Roth = vörös, Schild = címke, szalag.
A Majna-Frabkfurtban található gettóban egymás hegyén-hátán épült a sok ház a szűk területen.
Hogy jobban el lehessen igazodni, színesekre festették a házakat.
Aki a sárga, vörös, kék, zöld házakban laktak, azokból lettek a Gelb, Roth, Blau és Grün családnevűek.
Akik házán még egy „csík” volt, azok a szalag színének nevét vették fel.
A Rothschild dinasztia és a jelenlegi pénzrendszer
Az állandósult fedezetlen papírpénz rendszere a francia forradalom után kezdett kifejlődni. A forradalmat követő terror rémségei és a nyomukban járó napóleoni háborúk, amelyek egészen 1815-ig, Napóleon végleges bukásáig tartottak, megfélemlítették az akkori Európa koronás főit is. Az állandó bizonytalanság veszélyeztette nemcsak trónjukat, de egész egzisztenciájukat. Ezért több király és herceg is készséggel vette igénybe egy felemelkedőben lévő frankfurti bankár dinasztia, a Rothschild család szolgálatait. A dinasztia alapítója Meyer Amschel Rothschild (élt 1744-től 1812-ig) elvállalta, hogy biztos helyre szállítja és megőrzi aranyukat és más nemesfém értékeiket.
Meyer Rothschild pénzügyi sikereit részben a Thurn und Taxis hercegi család támogatásának köszönhette. Ez a milánói eredetű család, valamint Vilmos hesseni tartományi gróf, nagy szerepet játszottak a dinasztiaalapító pénzügyi tevékenységének az elősegítésében. Emellett azonban igen fontos szerepe volt a Rothschild dinasztia és a szabadkőműves páholyok kapcsolatának is. A Thurn und Taxis család egy olyan postai rendszert fejlesztett ki Közép-Európában, amely 1516-tól kezdődően fokozatosan vezető szerepre tett szert a földrészen. Ezért már I. Maximilián császár a német-római birodalom főpostamesterré nevezte ki a Thurn und Taxis család akkori fejét. Ez a rang a későbbiekben öröklődően megillette a család egyik tagját. Ezt a fontos pozíciót a 18. század végén Carl Anselm herceg töltötte be.
Ő szakított a Thurn und Taxis család három évszázados hagyományával, miszerint nem nyúltak a bizalmas levelekhez, és megkezdődött a levelek elolvasása, mielőtt még kézbesítették azokat a címzetteknek. A herceg az így szerzett bizalmas információt megfelelő személyeknek jó pénzért átadta, és egyik legfontosabb vevője a dinasztiaalapító Mayer Amschel Rothschild volt. Ez utóbbi az elsők között ismerte fel, hogy milyen nagy fontossággal bír egy beruházó bankár részére, ha idejében pontos és bizalmas információkkal rendelkezik a legfontosabb eseményekről, különösen háború idején. Carl Anselm herceg tehát úgynevezett bennfentes információval látta el a Rothschild család fejét, aki viszont igen sikeresen fektette be a herceg pénzét. Ebben az időben még nem volt illegális a bennfentes információkkal való kereskedés, de már akkor is etikátlannak lehetett minősíteni.
Miután ismertté vált, hogy Mayer Rothschild milyen sikeresen megnövelte Vilmos hesseni tartomány gróf, valamint a Thurn und Taxis hercegi család vagyonát, bemutatták II. Ferenc császárnak, a német-római birodalom utolsó uralkodójának. 1800 januárjában Mayer Rothschild a Habsburg császári udvar hivatalos képviselője lett, vagyis a történelemben először egy magánbankház vette át egy birodalom pénzügyeinek az intézését. Ezzel megszületett az a típusú központi bank, amely a mai napig kulcsszerepet játszik a világ pénzügyi életében.
A 19. század a központi bankok létrejöttének a százada. Európa egyes államaiban a különböző intézményi és politikai feltételek ellenére a valutabanki, bankjegy-kibocsátási és tartalékbanki funkciókat ellátó központi bankok nagyjából azonos időben alakultak ki. A központi bankok gyökerei régebbi jegybankalapításokra nyúlnak vissza. Kevés kivételtől eltekintve az európai központi bankokat rendszerint nem olyan állami bankokként alapították, amelyek rendelkeztek a bankjegykibocsátás monopóliumával. Sokkal inkább közjogi részvénytársaságként, vagy a 19. század folyamán államilag privilegizált részvénybankként, amelynek elismerést kellett szereznie a konkuráló vidéki, azaz nem központi jegybankokkal szemben. A legrégibb, ma is fennálló központi jegybankok a svéd Sveriges Riks bank, a Bank of England, valamint a Bank of Scotland. Ezek szintén rendelkeztek - noha csak korlátozott mértékben - bankjegy-kibocsátási joggal. Angliában azonban a Bank of England-é volt egyértelműen a vezető szerep. A 19. század végén már a legtöbb európai állam rendelkezett központi jegybankkal, csupán Svájc volt kivétel, amely csak 1907-ben alakította meg nemzeti bankját.
Az Amerikai Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő magánpénzintézet a Federal Reserve System, amely 100%-osan nyolc magánbank tulajdona, csak 1913-ban jött létre. A magánellenőrzés alatt álló központi banki szerep jelentőségét felismerő Mayer Rothschild mondotta: "Engedjék meg, hogy ellenőrizhessem egy ország pénzrendszerét, hogy ki hozza törvényeit, már nem érdekel."/5/ Azért hogy királyi megbízóinak jobb szolgáltatást nyújthasson, Rothschild mind az öt fiát az akkori Európa öt pénzügyileg legfontosabb városába irányította. Amschel nevű fia vezette a frankfurti bankot, Solomon a bécsi központot, Nathan a londoni kirendeltséget, Carl-Colman a nápolyi bankot és Jacob-James, a legfiatalabb fiú, pedig a párizsi Rotschild bank élére került. Valamennyi Rothschild fiú létrehozta a központi banki rendszert abban az államban, amelyben tevékenykedett. Egyik legfontosabb pénzügyi tevékenységük volt kedvező kamatozású hitelek nyújtása a különböző kormányok számára.
Forrás: http://albar.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=72258
Rothschild-titkok
[forrás: G. Armstrong - The Rothschild Money Trust]
Mielőtt Mayer Amschel Rothschild I. 1812-ben meghalt, hatalmas vagyonából pénzalapot létesített a zsidó nép felemelkedésének érdekében és a Jewish World Empire (Zsidó Világbirodalom) megteremtésére. Pontosan nem tudjuk, hogy Rothschild halálának pillanatában mekkora vagyon maradt hátra, vagy hogy a mai mekkora lehet, de állítólag az egész világ gazdagságának a felét képezi.
Annak ellenére, hogy a családnak ma már több száz örököse van, a híres bankár halála óta a vagyont továbbra is a kívánsága szerint egyetlen személy kezeli, akit mély titokzatosság vesz körül. Megfigyelők szerint a hatalmas vagyont valutákkal való spekulációval és a háborúkból húzott haszonnal szerezték.
Mivel a mérhetetlen gazdagsághoz politikai erő és hatalom is társul, kényük-kedvük szerint változtatják a valuták áremelkedéseit és zuhanásait. Ezek okozzák gyakran a háborúkat és a gazdasági válságokat a világon.
Mayer A. Rothschild I. 1743-ban született és 1812-ben halt meg. 1770-ben feleségül vette Gutter Schnaper-t, s házasságukból tíz gyermek született: öt fiú és öt leány.
Az ifjú Rothschild rabbinátusi kiképzésben részesült és egy ideig mint rabbi is tevékenykedett, de szüleinek hirtelen halála miatt az életútja egészen más irányba terelődött: olcsó árucikkekkel és régi pénzekkel kereskedett. A bankári szakmát abban az időben vette fel, amikor Európát végigseperte a szabadkőművesek által kirobbantott nagy francia forradalom (1789) politikai szele.
„Pénzkölcsönző, majd IX. Vilmos herceg (Landgrave of Hesse-Cassel) ügynöke lett. A herceg, apjának 1785-ben bekövetkezett halála után Európa legnagyobb 40 millió dollár értékű vagyonát örökölte, amelyhez főként a brit kormánynak az amerikai függetlenségi forradalom leveréséhez kölcsönzött zsoldos hadseregei juttatták. 1806 júniusában a harcok után Vilmos Dániába menekült és 3 millió dollárt M. Rothschildnél hagyott megőrzésre.
