Munkanélküliség Biztosítás |
Gyorsan és kényelmesen kíván védekezni a munkanélküliség ellen?
A Munkanélküliség Biztosítás lényege:  Ha munkáltatói rendes felmondás útján (közös megegyezés esetén nem szolgáltat a biztosító) Ön elveszíti állását, regisztrált állákeresőként álláskeresési járadékban részesül és rendelkezik Munkanélküliség Biztosítással, akkor a biztosító, havonta kiegészíti Önnek az álláskeresési járadékát azzal az 50 ezer és 250 ezer forint közötti összegel amit Ön szerződéskötéskor választott. Ki Kötheti meg a biztosítást? A biztosítást minden 22 és 55 év közötti magyarországi lakóhellyel rendelkező, jelenlegi munkáltatójánál legalább 1 éve folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban álló, határozatlan munkaviszonnyal rendelkező személy megkötheti, aki megfelel a biztosító által támasztott egyéb követelményeknek. |
Hatalmas áttörés a munkanélküliség elleni harcban!
2012.04.26. 13:19 akiraly
"Összesen tizennégy hátrányos helyzetű álláskereső találta meg biztos munkahelyét egy gödöllői foglalkoztatást segítő programban" - számolt be az örömhírről az MTI. A beszámoló további részeiből kiderül, hogy a GAK Nonprofit Kft. projektjében 14 tartós munkanélküli 12 hónapig tartó támogatott foglalkoztatását az EU és a magyar állam 62 439 040 forintos támogatásából valósították meg. Ami munkavállalónként havi 371 660 forint kiadást jelent
http://kepviselofunky.blog.hu/2012/04/26/hatalmas_attores_a_munkanelkuliseg_elleni_harcban
... bár való igaz: teljesen más világban élünk. Ön ... belépett a... -be, és ezzel bekerült a kiváltságosok közé, abba a rétegbe, melynek tagjai számára nincs válság, nincs munkanélküliség, az állás elvesztésétől nem kell rettegniük, de attól sem, hogy ha elmondja a véleményét, akkor megfenyegetik, megfigyelik, kirúgják a munkahelyéről, és ellehetetlenítik, ha pedig tüntetni ...
2009-05-23 16:05:24
... helyet kapjon a hazai munkakultúrában. Baloldali pártként hisszük, hogy a bérből és fizetésből élők helyzetéért különleges felelősséggel tartozunk: mindent meg kell tennünk, hogy a munkanélküliség emelkedését - legalább középtávon - visszafordítsuk."
Mindig ugyanaz a duma. Ezek évtizedek óta "segítik" a vállalatokat no meg a "kisembert". Szavakban megint tombol a család...
2009-05-18 13:03:33
http://kinehagyd.hu/kereses.tvn?mit=munkan%E9lk%FClis%E9g%20ellen&from=1420
Nincs jobb ötletük a munkanélküliség ellen: gigantikus szobrot állítanak
Megkezdődött a macedón fővárosban annak a 22 méter magasra nyúló, Nagy Sándort ábrázoló bronzszobornak a felállítása, amely nemcsak belpolitikai vihart kavart, de a szomszédos Görögországban sem aratott sikert.
A hatalmas szobor darabjait kedden szállították Szkopjéba, ahol egy kordonnal lezárt területen kezdődött el az összeszerelés. A 12 méteres lovas szoborhoz tízméteres szökőkutas talapzatot készítenek.
Az alkotás ugyan hivatalosan a "Harcos lovon" címet viseli, de vonásai egyértelműen emlékeztetnek az északgörög városban, Pellában született Nagy Sándorra, akinek birodalma 32 esztendős korában bekövetkezett halálára (i. sz. 323) a Himalájáig nyúlt. A görögök pedig nem nézik jó szemmel az ókori hősükre formált igényt.
A szobor körüli vita Macedóniában azóta folyik, mióta két éve a konzervatív kormány feje, Nikola Gruevszki bemutatta a tervet. Sokan a nacionalizmus megnyilvánulásának tartják, mások azt hozták fel ellene, hogy a 32 százalékos munkanélküliséggel küzdő országnak nincs szüksége egy ilyen költséges, több mint ötmillió euróba (közel másfél milliárd forintba) kerülő emlékműre. Neves helyi építészek aggodalmuknak adtak hangot, hogy a szobor elrontja a város látképét.
