1. Figura etimológia
A szentek-szentje (1Kir 6, 20.)
Ami nem ugyanaz a nyelvtani szerkezet, mint a királyok Királya és az uraknak Ura. (Jel 19, 16. )
Ugyanis egy-egy birodalom feje több ország fölött is uralkodott.
Ilyen uralkodók voltak Nabukodonozor (Babilónia, Dán 2, 37.) és Artaxerxes (Perzsia, Ezsdr 7, 12.)
Ilyen szerkezetek még a magyar nyelvben:
- erőnek erejével
- halálnak halála
- virágok virága
- kedvesemnek kedvese
- szerelmem szerelme
E szerkezet használata a teológiában új értelmezést adhat akár
a.) egyházkorszakokról
Filadelfiai gyülekezet – evangéliumi keresztények
Filadelfiai gyülekezet filadelfiai gyülekezete – teljes evangéliumi keresztények
b.) jövőről
utolsó napok jelei (2Tim 3)
utolsó napok utolsó napjai – lényegesen rosszabbak, mint az előzőekben, és magyarázat arra, miért késik az Úr eljövetele
c.) a Bibliáról
„És megírá Jeremiás egy könyvben mindazt a veszedelmet, a mely Babilont fogja érni, mindezeket a beszédeket, a melyek megirattak Babilon felől.
És monda Jeremiás Serájának: Mikor Babilonba jutsz, és látod és elolvasod mind e szókat,
Ezt mondjad: Uram, te szólottál e hely ellen, hogy elveszítsed ezt annyira, hogy lakó ne legyen benne embertől baromig, hanem örökkévaló pusztaság legyen.
És mikor e könyv olvasását elvégzed, köss reá követ, és hajítsd be az Eufrátes közepébe.” (Jer 51, 60-63.)
„Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, a ki e könyv prófétálásának beszédeit hallja:
Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra” (Jel 22, 18.)
Az „e könyv” kifejezés egyik esetben sem az egész Bibliát jelentette, hanem az egy adott írást, azaz a Bibilia egy könyvét.
A magyar nyelv ezt vissza is adja, mert a Biblia a magyarul nem Superbook, hanem könyvek Könyve.
Tehát a Jelenések könyvéhez nem írhat senki hozzá anélkül, hogy Isten ítélete jönne az életére.
De ez nem vonatkozik az egész Bibliára!
2. Isten létezése
„És monda Isten Mózesnek: VAGYOK A KI VAGYOK.
És monda: Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem ti hozzátok.” (2Móz 3, 14.)
Ha megkérdeznénk Mózest, hogy mit mondott Isten magáról?
A lehetséges válaszok:
a.) Szó szerinti idézés esetén: Isten azt mondta, hogy „én vagyok”.
b.) Személy egyeztetés esetén: Isten azt mondta, hogy ő VAN.
A mai napig fennmaradt egy térség, ahol ez a 3 betűs szó a neve egy tónak, és több környező város nevében is jelen van.
a.) Van-tó
b.) Jerevan város x2
3. Székely-magyar rovásírás
Mózes tudott rovásírással írni:
„És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
Szólj Izráel fiainak, és végy tőlök egy-egy vesszőt az ő atyáiknak háza szerint; az ő atyáik házának valamennyi fejedelmétől tizenkét vesszőt; és kinek-kinek a nevét írd fel az ő vesszejére.” (4Móz 17, 1-2.)
Nyilvánvalóan nem lehetett a kvadratikus héber írást vesszőre (botra, pálcára) róni, - azt csak a babiloni fogság után vezették be -, addig óhéber rovásírással írtak.
Azaz 3 tipikus izraelita írásmód van:
- óhéber rovásírás
- kvadratikus héber írás
- ivrit írásjelek.
Más bibliai népek is ilyen írással írtak pl. a moábiták is.
Tehát a magyar írás régebbi, mint az angol, a német, a francia, a latin, a görög!
„És követ jöve Jóbhoz, és monda: Az ökrök szántanak, a szamarak pedig mellettök legelésznek vala.
De a Sabeusok rajtok ütének és elhajták azokat, a szolgákat pedig fegyverrel ölék meg.
Csak én magam szaladék el, hogy hírt adjak néked.” (Jób 1, 14-15.)
A Jób könyve akkor keletkezett, amikor már háziasítva lett a juh, a teve, a szarvasmarha és a szamár, de a ló még nem.
„Az Úr pedig jobban megáldá a Jób életének végét, mint kezdetét, mert lőn néki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara.” (Jób 42, 12.)
„Abban az időben ajándékot viszen a seregek Urának a magas és derék nép;
a nép, a mely rettenetes, mióta van és ezután is, a hatalmas és hódító nép,
a melynek földét folyók hasítják át; a seregek Ura nevének helyére, Sion hegyére.” (Ésa 18, 7.)
Ez a prófécia a szemünk láttára teljesedik be!
Ezért kellenek olyan magyar nyelvtanárok, nyelvművelők, nyelvészek, akik szeretik a magyar nyelvet.
