Jákob kapta ezt az áldást:
„Népek szolgáljanak néked és nemzetségek hajoljanak meg előtted;
légy úr a te atyádfiain, és hajoljanak meg előtted a te anyádnak fiai.
Átkozott, a ki téged átkoz, és a ki téged áld, legyen áldott.” (1Móz 27, 29.)
Izrael áldása:
„Lehever, nyugszik mint hím oroszlán, és mint nőstény oroszlán; ki serkenti fel őt?
A ki áld téged, áldott lészen, és ki átkoz téged, átkozott lészen.” (4Móz 24, 9.)
Dávid imája:
„Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.” (Zsolt 109, 26-28.)
Felszíni tevékenység
Az antiszemitizmus egy átok, mely azokra terjed ki, akik azt átkozzák, akit Isten áld.
A jeruzsálemi katolikusok ennek megfelelően viselkednek.
Gyökérkezelés
„De van valami kevés panaszom ellened” (Jel 2, 14/a)
„Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése.
Némelyiknek ugyanis bölcseségnek beszéde adatik a Lélek által;
másiknak pedig tudománynak beszéde ugyanazon Lélek szerint;” (1Kor 12, 7-8.)
Kérdés, hogy mennyire fontos a jeruzsálemi katolikusoknak az antiszemitizmus ellen fellépni?
Vajon a tudomány beszéde (ismerete) által nem lehetne megtalálni az antiszemitizmus gyökereit?
Esetleg nem lehetséges, hogy a szó valójában Sém ellenességet jelent?
Kapcsolódhat ez esetleg az ókori kegyetlen, vad sémita asszír terjeszkedéshez?
„Ezékiás királynak pedig tizennegyedik esztendejében feljött Sénakhérib, Assiria királya Júdának minden kerített városa ellen, és elfoglalta azokat.” (2Kir 18, 13.)
„És elbocsátá az Úr az ő angyalát, a ki megöle minden erős vitézt, előljárót és vezért az assiriai király táborában, és nagy szégyennel megtére az ő földébe. Bemenvén pedig az ő istenének házába, ott az ő saját fiai fegyverrel ölék meg őt.
„Megszabadítá azért az Úr Ezékiást és a Jeruzsálem népét Sénakhéribtől az assiriai királytól, és minden másoktól, és védelmezé őket mindenfelől.” (2Krón 32, 21-22.)
Jeruzsálemet megszabadította az Úr, de az északi 10 törzsből álló királyság lakói fogságba hurcoltattak.
Pontosan ugyanúgy, mint más népek.
„Jaj Assiriának, haragom botjának, mert pálcza az ő kezében az én búsulásom!
Istentelen nemzetség ellen küldtem őt, és haragom népe ellen rendelém, hogy prédáljon és zsákmányt vessen, és eltapodja azt, mint az utczák sarát.
De ő nem így vélekedik, és szíve nem így gondolkozik, mert ő pusztítani akar, és kigyomlálni sok népeket.
Mert így szól: Vajjon vezéreim nem mind királyok-é?
Nem úgy megvettem-é Kalnót, mint Kárkemist? És Hamáthot, mint Arphádot? És Samariát, mint Damaskust?” (Ésa 10, 5-9.)
Ez a település Árpád, és az ottani lakosokat is fogságba hurcolták az asszírok.
A probléma a kivetítés jelensége, aminek gyökere Sém és Jáfet leszármazottai közötti versengés.