A legenda szerint ezt a pénzt boroshordókba rejtették el a Frankfurtba beáramló Napóleon-katonák elől és Vilmos hazatérése után, visszaadták.”
A Haynau család
IX. Vilmos, hesseni választófejedelem törvénytelen gyermeke volt Julius Freiherr von Haynau (1786-1853). Magyarországi működését még osztrák részről is meglepő hallgatás övezi.
Karl von Schőnhals táborszernagy, a „fegyvertárs és jóbarát”, sok kiadást megért könyvében (Biographie des k.k. Feldzeugmeisters Julius Freiherr von Haynau, Wien 1875) megelégszik annak nagyvonalú megállapításával, hogy „Nem ő volt a törvény, hanem csak a karja.”
Rudolf Bartsch főhadnagy, aki nagyon szerény lélekelemző módszerekkel közeledett a bresciai hiéna felé (Haynau - Eine psychologische Studie, Wien 1907), az Aradi 13 Vértanú esetében csak annak közlésére szorítkozik, hogy „Aztán elkezdődött, aminek nem lett volna szabad megtörténnie.”
A későbbi táborszernagy a hanaui zsidó patikus lányának, Rebekka von Lindenthalnak volt a törvénytelen fia. Apja Hesseni Vilmos őrgróf, majd herceg. Utóbbi minden jel szerint káplár-természetű, hiú és zsarnok, aki rendszeresen árulta alattvalóit katonának a brit hadseregbe.
Az uralkodók bankárai
Legenda vagy igazság, egy dolog biztos: Rothschild Nathan megalapította a család londoni ágát az East India cégnél befektetett 800 millió font arannyal. A 19. század elején a Rothschild-fivérek, mint az európai uralkodók elsőszámú pénzkölcsönzői tettek szert hatalmas vagyonukra és vasúthálózat-építő cégeket alapítottak.
A bankházaknál gyakori eset volt, hogy egy és ugyanaz pénzelte mindkét harcoló felet. Például az amerikai polgárháborút, amikor is Rothschild az északiakat, amerikai bizományosa, August Belmont közreműködésével, a délieket pedig Erlangers, — egyik Rothschild-rokon – által pénzelte. Közel kerültek Metternich herceghez, a bécsi kormány akkori külügyminiszteréhez is.
Metternich Lothár Venczel herceg öntelt, gőgös, középkori feudális nézetekkel telített bürokrata volt, aki az adózó népnek még természetadta emberi jogát is tagadva, durva önkénnyel közel három évtizedig hatalmaskodott fölötte. Nevét gyűlölettel ejtették ki mindenütt. Állásához a legutolsó pillanatig ideges görcsösséggel ragaszkodott. Ártatlan emberek vérének kellett folynia, hogy a felzúduló népharag elsöpörje az állásából.
A nagy rejtély
Amíg a bankházak keresztény uralkodókat segítenek kölcsönökkel, hogy azok véres háborúkban egymást pusztítsák, az ügy tökéletesen rendben van. Ártatlan emberek pusztulása nem számít, csak az a fontos, hogy a kamatokat fizessék!
A Rothschildek és Benjamin Disraeli brit miniszterelnök szoros együttműködésével sikerült megszerezniük a Szuezi Csatorna nevű cég feletti hatalmat. Spekulációikkal az orosz nyersolaj, a dél-afrikai gyémántbányák és a dél-amerikai bányák területére is kiterjesztették pénzügyi hatáskörüket. Hatalmuk titka úgy, mint a múltban, most is az állandó titokzatosság.
A Rothschild-család tagjai felmérhetetlen vagyonukat úgy tarthatták meg, hogy családon belül egymásból házasodtak. Ellenálltak az beolvadásnak, a kikeresztelkedésnek és a papa kívánságának eleget téve megtartották ortodox-zsidóvallásukat.
Őszinteség
“Mi zsidók minden háború mögött ott vagyunk. Nemcsak az oroszországi, hanem a történelem nagy forradalmai mögött is. Elképzeléseink, hangulatkeltéseink és szellemünk ellenállhatatlan nagyságának köszönhetjük a sikereket.”
“A modern Európában alig van olyan esemény, amelyet ne tudnánk visszavezetni a zsidókhoz. Mi zsidók manapság a világ pusztítói, hóhérai, lázítói és megtévesztői vagyunk.”
