Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

november 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Budapest XXIV 20/03. rész – Mi lesz Soroksárral?

2013.05.31. 13:10 12nyil

 

 

Mi lesz a Ráckevei-Soroksári-Dunaág jövője?

A főváros mellett különös figyelmet és népszerűséget "élvez" a Ráckevei-Soroksári-Dunaág. Horgászparadicsomként tartják számon, és a különféle vízisportok kedvelői is nagy számban keresik fel. Déli szakasza fürdőzésre is alkalmas. Természetesen ez a népszerűség nagy terhelés a természeti értékekben gazdag folyóág számára, ezért komoly figyelmet érdemel — és bizonyos lépéseket kíván.
 
A folyóág állapotát tekintve kedvező folyamatról az utóbbi évszázadban alig beszélhetünk. Mindenképpen kedvező azért az, hogy a Ráckevei-Soroksári-Duna (RSD) "állóvízzé" alakításával igen szép és gazdag hínárvegetáció és parti növényzet jött létre, ami viszont újabban komoly veszélybe került. Szintén előnyös, hogy a térség keleti, délkeleti részében jelentős területek még viszonylag jó, ha nem is természetes, de természetközeli állapotban maradtak meg.
 
A mintegy 58 km hosszúságú Ráckevei-Soroksári-Dunaág vízteste jellegzetes szakaszokra osztható, a tagolódás fő trendje a Budapesttől déli irányba távolodva fokozatosan javuló vízminőség.
Azt mondhatjuk, hogy az a valóban értékes vízinövényzet, amely a főváros határától lefelé végig megtalálható volt a Kis-Dunán, a felső szakaszon mára zömmel tönkrement. Ennek sok oka van (vízminőségromlás, a számtalan stég létesítése, fürdőzők stb.), de a legtöbb bajt a nagy hullámverést kavaró motoros vízisportok művelői okozzák. Megfelelő feltételek esetén a vízinövényzet viszonylag hamar visszaáll, de ezeket a feltételeket létre kell hozni. [...]
 
 

Soroksár sem marad leSoroksáron is folyik az MSZP aláírásgyűjtő akciója azért, hogy támogatást szerezzenek a lakosságtól a törvényjavaslatukhoz: az alapvető élelmiszerek áfáját a jelenlegi igen magas 27 százalékról 5 százalékra csökkentse a kormány.

Egy ilyen csökkentés nem jelent súlyos kiesést a központi költségvetésben, viszont e mostani egzisztenciális válságban komoly segítséget jelentene a legrászorultabbaknak, hiszen jelentősen olcsóbban juthatnának a mindennapi élelmiszerekhez.
Jelenleg nálunk a legmagasabb ezen alapvető élelmiszerek áfakulcsa. Az előző kormány 25 százalékos áfakulcsa is magas volt – erre a lépésre a gazdasági válság kényszerítette az akkori kormányt –, ezt emelte az Orbán-kormány 27 százalékra, miközben folyamatosan azt halljuk tőlük: lám, az ország milyen „jól teljesít”, minden mennyire rendben van! Hát, lelkük rajta, ha nekik az van rendben, hogy az ország lakosságának egyharmada súlyosan elnyomorodott az elmúlt három év alatt, hogy több mint 1 millió ember mélyszegénységben él, hogy 600 ezren nem találnak maguknak munkát, hogy másik 500 ezer inkább külföldre ment dolgozni az emberibb megélhetésért, hogy a lakosság felének egyre kilátástalanabb a jövője.
Az MSZP azt szeretné, ha legalább ezen élelmiszerek – cukor, liszt, olaj, tej, kenyér, bizonyos húsáruk stb. – olcsóbbak lennének.
Egy ilyen áfacsökkentés sokkal több segítséget jelent a rászorulóknak, mint a Fidesz-sláger „rezsicsökkentés”. Pontosabban ez lenne az igazi rezsicsökkentés, hiszen a létezés rezsijébe az alapvető élelmiszerek ára sokkal nagyobb súllyal van benne, mint például a szezonális fűtésszámla. (Természetesen annak csökkentését is örömmel vesszük, csak hát az bizony igen kevés könnyítés!)
Kiss Jenőt, az MSZP Soroksári Szervezetének vezetőjét kérdeztük:
– Hogy halad az aláírásgyűjtés?
– Soroksárról tudni kell, hogy bár területileg a harmadik legnagyobb méretű kerülete Budapestnek, a lakosság arányát tekintve viszont a legkisebb. Soroksáron 22 ezer ember él. Ebből a szempontból jó eredménynek számít a máig összegyűlt több mint 1000–1500 aláírás. Nálunk igen erősek a civil szervezetek, a helyi MSZP inkább ezeken keresztül éri el az embereket, és ebben a mostani akciónkban is ez a fő irány. Az is fontos, hogy nálunk nagyon kevés az olyan közlekedési pont, ahol jelentős az átmenő forgalom – mondjuk szinte a Hősök tere az egyetlen, bár a harmadik-negyedik alkalommal már ott is ismerős arcokkal találkozik az ember –, tehát a mi számunkra fontosak ugyan ezek a kitelepülések, de nem ez a legfőbb módja a civil lakossággal való találkozásainknak.
– Mennyi a remény arra, hogy a terv megvalósul?
– Hát, kormányváltás kell hozzá! Most az összefogás kérdése a sláger, és én bízom benne, hogy sikerülni is fog a demokratikus ellenzéknek összefogni a kormányváltás érdekében. Remélem, egyre több ember csatlakozik majd ehhez a baloldali demokratikus bázishoz.
– esti –


 http://www.hirkomp.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=448:soroksar-sem-marad-le&catid=19:vezercikk&Itemid=503

 

Budapest-Soroksár üzleteit összefogó információs oldalunk a jövőt hozza el Önnek! Bizonyára Ön is tudja és érzi, hogy az információ szerepe napjainkban felértékelődött, hiszen annyi van belőle, hogy a választás nehézkessé válhat. Mi segítünk abban, hogy az Ön üzletéről a megfelelő minőségű és tartalmú információ eljusson a megfelelő helyre a megfelelő időben! Alapvető filozófiánk, hogy a munkánkkal elégedett ügyfél az internetes megoldások széles körét biztosan és hatékonyan használhassa fel saját üzleti céljai érdekében!
 
 
 
Jótékonysági zenés est
December 22-én a Jövőt a Hajléktalanoknak Alapítvány Lehetőségek Házaiban Soroksáron, Csepelen és Budafokon vendégünk volt Dinnyés József, vagy mi voltunk az ő vendégei?
 

A válasz könnyű. Ő tudta hova jön, mi pedig nem tudtuk ki ő, vagy talán csak egészen kevesek közülünk.
Dinnyés József aki 40 esztendeje járja kis hazánk, újabban nagy hazánk földjét és mindenhol szót emel az elesettekért, a hátulmaradottakért, a rászorulókért. Ha többet nem is, de reményt, biztatást, hitet ad hallgatóinak dalban, szóban.

Dinnyés József daltulajdonos, előadóművész zeneszerző. ars poétikája:

"Költők között zenész, zenészek között költő vagyok. Népem egyharmada szülőföldjétől megfosztottan, más népek fennhatósága alatt él. Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnék nemzeti hagyományaim elől. A Balkán zenei stílusa nem szolgálja, az angolszász muzsika prozódiája megtöri nyelvünk ritmusát. Az utóbbi 300 évben a német zene, értékeivel együtt, elvetette, átigazította még népdalainkat is. A liturgikus egyházi latin zene, Istennek köszönhetően, csak a költészetre hatott, az ősi zenét meghagyta a népnek. Megmaradni magyarnak, hogy felismerjen az erre járó kíváncsi kultúrember, többszörös energiát igényel. Múltunkat átírták és tönkretették. Jövőnket a környező népek elpusztításra ítélték. Megmaradnunk Európában csak következetes munkával lehetséges. Önmagunkat kell felmutatnunk az idő szentháromságának jegyében."

Szerencsém volt egymás után három koncertjét végighallgatni és beszélgetni is vele. A műsorban nem csupán énekelt, hanem éneklés közben tapasztalatait, magyarságát és hitét is megosztotta velünk. Én magam 43 éve ismerem őt. Közben hol összefutottunk, hol eltávolodtunk egymástól fizikailag. Úgy érzem az első találkozásunk alkalmával baráttá fogadtam, bízom benne ő is így érzi.

Az első hívó szavamra sok-sok év után elvállalta, hogy eljön szállóinkra és számos hitevesztett embernek ad biztató szót Karácsony ünnepe előtt. Mind a három előadás más volt. Emlékszem arra a monológjára, ami engem nagyon megfogott. Ránézett a fenyőfa világító lámpáira és elemezte látószervünk felépítését és elmondta, hogy nézd meg és csukd be a szemed, miután ránézel a fényre és utána még néhány percig azokat a fényeket fogod látni lezárt szemekkel is. Elgondolkodtam…… nézz a gonoszra, ne csukd le a szemed, de csukd le a szemed és meglátod a jókat, a jóságot. Köszönöm barátom!

fori

 
 
 

HVG: Soroksár vezeti a bűnügyi toplistát

[origo]|2011. 07. 28., 8:46
 

A legvadabb bűnözési mutatókat az országban tavaly Soroksár produkálta - derül ki a HVG összeállításából. A XXIII. kerületben tavaly 340 lakásbetörés és hat gyilkosság történt. A megyei jogú városok bűnügyi ranglistáját Debrecen vezeti.

 

Debrecen vezeti a megyei jogú városok legfrissebb, 2010-es bűnügyi ranglistáját: a 207 ezer lakosú városban tavaly több bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyészség, mint a 169 ezres Miskolcon, a 118 ezres, illetve a 75 ezres Nyíregyházán és Szolnokon együttvéve - írja a HVG című hetilap. Debrecenben 22 ezer bűntettet és vétséget regisztráltak a nyomozók az elmúlt évben.

A HVG összesítése szerint a megyei jogú városok közül Érden voltak a legnagyobb veszélyben az ingatlanok és a nagy értékű ingóságok. A 65 ezer lakosú városban 2010-ben összesen 266 lakásbetörést regisztráltak, azaz minden 10 ezer lakosra 41 ilyen bűncselekmény jutott. Ugyanez a mutató Zalaegerszegen tíz, Sopronban kilenc, Hódmezővásárhelyen hat volt.

A legtöbb gyilkosság Pécsen történt: a városban 2010-ben a rendőrség öt gyilkosság és öt emberölési kísérlet aktáját zárta le. Pécsett tavaly 365 házba törtek be, miközben Szegeden 257 ilyen bűncselekmény vált ismertté.

 

A hetilap összesítése szerint a legvadabb nagyvárosi bűnözési mutatókat tavaly nem a vidéki központok produkálták, hanem az alig több mint húszezer lakosú Soroksár. A rendőrség a településen 2010-ben 91 rablási és 340 lakásbetörési ügyet zárt le. Ezek a számok kétszer olyan magasak, mint a Soroksárnál háromszor népesebb, vele szomszédos 64 ezer lakosú Pesterzsébet adatai.

A soroksári alvilág aktivitása relatív értelemben tavaly meghaladta még VIII. kerületét is. Soroksáron tavaly ugyanannyi - szám szerint hat - gyilkosságot könyveltek el a hatóságok, mint az összesen 280 ezer lakosú öt belső pesti - V-IX. kerületben - együttvéve.

http://www.origo.hu/itthon/20110728-soroksar-produkalta-tavaly-a-legrosszabb-bunugyi-mutatokat.html 

 
 
Már közel 4000-en nézik honlapunkat és a Facebookot!
Írta: Online Lapcsoport Kft.   

Hetente közel 4000-en érik el a Soroksár Online honlapot

és a Soroksár Online Facebook oldalát!

Böngéssze Ön is a híreket!

Legyen Ön is látogatónk!

Köszönjük!

Szerk.

 http://www.soroksaronline.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=1&Itemid=2

 
 

 

A Soroksár lesz a Fradi fiókcsapata

FFT Forrás: FTC 2012. július 05., csütörtök 20:30
 
címer: Soroksár SCA jövőben a Soroksár lesz a Ferencváros fiókcsapata – ezt Szűcs Mihály, a zöld-fehér klub egykori hátvédje árulta el az ftc.hu-nak.
 

Mint ismeretes, a következő nyártól új szabályok lépnek életbe, ennek értelmében a második csapatok már nem szerepelhetnek az NB II-ben. A Ferencváros számára kézenfekvő megoldásnak tűnik a Soroksár, már csak azért is, mert Szűcs Mihály jelenleg itt dolgozik szakmai igazgatóként.

„Igen, ez a cél. Egyelőre azokra a fiatal játékosokra számítunk, akik a Ferencváros NB II-es keretének peremén vannak, hiszen ők nálunk kiforrhatnak. Reményeink szerint sikerül elérni a feljutást. Bár az NB III Duna-csoportjában erős mezőny vár ránk, meg szeretnénk nyerni bajnokságot” – árulta el a célokról az egykori labdarúgó.

http://mno.hu/kullonelo/a-soroksar-lesz-a-fradi-fiokcsapata-1089035

A sportklub története: http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/38

 

 

 

Öt éve közös utakon Soroksáron

Budapest, Soroksár – Canonica visitatio-t tartott a Déli Evangélikus Egyházkerület elnöksége 2012. december 9-én Soroksáron. Szöveg és fotó: Kiss Tamás [...]
 
 
 

Budapest közúthálózatának múltja - jelene - és... jövője

[...] A főváros közúthálózatának fejlesztését nem csupán a motorizáció, hanem sokkal inkább a város területének növekedése indokolja. Harántoló útvonalak és Duna-hídjaik megépítésének célja az emberöltőnyi elmaradások pótlása, a területszerkezet kiegyenlítése, a koncentrált forgalmi terhelések oldása, a történelmi belváros értékőrző megóvása. A szerkezeti és hálózati célok alapján a város közútfejlesztése elsősorban a sugaras- gyűrűs hálózati rendszer gyűrű irányú, harántoló elemeinek bővítését igényli a város átmeneti és külsővárosi övezeteiben. A harántoló elemek bővítésével összhangban, a belsővárosi övezetben meg kell teremteni az átmenő forgalom csökkentésének feltételeit. A közúti főhálózat fejlesztésének legfontosabb feladatai:

  • a Körvasúr menti körút, valamint északi és déli Duna-hídjainak megvalósítása
  • az M0-s körgyűrű differenciált kiépítése
  • a belsővárosi övezetek útvonalain az átbocsátóképesség korlátozása
  • a külső keleti körút és a Soroksári elkerülő út megépítése
  • a dél-budai közúthálózat rendszerelvű fejlesztése
  • a budai hegyvidéken a forgalmat elosztó harántoló gyűjtőutak építése
  • a főváros meghatározó forgalmi csomópontjainak és tereinek szükségessé vált átépítése
  • a parkolás kérdésének megoldása közterületen kívüli férőhelyek létesítésével. [...]

http://www.budapestfolyoirat.hu/archivum/2004/8/123-budapest-kozuthalozatanak-multja-jelene-es-jovoje

 

Fidelitas csoport alakult Soroksáron

2012. október 29.

Hosszú kihagyás után újjáalakult a Fidelitas a XXIII. kerületben. A helyi Fidesz irodában tartott alakuló ülésen részt vett a helyiek fővárosi képviselője, Orbán Gyöngyi is. A csoport elnökének Sinkovics Krisztiánt, alelnökének pedig Márk Istvánt választották meg. Az ülésen részt vett Böröcz László, a Fidelitas koordinációs alelnöke és Borbély Ádám, a fővárosi Fidelitas ügyvezető alelnöke is.

A soroksáriak elsődleges célja a csoport fokozatos bővítése, a helyi polgári gondolkodású fiatalok megszervezése és összetartása, egy erős közösség kialakítása. Kijelentették, hogy mindemellett aktív tagjai kívánnak lenni a Budapesti Fidelitasnak is. A csoportgyűlésen kialakult jó hangulat és a lelkesedésük a garancia arra, hogy sikerrel fogják megoldani az előttük álló feladatokat.
 
 
 
 
 

http://www.soroksaronline.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1015:megjelent-a-soroksari-hirlap-januari-szama-&catid=1:civil-elet&Itemid=2

 

http://radiokispest.blog.hu/2012/05/11/hirek_soroksar

 

 

Mi lesz a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág jövője?

Déli szakasza fürdőzésre is alkalmas. Természetesen ez a népszerűség nagy terhelés a természeti értékekben gazdag folyóág számára, ezért komoly figyelmet érdemel — és bizonyos lépéseket kíván.

 Images: kecskerak.jpg A folyóág állapotát tekintve kedvező folyamatról az utóbbi évszázadban alig beszélhetünk. Mindenképpen kedvező azért az, hogy a Ráckevei-Soroksári-Duna (RSD) "állóvízzé" alakításával igen szép és gazdag hínárvegetáció és parti növényzet jött létre, ami viszont újabban komoly veszélybe került. Szintén előnyös, hogy a térség keleti, délkeleti részében jelentős területek még viszonylag jó, ha nem is természetes, de természetközeli állapotban maradtak meg.
 


A mintegy 58 km hosszúságú Ráckevei-Soroksári-Dunaág vízteste jellegzetes szakaszokra osztható, a tagolódás fő trendje a Budapesttől déli irányba távolodva fokozatosan javuló vízminőség.

Azt mondhatjuk, hogy az a valóban értékes vízinövényzet, amely a főváros határától lefelé végig megtalálható volt a Kis-Dunán, a felső szakaszon mára zömmel tönkrement. Ennek sok oka van (vízminőségromlás, a számtalan stég létesítése, fürdőzők stb.), de a legtöbb bajt a nagy hullámverést kavaró motoros vízisportok művelői okozzák. Megfelelő feltételek esetén a vízinövényzet viszonylag hamar visszaáll, de ezeket a feltételeket létre kell hozni.



Úszólápok és egyéb ritkaságok

Egyedülálló természetvédelmi értéknek tekinthetjük a Soroksári-Duna úszólápjait. Az úszóláp különleges képződmény, amelynek fő szövetét a nád gyökérzete adja. A nádállomány "ránő" a vízre, és sűrű gyökérzetével másfél-két méter vastag szövetet

A Dunaharasztitól délre eső szakaszon már egészen más a helyzet. A középső és a déli szakasz vize természetes mederben van, a meder mélysége és szélessége jelentékeny mértékben megnövekedett. A part erősen tagolttá válik, részint a helyenként dús vegetációjú öblözetek, ún. hókonyok, részint a főmederhez csatlakozó holtágak révén, és a vizet kísérő vegetáció kiszélesedik, a nádas-gyékényes növényzetbe láprétek, puhafa- és keményfaligetek ékelődnek. [...]

  A Ráckevei-Soroksári-Duna úszólápjai nyilván fiatal képződmények, hiszen képződésük feltételei csak az 1920-as évek óta adottak. Mára viszont olyan gazdag úszólápvilág alakult ki, hogy a Rhőne-delta után az RSD Európa úszólápokban második leggazdagabb vidéke. A legszebb úszólápos részek Szigetszentmiklós—Dunaharaszti—Taksony környékén, valamint a szigetcsépi Csupics-sziget körül találhatók. Ezek természetesen védettek, sőt újabban országos védelmet is kaptak.



Lakók a vízben és a víz mellett

A vízparthoz kapcsolódó élőhelyek kiemelkedően gazdag madár-, hüllő-, kétéltű- és rovarfaunát tartanak fenn. Magában a vízben többek között gazdag és változatos hal-, vízicsiga- és rákfauna tenyészik.

Images: lapi-poc-1.jpg Sajátos élőhely a víztest, amelynek eltartóképessége nemcsak a víz kémiai és biológiai paramétereitől, hanem a vízpart tagoltságától, jellegétől, növényzeti borítottságától is függ. A budapesti, illetve a fővároshoz közeli szakaszon az áramló víz nagy mennyiségű iszapot rak le, amelyben az anaerob folyamatok kedvezőtlen hatása révén szegényes a víz gerinces és gerinctelen faunája. Ezt a folyamatot tovább erősíti a tápvizet adó Ferencvárosi Szivattyútelep kitorkollójának közelsége.

Dunaharasztitól délre megjelennek a nagyobb növényzeti borítottságú vízpartok, amelyek a víz tisztulását eredményezik, e szakasztól dél felé ugrásszerűen megnő a vízi élőlények (csigák, kagylók, rákok, halak) száma. Fajokban leggazdagabb élőhelynek a vízpart kiterjedt nádasai, illetve a hozzájuk kapcsolódó puhafa- és keményfaligetek számítanak. Az élőhely-komplexumnak szerves részei, és a fauna szempontjából nem is igen választhatók el a már említett hókonyok, és a vízben létrejött, változatos kiterjedésű úszólápok. A nádas, a zsombékos, a közöttük lévő nyílt víz elsősorban a gerinces fauna jelentős élőhelye, amíg a puhafa- és keményfaligetek figyelemre méltó rovarfaunával is rendelkeznek.

Hogy csak néhányat említsünk a terület ritka, védett állatfajai közül: van itt vidra, mocsári teknős, lápi póc, kockás sikló, kecskerák, vörös gém és még sorolhatnánk.

 

Dr. Seregélyes Tibor — Dr. Szél Győző

Forrás: internet

http://dhke.hu/news.php?readmore=27

http://dhke.hu/news.php?rowstart=121

 

 

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI) DUNA

TERMÉSZETI ÉRTEKEI

 

 

 

http://www.martonivizesek.hu/kornyezetunk/tanulmany-a-dunarol/

 

 

 

A folyóág melletti összefüggő parksáv 1977-ben kerületi összefogással épült, melyre emlékkő hívja fel a figyelmet. A parksáv magában foglalja a Cepeli Strandfürdőt. Ettől délre sportpályák, játszóterek találhatók, a part mellett sétány vezet végig a Soroksár Molnár szigetre vezető kompig.
Fűz és nyárfákat, juhar erdőfoltot és csörgőfa csoportokat találunk.

Szép maga a táj, mely a szinte érintetlen természet hatását kelti, a túlsó part látványával,  a vízre hajló fűzfákkal, facsoportokkal .

Adatok

Terület: 15000 m2
Díszpark, Játszótér, Sportpálya
 
 
 

09-05-28 A hármas metró története és építészete 10/8

Színdinamika és művészeti alkotások a 3-as metróvonalon

A legészakibb, és egyben legújabb metróállomások a vonalon: Forgách utca - Gyöngyösi utca - Újpest-Városkapu - Újpest-Központ. Ezek kialakításánál színdinamikai tervezőt is felkértek, Nemcsics Antal személyében. A választáson nem kellett sokat gondolkodni: a témában messze ő a legnagyobb szaktekintély hazánkban.

 

Nemcsics Antal (1927- ) képzőművészeti, tudományos és pedagógiai téren is maradandót alkotott. Hármas tevékenységét a színek iránti érdeklődés köti össze. 1950-ben diplomázott a Képzőművészeti Egyetemen. Először a Műegyetem Építészmérnöki Karán kezdett tanítani, emellett festett. 1960 körül tanítványaival kutatócsoportot hozott létre, és ezekből a pszichometriai kísérletekből nőtte ki magát 1972-re a SZINOID színrendszer, aminek közel tíz évvel későbbi kiforrott változata lett a COLOROID nevű, MSZ 7300 számú eurokonform magyar szabvány. Munkásságának fontos eredménye, hogy a színek közötti harmóniát a szubjektív értékelésen túllépve képes volt tudományos egzaktsággal is megfogalmazni. Ezt persze nem csak saját festészetében hasznosította, hanem városnegyedek arculatának kialakításánál, egyházművészeti tevékenységében stb. A kutatásokba a 80-as évektől már nemzetközi szinten is bekapcsolódtak. Színrendszerét Argentínától az Egyesült Államokon és Kanadán át Japánig egy sor országban publikálták már. Színdinamika tankönyvét Londonban, Zürichben, Budapesten, Göttingenben, New Yorban, Torontóban, Tokióban, Sydneyben és Szingapúrban is megjelentették már. Mégis, hazánkban nagyjából ismeretlen maradt. Méltatlanul. Pedig a gyakorlati életben az üzleti marketingtől az építészetig sok területen felhasználható, amit alkotott.

 

Pedig egy kis színdinamika az egész városra ráférne. Házaink homlokzatai a 20. század elejére kifakultak, majd a városi szennyezett levegőben egyen-szürke-barna színűre koptak. F. Lloyd Wright, Mies van der Rohe és modernista társaik, majd a Bauhaus irányzat is azt hirdette, hogy a funkciót fölé kell helyezni a színnek. Aztán az 1930-as CIAM kongresszus egyik proklamációjában Le Corbusier és Léger fejtették ki, hogy a szín az épület szerves része. A szín kifejezi az épület stílusát, architektúráját, funkcióját, megváltoztatja látszólagos méreteit. Segíthet tájékozódni. E szempontból kifejezetten rossz példaként említhetjük a Nemzeti Múzeum 2006-os felújítását: az egyetlen felhasznált szín miatt az épület úgy néz ki, mint egy festékdobozba mártott makett. Azon is el lehetne vitatkozni - vetette fel Nemcsics egy 2007. márciusi cikkében -, hogy az Erzsébet-híd fehérjét nem kellene-e egy melegebb árnyalatra cserélni, vagy a Szabadság híd ne kaphatna-e "a jelenleginél hidegebb, és kissé törtebb tónusú festést".

 

A színdinamikai szakértő ennél is továbbment, amikor kidolgozta Budapest színinformációs tervét. Ez minden egyes kerülethez saját jelzőszínt rendel. Ha a házszámtáblák, információs táblák, utcabútorok, a tömegközlekedési megállók így lennének színnel jelölve, az egyszerre adna egységes képet egy kerületnek, és nemzetközileg is jól értelmezhető tájékozódási rendszert mindenkinek. Ez a gondolat tükröződik a 3-as metró 4 legészakibb állomásán, és részben a XIII-XIV kerületekben is. Nemcsics Antal vezetésével dolgozták ki a budai várnegyed lakóházainak színrendszerét (homlokzati festések), de dolgozott Eger és Esztergom városának is (ezek részben valósultak meg), és a Pécs 2010-es projektben is részt vesz, mint színtervező.

 

Egy lehetséges javaslat Budapest különböző kerületeinek színinformációs jelzőszínekkel való megkülönböztetésére

 

Ráadásul a színeknek érzelmeket kiváltó tulajdonságai és pszichoszomatikus hatásai révén használati funkciója is van, nemcsak szebb, informatívabb, hanem használhatóbb is lesz általa a város. (Nem véletlenül világoszöld a kórházi csempe, és nem véletlenül a piros a figyelmeztetés, tiltás színe.) Ez a gondolat valósult meg az észak-déli metróvonal 4 legészakibb állomásán. Jankovics György, az UVATERV akkori főmérnöke Nemcsics Antal tanítványa volt, és ő kereste meg a professzort, hogy adjon be a BKV számára készülő állomásokhoz elveket, ötleteket. Aztán a BKV is belelkesedett, a színterv elkészült, sőt, még művészeti alkotásokra is javaslatot tettek. A cél az volt, hogy dekoratív, de az állomások szögletes, merev szerkezetéhez is illeszkedő alkotások szülessenek - némileg ellentétben a korábban kihelyezett Szász-féle alkotásokkal.

 

A vizuális tervezés céljára kialakított Coloroid színrendszer bármely színmintával, így például a Pantone vagy a Rall rendszerrel is összhangban van, egy szín bármelyik rendszerben definiálható.

E gondolatok jegyében a XIII. és a XIV. kerület számára konkrét javaslat is született a kerületek egyedi, de a város egészét is figyelembe vevő vizuális arculat és információs rendszer kialakítására: utcanév táblák, információs táblák, padok, pavilonok stb. számára készültek színjavaslatok.

A metró színtervezésére 1988-ban kapott megbízást. 1990-re elkészült, és a 4 állomáson meg is valósult az új színrendszer. Kidolgozójától idézek:

 

"Az állomások színjelei, városszéltől városszél felé haladva, az ultramarin kéktől a bíbor vörösig, a Coloroid színkörét követve, változnak, attól függően, hogy közelebb vagy távolabb vannak-e a különböző sárgákkal jelölt belvárosi állomásoktól. A vonal színét az egyes állomásokon a vonalalagút állomástérbe eső felületei, valamint a peron mennyezete vonalalagút felé es ő csíkja hordozza. Az állomás jelzőszínében a peron padjai mögötti falborító elemek vannak. A vonal és az állomás egyesített színjele (az észak-déli vonalon kék körgyűrűben az állomás színének megfelelő kör alakú folt) az oldalfalakon hol sűrűsödő, hol ritkuló ritmusban szerepel. A lejáratoktól a peronig tartó kőburkaltos falakon a színjel a burkolatot megszakító, a peron uralkodó színében festett fém elemeken található. A peronok uralkodó színét a semlegeshez közel álló, kis telítettségű napfényes hatást keltő, ezért megnyugtató hatású sárga tartmányához tartozó világos színek alkotják."

(Nemcsics Antal: Színország törvényei 3. - Színek és muráliák a különböző funkciójú terekben.)

 http://budapestjovoje.freeblog.hu/categories/kozlekedes/

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest magyarország Budapest XXIV

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr645337326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása