1. Szárazföldi állatok, mint személyiségtípusok modellje
Farkas /oroszlán
Az agresszív személy nyíltan támad. Szeret csapatban tevékenykedni, mert nem olyan erős az önbizalma.
Róka
A manipulatív személy is agresszív, csak rejtetten. Sokszor ezért nehezebb őt felismerni, hogy milyen a valódi természete, mert mást mutat kifelé, mint amilyen valójában.
Teknős
A passzív személy olyan, mint a teknős, mely visszahúzódik a házába. Ha nincs szerencséje, és ráakaszkodik valaki, akkor a passzív személyből könnyen válik alárendelt (szubmisszív) magatartású személy.
Őz / szarvas
Az asszertív személy leginkább olyan, mint az őz vagy a szarvas.
2. Vízi állatok, mint szimbólumok
2.1 Delfin és cápa összehasonlítása
Elnevezés
|
Delfin
|
Cápa
|
Személyiségtípus
|
Asszertív
|
Agresszív
|
Győzelem ára
|
Vesztes nélkül győz
|
Úgy győz, hogy más veszít
|
Túlélés ára
|
Áldozat nélkül tud túlélni
|
Áldozat árán tud túlélni
|
Siker módja
|
Együttműködő – társas
|
Megfélemlítő – egyedüli
|
Mit tesz az emberrel?
|
Megmenti az embert
|
Megeszi az embert
|
2.2 Vízi állatok – összefoglaló
Nagy halak – bálna
Elnyomhatják a kicsiket.
Cápák
Megeszik, aki gyengébb náluk.
Kis halak – ponty
Elbújnak, hogy ne legyenek áldozatok, a delfineket is cápáknak nézik, mert nem tudják megkülönböztetni az álmodozást az álom megvalósításától.
Delfinek
Együttműködő, alkalmazkodó típusúak, fürgén kikerülik a bálnákat, legyőzik a cápákat és védelmezik a pontyokat.
2.3 Szárazföldi és vízi állatmodellek összehasonlítása
Van egy nagyon fontos különbség a személyiségtípusok szárazföldi és a vízi állatokkal való szemléltetése között:
Az őz és a szarvas növényevő, míg a delfin akár tetszik, akár nem, bizony ragadozó!
És meglátogatom a földön a bűnt, és a gonoszokon vétküket, és megszüntetem az istentelenek kevélységét, és az erőszakoskodóknak gőgjét megalázom. (Ésaiás 13, 11) – "megbünteti Isten a cápákat"
A Keresztelő János idejétől fogva pedig mind mostanig erőszakoskodnak a mennyek országáért, és az erőszakoskodók ragadják el azt. (Máté 11, 12.) – "jutalmad ad Isten a delfineknek"
3. SZEREPMODELLEK
3.1 A négy szereppozíció
3.1.1 Néző
Ne legyél passzív!
- tehetetlen strucc, mely homokba dugja a fejét
- 3 majom (nem látok, nem hallok, nem beszélek)
Helyes magatartás: figyeld meg, mi történik! Akard tudni! Ne csak felületesen! Vagy ahogy szokás mondani ne csak nézz (bámulj), láss is!
Ezért az első szerep a néző (látó, megfigyelő[1])
A kulcsszó: AKTÍV.
3.1.2 Mellékszereplő
Te is szerepelj!
Nézheted milyen szép tánc a flamenco és végigülheted úgy az előadást, hogy még csak meg sem mozdultál.
Ennél jobb, ha mellékszereplő vagy, nem?
Tanulj flamenco-t vagy paso doble-t, és MOZOGJ, úgy azonosulj vele!
Ha nem vagy kiváló táncos, akkor sosem leszel főszereplő, meg kell elégedned azzal, hogy ebben a dimenzióban (valóságban, kiterjedési módban) eddig tudtál eljutni!
A kulcsszó: SZORGALOM.
3.1.3 Főszereplő
Kerülj a középpontba!
A középpontban jól látható helyen van, ő a fő szereplő.
Ez már jó hely!
- elismert tekintély
- nyugodt élet
- vezető vagy fő… címmel kezdődő beosztások
A kulcsszó: TEHETSÉG
3.1.4 Rendező
Legyél rendező (alkotó, teremtő)!
Ez a teljes kiterjedés, kibontakozás helye.
Ehhez meg kell találnod azt, ahol:
- tehetséged van
- nincs túl nagy konkurenciád
- szereted és tudod is csinálni.
Erre a helyre nem lehet eljutni pusztán tanulás által.
Aki itt él/tevékenykedik az a személy a társadalom alappillére/oszlopa[2].
Őrá (is) épül a működőképes társadalom egy-egy területe.
Megbocsátások és elengedések nélkül ide eljutni lehetetlen.
A kulcsszó: KITELJESEDETT
3.2 Példák a szereppozíciókra
3.2.1 A színházban
A színház és a filmszínház közönsége nézőkből áll. A szerepek egyértelműen fel vannak osztva mellék illetve háttérszerepekre, statisztákra.. és főszereplőkre. A rendezői szerep neve ismerős, de a vágó, gyártásvezető illetve a film megvalósításához szükséges tőkét biztosító befektető is rendező.
3.2.2 A sportban
Ha kimegyünk a meccsre, akkor nézők leszünk. No meg ha a TV-n keresztül, vagy az Interneten nézzük, akkor is. Ha mi is mozgunk, de csak amatőr csapatban, akkor mellékszereplők.
A szerződtetett játékosok a főszereplők. A legnagyobb főszereplő a csapatkapitány.
A rendezők azok, akik eldöntik, kivel játszik egy csapat s kivel nem – pl. barátságos mérkőzés, melyik kupában indul egy csapat…
4. CSIGAHÁZ ÉS ÖRVÉNY
4.2 Gyere ki a csigaházból!
A fehér nyíl az óramutató járásával ellenkező irányt mutat.
4.3 Vigyázz, lehúz az örvény!
A fekete nyíl az óramutató járásával megegyező irányt mutat.
4.3 A bölcsesség négy szintje
A biblia szerint 4 bölcsesség van[3]
- Isteni – jó[4]
- Emberi – csigaház
- Emberi – örvény
- Sátáni – rossz
Rajtunk a felelősség, ahol vagyunk, onnan merre jutunk!
5. A SEGÍTÉS MŰVÉSZETE
5.1 Házi feladat
Ha megengeded valakinek, hogy lemásolja a Házi Feladatát, ahelyett, hogy ő csinálná meg – akkor elveszed tőle a kényszerítő erőt, mely által meg tudta volna tanulni, egyedül hogyan tudna boldogulni.
A kevés küszködéssel járó, rövid távú siker lesz az osztályrésze, a hosszabb távú feladatokat nem biztos, hogy lesz kedve bevállalni. Például választ egy szakmát, amit viszonylag gyorsan el lehet sajátítani, és felfoghatatlan lesz számára, hogyan képesek mások sokkal több évet eltölteni az iskolapadban, mint ő…
5.2 Tánc
A latin-amerikai táncok (salsa, bachata, kizomba…) megtaní(hat)nak arra, hogy egy fiú/férfi hogyan vezessen egy lányt/nőt.
Tud-e a lány/nő segíteni a fiúnak/férfinak abban, hogy megtanuljon vezetni?
- Hagynia kell magát vezetni – akár rosszul is
- Kritikát csak nagyon ritkán közöljön, csak kivételes, indokolt esetben
- Akkor segít neki a legjobban, ha nem segít Ugyanis egy vezetett személy szerepköréből máshogyan látszik a vezetés feladata, mint a vezető szeméből.
5.3 A Segítő helyes magatartása
Ha összeesik valaki (akár képletesen is), nem akkor segítesz neki igazán, ha felhúzod őt (a magad erejéből), hanem akkor, ha leguggolsz mellé, és engeded, hogy a válladra támaszkodjon, miközben együtt álltok fel.
6. VESZÉLYEK
6.1 A játék veszélyei
6.1.1 A játék magában hordozza a veszélyt
Erre – véleményem szerint jó példa a malom játék. Az ún. csiki-csuki módszer olyan előnyt biztosít a játék során a létrehozója számára, amely gyakorlatilag már szinte garantáltja a játék során a győzelmet számára az ellenféllel szemben.
Hogy miért rossz ez? Mert azt gondolhatja, hogy az élet így működik. Ez a fajta szocializáció miatt azt gondol(hat)ja – ha jól helyezkedik egy folyamat kezdeténél, akkor ő ott MINDIG labdába rúghat majd. Ha úgy alakulnak a dolgok, akkor az egyik malmot zárja, ha másként történnek az események, akkor a másik malmot.
A lényeg, hogy egy idő után „muszáj” lépnie (haladnia, úsznia kell, mint a cápának…), mert különben kiismerik a módszerét. Ezért aztán váltogatja a pozíciót ide s oda.