“Fajunkat emberiség-feletti ténynek tekintjük. Végső célunk nem a más népfajokkal való egyesülés, hanem a felettük való hódító győzelem.”
“Az első világháborút Izrael készítette elő, amit meg is nyert. Sikeres volt, általa jobbra fordult a sorsunk és még hasznot is húztunk belőle. Így álltunk döntő bosszút a kereszténységen.”
Forrás: http://www.hazankert.com/04szept_9.html
Meghalt Mayer Amschel Rotschild bankár, a világhírű Rothschild üzleti dinasztia megalapítója.
1812.09.19 - 199 éve történt
Rothschild, a frankfurti családalapító hamar kitűnt kiváló üzleti érzékével és 1796-barn, az ottani zsidónegyedben megalapította az első Rothschild - bankházat. Az évek során a gettó szegénységéből az európai kontinens vezető pénzemberévé küzdötte fel magát. Szerényen, pénz - és valutaátváltással kezdte, de bankja még életében olyan hatalmassá nőtte ki magát, hogy kölcsöneivel hadseregeket szereltek fel és iparosították Európát. Mire az első Rothschild meghalt, fiai már Londonra, Párizsra, Bécsre és Nápolyra is kiterjesztették bankbirodalmát.
A későbbiekben a Rothschild - család finanszírozta Olaszország függetlenné válását, Belgium létrehozását, a Szuezi - csatorna megépítését és az 1870-71-es porosz - franciaháborút követően a Németországnak fizetett francia jóvátételt. A bankháznak manapság világszerte sok leányvállalata van és egész sor tőkés vállalkozásban érdekelt. Vagyonukat több milliárd dollárra becsülik.
Bildenberg csoport - A Pénzügyi világ Császárai
"Ők irányítják a világot a háttérből!"
A pénzügyi világ császárai
"Milliárdos üzletemberek, akik kezében összeérnek a gazdaságban futó pénzügyi szálak.
Szerző: n. a.
Forrás: Femina.hu
2010. október 3Egyesek szerint a világot a bankok irányítják. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a pénzintézetek vezérei sohasem kizárólag a pénzvilág színpadán töltöttek be fontos szerepet.
A nagy bankok alapítóinak leszármazottjait a mai napig megtalálni a világot irányító pénzügyi elitben, illetve azokban a pénzügyi közösségekben, melyekkel miniszterek és elnökök tárgyalnak - szigorúan zárt ajtók mögött. De kik ők, és honnan jött az a hatalom, amit évtizedek óta a kezükben tartanak?
A Rothschild dinasztia - évszázadok óta
A befolyásos Rothschild família ősapja mozgalmas történelmi időkben született. Mayer Amschel Rothschild egy majna-frankfurti zsidó pénzváltó fiaként látta meg a napvilágot 1744-ben, az ifjú Rothschildnak azonban eszébe sem jutott, hogy atyjához hasonlóan pénzváltó legyen. Ő egészen másfajta álmokat dédelgetett. A hannoveri Oppenheimer bankházban tanonckodva elsajátította a magasabb szintű pénzügyletek szabályait és fortélyait, majd Frankfurtba visszatérve az európai bankárok legjobbjai közé küzdötte magát.
Pályájára döntő hatással volt a tartomány fejedelméhez fűződő kapcsolata. Ő szedte ugyanis Vilmos hanaui herceg, kasseli választófejedelem adósaitól a Vilmos által kihelyezett pénzt, melynek felhasználására szabad kezet kapott. Rothschild nem habozott, kihasználta a lehetőséget, és azon nyomban Nagy-Britanniában kezdett üzletelni.
Az apa nemsokára fiait is bevonta az üzletbe, és ezzel létrejött a Rothschild bankárdinasztia nemzetközi hálózata. A fiatalok irányításával fiókok nyíltak Londonban, Párizsban, Bécsben és Nápolyban, melyek a frankfurti anyaintézményhez hasonlóan nyereségesnek bizonyultak.
Mayer Amschel Rothschild
A Rothschildok villája a francia Riviérán
A Rotschild-bankok jelentős gazdasági és politikai befolyásra tettek szert Európában, ám a 19. század végére elveszítették vezető szerepüket - a Rothschild dinasztia leszármazottjai azonban még ma is magas pozíciókat töltenek be, és a bankszektorban is erősen jelen vannak.
