I. 1000 utáni évtizedek

1. István (997-1038)

Vajk (vajákos) => István

A bibliai István a 7 diakónus egyike volt, aki később miután jól felmondta a nemzet történelmét, vértanúvá vált.

„Válasszatok azért, atyámfiai, ti közületek hét férfiút, kiknek jó bizonyságuk van, kik Szent Lélekkel és bölcsességgel teljesek…” (ApCsel 6, 3.)

„…és kiválasztották Istvánt, ki hittel és Szent Lélekkel teljes férfi volt…” (ApCsel 6, 5/b.)

„István pedig teljes lévén hittel és erővel, nagy csodákat és jeleket cselekedett a nép között.” (ApCsel 6, 8.)

„Megkövezték azért Istvánt, ki imádkozik és ezt mondta: Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet! Térdre esvén pedig, nagy fennszóval kiáltott: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt! És ezt mondván, elaludt.” (ApCsel 7, 59-60.)

István király nem lett vértanú, 40 évig uralkodott, de egy gyermeke sem örökölte trónját.

2. Koppány

Koppány is Árpád-házi uralkodó volt, Somogyország fejedelme.

Megsértett egy büszke besenyő nőt, Saroltot. Így aztán testrészei jelzés volt, hogy István uralja nemcsak az Árpádok területét, hanem Somogy országot, hanem még Ajtony és Gyula országa felett is uralkodni akar.

Tehát a felnégyelés egy üzenet volt, „így jársz te is, ha ellenkezel”.

A rockoperában felosztják területét István hűbéresei között, ez valóságban nem történt meg!

3. Ajtony

A Bizánci Birodalom folyamatos támogatást nyújtott neki, ezért hatalmát István király megkoronázása után még hosszú évekig megtarthatta. Gazdasági és katonai erejéből kifolyólag I. István király parancsainak nem engedelmeskedett, magát vele egyenrangúnak tartotta és szembefordult vele. […]

Az általa uralt törzsi államának magja a Maros mente volt, de egészen a Körös folyóig Erdély nyugati határáig terjedt ki. Délen Vidin és Szörény határolta. Gazdasági alapja az akkori viszonyok között nagyon nagymértékű állatállomány volt, főként lovak és szarvasmarhák. Ezenfelül az uralma alatt élő népek földművelést is folytattak, és már megjelent az istállózott állattartás. Igen sok pásztort alkalmazott, akik harcilag képzettebbek voltak földművelő társaiknál, ezáltal Ajtony katonai erejének egyik alapjává váltak. Másik fő jövedelemforrása a marosi sószállítás volt, amin egészen a tiszai torkolatig mindent megvámoltatott. 1019-ben II. Baszileiosz bizánci császár főhatósága alá adta magát, és a görögkeleti hitterjesztőket befogadta. I. István 1028-ban lépett fel ellene, amikor külföldi segítségre nem számíthatott, mert a görög uralkodóház kihalt.

Szent István országot egyesítő hadjáratainak végére, az 1020-as évek második felére a tiszántúli területek békésen elismerik István fennhatóságát ahol Vata volt a törzsfő. Egyedül Ajtony, aki a Tiszántúltól délre eső területeket birtokolta, maradt pogány ellenálló, és erős törzsi állammal rendelkezett. Az államalapító király a leszámolásra 1027 tájékát látta elérkezettnek, ekkor ugyanis belső zavargások robbantak ki Bizáncban, ezáltal elmaradtak a támogatások. A támadás kezdete előtt az egész uradalmat körbezárta, ezt bizonyítja az is, hogy II. Konrád csak nagy kerülővel tudta megtenni az utat Bizánc felé, tehát 1027-ben az ostrom már elkezdődött. […]

Ajtony nemzetségét azonban nem sikerült megsemmisíteni, sőt birtokainak egy része is fennmaradt. Nevét 1329 óta őrzi az Arad és Csanád határán lévő Ajtonmonostora helynév.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ajtony_vez%C3%A9r

Ő nem akart uralkodni minden magyarok felett, nem támadt senki ellen fegyverrel.

Országának helyén jöttek létre Csanád (fej) és Arad, Temes, Keve és Krassó megyék.

Tehát nem Koppány területét osztották fel, hanem Ajtonyét.

4. Csanád

Doboka ispán fia, Csanád vezér, Ajtony egykori fővezére, Rév-Kanizsánál átkelt a Tiszán, és a Harangod (Aranka) vizénél a nagyőszi síkon két napig tartó csatában megverte Ajtony seregét, őt magát pedig lefejezte. A Gellért legenda szerint két csatát vívtak, az elsőt Marosvárnál, ahol még Ajtony serege győzött, visszaszorítva a Tiszáig Csanádot. A másodikat Nagyősznél, amely azonban Ajtony halálával végződött. A sík területen emelkedő Oroszlános-halmon Csanád püspökséget alapított, I. István pedig a róla elnevezett vármegye ispánjává tette. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ajtony_vez%C3%A9r

Időnként a politikában a cél szentesíti az eszközt, ezért kellett Csanád, aki inkább volt egyfajta szerencsejátékos, mint egyenes ember.

5. Vata

Orseolo Péter és idegen csatlósai zsarnokoskodtak a magyar népen, ami csupán névleg volt keresztény és erősen éltek benne a régi hagyományok. Aba Sámuel legyőzése után Péter még inkább fokozta a magyarságra rótt terheket, megalázkodott III. Henrik német-római császár előtt és hűbéri esküt tett neki. A Krónika irodalom ezt jegyezte fel Péterről: „Vendég telepesekkel árasztom el Magyarország földjét, és a magyarok szolgák lesznek saját hazájukban.” Ezt már a magyarság sem tűrhette tovább és 1045-ben titokban hazahívták az országba a Vazul fiakat: Andrást, Bélát, valamint Leventét. Ezekkel az eseményekkel egy időben Vata lázadást robbantott ki Péter és az őt kiszolgáló hatalom ellen. Ez a felkelés, mint tudjuk sikerrel járt, így Vatát joggal tekinthetjük az első sikeres magyar szabadságharc elindítójának. […]

Ha ez a Vata-féle orkán nem söpri el az idegen uralmat, úgy Magyarország legfeljebb földrajzi fogalomként marad fenn, mint idegen tartomány. Ennek a nagy Vata-féle szabadságharcnak köszönhető, hogy a magyarság, mint nemzet fennmaradt és ma magyarul beszélünk. […]

…a Tiszántúlon elemi erővel, egykori meghatározással: villámcsapásként kitört a magyarok felkelése, melyben őshitűek és keresztények egyaránt részt vettek, és amely futótűzként terjedt szét az egész országban. A magyarság egyöntetűen lépett fel a kibírhatatlan idegen elnyomással szemben. Ezért volt olyan átfogó és fergeteges, hatásaiban kíméletlen ez a felkelés. Vatáék pontosan ismerték a helyzetet és minden egyes "áldozatuk" szerepét az ország megrontásában. Az évtizedek óta halmozódó hátrányok elemi erővel formálódtak egy kíméletlen leszámolássá, melynek célja a vezető társadalom nagy részének fizikai megsemmisítése volt.

Forrás: http://www.hidfo.net/2012/12/15/peldakepeink-i-vata-bekesi-poganyvezer

Mi volt Vata győzelmének titka?

1. Valódi szimbólum felkarolása.

„…leborotváltatta fejét és pogány módra három varkocsot eresztett.”

Forrás: http://www.arpadkor.abbcenter.com/?id=5917&cim=1

„Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével, az erős se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával; hanem azzal dicsekedjék, a ki dicsekedik, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, a ki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön; mert ezekben telik kedvem, azt mondja az Úr.

Íme, eljönnek a napok, azt mondja az Úr, és megfenyítek minden körülmetéltet a körülmetéletlenekkel együtt:

Egyiptomot és Júdát, Edomot és az Ammon fiait, Moábot és mindazokat, akik nyírott üstökűek és a pusztában laknak; mert mindez a nemzet körülmetéletlen, és Izraelnek egész háza is körülmetéletlen szívű.” (Jer 9, 23-26.)

