Nagyon érdekes a kis és nagybefektetők világa. A legmegdöbbentőbb az, hogy a tőzsde 4 működési folyamata közül 90%-ban mindig csak az ún. bikapiacról szokott szó lenni. Tulajdonképpen erről lehet csak hallani, olvasni és csak ilyen tanfolyamokat lehet elvégezni.
Jelen 4-es blokk utolsó eleme a befektető, aki nem csak az alábbi írások szerinti befektetőt jelenti.
Kalauzhalak a tőzsdén: kövesd a cápákat!
2011. szeptember 26. 10:42:00
A KBC Equitas ügyfelek portfóliójában levő Bank of America-részvények száma ugrásszerűen megnőtt Warren Buffett amerikai nagybefektető augusztus 25-én nyilvánossá vált, 5 milliárd dollár összegű befektetésének hírére.
A KBC elemzői szerint a kisbefektetők részéről tudatos stratégia, hogy figyelemmel kísérik a nagynevű guruk portfólióját. Érdemes azonban más szempontok alapján is mérlegelni, mibe fektetjük a pénzünket: egyrészt a legprofibbak sem tévedhetetlenek, másrészt nem mindig indulunk egyenlő esélyekkel a hozamért.
A grafikonok, a piaci hírek és a vállalati adottságok mellett a nagynevű befektetési guruk döntései is befolyásolják a nemzetközi értékpapírpiacokon önállóan kereskedő kisbefektetőket. A KBC Equitas ügyfelei közül is sokan követték az USA egyik leggazdagabb emberének számító Buffett részvényvásárlását, aminek következtében jócskán megugrott az online befektetési szolgáltatónál lévő Bank of America (BofA) részvényállomány.
Ugyanakkor a hazai kisbefektetők szemfülességét bizonyítja, hogy sokan közülük a részvényvásárlással megelőzték Buffettet, s már akkor venni kezdték a bank értékpapírjait, amikor a piaci bizonytalanság morzsolni kezdte árfolyamát. Ők azonnal profitálhattak Buffett befektetési cége, a Berkshire Hathaway részvényvásárlásának bejelentéséből és a részvények aznapi 10 százalékos emelkedéséből.
Jellemző kisbefektetői stratégia a guruk portfólióinak másolása és sokszor kifizetődő is, hiszen például Soros György vagy Warren Buffett befektetései hosszú távon, következetesen termeltek ki magas éves átlaghozamot - véli Takács Szabolcs, a KBC Equitas üzletfejlesztési igazgatója. Emlékezetesen magas hozamot hozott Buffettnek az a 2008. októberi döntése, amikor 230 millió dollárért megvette az elektromos autógyártással foglalkozó BYD Auto anyavállalatának 10 százaléknyi részvénypakettjét. Befektetésén egy év alatt 500 százalékos hozamot ért el. Az sem véletlen, hogy Soros György idén először bekerült a 10 leggazdagabb amaerikai elitklubjába: a magyar származású guru egy év alatt 7,8 milliárd dollárral gyarapította vagyonát.
A magyar tőzsdén is említhetünk olyan nagybefektetőt, akit többször érdemes volt követni. A 100 leggazdagabb magyar listáján évekig előkelő helyen szereplő Megdet Rahimkulov sokáig bármihez nyúlt, abból „arany lett”. Az üzletember rendkívül jó ütemben szállt be, s így több mint 50%-os hozamot realizált például az Antenna Hungária, a BorsodChem, vagy például a Zalakerámia részvényvásárlásán is. Emlékezetes, hogy a guru 2007. május 25-én, 23 ezer forintos részvényárfolyamnál jelentette be, hogy 5% fölé növelte részesedését a MOL-ban. Alig egy hónappal később a tőzsdei kurzus már 30 ezer forintnál járt.
Takács Szabolcs felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a nagybefektetők döntéseiről a nyilvánosság sokszor csak jelentős időbeli késéssel értesül. Ezen kívül a nagyok megtehetik, hogy olyan eszközökbe és olyan feltételekkel fektessenek be, amelyek elérhetetlenek az átlag befektetők számára. A legutóbbi BofA tranzakció keretében Buffett sem azokat a törzsrészvényeket vásárolta, amelyekhez egyébként a kisbefektetők hozzáférnek, hanem speciális, évi 6 százalékos osztalékra jogosító, elsőbbségi részvényeket. A garantáltan magas hozamért cserébe a befektetési guru nevét adta a céghez, ami pedig világszerte erősítette a többi befektető cégbe vetett bizalmát. Erre most szüksége is volt a Bank of Americanak, hiszen nem sokkal korábban tőkehiányt jósló hírek jelentek meg róla a piacokon.