A kormány viszont kijelentette, hogy a szobor része a főváros fejlesztésének.
Az emlékmű Valentina Sztevrovszka tervei alapján készült Firenzében.
Forrás: MTI | 
STOP
A munkanélküliség külön válság
2013. május 6., hétfő 20:51 InfoRádió
Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa azt mondta: "Az unió mindent megtesz a munkanélküliségi válság megoldására".
Korábban az EU-vezetők arra utaltak, hogy az állástalanság problémájával majd a fájdalmas gazdasági reformok után foglalkoznak.
Az Egyesült Államokban áprilisban 165 ezer új állást hoztak létre és 7,6 százalékosra esett vissza a munkanélküliségi ráta. Európában ezzel szemben márciusban 12 százalékosnál is nagyobb volt a munkanélküliek aránya, ami azt jelenti, hogy 19 millió európai volt állás nélkül.
"Valamikor változtatnunk kell a hozzáállásunkon, és lehet, hogy a 12,1 százalékos mutató lesz az, ami ezt kiprovokálja. Az Európai Központi Bank nem említette a munkanélküliséget, amikor fél százalékosra csökkentette a kamatlábat. Az amerikai FED viszont komolyan veszi a problémát és kifejezetten a munkanélküliség ellen lép fel" - mondta David Blanchflower a New Hampshire-i Dartmouth College professzora, az Angol Központi Bank volt döntéshozója.
Mások arra figyelmeztetnek: hiába ismerik fel az európai politikusok, hogy tenni kell valamit, még ha történnek is lépések, azok csak később éreztetik a hatásukat gyors recept nincs.
Jack Lew amerikai pénzügyminiszter, aki korábban már bírálta az EU amiért az szerinte túlzó költségvetési szigort alkalmazott, most azt mondta: az amerikai gazdaság azért teljesít jobban, mint az európai, mert az ottani bankok hamarabb tőkésítették fel magukat és ezáltal több állás jön létre.
A korábban említett Blanchflower professzor tanulmánya szerint a növekedés beindulása nem feltétlenül teremthet új állásokat. Előfordulhat, hogy a már állásban lévők lesznek kénytelenek többet dolgozni és a munkanélküliségi ráta lassabban csökken majd, mint számítottak rá - mondta.
A gond nálunk (ezek a tényezők hatványozottaban jelentkeznek ''odaát'') a külkereskedelmi egyensúly teljes eltolódása, az aktív foglalkoztatottak számának csökkenése. Az hogy egy gyárbezárás ellen tűntetnek eddig csak egy gyáron segített, de ott is a kormány lépett...
Szaharában én sem akarok krumplit termesztetni senkivel természetesen, csak hirtelen jobb nem jutott eszembe.:)
A segítségben igazad van, amit a fejlett világnak nyújtania kell, csak sajnos ez egyre inkább csak, mint a termelésoptimalizáció mellékadománya jelenik meg. Szvsz a vámhatárok jelentik a gyenge gazdaságok utolsó védőbástyáit. Ezeket lebontva a belső fejletlenebb ipar könnyen eltűnik. Igazából, ami engem aggaszt a legjobban a globalizációban, az az hogy az egyre jobb erőforráskihasználás miatt számtalan munkahely szűnik meg a fejlett világban, amit nem tudnak újjal pótolni, a szegényebb részeken, ahová áttelepülnek, pedig egészségtelenül megváltoztatják a kialakult lokális foglalkoztatási struktúrát. Így egy idő után a bili ki fog borulni (túlzott koncentráció) vagy pedig az egész világ tényleg szebb hely lesz, de attól félek nem ez fog történni.:(
U.i.: jó messzire jutottunk...
[Szerkesztve]
''A file-cserélés öli meg a filmipart? Inkább a filmipar öli meg a file-cserélést. 2 hónapja nincsen semmi értelmes film, amit érdemes lenne letölteni...''
http://itcafe.hu/tema/re_hir_jot_tesz_a_gazdasagnak_a_terror_elleni_vedekezes/hsz_1-50.html
Bátfai Mária Erika: Tudással tele ház – tudástár?
[...] A globalizáció hátrányai közül a tartós munkanélküliség egyre nagyobb mértéke tűnik a legsúlyosabbnak.
„Az informatikai alapokra helyezett, automatizált termelési folyamatok elértéktelenítik a hagyományos képzettségű munkaerőt, leértékelik a felhalmozott humán tőke jelentős részét. … Ez a munkanélküliség jelentősnek ígérkezik.”
A most jól fizetett banki alkalmazottak és számítógépes szakemberek mellett „… levéltárosok és könyvtárosok, utazási irodák eladással foglalkozó szakemberei, kiskereskedelemben dolgozó eladók, regionális lapok és hirdetési újságok munkatársai mind-mind fölöslegessé fognak válni.”
Szakmák eddig is eltűntek (pl. kovács, íjgyártó), de most az a veszély fenyeget, hogy túl gyorsan kell átképezni újabb és újabb foglalkozásokra a ma munkanélkülivé válókat, s egy idő után nincs mire. A borúlátók a „húsz a nyolcvanhoz” foglalkoztatási politika megvalósulásától félnek (száz munkaképes emberből csak húsznak lesz munkája).
Megoldás lehet a távmunka... Persze nem szabad elfelejteni, hogy a távmunka nem foglalkozás, hanem munkavégzési forma, amit meg kell tölteni tartalommal. A tartalomnak versenyképes tudásnak kell lenni, ami lehetőleg nyelvtudással párosul. De a távmunkások érdekvédelme még nem megoldott.
A munkanélküliség ellen úgy a legkönnyebb védekezni, ha a társadalom tagjait mindig kínálati helyzetbe hozzuk. Napjainkban a meglévő tudástőke iránt van kereslet, annak megszerzésének költsége egyre gyakrabban az egyént terheli.
A semleges / amerikai / ’pláza’ kultúra a közösségi kohézióval, a fogyasztói értékrend a hagyományok erősítésével védhető ki. [...]
http://www.inco.hu/inco8/global/cikk8h.htm
Naprakészen a munkanélküliség ellen
A Zaláért Egyesület által szervezett foglalkoztatási tájékoztatón Aranyi Magdolna projektvezető ismertette a Naprakész tudással a munkanélküliség ellen - Szociális szereplők képzése Zala és Vas megyében elnevezésű projektet az érdeklődőknek. Mint elhangzott, a projekt keretein belül 32 fős képzést szerveznek a halmozottan hátrányos munkanélküliekkel foglalkozó szociális szolgáltatók, nonprofit szervezetek, önkormányzatok és intézményeik munkatársai és önkéntesei számára, munkaerő-piaci ismereteik bővítése, naprakésszé tétele céljából. A képzés egyik fontos eleme a szupervízió - esetmegbeszélés - lesz, amire, mint Aranyi Magdolna fogalmazott, más forrásból az ezen a területen dolgozóknak nagyon ritkán nyílik lehetőségük.
A program hátralevő részében Kovács Gábor, a Nyugat-dunántúli Munkaügyi Központ munkatársa a munkaügyi központ által szervezett képzésekről, lehetőségekről tartott tájékoztatót.
Varga Lívia
http://duol.hu/jegkorong/naprakeszen-a-munkanelkuliseg-ellen-1466506
Villányi pálinkával a munkanélküliség ellen
Leader-program keretében épült Magyarbólyon pálinkafőzde, szőlőmagolaj-sajtoló üzem és komposzttelep. A villányi bortermelés melléktermékeinek feldolgozását végző üzem nem csak a helyi kkv-knak biztosít állandó bevételi forrást, közvetve több mint félszáz környékbeli embernek ad munkát. Régi álom vált valóra, amikor a 2006-os Leader-program keretében a dél-baranyai Magyarbólyban megépülhetett a pálinkafőzde, szőlőmagolaj-sajtoló üzem és komposzttelep. A dolog előzménye Blázsovics Attila polgármester régi vágya volt, aki szerette volna települését a Villány-Siklósi Borút Egyesületben látni. Mivel azonban Magyarbóly a hegyvidék perifériáján helyezkedik el, kénytelenek voltak más megoldást választani a helyi gazdaság fellendítésére. "Orvos barátommal együtt régóta foglalkoztatott a szőlőmagolaj emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatása. Több villányi borászt is felkerestünk, mert szerettünk volna utána járni, hogyan állíthatnánk elő szőlőmagolajat, a borkészítés melléktermékeiből. Egy borásznak azonban nincsen ideje például a borseprő és szőlőmag szétválogatására, ezért kizárólag úgy adták az alapanyagot, ha mindent elviszünk. Elhatároztuk, hogy részletesen kidolgozunk egy minden mellékterméket felhasználó, vidékfejlesztési struktúrát" - meséli a magyarbólyi polgármester. Tervük sikerült, a Leader-programmal érkező francia egyetemi kutatócsoport szerint a magyarbólyi eset iskolapélda a különböző ágazatok kistérségi együttműködésére. A pincészetektől megveszik a borkészítés melléktermékeit, a pálinkafőzőben felhasználják a törkölyt, a szőlőmagot pedig a sajtoló üzemnek adják tovább. A sajtolás során keletkező préselményt fűtésre használják. A pálinkakészítés után megmaradt szőlőhéj feldolgozására komposzttelepet hoztak létre, ahol talajjavító anyag készül. A pályázati összeg révén tanulmány készülhetett a törkölypálinka forgalmazásáról, a szőlőmagolajról és a komposztálásról. Megrendelték a termékek népszerűsítését szolgáló reklámanyagokat is. Munkahelyteremtésre harmincmillió jutott, a dolgozók utaztatásának megoldására két cég kapott kilencmilliós támogatást. Az összegből három darab, tizenkilenc személyes autóbuszt szereztek be. Jövedéki ügyintéző képzésre négy főt iskoláztak be, vállalkozói tanfolyamra pedig olyan helyieket küldtek el, akik később új cégek beindítását segíthetik a kistérségben. A most végződő, gyümölcspálinka-gyártó szakmunkás képzést tíz fő kezdhette el. A komposztáláshoz licencet vásároltak, támogatták a pálinkafőző üzem felépítését is. Időközben egy másik pályázaton százharminchatmillió forintot nyertek, foglalkoztatás ösztönzésre. Mindehhez mintegy négyszázmillió forint magántőke társult, amiből a termelő üzemek ténylegesen megépülhettek. Bár csak néhány napja kaptak forgalmazási engedélyt a gyümölcspálinkákra, az egyik legrangosabb hazai megmérettetésen máris bemutatkoztak a magyarbólyi papramorgók. Az eredmény: a 2008-as HunDeszt Pálinkaversenyen a benevezett tizenegy magyarbólyi nedűből tíz érmes lett. A törköly-készítők egészen pontosan három arany-, hat ezüst- és egy bronzéremmel tértek haza.
Pálinkafőzde Magyarbólyban
Leader-programmal
Bár az összes beruházás magánkézben van, a magyarbólyi önkormányzat nem csak ötletekkel segítette a program sikerét. A Leader-program révén pályázati céljuk megvalósítására nyolcvanöt millió forintot nyertek, amit főként képzésekre és marketingre használtak fel. A pálinkafőző üzem területét a beruházó ingyen kapta meg. A sajtolóüzemet tizenötmillió forintos pályázati forrás igénybevételével egy évtizedek óta növényi olajak sajtolásával foglalkozó helyi vállalkozó építette fel.Munkanélküliség megszünt
Az üzem beindításával a helyi munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt. Jelenleg huszonnyolc személyt foglalkoztatnak, korábban közel ennyi volt a Magyarbólyban regisztrált munkanélküliek száma. Most hat főt tartanak nyilván regisztrált álláskeresőként. A sajtoló és a komposztáló üzem három-három főt foglalkoztat, a többiek a pálinkafőzőben kaptak munkát. További tíz-tizenkét fő foglalkoztatását tervezik az értékesítés terén is, májustól tehát már közel negyven fő jut folyamatosan munkához.
A magyarbólyi fejlesztési terv közel sem itt végződik. A helyi üzemek a közeljövőben saját maguk gondoskodnának energiaellátásukról. A megoldás pofonegyszerű: energiaszükségletük felét biogáz-üzemmel fedeznék. A pálinkafőzés során keletkező, közel nyolcvanfokos előpárlat ugyanis kiválóan ég. Ezt használnák az áramfejlesztőket meghajtó dízelmotorok, az üzem működéséhez szükséges energia ötven százalékát biztosítva. Az előkészületeken bőven túl vannak, már az engedélyek beszerzése folyik. A középtávú fejlesztési tervek között gyümölcsültetvények telepítése is szerepel, hiszen a pálinkafőző folyamatos működtetéséhez jó minőségű nyersanyag kell, nem beszélve arról, hogy a terület megművelése újabb munkalehetőséget jelent a környékbelieknek. Pálinkaversenyen szép eredményeket értek el
A beruházások kivitelezésében helyi kis- és középvállalkozások is részt vettek. A helyi komposzttelepet a szomszédos Lippón biogazdálkodást folytató Agro-Lipo Kft. működteti. A szőlőmagolaj-sajtolót szintén helyi vállalkozó üzemelteti. A munkások és a felnőttképzésben résztvevők fuvarozásáról szintén helyi cég, a Suszter Kft. gondoskodik. A szükséges alapanyagok szállítását a magyarbólyi Tüzép biztosítja.
A beruházások a helyi kis- és középvállalkozásokon keresztül így további harmincöt embernek biztosítanak megélhetést. A fejlesztések két páratlan előnyt is hoztak a magyarbólyi önkormányzatnak. A beruházások megvalósulásával a régióban körülbelül egymilliárd forint jövedéki adó keletkezik, emellett a település körülbelül húszmillió forint iparűzési adóval is számolhat, ami kétszáznegyvenmilliós, éves költségvetésükhöz képest jelentős összeg.
http://regi.agraroldal.hu/villanyi-palinkaval-munkanelkuliseg-ellen.html
M A G Y A R N E M Z E T I I F J Ú S Á G P O L I T I K A I R I P O R T
Budapest, 2007. július 20.
MTA Politikai Tudományok Intézete
Institute for political Science of
The Hungarian Academy of sciences
I/4. FOGLALKOZTATOTTSÁG
[...] Az elemzések szerint a magyar gazdaságnak van egy dinamikusan fejlődő és nemzetközileg versenyképes része, melynek kizárólag külföldiek a tulajdonosai, és van egy vegyes, magyar és külföldi kézben lévő része, amely ehhez képest kevéssé versenyképes és minimális növekedést mutat. Problémát okoz az is, hogy a két rész között az elmúlt másfél évtizedben nem alakult ki szerves gazdasági kapcsolat, vagyis a dinamikus és versenyképes rész megfelelő piaci kapcsolatok hiányában nem fejt ki „szívó hatást” a minimális növekedést mutató gazdasági szektorra. A piaci szektor eme dualitása „mellett” egy jelentős „szürke” vagy „fekete” gazdasággal is számolnunk kell, továbbá a tömeges munkanélküliség, az alacsony foglalkoztatottság, illetve az alacsony bérek és keresetek miatt a lakosság nagy tömegei – főként vidéken és a falvakban – rászorulnak-rákényszerülnek arra, hogy kiterjedt naturálgazdálkodást (önellátást) folytassanak. Nem beszélhetünk tehát egy viszonylag is egységes, integrált gazdaságról, vagyis rengeteg gazdasági probléma ma is változatlanul fennáll, amit a rendszerváltás megoldani ígért. (Lóránt 2000)
Másfelől az ország területileg fragmentált állapotokat mutat, ami döntően a külföldi beruházások sajátszerűségeivel hozhatók összefüggésbe, ugyanis a multinacionális vállalatok kizárólag az adott ország infrastrukturálisan legfejlettebb és a legjobb adózási feltételeket biztosító városaiban és körzeteiben telepedtek meg. Ez „szigetszerű” beruházási gyakorlatot jelentett, hiszen kizárólag az úgynevezett „kapuvárosokra” (Budapest, Győr, Székesfehérvár) koncentrálódott, és nem érintette az ország egyéb régióit és vidékeit. Így, amíg a beruházások által elért városokban és körzeteikben gazdasági fellendülés következett be, addig a beruházásokat nélkülöző megyékben, térségekben és településeken – és ez az ország nagyobb része – a gazdaság stagnálása, illetve a leépülés állandósulása figyelhető meg. E folyamatok következményei jól lemérhetők a megyék fejlettsége közti különbségekben: a fővárosban az egy főre jutó GDP az ezredfordulón durván 20 ezer dollár volt, a következő „legfejlettebb” megyében (Győr-Moson-Sopron) csak 14 ezer dollár, a fővárossal egy régiót alkotó Pest megyében már csak 9 ezer dollár, a „legkevésbé fejlett” megyékben (Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg), pedig csupán 6 ezer dollár. (Fóti 2003)
A fragmentáltság tényét mutatják azok az adatok is, miszerint az ország területének alig több mint egytizede (13%) tartozik a „kiugróan fejlődő” térségek közé és itt él a lakosság hatoda (17%), míg az ország területének csaknem kétötöde (38%) „krízishelyzetben van” ahol a népesség közel egynegyede (23%) él. Ez utóbbi térségek „válságáról” beszélnek a szakemberek, amennyiben itt késik a gazdaság regenerálódása és új fejlődési pályára állása. A kutatások szerint a falusi (rurális) területek egytizede sorolható a dinamikusan fejlődők közé, ahol a falusi lakosság egyötöde lakik, míg ezen területek több mint egyharmada (36%) „krízishelyzetűnek” minősítő az ott élő szintén egyharmadnyi (32%) népességgel együtt. Ez utóbbin belül elkülöníthető egy közel 600 ezernyi népesség, amely már napjainkban is „gettósodó” falusi települések lakója. (Kovács 2005)
Viszonylag is egységes munkaerőpiacról szintén nem beszélhetünk, hiszen az államszocializmus ún. „első” gazdaságának munkaerőpiaca a rendszerváltást követően szétesett, és számottevően eltérő állapotú és működési logikájú részpiacokra tagolódott. Az ún. „kapuvárosokban” és körzetükben a fellendülő piacgazdaság kereslete, igényessé váló képzettségi és munkakultúrabeli követelményei, növekvő bérei stb. szervezik a munkaerőpiacokat. A stagnáló körzetekben a minimális dinamikát mutató gazdaság már kevéssé közvetít növekvő kihívásokat, annál is kevésbé, mert a munkaerő-túlkínálat okán a bérek alacsony szintje alakult ki. A krízishelyzetben lévő térségekben aztán a munkanélküliek túlsúlya miatt a munkaerőpiac már kimondottan a minimálbér körül szerveződik, így azok is nagyon rosszul keresnek, akiket a hivatalos munkaerőpiacon alkalmaznak. Itt a hivatalos munkaerőpiac szereplői is kénytelenek megelégedni alacsony bérekkel – nem kevesen olyanokkal, melyekből nem képesek magukat és családjukat a társadalmilag elfogadható szinten eltartani, vagyis a szegénységből kitörni – így a hivatalos munkavállalást nem tekintik minden körülmények között megoldásnak megélhetési gondjaik kezelésében.
A vázoltakon túl a munkaerőpiac egyfajta hivatalos megkettőzöttségével is számolnunk kell, ugyanis a tömegeket érintő tartós munkanélküliség kezelésére az állam a hivatalos munkaerőpiac mellett kénytelen működtetni az úgynevezett másodlagos munkaerőpiacot, közmunka, közhasznú munka stb. formájában. A többes és a szegmentált munkaerőpiacok egyidejű jelenléte arra is utal, hogy a rendszerváltást követően nem alakult ki egy viszonylag is egységesnek mondható, és valamennyire is egymásra épülő intézményrendszer a különféle munkaerőpiacok harmonizálására. A vázolt elrendeződés ugyanis nem feltétlenül biztosítja a munkaerőpiac bizonyos szegmensei közötti átjárást: például a „másodlagosból” (közhasznú munka stb.) nem mindenképpen vezet az út a magasabb követelményeket támasztó és valamennyire is igényes piaci szegmensekbe.
Tény az is, hogy a foglalkoztatottság rendkívül alacsony szintje alakult ki Magyarországon – egy évtizede 3 millió 650 ezer és 3 millió 900 ezer között állandósult a foglalkoztatottak száma – ami az Unióban az egyik legalacsonyabb foglalkoztatási rátát eredményezi. Összehasonlításul: amíg a 15-64 évesek körében a foglalkoztatottak aránya Belgiumban 61,1, Franciaországban 63,1, Finnországban 68,4, az Egyesült Királyságban 71,7, Hollandiában 73,2, és az EU25 országának átlaga 63,8 százalék volt 2005-ben, addig Magyarországon 56,8 százalék. Területileg e tekintetben is jelentősek a különbségek, hiszen a „kapuvárosok” és környezetük 60-65 százalékos foglalkoztatottságával szemben, a „lemaradó’ térségekben 47-52 százalék között mozog ezek aránya. További fontos jellemzője a kialakult állapotoknak, hogy az alacsony foglalkoztatottság nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak rendkívül magas arányával párosul, vagyis a „lemaradó” térségekben sokan munkát sem keresnek, mert kilátástalannak ítélik meg az elhelyezkedést. (Fülöp 2006)
A magyar szociológusok a rendszerváltás óta folyamatosan végzett ilyen irányú empirikus kutatások alapján abban egyetértenek, hogy a társadalmi hierarchia tetején egy vékony, mindössze 5-7 százaléknyi csoport található, amely a hazai erőforrások jelentős súlya felett rendelkezik, és erre alapozva sikeresen tudott integrálódni a globalizációs folyamatokba. Ezt kiegészíti egy 10-15 százaléknyi felső középosztálybeli, ők együttesen jelenítik meg a rendszerváltás nyerteseit. Alattuk egy 30-35 százaléknyi népesség található, melynek a helyzete részben javult, részben romlott, alapjaiban azonban nem változott. Legalul pedig a lakosság jelentős hányadát (40-50%) magában foglaló depriváltak és szegények szintén differenciált csoportjai helyezkednek el.
Ez utóbbi népes társadalmi rétegekkel és csoportokkal nem csupán az a gond, hogy híján vannak a szükséges erőforrásoknak, hanem az is, hogy alig vagy egyáltalán nem integrálódnak a gazdaságba és a társadalomba. Legszembeötlőbb csoportjaikat a marginalizálódottak jelenítik meg, azok, akik tartósan kiszorultak a munkaerőpiacról, oda nem képesek visszakerülni vagy ott megkapaszkodni, alacsony iskolázottsággal és munkakultúrával bírnak, átmeneti vagy eseti foglalkoztatásukról jó esetben a „másodlagos munkaerőpiac” gondoskodik. Ők azok, akiket underclass-ként definiálják a szociológusok, és egyes csoportjaik esetében „gettósodásról”, „kizártságról”, „mélyszegénységről”, illetve a cigányság kapcsán a szegregáció problémáiról is szó esik. (Bogár 2000, Bukodi 2006, Ferge 2006, Gazsó 2001, Kertesi 2005, Kolosi 2000,Spéder 2002), [...]
www.borbelytiborbors.extra.hu/EGYEB/FiatalokMTAPTI20071025
Lendvai: Egyszerre kell védekezni a válság ellen és új kitörési pontokat találni
Péter és János mentek a keresztény klubba, amikor egyszer csak az Éktelen kapuban megláttak egy munkanélkülit, aki egyébként beteg is volt. Péter és János összenézett, és megszólalt: „valódi problémamegoldó készségem és igazi szívből jövő együttérzésem sincsen, de amim van, azt adom néked:
A szomszéd, aki már nem bírta idegileg cérnával, hogy sehol nem kap állást, és persze volt devizahitele is, no meg szintén beteg is volt (vagy az lett az előző 2 ok miatt), nos, annak van 2 mankója, mely már nem kell neki – végett vetett életének kilátástalanságában – azt a 2 mankót (a segélyt és a közmunkát) adom néked, kelj fel és járj!”
Rögtön megőrült a sánta, mert hát nem kell végre értelmetlen tanfolyamokat végeznie a segélyekért, hanem járhat közmunkára és kap még segélyt is!
Részlet egy eddig fel nem fedezett apokrif iratból.
Annak az Egyháznak, gyülekezetnek, keresztény egyesületnek VAN esélye a sikerre, amely be tudja tölteni az emberek valódi szükségeit.
Péter anyósa azonnal munkához látott, mihelyt jobban lett.
„És bemenvén Jézus a Péter házába, látta, hogy annak napa [anyósa] fekszik és lázas. És illette annak kezét, és elhagyta őt a láz; és fölkelt, és szolgála nékik.” (Mt 8, 14-15.)
A társadalom mai legnagyobb szüksége az, hogy legyenek munkahelyek.
Az embereket az érdekli, hogy ki tudja betölteni ezt a szükséget.
Az összes többi csak üres duma,
rizsa, mese habbal,
semmi más –
csak egy üres vallás.