SZEMÉLYES TAPASZTALAT:
Van egy személy, aki 25 év alatt (!) 5-ször „tért meg”, mindig ugyanabban a gyülekezetben…
6.1.2 A rosszul játszott játék hordozza a veszélyt
A drámák c. könyvben szó esik a Bor – Mámor – Provance c. filmről, amely nagyon jól bemutatja, mi is lesz annak a következménye, ha valakit úgy nevelnek, hogy akkor cselekszik helyesen, ha csal.
A főhősből – ki gondolta volna? – tőzsdecápa lesz, és én kétlem, hogy egy bármennyire is ideális párkapcsolat ebből őt kigyógyítja! Véleményem szerint csak akkor változik meg, ha rádöbben, hogy rosszul szocializálódott és a csalással való érvényesülési technikát végre rossznak fogja tartani.
Ehhez „vissza kell menni a múltba”, s ott kell megbánni! Erre a drámajáték kiválóan alkalmas – mármint ha tényleg meg akar valaki változni. Mert ha itt is csak eljátssza, hogy változni akar, de valójában becsapja a többieket – akkor itt sem fog tudni megváltozni!
6.2 A legnagyobb veszély
Nos, kedves olvasó, vajon kész megváltoztatni a gondolkodásmódját?[5]
Mert két fizikusnak is ez a véleménye:
„Problémáinkat nem tudjuk megoldani olyan gondolkodásformákkal, amelyekkel létrehoztuk azokat.”
(Albert Einstein)
„… a legnagyobb kockázat a kockázat hiánya”
(prof. Dr. Kroó Norbert, MTA; GTTSZ előadás, 2015-05-14)
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=yCAskIhmn20
7. PÁSZTORLÁSI MODELLEK
7.1 Pásztorlás a jelenlegi képi-érzelmi eszközökkel
A lélektani drámában használatos kulcskifejezések előfordulása a pásztorlási szakirodalomban.
7.1.1 Másodlagos tér
„Én letérdeltem tegnap este ezen a helyen, és imádkoztam az Úrhoz azért az íróasztalér, székért és kerékpárért, és a Szentlélek ereje által megfogantak bennem. Olyan ez, MINTHA itt lennének a bensőmben és növekednének. És már most is ugyanannyira íróasztal, szék és kerékpár mindegyik, mint amikor majd világra jönnek, és az emberek majd megláthatják őket.”
Csak dicsértem az Urat, és tény, hogy amikor eljött az ideje, mindhárom dolog az enyém lett. Pontosan azt kaptam, amit kértem.
Forrás: Paul Yonggi Cho: Negyedik dimenzió, Poligon Szövetkezet, Nyíregyháza, 1988. 14. old.
A lélektani dráma a mintha-térben dolgozik. Olyan egy-egy imakérés tárgya vagy személye, mintha valóságosan jelen lenne. Sőt szerepként kioszthatók ezek az imameghallgatás tárgyai, és „meg tudnak szólalni” azokon a segédszereplőkön keresztül, akik eljátsszák ezeket példákat.
7.1.2 Személy „szétbontása” illetve „összerakása főbb összetevőkből”
Egyszer vendég-prédikátor voltam egy gyülekezetben, és a pásztor felesége behívott a férje irodájába. A pásztor megkérdezett: „Cho, lennél szíves imádkozni egy hölgyért?” Megkérdeztem, hogy milyen ügyben. „Szeretne férjhez menni, de mindeddig nem talált férjet.” „Hívd be.”
Így hát bejött egy harminc körüli, kedves megjelenésű nő.
„Isten sohasem cselekszik egymagában, hanem mindig csak önön keresztül.
Ön valóban férjet keres, de milyet?”
Leírattam vele tíz jellemző vonást a férjéről.
Azután azt mondtam neki: „Hunyja be a szemét. Maga elé tudja képzelni a férjét?” „Igen. Világosan látom magam előtt.”
„Mielőtt elkezdene imádkozni tisztán kell látnia maga előtt.” […]
Egy év telt el, …amikor telefonhívást kaptam… „Ó, végre férjhez ment!”
Forrás: Paul Yonggi Cho: Negyedik dimenzió, Poligon Szövetkezet, Nyíregyháza, 1988. 15-16. old.
7.1.3 A szociális atom eszközei
A lélektani dráma segítségével egy adott személy tulajdonságait külön-külön kioszthatjuk segédszereplő személyeknek, akik hatásosan eljátszhatják a rájuk bízott egy-egy tulajdonságot. Sőt, visszajelzést is tudnak adni a szerepből, hogy mennyire érezték fontosnak azt a tulajdonságot, amit ők jelenítettek meg.
Egy napon gyönyörű házaspár jött be az irodámba. A férfi jó ,megjelenésű volt, a felesége kimondott szépség. De annak ellenére, hogy az asszony még a harmincas évei elején járt, annyira el volt sorvadva és ki volt merülve, hogy a szemét is alig tudta nyitva tartani.
A férfi azt mondta: „Pásztor, a feleségem haldoklik. Mindent megpróbáltam már az érdekében: a pszichológia, a pszichiátria, a belső és külső gyógymódok összes elképzelhető változatát.” […]
Magamban így imádkoztam: „Uram, idejött segítségért. Mitévő legyek?” Isten csendes belső hangja azonnal válaszolt: „Az ő betegsége pszichoszomatikus. Ez a betegség nem a testben van, hanem a gondolkodásában.” […]
Azt mondtam az asszonynak: „…tudok segíteni önnek, de csak egy feltétellel. Őszintén fel kell tárnia… a múltját. Az ön problémája innen ered.”
„…amióta elkezdődött… sorvadok a szörnyű bűntudattól… úgy érzem magam, MINT egy utcanő. Nem vagyok méltó a férjem szerelmére, a bensőmben sírok, a lelkem össze van törve… Én pedig gyűlölöm magamat. Tudom magamat, hogy utcanő vagyok. Nem vagyok méltó arra, hogy… szeretet kapjak a gyermekeimtől. Nem is szeretek a TÜKÖRbe nézni…” […]
„Testvérem, kérem hunyja be most a szemét” – mondtam neki, és én is behunytam a szemem. „Képzeletben most el fogunk menni egy csöndes, szép tóhoz. Most mindketten ott ülünk a tóparton, és körülöttünk KÖVEK hevernek. Én kézbe veszek egy parányi kis kavicsot, ön pedig vegyen kézbe egy nagy szikladarabot. Most mind a kavicsot, mind a szikladarabot be fogjuk hajítani a tóba. Én leszek az első. Megfogom a parányi kavicsot és a vízbe hajítom. Hallotta a kis csobbanást, és látja, mint gyűrűzik a víztükör? Hol van most az én kavicsom?”
„Lesüllyedt a tó fenekére.” – válaszolt rá. „Most ön következik. Hajítsa be a szikladarabot. Úgy, úgy, hajítsa csak bele.
„Ez is olyan kicsit csobbant, mint a kavics?” „Nem” – felelte. „Hangosat loccsant, és nagy hullámokat vert.” „És hol van most az ön sziklája?” „Lesüllyedt a tó fenekére.”
„Nos, úgy látszik, hogy mind az én kavicsom, mind az ön sziklája a tó fenekére süllyedt, amikor behajítottuk őket a vízbe. Csak a loccsanásban meg a hullámokban volt különbség. Az enyém csobbant egy kicsit, az öné pedig hangosat loccsant. Az enyém épp hogy megfodrozta a víztükröt, az öné pedig hatalmas hullámokat vert.”
Elmondattam vele a megtérő bűnös imáját.
„Pásztor, üdvösséget kaptam! Minden terhemtől megszabadultam!” Erre én énekelni kezdtem, ő pedig táncra perdült.
Paul Yonggi Cho: Negyedik dimenzió, Poligon Szövetkezet, Nyíregyháza, 1988. 113-116. old.
7.2 Pásztorlás lélektani dráma eszközeivel
Már korábban volt szó a drámáról, mint szimulációs (begyakorlásos) módszerről.
Más kérdés, hogy a dráma technikai eszközeivel lehet-e nemcsak szimulálni (begyakorolni) előre egy személy pásztorlását, hanem lehet-e újfajta pásztorlási módszert kifejleszteni?
A lélektani dráma:
– tükröt ad,
– kövekkel rakatja ki az egyén szociális atomját,
– a „mintha”-térben tevékenykedik.
Cél: a pásztorló személy beleérezhessen a pásztorolt személy érzelemvilágába, és ehhez dramatikus eszközök is felhasználásra kerül(het)nek – pl. szerepcserék.
8. A LÉLEKTANI DRÁMA LEHETŐSÉGEI
8.1 A lélektani drámára jellemző a következő 4x5 tulajdonság.
Többszörözés:
- Asszertív személyiség kifejlesztése
- Spontaneitás – spontán alkotás
- Intuíció előhozása, jobban fel lehessen ismerni
- EQ (Emotional Quotient, beleérző képesség) fejlesztése, átélése szerepcserékkel
- Akarat szabadsága
Plusz:
- Elme megerősítése
- Érzelmi gyógyulás
- Tudatosabb önismeret
- Hatásosabb konfliktuskezelés
- Kreativitás fejlesztése
Mínusz:
- Gátlásosság csökkentése
- Projekció[6] leleplezése
- Érzelmi zsarolás megfékezése
- Rossz gondolatmenet feltárása
- Ellenálló erő kifejtése az érzelmi zsarolások és bűntudat-generálások ellen,
Felosztás:
- Értékek ütköztetése
- Több „én” - erő
- Valódi identitás megerősítése
- Nagykorúságra nevelés
- Felelősségre való rámutatás
8.2 A dráma szimulációs lehetőségei
Mely területeken lehet ezt használni?
- evangelizálás,
- bizonyságtevés,
- hagyományos pásztorlás
Itt a hagyományos tevékenységeket lehet előre lejátszani, így csökkenhet a lámpaláz, a félelem, hogy vajon mi lesz? Hogyan fog a másik személy reagálni a közeledésre – előre lejátszható egy forgatókönyv általános megoldással illetve kimeneteli lehetőségekkel.
8.3 A dráma egyéb lehetőségei
8.3.1 Mit jelent az, hogy a dráma az ún. „mintha” - térben dolgozik?
Ez azt jelenti, hogy olyan dolgokat láthatunk, hallhatunk, ami a valóságban nem történik meg, de olyan, mintha megtörténne, vagy megtörtént volna. Bár a fejünkkel tudjuk, hogy az a dolog a valóságban ugyan nem történt meg, de érzelmileg mégis úgy tudjuk érezni, mintha megtörtént volna.
Más kifejezéssel élve, egy megtörtént esemény által létrejött érzelmi hozadékkal rendelkezni tudunk, anélkül hogy az esemény ténylegesen bekövetkezett volna.
8.3.2 Mi történhet a dráma „csodái” által:
- „megelevenedhetnek” a használati tárgyak,
- „találkozhatunk” már nem létező szereplőkkel,
- kitalált személyekkel is kapcsolatba léphetünk.
8.3.3 Miért lehet szükség lélektani drámára a gyülekezetben?
- megállítható vele a fluktuáció,
- választ kaphatnak a hívők az olyan kérdéseikre, melyeknek természetes vagy pszichikai okai vannak,
- beleélhetik magukat mások helyébe, így jobban tudnak azokkal együtt érezni.
8.3.4 Különleges esetek, ezekre is válaszokat lehet találni
- amikor elmennek az emberek
- a 2. generációs hívők lelépnek, ahogy tinédzserré válnak,
- pszichikai okok miatt nem változnak a hívők akármilyen jó igehirdetések során sem.
10. DRÁMAESZKÖZÖK A BIBLIÁBAN - KONKRÉT PÉLDÁK
10.1 Mintha-tér az Isten Igéjében
10.1.1. Mózes feláldozza Izsákot
Vannak, akik azt gondolják, hogy Isten emberáldozatot kívánt. Ábrahám tudta, hogy Istennek az akarta az, hogy Izsák éljen. Egyrészről, mert Isten az élet Istene, másrészt meg hát pont ő volt az ígéret, melyre 25 évig várt, hogy beteljesedjen.
Akkor mégis miért tette ezt Isten Ábrahámmal? Azért, mert azt akarta, hogy a szívében már létrejöjjön a cselekvésre való érzés, indulat – de ennyi és nem több. (1Móz 22, 1-12.)
10.1.2. Salamon kettévágat egy gyermeket
Miért? Mert ha el kell valakit/valamit pusztítani, akkor nem körülményeskedni kell, hanem el kell végezni azt. Akkor miért volt az a nagy cécó, hogy hozzanak egy kardot… nem volt a közelben egy kard sem? Dehogynem….
MINTHA már megtörtént volna fizikálisan, de még csak a cselekvésre való érzelmi teljes ráhangolódás történt meg.
(1Kir 3, 16-28.)
10.2 Jogos érzelmi indulatok
Haragudj, de ne vétkezz! Állj meg a harag tényleges végrehajtása előtt, ahogy Abigail is megállította Dávidot – ahogyan Isten állította meg Mózest – hogy ne legyen gyilkos belőle.
(1Sám 25, 4-34.)
Isten itt sem akarta a vérontást, de a harag, az indulat jogos volt. Ezt el is ismerte Abigél, aki biztos nem ment volna hozzá Dávidhoz, ha nem így lett volna.
10.2.2 Pál apostol is jelzi, hogy egy-egy érzelmi indulat lehet jogos
„Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon;” (Ef 4, 26.)
10.3 A lélek (psziché) szintje a Teremtéstől a drámáig
A dráma tulajdonképpen egyfajta érzelem-tudat, és az eszközei a képhez tartozó múltbeli, jeleni (közelmúlti) és jövőben érzés-tudatbeli visszajelzések.
10.3.1 Az ember teremtésének bibliai leírása
1. Isten 3 személyben jelentette ki magát: Atya, Fiú, Szent Lélek (Szent Szellem) /Mt 28, 19./
2. Isten az embert maga képmására teremtette
„Formálta az Úr Isten az embert földnek porából [test],
és lehelt az orrába életnek leheletét [szellem].
Így lett az ember élő lélekké [lélek]”.
(1Móz 2, 7)
Tehát az ember 3 részből áll:
1. test (szóma),
2. természetfölötti azaz spirituális rész (szellem, pneuma)
3. lélek (psziché)
Az előbbiek közül a lélek (psziché) 3 részre bontható: értelem, érzelem, akarat
10.3.2 A Teremtett világ modellje Anyag – Energia – Információ összetevőkkel levezetve
A teremtett 3 dimenziós világ 3 különböző természetű alkotóelemből épül fel.
Ezek:
- Anyag (A)
- Információ (I)
- Energia (E)
Az anyag elsősorban matériát jelent, másodsorban egyfajta „hordozóedényt”, ami tartalmazza az információt.
Az energia az a hajtóerő, ami továbbviszi az információt.
Az információ az az elem, amely mindig szétbontható A, E és I összetevőkre.
Dráma (érzelemtudat) visszajelzései:
- Saját élmény (emlékezet, múltbeli emlék)
- Szerepvisszajelzés (friss azaz jelenlegi emlék)
- Identifikáció (szerepfelvétel, élménymegragadás, jövőbeni várt/kívánt emlék)
10.4 A dramatikus gyógyulás megemlítve az Igében
10.4.1 A Megváltó programjának még meg nem valósult része
„És ment Názáretbe, ahol felnevelkedett: és bement, szokása szerint szombatnapon a zsinagógába, és felállt olvasni.
És adták neki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván arra a helyre nyitott, ahol ez volt írva:” (Lukács 4, 16-17.)
Tehát a Názáreti Jézus a zsinagógában, az ott lévő tekercsek közül az Ésaiástól kezdett el olvasni. Olvassuk el hát mi is mit olvasott.
„Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat.
Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét.” (Lukács 4, 18-19.)
Összehasonlítás végett nézzük meg mi is, mi áll ezen a helyen Ésaiásnál:
„Az Úr Isten lelke van én rajtam azért, mert felkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak, elküldött, hogy bekössem a megtört szívűeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a megkötözötteknek megoldást.
Hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét, és Istenünk bosszúállása napját; megvigasztaljak minden gyászolót.” (Ésaiás 61, 1-2.)
Nos, vannak különbségek a két szöveg között, de ezt betudhatjuk annak, hogy Lukács görög volt, s Pál is görögül mondta neki el a Názáretiről szóló kijelentését – ettől eltekintve a lényeg nem változik, csak kétfajta aspektusból (szemléletmódból) is olvashatjuk ugyanazt.
Az Úr kedves illetve jókedvedének esztendeje belátható, hogy egy és ugyanaz.
A foglyoknak szabadulás hirdetése részek is megegyeznek.
Ami a kettő között van, az mindkettőben ÉS-sel kezdődik:
és a megkötözötteknek megoldást. (Ésaiás)
és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat. (Lukács)
Pál egy kicsit bővebben fejtette ki azt, amit Ésaiás leírt, de a téma egy és ugyanaz.
Megkötözöttségben élnek emberek, de ha megnyílnak a szemeik, akkor a lesújtott (lenyomott) állapotból a Krisztus szabadon tudja őket bocsátani.
A szabadulás feltétele itt valamilyen látás, belátás más szóval megértés, felismerés.
10.4.2 A vakok szemeinek megnyitása – fizikális szinten
Hogy nem a fizikai gyógyulásról van szó, arról meggyőz minket a Názáreti Jézus üzenete Keresztelő (Bemerítő) Jánoshoz:
„És Jánosnak mind ezeket elmondták a tanítványai. És János az ő tanítványai közül kettőt előszólítván
Elküldte őket Jézushoz, mondván: Te vagy-e az, aki eljövendő lesz, vagy mást várjunk?
Mikor azért azok a férfiak hozzámentek, mondták: Keresztelő János küldött minket te hozzád, mondván: Te vagy-e az, aki eljövendő lesz, vagy mást várjunk?
Azon órában pedig sokakat gyógyított meg betegségekből, csapásokból, tisztátalan lelkektől, és sok vaknak adta meg a szeme világát.
És felelvén Jézus, mondta nekik: Elmenvén mondjátok meg Jánosnak, amiket láttatok és hallottatok: Hogy a vakok szemeik világát veszik, a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, a siketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek az evangélium prédikáltatik.” (Lukács 7, 18-22.)
Nos Jézus itt is idéz, méghozzá megint Ésaiástól:
„Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a siketek fülei megnyittatnak” (Ésaiás 35, 5.)
Nos, mind Lukács, mind Ésaiás könyvében nem szerepel csak magában a vakok szemeinek megnyitása, hanem ott van még legalább a siket hallanak tevékenység, ami – véleményem szerint – azt jelzi, hogy itt mindenképpen a fizikális test vakságáról és siketségéről van szó.
10.4.3 A vakok szemeinek megnyitása – spirituális szinten
Pál amikor Damaszkusz felé ment, megjelent neki a Názáreti Jézus látomásban. Olyan erős volt ez a kijelentés, hogy fizikális látását elvesztette.
Kézen fogva vezették őt be a városba, és addig nem gyógyult meg, míg kézrátétellel nem imádkozott érte egy Ananiás nevű tanítvány.
Miközben fizikális gyógyulást nyert, más is történt vele.
„Elment azért Anaiás és bement a házba, és kezeit reá vetve, mondta: Saul atyámfia, az Úr küldött engem, Jézus, aki megjelent neked az úton, melyen jöttél, hogy szemeid megnyíljanak, és beteljesedjél Szent Lélekkel.
És azonnal mintegy pikkelyek estek le szemeiről, és mindjárt visszanyerte látását, és felkelve megkeresztelkedett.” (ApCsel 9, 17.)
Mit jelenthet a pikkelyek kifejezés? Nos, pikkelye általában a halaknak vannak, meg – a mesékből úgy tudjuk – a sárkányoknak.
Tehát valami rossz spirituális dolog is akadályozta a látását, és egyszerre nyíltak meg a szemei fizikálisan és spirituálisan is.
10.4.4 A vakok szemeinek megnyitása – pszichikai szinten
„Szemem világa – az sincs már velem" (Zsoltárok 38, 11/b.)
Dávid itt az őt ért folyamatos, többszörös stressz miatt egy időre elvesztette látást.
Ez nem végleges, és a csökkenő stressz után előbb-utóbb újra fog látni az, akit ilyen ér, mert megszűnik a létrehozó ok.
Tehát létezik pszichés vakság is, melynek ez lehet a legdurvább esete. De mi van akkor, ha valaki ennél kisebb volumenű dolgokat nem tud felfogni illetve megérteni.
A megértéshez vezető út az elme tanítása. Ezt hagyományosan a tanítói szolgálat végzi. De mi van, ha a rossz berögzöttség (megkötözöttség) nem az elmében van, hanem az érzelem tudat részében?
Ebben az esetben a megértésnek, belátásnak is elsősorban nem gondolatmeneti levezetésre van szükség, hanem az érzelemtudatban lévő rossz, nem valós tudásanyag átértékelésére.
Miért lehet jelen az érzelemtudatban egy rossz gondolatmenet? Mert valamilyen fájdalom illetve félelem érzésenergia miatt ott tárolódik.
Így hiába tudja például egy katona, hogy már a hátországban van – mégis megéli a veszélyt akár minden nap.
Hiába tudja valaki, hogy már nem akar senki az életére törni – ezt a fejével érti, de a szívében lévő tárolt fájdalom- illetve félelemenergia miatt nem tudja elfelejteni, s egyfajta lesújtottként éli napjait, mert nem nyílnak meg az érzelemszemei jó meglátására, mert azokat megkötözi a tárolt negatív energia.
Normál esetben a megbocsátáskor sikerül üríteni ezt a puffert („tárolóedényt”), de ha nem, akkor külön kell ezzel foglalkozni.
Ha a gond beszéddel történt, a beszéd elég lehet a gyógyuláshoz.
Ha a baj mozgással történt – lehetséges, hogy az igazi gyógyulás csak mozgással jöhet létre.
Ezt az érzelemtudatbeli „kitakarítást” szolgálja a lélektani dráma, külföldi nevén pszichodráma.
Úgy is mondhatnók, hogy a Megváltó programjából a
és a megkötözötteknek megoldást. (Ésaiás)
és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat. (Lukács)
részek ez az eszköz által kivitelezhetőek.
10.5 A tanítás szintjei
Az első szint a szóbeli tanítás – ezt főleg humán tárgyaknál alkalmazzák.
A második szint a képi megjelenítés, ilyenek az ábrák, diagramok – főleg reál tárgyaknál alkalmazzák.
A harmadik szint az, amikor mozogva kell valamit csinálni – ilyen a labor, a szakmai gyakorlat és ilyen a drámajáték is.
Az első szinten elhangzik a tanítótól: A kör(vonal) egy végtelen alakzat, a középponttól egyenlő távolságra lévő pontok halmaza.
A Második szinten ez azt jelenti, hogy a tanító megmutat egy ábrát, vagy ő maga felrajzolja a táblára – és ezt maximum kézmozgással teszi. A diákok se mozognak jobban, amikor lerajzolják az alakzatot.
A harmadik szint az, amikor a kört be kell futni vagy járni. Ilyen a röplabdában a forgás, táncban rueda vagy promenád, vagy maga a drámában a protagonista játékának kezdetén lévő promenád.
10.6 Szabad-e játszani?
Hogyan teremtette Isten a látható világot? Komoran, szomorúan, keserűen, bánkódva, gondterhelten, kétségbeesve
VAGY
vidáman, reménységgel telve, humorosan, jó kedvvel, bizakodóan?
Talán segít nekünk a Példabeszédek könyve:
„Én bölcsesség lakozom az eszességben és a megfontolás tudományát megnyerem” (Péld 8, 12.)
„Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő” (Péld 8, 14.)
„Énáltalam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot” (Péld 8, 15.)
Hoppá, ide illik Salamon híres ítélete – ami egy mintha-tér! Lásd 10.1.2. fejezet!
„Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és a színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél
Az igazság útján járok, és az igazság ösvényének közepén
Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és az erszényeiket megtöltsem.
Az Úr az ő útjának kezdetéül szerzett engem, az ő munkái előtt régen.
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
Mikor még nem csinálta a földet és mezőket, és a világ porának kezdetét.
Mikor készítette az eget, ott voltam; mikor felvetette a tengernek határait, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatát, mikor megállapította e földnek fundamentumait;
Mellette voltam, mint kézműves, és gyönyörűsége voltam minden nap, játszva őelőtte minden időben.
Játszva az ő földjének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.” (Péld 8, 19-31.)
Nos a bölcsesség – aki véleményem szerint a Krisztus, mert Ő született a föld teremtése előtt – nos, Ő játszott és boldog volt. Sőt az Istent sem zavarta a teremtésben az ő játéka, hanem együtt alkottak.
Egy másik ilyen hely még:
„Amott gályák járnak, s cethal, melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne” (Zsolt 104, 26.)
Tehát mi a dolgunk?
„Miképpen játék a bolondnak bűnt cselekedni, akképpen [játék] az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.” (Péld 10, 23.)
[1] Én, Dániel megfigyeltem a könyvekben az esztendők számát, amelyről az Úr Igéje volt Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendőnek kell eltelnie Jeruzsálem omladékain. (Dániel 9, 2.)
[2] „…Jakab és Kéfás [Péter], meg János, kikre oszlopokul tekintenek” (Galata 2, 9.)
[3] Jakab apostol 3, 15.
[4] A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató. (Jakab 3, 17.)
[5] „Változzatok el a ti elmétek megújulása által” (Róma 12, 2/b)
[6] kivetítés, helytelen spontán szerepazonosítás. Tipikus példa X azt gondolja Y-ról, hogy biztosan ő is ugyanolyan, mint Z, mert valamilyen át nem gondolt okból ezt hiszi róla. Valójában pedig egyáltalán nem olyan személy. Ilyen eset volt, amikor Pált összekeverték egy korábbi zűrzavarkeltővel. (ApCsel 21, 38.)
Forrás:
Kővári Zalán: LÉLEKTANI DRÁMA
II. KÖTET:
-
JÁTÉKOK
-
IHLETETT
-
KITEKINTÉS
KITEKINTÉS c. könyv, 8., 12-17., 19-28., 30-35. oldalak