Nem árt szem előtt tartani ezen kívül azt sem, hogy a legnevesebb befektetők is hibázhatnak. Kellemetlen következményekkel járhat, ha követőjük éppen egy rossz befektetésüket másolja le, s a valóban jól teljesítő egyebeket nem. Buffett sem tévedhetetlen. A General Electricbe akkor fektetett jelentős összeget, amikor normál részvényeinek árfolyama 22 dollár körül járt 2008 októberében, ám a kurzus később 10 dollár alá is esett. A Goldman Sachs-nak 130 dolláros árfolyamnál szavazott bizalmat, miközben a részvények ára később 50 dollárig csökkent.
A befektetési guru számára mindez nem jelentett akkora veszteséget, mint például az őt másolni próbáló kisbefektetőnek, ugyanis mindkét cég esetében garantált osztalékot fizető részesedéshez is hozzájutott - emlékeztet a KBC Equitas igazgatója. Nem mindig jártak jól azok a magyar kisbefektetők sem, akik annak idején részvényvásárlásaikkal Rahimkulovot másolták. A milliárdosnak volt ugyan több szikrázóan jó befektetése, de például azt, hogy 10% fölé növelte részesedését az OTP-ben 2008 elején, közel 9 ezer forintos részvényárfolyamnál jelentette be. Mint ismert, a legnagyobb hazai bank kurzusa jelenleg 3 ezer forint alatt jár.
„A nagybefektetők döntései értékes információként vehetők figyelembe a kisebb tőkével rendelkező hazai megtakarítók számára is, ám lényeges szempont az adott konstrukció ismerete is, és ami még ennél is fontosabb, a guru piaci viselkedése inkább megerősítésként szolgáljon, pusztán erre nem biztos, hogy megéri befektetési döntést alapozni” – tette hozzá a KBC Equitas üzletfejlesztési igazgatója.
Privátbankár
Forrás: http://m.privatbankar.hu/cikk/kalauzhalak_a_tozsden_kovesd_a_capakat_45178
Buffettet másolják a magyar tőzsdézők
2011-09-26
A hazai kisbefektetők körében is nőtt a Bank of America részvények népszerűsége
Magyarországon is jelentős pénzeket mozgat meg a világ egyik legjelentősebb befektetője. A KBC Equitas ügyfelek portfóliójában levő Bank of America részvények száma ugrásszerűen megnőtt Warren Buffett amerikai nagybefektető augusztus 25-én nyilvánossá vált, 5 milliárd dollár összegű befektetésének hírére. A kisbefektetők részéről tudatos stratégia a nagynevű guruk portfólióinak figyelemmel kísérése, tapasztalják a KBC elemzői.
[…]
KBC Equitas Zrt.
A mintegy 25 ezer ügyfelet kiszolgáló KBC Equitas Zrt., a magyar részvénypiac egyik vezető online befektetési szolgáltatója 2011. július 1-jén beolvadt a KBC Securities N.V.-be, 100%-os anyavállalatába, mely 2007-ben vásárolta fel. A társaság 17 éve alakult, 11 évvel ezelőtt vezette be az online brókeri szolgáltatást Magyarországon.
KBC Securities N.V.
A KBC Securities N.V. a KBC Csoporthoz tartozó brókerház, amely világszerte – köztük Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában nyújt tőkepiaci szolgáltatásokat intézményi és lakossági ügyfeleknek egyaránt. A társaság tőzsdei és magántulajdonban lévő vállalatok számára egyaránt nyújt stratégiai és pénzügyi tanácsadói szoláltatásokat, számos tőkeemelésben és egyéb hasonló tranzakcióban vett már részt. A bróker üzletág tranzakciós, letétkezelési, elszámolási és más kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozik az azonnali és derivatív részvény-, valamint a kötvénypiacon. A KBC Securities N.V. részvénypiaci szolgáltatásai között ugyanúgy megtalálható a kereskedés és az elemzés, mint az árjegyzés, a vállalati pénzügyi tanácsadás, vagy a corporate broking. Lakossági ügyfeleinek a KBC Securities tranzakciós és portfólió menedzsment szolgáltatásokat kínál számos helyi kereskedési platformján keresztül.
2011 | © Goodwill Communications Kft. | Jogi nyilatkozat | Oldaltérkép
Forrás: http://www.goodwillcom.hu/hirek/Buffettet_masoljak-KBC
Nos, kifejezetten örülök, hogy nem erről a befektetőről hallottam először, aki befektet a részvényekbe, esetleg opciókba vagy befektetési alapokba.
Kezdjük az elején!
Definíció (meghatározás): Befektető az a személy, aki valamit valamiért cserébe befektet. Azért fektet, mert az a dolog onnantól kezdve benne fekszik abba a valamiben, amibe belefektették. A fekvés a lényegesen passzívabb állapot (legnehezebb onnan elindulni), mint az ülés, vagy állás, vagy járás.
Tehát ha valaki valamit befektet, akkor ő arról lemond.
Ha jól ítélte meg a cserelehetőséget, akkor kap valamit cserébe, ha rosszul ítélte meg, akkor a saját rossz döntése miatt lehet, hogy semmit sem kap cserébe.
Ez az első és legfontosabb, amit meg kell tanulni.
Ha valaki ezzel nincs tisztában, az nemhogy a tőzsdén, de még társválasztásban vagy bármilyen emberi kapcsolatban is, ha veszít (nem kap cserébe annyit, amennyit a saját megítélése szerint befektetett), akkor sem fogja tudni feldolgozni, állandóan mást fog hibáztatni, ahelyett hogy újra befektetne immár számára nagyobb sikerrel kecsegtető (reálisabb, azaz valósághoz hűbb) sikerbe.
Aki keresztényként, magánemberként nem tud megbocsájtani, az sose akarjon befektető lenni!
Van egy igen jó kis bibliai történet arról, hogy valaki igencsak elveszítette befektetők pénzét, és mégis megbocsátottak neki.
„Ekkor hozzámenvén Péter, monda: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? még hétszer is?
Monda néki Jézus: Nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenhétszer is.
Annakokáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki számot akar vala vetni az ő szolgáival.
Mikor pedig számot kezde vetni, hozának eléje egyet, a ki tízezer tálentommal vala adós.
Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit, és mindenét, a mije vala, és fizessenek.
Leborulván azért a szolga előtte, könyörög vala néki, mondván: Uram, légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked.
Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki.
Kimenvén pedig az a szolga, találkozék egygyel az ő szolgatársai közül, a ki száz dénárral vala néki adós; és megragadván azt, fojtogatja vala, mondván: Fizesd meg nékem, a mivel tartozol.
Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé, könyörög vala néki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked.
De ő nem akará; hanem elmenvén, börtönbe veté őt, mígnem megfizeti, a mivel tartozik.
Látván pedig az ő szolgatársai, a mik történtek vala, felettébb megszomorodának; és elmenvén, mindent megjelentének az ő uroknak, a mik történtek vala.
Akkor előhivatván őt az ő ura, monda néki:
Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem:
Nem kellett volna-é néked is könyörülnöd a te szolgatársadon, a miképen én is könyörültem te rajtad?” (Mt 18, 21-33.)
Mégis, hogy lehet valaki akkora vagyonnal adós?
Úgy, hogy a vállalkozás csődbe ment, aminek a működtetéséhez befektetőktől kért pénzt.
(Nem a saját vagyonából vállalkozott, hanem kölcsönt vett fel.)
Nyilvánvaló, alkalmazottként egész életében nem keres az a személy annyit, hogy azt az adósságát kifizesse.
Így bölcsebb döntés elengedni neki az adósságot, akkor aztán nem nyomja majd őt az adósság kifizetésének az el nem hordozható terhe, és tud újra létrehozni másik vállalkozást, amibe aztán vagy befektet az, akinek elveszítette a pénzét, vagy nem.
Ez viszont többször történik meg nagy vagyonokkal, de ritkábban a kisebb adósságokkal.
Hatalmasat bukott a guru: innen szép talpra állni 2011. augusztus 24., szerda 17:07
Jesse Livermore története mozivászonra kívánkozik. Élete bővelkedett eget rengető csúcsra menetelekben, megsemmisítő bukásokban és kalandregénybe illő fordulatokban. Egyetlen nap leforgása alatt 100 millió dollárt (mai érték szerint 2 milliárdot) keresett short pozícióival az 1929-es tőzsdeválság idején, hovatovább a nagy John Piermont Morgan-t olyannyira felbőszítette, hogy egy nyilatkozatában az egész krachért Livermore-t egy személyben tette felelőssé.
Livermore a Massachussets állambeli Shewsburyben született. Édesapja mindenáron gazdálkodónak szánta, de mivel a kacsát sem tudta megkülönböztetni a tyúktól, édesanyja 5 dolláral a zsebében útilaput kötött a lábára és elküldte a nagyvárosba szerencsét próbálni.