A Bilderberg-csoport - 1954 óta
A Bilderberg-csoport 1952-ben alakult a holland Bernát herceg ötlete nyomán, aki akkor megbeszéléssorozatot kezdeményezett a világ problémáinak megtárgyalására. Az első összejövetelt 1954 májusában tartották a hollandiai Oosterbeekben álló Bilderberg Hotelben. Azóta is minden évben tartanak találkozókat a tagok, szigorúan zárt ajtók mögött. A tagok a világ kulcspozícióban lévő elitjéből kerülnek ki: vannak közöttük amerikai és európai tudósok, a médiában jelentős hatalommal bíró személyek, magas rangú politikusok és tehetős üzletemberek. A találkozókon rendszerint jelen van többek között Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, David Rockefeller, a Chase Manhattan Bank elnöke, valamint a belga és a spanyol királynő is.
Vagyoni hátterükből és pozíciójukból fakadóan jelentős befolyással bírnak a világban zajló eseményekre, így aztán a csoport kapcsán gyakran feltételezik - elsősorban az összeesküvés-elméletek hívei -, hogy ők azok, akik a zárt ajtók mögött a világ egész sorsáról döntenek.
Etienne Davignon
A Hotel Bilderberg
Bár ezt Etienne Davignon, a Bilderberg-csoport elnöke egyértelműen tagadta egy, a BBC munkatársának adott interjújában - az interjút angolul itt olvashatod -, tény, hogy a csoport jelentős hatással bír, tekintettel arra, hogy a világ legbefolyásosabb embereit fogja össze.
A Rockefeller dinasztia - a múltban és a jelenben
A Rockefeller nevet John D. Rockefeller írta be a történelemkönyvekbe - először akkor, amikor még fiatalon, 1863-ban üzlettársával olajfinomítót indított be, és ezzel bekapcsolódott az akkor még gyerekcipőben járó olajüzletbe. Rockefeller a legjobbkor lépett, sikerét pedig fokozta rendkívül jó üzleti érzéke, melynek köszönhetően 1885-re a Rockefeller-olajbirodalom a világ legnagyobb és legsikeresebb vállalatává nőtte ki magát. Egészen az 1910-es évekig működött a vállalat, amikor Roosevelt elnök monopólium-ellenes politikája, majd az azt követő gazdasági világválság szétrombolta a céget.
Megromlott egészségi állapota miatt John D. Rockefeller ekkor már elsősorban karitatív tevékenységeire összpontosított - 900 millió dolláros vagyonával a világ leggazdagabb embereként -, és ügyeit fia, Junior vette át. Ő azonban nem fordult vissza az olajhoz, inkább építkezésbe fogott. A válság kellős közepén felépíttette a Rockefeller Centert, 75 ezer munkanélkülinek biztosítva állást.
David Rockefeller
A Rockefeller Center
A Rockefeller nevet hamarosan már mindenki ismerte: ők adományoztak telket a New York-i ENSZ-székház számára, ők építtették többek között a Lincoln Centert, a World Trade Center ikertornyait, és a politikába is mélyen beleásták magukat.
Befolyásuk máig hatalmas: jelentős vagyonnal rendelkeznek, és gyakori szereplői a nemzetközi politikai játszmáknak. David Rockefeller - aki a Bilderberg-csoport öt évvel ezelőtti ülésén is részt vett - számos nagy bankban és jelentős vállalatban tölt be valószínűsíthetően vezető szerepet, emellett alapító tagja a Bilderberg-csoporthoz hasonló Trilaterális Bizottságnak.
Fotók: gutenberg.spiegel.de, net-provence.com, photoshelter.com, tegal-online.blogspot.com, lifeisreallybeautiful.com.
Cikkünk megírásában a Reader's Digest Akik megváltoztatták a világot című kiadványa és David Southwell Rejtélyes esetek című könyve segített."
Forrás: http://ra9tv5.blogter.hu/440778/bildenberg_csoport_____-_a_penzugyi_vilag_csaszarai
260 éve született a Rothschild bankház alapítója
Civilizáció
1744. február 23-án látta meg a napvilágot Mayer Amschel Rothschild, aki a frankfurti gettóban alakított ki egy kis pénzváltó helyiséget, és innen kezdve alapította meg a XIX. század leghatalmasabb bankházát.
