Paráznaság
„És elindultak Izrael fiai Ramszeszből Szukkótba, mintegy hatszáz ezren gyalog, csupán férfiak a gyermekeken kívül. Sok elegy nép is ment fel velük; juh is, szarvasmarha is, felette sok barom.” (2Móz 12, 37-38.)
„… szívükben Egyiptom felé fordultak, ezt mondván Áronnak: Csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak: mert ez a Mózes, ki minket Egyiptom földéből kihozott, nem tudjuk, mi történt ő vele.
És borjúképet csináltak azokban a napokban, és áldozatot vittek a bálványnak, és gyönyörködének az ő kezeik csinálmányaiban.
Az Isten pedig elfordult, és adta őket, hogy szolgáljanak az ég seregének; amint meg van írva a próféták könyvében: Vajon áldozati barmokat és áldozatokat hoztatok-e nékem negyven esztendeig a pusztában, Izraelnek háza?
Sőt inkább hordoztátok a Molok sátorát, és a ti isteneteknek, Remfánnak csillagát, a képeket, melyeket csináltatok, hogy azokat imádjátok: elviszlek azért titeket Babilonon túl.” (ApCsel 7, 39-43.)
A pusztai vándorlás során nem csak egyféle frigyláda készült.
Egyrészt volt a Mózesi frigyláda, másrészt a becsatlakozott népek által csinált és hordozott Moloki frigyláda.
Hogyan tisztelték a Molokot?
„A te magzatodból ne adj, hogy oda áldozzák a Moloknak, és meg ne szentségtelenítsd a te Istenednek nevét. Én vagyok az Úr.” (3Móz 18, 21.)
„És magaslatokat emeltek a Baálnak, a Ben-Hinnom völgyében, hogy megáldozzák fiaikat és leányaikat a Moloknak, a mit nem parancsoltam nékik, és még csak nem is gondoltam, hogy ez utálatosságot megcselekedjék.” (Jer 32, 35/a.)
Milyen ítéletét váltotta ez ki Istennek?
„Szólt ismét az Úr Mózesnek, mondván:
Izrael fiainak pedig mondd meg: Valaki Izrael fiai közül és az Izraelben tartózkodó jövevények közül odaadja az ő magzatát a Moloknak, halállal lakoljon, a földnek népe kövezze agyon kővel.
Én is kiontom haragomat az ilyen emberre, és kiirtom azt az ő népe közül, mivelhogy adott az ő magzatából a Moloknak, hogy megfertőztesse az én szentségemet, és megszentségtelenítse az én szent nevemet.
Ha pedig a föld népe behunyja szemeit az ilyen ember előtt, a mikor az oda adja az ő magzatát a Moloknak, és azt meg nem öli:
Akkor én ontom ki haragomat arra az emberre és annak háza népére, és kiirtom azt és mindazokat, a kik ő utána paráználkodnak, hogy a Molokkal paráználkodjanak, az ő népük közül.
A mely ember pedig az igézőkhöz és a jövendőmondókhoz fordul, hogy azok után paráználkodjék, arra is kiontom haragomat, és kiirtom azt az ő népe közül.” (3Móz 20, 1-6.)
Konkrét történelmi ítéletek
a.) családra
„Akkor épített Salamon templomot Kámosnak, a Moábiták utálatos bálványának a hegyen, a mely Jeruzsálem átellenében van, és Moloknak, az Ammon fiai utálatos bálványának.
És ekképpen cselekedett Salamon mind az ő idegen feleségeivel, a kik az ő isteneiknek tömjéneztek és áldoztak.
Megharagudott azért az Úr Salamonra, hogy elhajlott az ő szíve az Úrtól, Izrael Istenétől, a ki megjelent volt néki kétszer is,
És azt parancsolta volt néki, hogy ne kövessen idegen isteneket, és mégsem őrizte meg az Úr parancsolatját.
Monda azért az Úr Salamonnak: Miután ez történt veled, és nem őrizted meg az én szövetségemet és az én rendeléseimet, a melyeket parancsoltam néked: elszakasztván elszakasztom tőled az országot, és adom a te szolgádnak.
Mindazáltal míg élsz, nem cselekszem ezt Dávidért, a te atyádért; hanem a te fiadnak kezétől szakasztom el azt.” (1Kir 11, 7-11.)
b.) népre
„Elvesztek, mindent elvesztek e föld színéről, azt mondja az Úr.
Elvesztek embert és barmot; elvesztem az ég madarait, és a tenger halait és a botránkoztatás eszközeit a hitetlenekkel együtt; az embert is kiirtom a föld színéről, azt mondja az Úr.
És kinyújtom kezemet Júda ellen és Jeruzsálem minden lakója ellen, és kiirtom e helyről a Baál maradékát, a bálványpapok nevét a papokkal együtt;
Azokat is, a kik a háztetőkön az ég seregének hajlongnak; és azokat, a kik hajlongnak, esküdvén az Úrra, de esküsznek az ő Molokjukra is;
Azokat is, a kik elfordultak az Úr követésétől, és akik nem keresik az Urat és nem tudakoznak felőle.” (Sof 1, 2-6.)
Paráznaság egy csokorban szerepel a bálványimádással
„Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék ti közöttetek, amint szentekhez illik;
Sem undokság, vagy bolond beszéd, vagy trágárság, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás.
Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában.
Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel; mert ezekért jő az Isten haragja a hitetlenség fiaira.” (Ef 5, 3-6.)
Érdekes, hogy az értéktelen beszédek is helyet kapott a felsorolásban.
A paráznaság nem kívülről halad befelé, hanem belülről kifelé.
A mai kor bálványait nevükön kell nevezni, ahogy az Ige is nevükön hívta: Molok, Kámós, Remfán, Dágon, Baál…
Ilyen bálványok:
- a fogyasztói társadalom eszméje
- elektronikus eszközök fontosabbak az embernél
- sport és/vagy divathóbort hatalmas anyagi kiadásokkal
A paráznaság egy idő után öltözködésben is megjelenik.
A fehérnemű az magyarul nem más, mint alsónemű; azaz minden részének fedve kell lennie ahhoz, hogy alsónemű legyen.
Ehhez segítség lehet a magyar nyelv szeretete.
Megfigyelhető, hogy fordított arányosság figyelhető meg a magyar nyelv szeretete és a fehérnemű fedetlensége között.
Minél inkább érték a magyar nyelv egy embercsoportban, annál kevésbé látszik ki a fehérnemű bármely része.
Minél kevésbé érték a magyar nyelv egy embercsoportban, annál inkább láthatóvá válik a fehérnemű bármely része.
Esetlentanulmány
Egy istentisztelet során egy keresztény hölgy vallásos extázisba esik, melynek során véletlenül láthatóvá válik – mivel mackónadrágban jelent meg – a vérvörös fehérneműje. Egy időszakban keresztény hölgyek az istentiszteleten combközépig felvágott szoknyában jelennek meg. Megint máskor a prédikátor felesége új frizurával és miniszoknyában jelenik meg, és ül le az első sorban. Lehetséges, hogy ez a közösség nem tökéletes.
Egy másik gyülekezetben sosem fordulnak elő hasonló esetek, még csak körülbelüliek sem. Mégis ebből közösségből a 2. generációs keresztények alig-alig maradnak benn a gyülekezetben, míg az előbbi közösség általában meg tudja tartani a gyülekezetben felcseperedett fiatalokat.
Vajon mi okoz több kárt? Időnként előfordul egy-egy tökéletlenség, vagy ha esélyt sem látnak arra a hívők, hogy megélhetik a teljességüket?
Vajon egy tökéletes gyülekezetnek magyarázta Pál a karizmák működését és a bővelkedést, vagy ahol azért előfordult gond a (testi) paráznasággal?
|