Útjának első állomása Boston volt, ahol a Paine Webber brókerháznál felcsapott "krétásnak", vagyis ő írta fel a táblára az árfolyamokat. Túlzás lenne azt mondani, hogy göröngyös volt az útja a Wall Street felé, ugyanis már az első 5 dolláros fizetését is csaknem megduplázta. 15 éves korára a kezdeti szárnypróbálgatások után hatalmas lendületet kapott és egy év alatt, több mint 1000 dollár hasznot ért az úgynevezett bucket shop-okon keresztül. A bucket shopok olyan cégek voltak, ahol kevés pénzzel lehetett részvények, árutőzsdei termékek árfolyam elmozdulására spekulálni, anélkül, hogy azokat fizikailag birtokolnánk. Mivel túl sok pénzt nyert tőlük, pár hónap leforgása alatt nem kívánatos vendég lett csaknem az összes bostoni bucket shopban. Mit volt mit tenni, új meghódítandó területek felé vette az útját. Irány a Wall Street!
Első nagy sikere az Union Pacific papírjainak shortolása (árfolyam csökkenésére játszás) volt. Az 1906-os San Franciso-i földrengés után meredeken zuhant az árfolyam 250 ezer dollár profitot hozva ezzel Livermore-nak. A legendás hírnevét azonban a következő évi akciója alapozta meg igazán: végig eladási pozícióban volt a 1907-es tőzsdekrach idején.
Saját szabályai alapján kereskedett: ha pozíciója helyes volt, növelte annak méretét, ha veszteséges, minél gyorsabban lezárta azt. Emellett mindig egyedül dolgozott, nem hallgatott másra. Legfőbb jelmondata : " A profit tud vigyázni magára, de a veszteség nem, ezért sosem hagyom, hogy a veszteséges pozícióim elkanászodjanak." A mondásoknál maradva " sohase mond, hogy soha" , így sajnos ő is beleesett abba a hibába, amibe a kereskedők nagy többsége: nem követte saját stratégiáját, ennek következményeként az 1907-ben megnyert pénzt sikerült elbuknia, sőt 1 milliós adóssága miatt kis híján csődbe is ment.
Livermore élete olyan hullámzó volt mint az árfolyam, csaknem 2 évtizeddel később újra a csúcsra került.1929-ben szintén az árfolyamok csökkenését lovagolta meg. Miközben mások mindenüket elbukták, Livermore nyeresége meghaladta a 100 millió dollárt. A Wall Streeten ekkor már öt éve emelkedtek a részvényárak, elég volt a spekulációs összeg ötödét letenni, a többit olcsó kölcsönből finanszírozni. Naponta vezettek be új cégeket a tőzsdére, minden idők legvadabb spekulációi folytak, a nép lubickolt a derűlátásban. Az 5 évig töretlen sikerszériát az 1929-es fekete csütörtök törte derékba. Ezt követően a tőzsdeindex óriási forgalom mellett zuhant a semmibe, három év múlva állt csak meg, 89%-kal lejjebb, s 25 évnek kellett eltelnie, míg újra elérte 1929-es szintet. Livermornak eladási pozíciói révén ebből a hatalmas zuhanásból sikerült profitálnia.
Milyen más kifejezések vannak a fentebbi cikkben!
Nos, ez a medvepiac.
Milyen dühvel reagáltak az emberek Livermore sikerére!
Itt már nem a meg nem bocsátás lehet a fő üzenet, hanem, hogy ne gyűlöld a te embertársadat!
Olyan negatív jelzőket használnak rá, amilyeneket csak tudnak.
Ahogy a lemaradt egyházak is csinálják a hitújítókkal, és eretnekmozgalmaknak, meg szektáknak nevezik azokat.
Én személy szerint ugyanúgy befektetőnek tekintem Livermore-t, mint Warren Buffet-et, vagy Soros Györgyöt.
De mi van akkor, ha egy „keresztény Livermore” által sikerül az ébredésnek hatalmas pénzekre szert tennie? Hány és hány újabb munkahely jöhet létre keresztények számára!
Miből gondolja a kedves blogolvasó, hogy világiak gazdagodtak meg a holland tulipánüzleten, a keresztények meg elszegényedtek?
Vajon mi magyar keresztények megengedhetjük-e magunknak, hogy a tőzsdei nyereségeket negatívnak tekintsük?
Tényleg olyan nagy anyagi plusszal rendelkeznek az emberek, és annyira sok munkahely van az országban?
Már csak az a kérdés, hogy hogyan lesz valaki nagybefektető?
Személy szerint azt gondolom, hogy a nagybefektető-kisbefektető közti különbség hasonló, mint:
- nagyvárosi-kisvárosi lakos,
- nagyvállalat alapítója/vezetője/alkalmazottja – kisvállalat alapítója/vezetője/alkalmazottja,
- 10 000 fős gyülekezet alapítója/vezetője/tagja – 100 fős gyülekezet alapítója/vezetője/tagja
között.