Frankfurt ma is a német pénzvilág központja, ám 260 évvel ezelőtt még nem lehetett sejteni, hogy a pénzváltásból, később pedig a váltóleszámítolásból, majd a banki tevékenységből busás haszonra lehet szert tenni. Még Mayer Amschel Rothschild sem csak ilyen ügyekkel foglalkozott kezdetben, pedig ő a frankfurti zsidónegyedben már viszonylag korán létrehozta a pénzváltóját. A Rothschildok addig vegyeskereskedéssel és más tevékenységekkel is foglalkoztak, s Mayer Amschel tulajdonképpen hobbiból kezdett el éremgyűjtéssel foglalkozni.
Egy gazdag ügyfél
Gyűjteményének legszebb darabjait azonban I. Vilmos hesseni választófejedelemnek ajánlotta fel. Így került kapcsolatba a helyi uralkodóval, aki nem mellesleg Európa legnagyobb hitelezői közé tartozott. Államának polgárait ugyanis katonának adta el Angliának, így a hesseni német zsoldosok harcoltak például az amerikai függetlenségi háborúban, brit oldalon. (III. György angol király a piciny hesseni fejedelemség uralkodójának nagyapja volt.) Mindebből szépen gazdagodott I. Vilmos (a britek egyébként veszítettek, nemcsak pénzt, hanem amerikai birtokokat is). A herceg egyre kiterjedtebb pénzügyeit azonban egyre kevesebben tudták követni, az ügyek intézésére egyre több emberre volt szükség. I. Vilmos egész Európának kölcsönadott, számos uralkodócsalád a kis országot kormányzó, de annál gazdagabb hesseni választófejedelem segítségére szorult.
Az érmegyűjtő és ószeres Mayer Amschel azonban fokozatosan behízelegte magát a hercegi udvarba, s egy Buderus nevű hivatalnok segítségével hamarosan kulcspozíciókba jutott. Végül a herceg értékpapír-ügyleteinek jelentős részét Mayer Amschel Rothschild intézte. Időközben világra jött Mayer Amschel öt fia is, akik Európa nagy részébe szétszóródva intézték apjuk és a választófejedelem pénzügyeit. Angliába III. György támogatásával jutott ki például 1798-ben Nathan Rothschild, Mayer Amschel legtehetségesebb fia, aki kezdetben textilüzlettel foglalkozott.
Az öt fiú haszna
Mindez később igen jól jött I. Vilmosnak, amikor Napóleon elől kellett menekülnie. A buzgó franciák mindent felforgattak, amikor elfoglalták Németország nagy részét. Mindeközben arra is fordítottak időt, hogy megtalálják a hesseni választó mesés vagyonát, amelynek csak a hírét hallották. Ám a bonapartisták hiába kutakodtak, csak a hír maradt az övék: még a frankfurti gettót is átvizsgálták, jártak többször is Mayer Amschelnél, azonban az ő titkos rekeszeit, dobozait soha nem találták meg. Öt fia segítségével viszont az immár bankárnak is nevezhető M. A. Rothschild hamarosan kimenekítette a francia megszállási övezetből a hesseni választó pénzét.
Időközben az Angliába került Nathan – a kontinentális zárlatot meghirdető Napóleon szabályait kijátszva – beindította a földrészekre kiterjedő csempészetet. Angliából és a brit birodalom távoli zugaiból is indított hajókat, amelyeket az elvileg tiltott övezetbe, a kontinentális Európába juttatott el. Mindez óriási hasznot hozott, ám a Rothschildok még idejekorán kiszálltak a kissé ingoványos üzletből. Ezt jól tették, mert később nagy veszteségek érhették volna őket, és rendőrségi üldöztetésnek is ki lettek volna éve.
Ehelyett a „hivatalos” csempészetre álltak át a Rothschildok: Wellington spanyolországi hadjáratát, az angolok hadműveleteit az angol és a francia Rothschildok, vagyis Mayer Amschel két fia, a „brit” Nathan és a „francia” James (Jacob) finanszírozta. Mindezt olyan ügyesen tették, hogy maga Napóleon is hagyta a tranzakciókat, nem is sejtve, hogy a Franciaországon átutazó aranyszállítmányok későbbi, waterlooi legyőzőjének szánt küldemények…
Az utódok
Ekkor azonban Mayer Amschel már utolsó napjait élte. 1812. szeptember 19-én elhunyt Frankfurtban. Fiait a hesseni herceg nemesi rangra emelte 1817-ben. Ezt jutalmul kapták azért, mert a legnehezebb időkben is hűek maradtak a választófejedelemhez, s főleg azért, mert még Napóleon ellenében is megőrizték a pénzét…
Utóbb a Rothschildok Európa öt államában építettek ki bankházat, s jutalmul bárói rangra emelkedtek. Londonban az angol, Párizsban a francia ág tevékenykedett, ez a két ág ma is létezik. A német (frankfurti) és az olasz (nápolyi) „vonal” kihalt a családon belül. Az osztrák Rothschildok pedig vagy tönkrementek, vagy áttették a székhelyüket Angliába, Amerikába és Franciaországba, s végül a hitleri megszállás az 1938-as Anschluss vetett véget ausztriai tevékenységüknek.
Pénzügyi bravúrok
A Rothschildok nevéhez számos bravúros pénzügyi tranzakció fűződik. Hatalmas nyereséget könyvelhettek el például a londoni tőzsdén játszva (Nathanról oszlopot is elneveztek emiatt a börzén) a waterlooi ütközet után. Ők finanszírozták a szuezi csatorna megvásárlását is a XIX. század utolsó harmadában. (A kulcsfontosságú, két tengert összekötő átkelőhelyet Anglia szerezte meg egyébként az egyiptomi uralkodótól.) Edmond de Rothschild finanszírozta az első zsidó telepek létrehozását Palesztinában, jóllehet ő maga ellenezte a cionizmust, vagyis azt, hogy Izrael néven önálló államot hozzanak létre a zsidók a Közel-Keleten. A vaskancellár, a XIX. században Németországot egyesítő Bismarck, pályafutásának kezdetén szintén a Rothschildok támogatását élvezte. Ám a Poroszország miniszterelnöki posztját megszerző Bismarck után megromlott a kapcsolat a Rothschildokkal, a német császár hiába kérte a bankházat, hogy Berlinben is telepedjenek meg. A burkolt vagy nyílt antiszemitizmus által jellemzett porosz-német udvarban ugyanis a Rothschildok nem akartak szerepet vállalni. (Többek között az zavarta őket, hogy a poroszok olyan kitüntetéseket találtak ki számukra, amelyek nem keresztényeknek jártak. Ezt a Rothschildok igencsak zokon vették, és sohasem viselték ezeket az érdemjeleket, ami diplomáciai bonyodalmakhoz is vezetett egyes esetekben.)
Forrás: http://www.ng.hu/Civilizacio/2004/02/260_eve_szuletett_a_Rothschild_bankhaz_alapitoja
Az 1836. évi XXVI. törvénycikk rendelte el a híd megépítését. Ennek alapján a törvényhozás Országos Küldöttséget választott az építkezés ügyeinek intézésére, melynek elnöke Széchenyi István lett.
Széchenyi 1837 januárjában nyilvános felhívást tett közé, melyben felszólította a vagyonos embereket, hogy vállalják el a költségek viselését, illetve minden hozzáértő szakembert, hogy ötleteikkel, tapasztalataikkal segítsék elő a jelentős építmény megvalósítását.
Ennek számottevő eredménye nem lett.
Ezután Széchenyi az Országos Küldöttség nevében is felkérte Sina Györgyöt, hogy vállalja el az építkezés pénzügyeinek intézését, aki némi habozás után 1837. február 25-én kelt levelében a megbízást elfogadta, és hamarosan megalapította a Lánchíd Részvénytársaságot, melynek elnöke lett.
A bécsi Salomon Rothschild és a pesti Wodianer Sámuel és Fia bankház később szintén társult, ők együttesen az 1839-től kiadott részvények egyharmadát vették meg, míg Széchenyi azok 3%-át; a többi kiadást Sina maga fizette. A híd 13-szor annyiba került, amennyibe az ezzel egy időben épült Nemzeti Múzeum.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_l%C3%A1nch%C3%ADd