2. Célzott tevékenység

Nem gyűlölte az összes papot, hanem Gellért volt az ő célpontja. Ha minden papot, püspököt gyűlölt volna, az uralkodó parancsa ellenére is kivégeztette volna az utolsó életben maradt püspüköt.

3. Csak addig harcolt, amíg elegendő támogatást kapott a győzelemhez.

Amikor látta, hogy nem kap támogatást a néptől arra, hogy minden papot kiűzzenek, akkor nem harcolt tovább. Nem autonóm szabadságharcot vívott, hanem egy olyan háborút, mely nem ment túl a hazahívott legális uralkodó, I. András (1946-60) uralmán túl.

Fiának keresztény nevet adott, mert elsősorban nem a kereszténységet gyűlölte, hanem amikor visszaélnek a papok a hatalmukkal.

Következmény

1. Nemzeti szempontból sikeres szabadságharc.

2. Sikeres, hosszú élet.

3. A magyar értékek megmaradhattak a keresztény világban is.

A lényeg: párhuzamosan folyt egymással vallási/kulturális és politikai háború. I. Andrásnak szüksége volt Vata támogatására, nélküle nem tudott volna győzni. Vata viszont csak úgy érhette el célját, ha kihasználta lehetőségeit, mert mikor már győzött András, akkortól újra visszaállította a régi rendet, de már Gellért magyar kultúra ellenes tevékenységével.

6. Gellért

Buldi püspök megkövezve költözött át a dicsőségre. Besztrik és Beneta sajkán keltek át a Dunán Andráshoz és Leventéhez; a túlsó parton levő eretnekek megsebezték Besztrik püspököt, harmadnapra meghalt: András herceg eközben odaért és megszabadította kezükből Beneta püspököt — így teljesedett be Szent Gellért jóslata: mert Beneta kivételével mindnyájan vértanúkká lettek.

Forrás: http://www.arpadkor.abbcenter.com/?id=5917&cim=1

Gellért püspök, akinek ugyan tagadhatatlan érdemei vannak az ország megtérítésben, de még róla is azt jegyezték fel a kortársak, hogy kisebb vétségekért korbácsoltatott nagyobb vétségekért karóba húzatott.

Forrás: http://www.hidfo.net/2012/12/15/peldakepeink-i-vata-bekesi-poganyvezer

„És ha jövendőt tudok is mondani… szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.” (1Kor 13, 2.)

István király nevezte ki csanádi püspöknek és bízta meg a csanádi egyházmegye megszervezésével. Örököse lett István be nem teljesedett vértanúságának és Csanád árulásának.

Ő a szimbóluma egy olyan erkölcsi értékrendnek, mely lehet, hogy keresztény, de a semmit nem tart értéknek, ami magyar.

Nem érték:

Magyar történelem

Magyar nyelv(tan)

Magyar Irodalom

Érdekes, hogy Gellért egyáltalán nem tudott lovon közlekedni, mindig szekéren haladt, így a szekér (kocsi) alkotó nép gondolkodásmódja szempontjából a lemaradást képviselte.

Nehéz harci szekér => Könnyű harci szekér => Nehézlovasság => Könnyűlovasság

Mai napig van a „gellert kapott” kifejezés.

7. Vata fia János

1061-ben I. Béla országgyűlést hívott össze Székesfehérvárra. Váratlanul azonban hatalmas tömeg gyűlt össze Vata fia, János vezetésével a keresztény papok megölését és az ősi pogány szokások visszaállítását követelték. Később a mozgalmat pogánylázadásnak nevezték el. Az egyre hangosabban követelőző tömegtől Béla három nap gondolkodási időt kért, ezalatt mozgósította a katonaságot, amely a harmadik napon a meglepett tömegre támadt. A király fegyveresei nem ismertek kegyelmet, mindenkit megöltek vagy megkorbácsoltak. Vata fia János további életéről nincsenek információk. Valószínűsíthető, hogy őt is megölték.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vata-f%C3%A9le_pog%C3%A1nyl%C3%A1zad%C3%A1s

1. Nem értette meg, hogy „egyszer volt Budán kutyavásár”.

2. Akkor is harcolni akart, amikor nem kapott elég támogatást.

3. Nem értette meg saját szerepét, hogy miért kapott ő keresztény nevet.

II. 2000 előtti évtizedek

1. Csanád

Néhány változás az évszázadok alatt:

1. Keve megyéből jött létre Torontál, mely később egész Kevét magába olvasztotta.

2. Krassó és Temes megyék egy része „helyet cserélt egymással”

3. Krassó kiegészült egy kevés területtel, így vált Krassó-Szörénnyé.

4. Csanád megye területe egyre csökkent

A 20. század elején:

Annak idején Csanád volt az, aki területet kapott, és felosztották Ajtony területét.

Most a történelmi Csanád területe került felnégyelésre:

1. Békés megye

2. Csongrád megye

3. Románia

4. Jugoszlávia-Szerbia

Tehát Csanád megye, mely szimbolizálja Ajtony feletti uralkodásat, annak egy része került Békés megyéhez, míg a másik Csongrádhoz.

Onnan indult el Horthy Miklós.

Csanád által bitorolt Ajtonyi rész Békéshez kerülése jelenthet egyfajta történelmi jogfolytonosságot Ajtony gazdaságilag önállóan és sikeresen működő területéhez.

 Egyébként az 1910-es Csanád megye tulajdonképpen Csongrád és Békés között felosztásra.

2. Nagy Ferenc

Ma, nyolcvan évvel az események után három idős szemtanú emlékezett vissza ezekre az időkre. 
Kovács József vasúti tiszt tizenkét évesen tért meg a békési gyülekezetben, Nagy Ferenc prédikátor szolgálatát hallgatva. "Olyan nagy volt a Drága utcai összejöveteleken a Szentlélek kenete, hogy aki oda belépett, térdre hullva könyörgött bűnei bocsánatáért. Emlékszem, egy háromnapos összejövetel szombat estéjén arról prédikált Nagy Ferenc, hogy el kell számolnunk az életünkkel Isten előtt, és amennyi tálentumot kaptunk, annak legalább dupláját kell visszaadni az Úrnak. Lehettünk vagy ötvenen, mind egyszerű emberek, gyerekek, asszonyok, akik közül sokan olvasni se tudtak, és a Bibliának a szavait először hallották életükben. Rajtam kívül még öten döntöttek azon az estén az Úr mellett. Néhány évvel ez előtt történt, hogy a Gellán gyerek föltámadt a halálból. Később Szegedre kerültem, majd Budapestre, úgyhogy csak az Apostoli Hit nevű kiadvány híreiből tudtam tájékozódni a pünkösdi ébredésről. [...]

                       
Nagy Ferenc, pünkösdi prédikátor

Forrás: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200505/csodakor_a_viharsarokban

Tessék számolni!

2005 előtti 80 év, az nem más, mint 1925!

Ebben az időszakban jelent meg a pünkösdizmus Magyarországon is, ahol stílszerűen a Viharsarokból kiindulva terjedt erőteljesen. A békéscsabai Esti Újság már 1913 márciusában hírt adott egy helyi közösség működéséről. A magyarországi munka élvonalában működők között meg kell említeni Mihók Imre és Rároha Dezső nevét.

Forrás: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/199905/a_szel_fuj_ii_resz

A szervezett pünkösdi misszió megindulását Magyarországon Mihók Imre bakonykörnyéki munkálkodása készítette elő. Mihók Imre bakonycsernyei származású volt, mint kivándorolt magyar, Amerikában ő is kapcsolatba került a pünkösdiekkel. Megtérése után Detroitból jött haza feleségével együtt. 1926 tavaszán érkeztek meg Bakonycsernyére. […]

Mihók Imréről kapott információ alapján kapcsolódott be a magyar pünkösdi munkába Rároha F. Dávid. A Rároha házaspár 1927. augusztus 28-án érkezett Amerikából Magyarországra. Rároháék nyomdát vásároltak és öthetente adták ki a magyar pünkösdi mozgalom első lapját az Apostoli Hitet. Gyülekezeteket látogattak és alapítottak, átvették a budapesti gyülekezet vezetését. Fő feladatuk lett a magyarországi pünkösdi gyülekezetek egyházi egységének megteremtése. Az első pünkösdi egyház szervezet neve: "Magyarországi Istengyülekezetek".

Forrás: http://www.punkosdi.hu/book/export/html/87

Rároha Ferenc Dávid, Dezső elmondása alapján adta tovább, aki az Amerikai Egyesült Államokból, Cleveland-ból érkezett Magyarországra feleségével 1926– ban. Rároháék először Temesváron szerettek volna letelepedni, de az ottani hatóság, ezt nem engedélyezte, ezért költöztek Budapestre. Kispesten egy régi színházépületet sikerült bérelniük, ahol imaházat alakítottak ki. A közösség, az Isten Gyülekezete nevet vette fel.

Forrás: Így történt

Pünkösdi Teológiai Főiskola Egyháztörténeti Tanszék

Kutatási gyakorlat: Isten Gyülekezete Szövetsége Missiója története1926-tól Házi dolgozat

Készítette: Bogdán Imre AL. I. évf. 2007. április 30. Nagy Erika főiskolai adjunktus

http://hu.scribd.com/karesz_mezo/d/76933428-Igy-tortent

Miért akartak Temesvárra költözni?

Mert ez volt Ajtony székhelye.

Féja Géza Viharsarok című könyvében a Pitvarosi ébredéssel kapcsolatban az 1930-as években így ír: "Igen jellemző, hogy a pitvarosi apostolok szektájának feje, Ondrusz Pál kisgazda akkor alapított szektát, midőn a községi politikai életből erőszakosan kiszorították. A pitvarosiak nem kímélték az áldozatot, hanem új templomot építettek, ahol zavartalanul, minden úri beavatkozás nélkül, a saját törvényeik szerint lehetnek együtt, s a maguk köréből választottak papot. Pitvaroson, mielőtt valaki a szekta tagjainak sorába léphetne, minden bűnét jóvá kell tennie, s bocsánatot kell kérnie attól, akit megbántott.

Forrás: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200505/csodakor_a_viharsarokban

Hol van Pitvaros?

Csongrád megyében, de sokkal nyitottabb egy keresztény megújulású mozgalom felé, mint Szeged, mert Szeged ugyan Csongrád megye székhelye, Pitvaros viszont a Viharsarok része, korábban Csanád megyéhez tartozott.

Nekünk nem régióban, nem megyében hanem történelmi területben kell gondolkodni!

3. Szobek András

A Rákosi korszakban (1953-1956) volt utolsó begyűjtési miniszter.

Egy anekdota ebből a korszakból:

– Sanyika hozd ide légy szíves az üzenő füzetedet! Szeretnék levelet írni szüleidnek.

– Kedves tanító néni! Ne tessék levelet írni a szüleimnek, tessék csak telefonálni, mert van telefon nálunk a tanyán…

/Kővári Sándor 1944. március 15. – 2012. július 1./

Nem a semmitől volt Békés megye akkori fejlettsége és jóléte.

Nem az evolúció vagy a politikusok igazság iránti vágya hozta azt létre!

Mindig személy az, aki cselekszik!

A hihetetlen nagy szegénység legfontosabb oka, hogy a térség elszakadt a nagyvárosoktól: Arad, Temesvár.

A konszolidált jólét oka: Szobek András eredményes tevékenysége a Kádár korszakban.

Összefoglalás

Kik azok, akik megértették a korlátaikat, és azon belül maradtak?

1. Vata

2. Nagy Ferenc

3. Szobek András

Metropol kép forrása: http://www.metropol.hu/itthon/cikk/1017369-260-ezerrel-vagyunk-kevesebben

Mindig akkor látjuk meg, hogy volt valamink, amikor azt elveszítjük.