példázza. A főszereplő teljesíti Ali Csorbadzsi végakaratát, elviszi Tíméát a Brazovics-házba. Az elázott búza és a török kincs révén megalapozza szerencséjét. Az arany ember" kifejezést a Szent Borbála továbbhaladási engedélyét megadó inspiciens használja először Kacsuka úrnak írt levelében: Ez egy arany ember" (A szigorú vizsgálat). Ettől kezdve a frázis mint állandó jelző végigkíséri a főhőst. A külső szemlélő számára az elnevezés egyértelműen a gazdagságot, az üzleti szerencsét és rátermettséget jelenti. Pénzügyi hatalmával Timár mások sorsát is irányítja: a Tíméát megalázó Brazovics-házat tönkreteszi, a családfőt öngyilkosságba kergeti, s ezzel akaratlanul is meggátolja Athalie és Kacsuka házasságát. Másoknak kitüntetést szerez, a hűséges Fabula Jánost gazdaggá teszi. A hajóírnokból a legmagasabb körökben is szívesen látott nagyvállalkozó lesz. A felemelkedéssel azonban együtt jár a kétség is. Timár belső monológ formájában megjelenített vívódásai ritmikusan tagolják a regényt. A dilemma a szándékok, tettek mögöttes tartalmára vonatkoznak: jótevő vagy tolvaj, mások boldogságának elősegítője, vagy a boldogság gyilkosa Timár? Beavatkozhat-e az ember mások életébe? A megoldhatatlan erkölcsi problémák az öngyilkossági kísérletig sodorják a főhőst.
Az arany ember bölcseleti alapját az ember és polgár ellentéte adja. Paradox módon a polgári világot uralomra juttató felvilágosodás vetette fel nagy erővel a civilizáció és a természet szembenállását, az egység végérvényes megbomlását. A kérdést leghatásosabban Rousseau fogalmazta meg. Felfogásában az egyén válaszút előtt áll: vagy mint ember a természet része lesz, vagy polgárként a társadalomé. Rousseau értelmezésében az ember értéke önmagában mint abszolút egész számban van, a polgár pedig a társadalom függvénye, tört szám. Az egyén nem lehet mindkettőnek a tagja, mert természet és civilizáció kizárja egymást. Timár sorsa ezt példázza. A polgári világban a pénz a legfőbb érték, ez adja a társadalom megbecsülését. Minden megvásárolható, mindent átsző a korrupció. A Szent Borbála" továbbhaladását az arany biztosítja, a bécsi minisztériumban jó pénzért kitüntetéshez lehet jutni. Aki híján van a pénznek, azt kiveti magából a társadalom. Teréza retorikusan felépített nagymonológja sorra veszi a polgári világ tartópilléreit a vallástól a törvényen át az adminisztrációig. Majd fölteszi a végső kérdést: Mire való az egész világ?" (A szigetlakók története). De ugyanezt kérdezi az önmagával és sorsával meghasonlott Athalie is anyjától: Miért szültél a világra!" (A védördög).
A polgári világ megosztottságát, az egység megbomlását jelzi a vallási sokszínűség is. Noémi mohamedán, Brazovicsék katolikusok, Timár protestáns. Jókai ironikusan mutatja be az átkeresztelkedésre kényszerített Tíméa bolyongását a keresztény hitelvek között. Muzulmán vallásához közel áll a katolicizmus pompája, és kijózanítólag hat a protestáns puritanizmus a keresztelőkor és esküvőkor. Nem érti, miért énekli a kántor az Űh, Izraelnek Istene" kezdetű zsoltárt, amitől Timéának az a gyenge kétsége támadt, hogy őtet most talán izraelitának keresztelték meg" (Az alabástrom szobor mennyegzője).

A haszonelvűség világával szemben Jókai megteremti az eszményi életforma színterét, a Senki szigetét. Amikor a főhős először lép a partra, amit maga előtt látott, az a paradicsom volt" (A Senki" szigete). A Sziget mítosza: legtalálóbban így jelölhetjük meg műveinek tematikus magvát. Ez a sziget lehet a Föld valamelyik óceánján, vagy az Al-Dunán vagy valamely más folyón (például a Tiszán vagy Körösön), de elképzelhető a szárazföldön.[…] Ez a sziget a színhelye a hősök társadalommal dacoló vállalkozásainak, amelyben megkísérlik boldogságukat létrehozni Istennek a természetbe rejtett parancsai szerint, melyeket a világ megtagad vagy üldöz" (Szörényi László). A Senki szigete ugyan a világtól elzárt hely, mégis állandó kapcsolatban áll a külvilággal. Területenkívüliségét a török porta és a bécsi udvar ötven évre biztosította, az idillt, a harmóniát a pénz és a fegyverek kiiktatása hozta el. Az itt lakók cserekereskedelemre rendezkedtek be. Napjaik nem tétlenségben, hanem állandó és nyugodt munkálkodásban telnek. A természet részeként önmaguk lehetnek, teremtőként a környezettel vívott küzdelemben teljesítik a rájuk bízott isteni parancsot, miközben teremtményként ráhagyatkoznak a Gondviselőre. A tételes vallás dogmái helyett deista-panteista istenfelfogást hisznek,  kapcsolataikat, vonzalmaikat a szív döntése irányítja.

Timár a két világ között ingadozik és ingázik. Amikor a Senki szigetén tartózkodik, Timéa és az üzleti ügyek izgatják, Komáromból pedig Noémihez vágyik. Boldog volt itthon, és szerette volna tudni, mi történik otthon" (Az édes otthon). A dilemma szinte feloldhatatlan Timár számára. Két esetben is a cserehalál" Jókainál gyakran előforduló motívuma téríti vissza az életbe. Az első esetben Dódika, fogadott fia halála, másodszor Krisztyán Tódor Balatonból kibukkanó holtteste.
Nehezíti a főhős döntését a kétféle szerelem is, mely magába sűríti a két világ jellemzőit. Timár vonzalma Timéa iránt kettős természetű. A bűntudat és a kötelességteljesítés éppúgy munkál kapcsolatukban, mint az alabástrom test birtoklásának a vágya. Timár a regény elején háromszor merül alá a Dunába, hogy kimentse a török lányt. Timéát a hála érzése viszi a házasságba, s ezt meg is vallja a nászéjszakán: Én tudom, hogy mi vagyok: önnek a neje. Önnek fogadtam ezt, s Istennek megesküdtem rá. Hűséges, engedelmes neje leszek önnek. Ez a sorsom. Ön velem annyi jót tett, hogy egész életem önnek van lekötve" (Az alabástrom szobor mennyegzője). Timéát az alabástrom szobor" kifejezés kíséri végig a regényben. Az írói megoldás, az állandó jelző – éppúgy, mint Timár esetében az arany ember" - az eposz műfaját idézi. Timéa tökéletes feleség, tiszteli férjét, elvégzi a rábízott feladatot, helytáll az üzleti életben. A szerelmi szenvedély hiánya azonban felőrli a kapcsolatot. Pedig a szobor" képes lenne a teljes életre is, felizzik, mikor Kacsuka vonzáskörébe kerül.

Timéa tökéletes és hideg szépségével áll szemben Noémi életteli alakja. Jókai már az első bemutatáskor hangsúlyozza ellentétét a török leánnyal: Talán az egyes vonások külön nem volnának a szobrász ideáljai, talán ha márványból volna, nem találnánk szépnek, de az egész főt és alakot, úgy ahogy van, valami rokonszenves sugárzat derengi körül, mely első tekintetre megigéz, és mentől tovább nézik, annál jobban megnyer" (Almira és Narcissza). Noémi harmóniateremtő személyiség, aki nem csupán magához köti a férfit, de szerelmével föl is szabadítja. Kapcsolatukban az egymás iránti kötelesség a szeretetben olvad föl.
Bár az értékelések Az arany embert a legjobb Jókai-alkotásnak nevezik, a regény művészi színvonala nem egyenletes. Az író nagyon erős motívumhálót szőtt a cselekmény köré. Az egyes motívumok felbukkanása sajátos lüktetést ad a műnek. A vörös félhold" kissé külsődlegesen jelzi az emberi sors végzetszerűségét. A fehér cica kétszeri bemutatása funkciótlan. A regény koncepcióját tekintve kétséges az első Dódi szerepeltetése. Amilyen váratlanul viszi be a történetbe a kisgyereket Jókai, olyan hirtelen ki is emeli onnan. Már csak azért is, mert emberképében fontos szerepet játszik az átörökléstan, s Timár csak saját gyerekeivel népesítheti be a Senki szigetét, csak értük vállalhat felelősséget. A legszerencsésebb művészi megoldások az életkép-jelleggel függnek össze: Milyen élő s meleg tónusú rajz a komáromi kereskedővilágé, s milyen kimódolt s hihetetlen Athalie bosszúmanővere, milyen telt és feledhetetlen a Senki szigetének egy-egy munkanapja, s milyen erőszakolt s kedvszegő Krisztyán Tódor brazíliai kalandja" (Németh G. Béla).

Írói bravúr a Senki szigetének első, festményt idéző bemutatása. A festmény három síkra tagolódik: az első, mintegy a premier plan, a gyümölcsös, a második a virágos kert, a harmadik a kép középpontja és egyszersmind a háttere, a hajlék. De akármilyen festményszerű a kép, mégsem mozdulatlan, álló kép, statikus leírás. A látogató, a regény főhőse és vele együtt az olvasó mozog, halad benne. Bár a képet egységben látjuk, bizonyos fokig mégis történéssé alakul, mintegy a közeledő ember szemével érzékeljük, mint változik a szín. Ily módon lehetséges, hogy a virágos kert, mely az első síknak, a gyümölcsösnek eleinte hátteréül szolgál, maga a kép lényeges alkatrészévé, második síkjává szélesül, és hasonlóképpen a hajlék a háttérből középponttá léphet elő" (Bárczy Géza).

Jókai az Utóhangokban írja: Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve." Mi volt Az arany ember sikerének titka? Bizonyára nem a történet gyakran kimódolt fordulatai. Jókai ráérzett a korhangulatra, az otthontalanságra, a polgári világból való menekülés vágyára. Az arany ember határhelyzetet foglal a magyar széppróza történetében: a romantikus regény betetőzője és a magyar szecessziós próza első megnyilvánulása. A stílus- és ízlésirányzat jelenlétét mutatja a gazdag, túlburjánzó ornamentika, az életösztön mellett jelentkező halálvágy, a fojtott erotika. És élteti a regényt napjainkban is az ember örök vágya az elveszett paradicsom visszaszerzésére, az édenkertbe való visszatérésre.
A regényt Jókai 1884-ben dramatizálta, s drámái közül ez aratta a legnagyobb színpadi sikert. 1918-ban némafilm készült belőle, a rendező Korda Sándor volt. Másodjára 1936-ban vitte vászonra Gaál Béla, 1962-ben pedig Gertler Viktor filmesítette meg Az arany embert.

Forrás forrása: ebookz.hu

Forrás: http://sulihalo.hu/diak/911-olvasonaplo/1350-jokai-mor-az-aranyember-olvasonaplo

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem pénz bölcsesség kapitalizmus befektető gazdasági csoda

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr624042820

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása