Versengés
Isten akarata
„Akarom azért, hogy imádkozzanak a férfiak minden helyen, tiszta kezeket emelvén föl harag és versengés nélkül.” (1Tim 2, 8)
Gondolattal indul
„Támadt pedig bennük az a gondolat, hogy ki nagyobb közöttük.” (Luk 9, 46.)
„Támadt pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jótevőknek hivatnak.
De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál.” (Luk 22, 24-26.)
Testiség miatt van
„Mert még testiek vagytok; mert a mikor írigykedés, versengés és visszavonás van köztetek, vajon nem testiek vagytok-e és nem ember szerint jártok-e?” (1Kor 3, 3.)
A versengés szó itt szinonim a háborúval:
„Ezek után ismét versengés támadt Gáthban, hol egy magas ember volt, a kinek hat-hat, vagyis huszonnégy ujja volt; ez is óriás fia volt.
És szidalommal illette Izraelt, és megölte őt Jonathán, Dávid testvérének, Simeának fia.
Ezek ugyanazon egy óriásnak fiai voltak Gáthban, a kik elveszének Dávidnak és az ő szolgáinak keze által.” (1Krón 20, 6-8.)
Versengés Izraelben
„Miért láttatsz velem hamisságot, és szemléltetsz nyomorgatást? Pusztítás és erőszak van előttem, per keletkezik és versengés támad!
Azért inog a törvény, és nem érvényesül az igaz ítélet; mert gonosz hálózza be az igazat, azért származik hamis ítélet!” (Hab 1, 3-4.)
Van amikor a versengés oka egy adott személy elhívása (ajándéka), mely másnál nincs meg
a) Ábrahám elhívása
„Lótnak is pedig, a ki Ábrámmal járt, voltak juhai, ökrei és sátorai.
És nem bírta meg őket az a föld, hogy együtt lakjanak, mert sok jószáguk volt, és nem lakhattak együtt.
Versengés is támadt az Ábrám barompásztorai között, és a Lót barompásztorai között; és a Kananeusok és a Perizeusok is ott laktak akkor azon a földön.
Monda azért Ábrám Lótnak: Ne legyen versengés közöttem és közötted, se az én pásztoraim között és a te pásztoraid között: hiszen atyafiak vagyunk.
Avagy nincsen-e előtted mind az egész föld? Válj el kérlek, tőlem; ha te balra tartasz, én jobbra megyek; ha te jobbra mész, én balra térek.
Felemelte azért Lót az ő szemeit, és látta, hogy a Jordán egész melléke bővizű föld; mert minekelőtte elvesztette volna az Úr Sodomát és Gomorát, mind Cóárig olyan volt az, mint az Úr kertje, mint Egyiptom földe.
És választotta Lót magának a Jordán egész mellékét, és elköltözött Lót kelet felé: és elváltak egymástól.” (1Móz 13, 5-11.)
b.) Pál elhívása
„Némelyek versengésből prédikálják a Krisztust, nem tiszta lélekkel, azt hívén, hogy fogságom nyomorúságait így megnevelik” (Fil 1, 16.)
Krisztusi indulat
„Ha annak okáért helye van Krisztusban az intésnek, ha helye van a szeretet vigasztalásának, ha helye van a Lélekben való közösségnek, ha helye van a szívnek és könyörületességnek,
Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén;
Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál.” (Fil 2, 1-3.)
Lehetséges-e a mai időkben, hogy gyülekezetekben rivalizálások (versengések) legyenek?
Lehetséges volt:
- Ábrahám pásztorai és Lót pásztorai között (nem Lót és Ábrahám között!)
- A Názáreti Jézus tanítványai között
- Pál és más prédikátorok között
Ki hogyan igyekezett ezt elkerülni?
- Ábrahám felajánlotta Lótnak, hogy ő válasszon, akkor Ábrahám oda nem ment
- A Názáreti Jézus egy kivételével mindegyik tanítványától azt várta el, hogy ugyanúgy kereszthalált haljanak, mint ő (Péter itt is versengett, mert neki is máshogy kellett, ahogy Andrásé is más lett!)
- Pál igyekezett, hogy olyan területre menjen szolgálni, ahová a más nem akart menni. Bár itt is volt már valaki, Apollós, de ő csak a János bűnbocsánati bemerítését tanította.
Irigység
„A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?” (Péld 27, 4.)
Itt megint egy sorozat van:
Búsulás > harag > irigység
Ha már a búsulásban (szomorúságban) kegyetlenség van, akkor mi lehet a haragban, és még annál is erőteljesebben az irigységben?
„Ha pedig keserű irígység és civódás van a ti szívetekben, ne dicsekedjetek és ne hazudjatok az igazság ellen.
Ez nem az a bölcsesség, a mely felülről jő, hanem földi, testi és ördögi.
Mert a hol irígység és civakodás van, ott háborúság és minden gonosz cselekedet is van.” (Jak 3, 14-16.)
Itt körbeérnek a hivatkozások, mert itt meg háború(ság) van az irigység mellett.
„Honnét vannak háborúk és harcok közöttetek? Nem onnan-e a ti gerjedelmeitekből, a melyek a ti tagjaitokban vitézkednek?
Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem nyerhetitek meg; harcoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek.” (Jak 4, 1-2.)
"Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt.” (Jak 4, 3.)
"De majd nagyobb kegyelmet ad; ezért mondja:
Az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.” (Jak 4, 6.)
"Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek.” (Jak 4, 8.)
Az idézett részből úgy tűnik, mintha nem megtérő bűnösök,
hanem hívők számára szólna ez az üzenet.
„De némelyek azok közül elmentek a farizeusokhoz, és elbeszélték nékik, a miket Jézus cselekedett.
Egybegyűjtötték azért a papi fejedelmek és a farizeusok a főtanácsot, és… Ama naptól azért azon tanakodtak, hogy őt megöljék.” (Jn 11, 46-47. 53.)
Nem ez volt az első ilyen vágyuk:
„A papi fejedelmek pedig tanácskoztak, hogy Lázárt is megöljék” (Jn 12, 10.)
Végül nem ölték meg Lázárt, Jézust se, csak kiszolgáltatták őt Rómának.
Barabás
„Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, a kit akartak.
Volt pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak.
Mikor azért egybegyülekeztek, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-e, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak?
Mert jól tudta, hogy irigységből őt kézbe.” (Mt 27, 15-16.)
Tehát ha
- irigység van a szívben,
- ambiciózus gondolatok a fejben,
- versengés a szolgálatban,
akkor nagy a valószínűsége annak, ha a Közösségnek választania kell két személy közül, úgy a krisztusibb helyett a barabásabb jellemű személyt fogja választani.
|
Esetlentanulmány
Egy isteni elhívással rendelkező prédikátor nehezen kezdi meg a szolgálatát, mert tudja, hogy van egy vele szemben versengő prédikátor, akinek legfőbb gondja, hogy őt túlszárnyalja. (1Tim 2, 8/b.) A Szent Lélektől sürgetést érez a bensőjében, így elkezdi a szolgálatot, – mondván lesz, ami lesz –, végül is hát nem ő kezdte a versengést, ő az isteni elhívásnak engedelmeskedik.
A versengő prédikátor mindenben igyekszik felülmúlni a társát, hihetetlen energiákat mozgósít minden egyes területen az utolérésre lett légyen akár iskolai végzettség, akár nyelvismeret vagy bármi más.
Egy idő után az elhívott prédikátor számára olyan dimenziók tárulnak fel, melyet senki más nem követhet, mivel azok a területek már csak külön engedéllyel (elhívással) járhatók be hívők számára. Mint ahogy volt ez Pál apostolnál is, akinek (kis-)ázsiai barátai voltak, (ApCsel 19, 31.) s a bálványáldozati ételből is ehetett – mégsem befolyásolta ez a hitéletét! (1Kor 8, 7.)
A versengő prédikátor fel sem tudja fogni, hogy a másiknak lehet valamilye, amit ő ne tudna leutánozni sőt, jobban csinálni. Számára ezért ez az út nem csak helytelen, hanem veszélyes is. Míg saját életében lehet, hogy le tudja győzni a felé irányuló negatív erőket, addig itt olyan sötét, szürke, szellemi erőkkel kell konfrontálnia, melyekre nem készítette fel egy arra a területre szóló elhívás.
Vakmerő lett, és saját csapdájába esett, mikor már nem csak embertársa ellen versengett, hanem annak elhívása ellen is. Mivel ez az elhívás egyenesen Istentől jött, így személyesen Isten ellen kezdett versengeni. Hogyan is végződhet előbb-utóbb egy ilyen élethelyzet, mint tragédiával? (5Móz 1, 43.) |
ajánlott weboldal: http://napiremeny.blog.hu/2012/04/25/ne_hasonlitsd_magad_mashoz
