Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

december 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Devizahitel 40/17. rész – új magyar multinacionális vállalatok

2013.04.25. 11:05 12nyil

 

Itt a magyar multik listája

[origo]|2012. 04. 17., 15:37|Utolsó módosítás:2012. 04. 18., 11:20|

Ez a cikk 1 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint 4940 milliárd forint (19 milliárd dollár) értékű külföldi érdekeltséggel rendelkezik a húsz legnagyobb magyar multinacionális vállalat, igaz, ennek kilencven százalékát a Mol adja. Egyikük sincs többségi állami tulajdonban, külföldre pedig leginkább a piacszerzés reményében mennek.

A húsz legnagyobb magyar multinacionális vállalat 2010-ben több mint 40 ezer embernek adott munkát külföldön, eladásai pedig összesen 4680 milliárd forintot (18 milliárd dollárt) tettek ki - derül ki az ICEG European Center és a Vale Columbia Center (VCC) közös felméréséből.

Ebben azt vizsgálták, hogy a feltörekvő piacok multinacionális vállalatai (így a magyar cégek) hogyan terjeszkednek külföldön. A felmérést 2011-ben végezték el, és a 2008-2010-es évek adatait foglalja össze.

Az adatok szerint a vizsgált húsz cég összesen mintegy 4940 milliárd forint (19 milliárd dollár) értékű külföldi érdekeltséggel rendelkezik. Ennek azonban több mint 91 százalékát (18 milliárd dolláros értékben) a Mol adja.

A Mol miatt a legjelentősebb terület az olaj- és gázkitermelés, -finomítás és -kiskereskedelem. Ezt követi a gyógyszeripar (a Richternek köszönhetően). Az élelmiszeripart négy vállalat képviseli, az informatikai szolgáltatásokat három. Két-két cég tevékenykedik az építőiparban és a szállítmányozásban. A húszból 11 cég végez gyártást, kilenc pedig valamilyen szolgáltatást nyújt. A 2009-es listához képest változás, hogy a Borsodchem már kínai tulajdonban van, mert megvásárolta a kínai Wanhua-csoport.

Nagyon nemzetköziek

A listán szereplő húsz cégnek összesen 172 leányvállalata van 37 országban, amelyek főként Európában koncentrálódnak. Számos leányvállalat található a Magyarországgal szomszédos  országokban is, mint Románia (28 leányvállalat), Szlovákia (14), Ukrajna (11) és Németország (9). A Richter Gedeonnak van a legtöbb külföldi leánycége, összesen 38 Európában és Ázsiában. A Molnál ez a szám 36, de jelen van az olyan messzi helyeken is, mint Irak, Omán vagy Pakisztán.

A cégek külföldi terjeszkedését elsődlegesen az új piacok megszerzése iránti igény motiválta - derül ki a felmérésből. Ennél sokkal kevesebb cég megy külföldre az ott elérhető alacsonyabb bérköltségek miatt, ilyen kivétel a Videoton és a Jász-Plasztik.

Sorrend Cégnév Iparág Külföldi érdekeltség dollárban (millió)
2010-ben
1 Mol-csoport olaj- és gázipar 17 719
2 Richter gyógyszeripar 861
3 Videoton villamos berendezések gyártása 228
4 KÉSZ építőipar 74
5 Waberer szállítmányozás és raktározás 67
6 E-Star áram-, gáz-, gőzellátás 64
7 Masterplast szigetelőanyag-gyártó és forgalmazó 39
8 Jász-Plasztik műanyagipar 34
9 Fornetti élelmiszeripar 31
10 Mediso orvosi eszközök gyártása 29
11 Abo Holding élelmiszeripar 28
12 Cerbona élelmiszeripar 27
13 MPF Holding szállítmányozás és raktározás 25
14 Arcadom építőipar 24
15 IKR mezőgazdasági termékek és szolgáltatások 24
16 Synergon IT-szolgáltatások 12
17 Kürt IT-szolgáltatások 10
18 SMP IT-szolgáltatások 8
19 Eurobus-Invest szakmai, tudományos és technikai tevékenységek 8
20 Matusz-Vad élelmiszeripar 6
Összesen: 19 379

Forrás: ICEG European Center és a Vale Columbia Center (VCC) felmérés


A felmérés szerint a magyar multinacionális vállalatok mérete egyértelműen elmarad attól, ami a többi feltörekvő piaci országban tapasztalható. Egyedül a Mol foglalkoztat külföldön jelentős számban embereket, közel 29 ezer főt. Ebből a szempontból a második helyen áll a Richter négyezer, őt követi a Waberer háromezer, majd a Videoton kétezer fővel.

Számos magyar cég ugyanakkor a TNI-index (transnationality index) esetében jó számot ért el. Az indexet úgy számolják ki, hogy átlagot vonnak a következő három adatból: a vállalat külföldi eszközeinek értéke az összeshez viszonyítva, a külföldi eladások aránya az összeshez képest, illetve a külföldön foglalkoztattak száma az összeshez viszonyítva. Ebben a relációban 93 százalék fölötti számot produkált az informatikai szolgáltatásokat nyújtó SMP és 80 százalék fölöttit a Mol és a Fornetti.

Magyar a hivatalos nyelv

A cégek között egy sincs többségi állami tulajdonban, azonban a Mol esetében az állam tulajdonában vagy egy speciális részvény, amely különleges szavazati jogot biztosít számára. Az állam 31,35 százalékban vesz részt a Richterben, melyet a tőzsdén keresztül privatizáltak. Hat közülük a Budapesti Értéktőzsdére is be van vezetve. Tíz vállalat központja Budapesten van, a hivatalos nyelv mindnél a magyar - sorolják a felmérés készítői.

A Magyarországról induló külföldi befektetések értéke 1997-ben kezdett jelentősebben emelkedni, és a kiáramlás 2003-ban haladta meg először az egymilliárd dollárt, majd 3 milliárd dollár fölött volt 2006 és 2008 között. 2009-ben a válság azonban ezt is visszavetette.

Forrás: http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20120417-tovabbra-is-a-mol-vezeti-a-magyar-multik-rangsorat.html

 

Multinacionális ébresztő


Reggel hatkor megszólal a vekkeróra egy kétgyermekes budapesti családnál, felgyújtják a villanyt ? az áramot egy nagyrészt német tulajdonú cég, az ELMŰ szolgáltatja. Felkelnek az ágyból ? ezt tavaly vették a svéd tulajdonú Ikeában ?, és bekapcsolják az angol tulajdonú és jórészt angolszász zenét játszó Sláger rádiót.

Napjaink és nemzetgazdaságunk meghatározói a multinacionális cégek ? vajon szabadulni kéne tőlük, vagy még inkább idekötni őket?

Miután a gyerekek felkeltek, az anyuka egy amerikai gyártmányú fogkrémet nyom az amerikai márkájú fogkefékre. A példamutató papa eközben kinyitja a svéd Electrolux magyar gyárában készült hűtőszekrényt, és kipakolja a reggelinek valót: a joghurt a Danone francia tejóriás feliratát viseli, a zabpehely az amerikai Kellog?s gyártmánya.

Reggeli után a papa beül az Esztergomban készülő japán tervezésű Suzukiba, és egy Kínában gyártott mobilon felhívja édesanyját ? az eltelefonált percek a Pannont, egy norvég szolgáltató részvényeseit gazdagítják. Dugó van a fővárosban, mert az osztrák Strabag cég felújít egy fontos útszakaszt, ezért a gyerekek átszállnak a Siemens által gyártott villamosra. A családanya, mielőtt bemenne a munkahelyére, még gyorsan beszalad az amerikai tulajdonú Budapest Bankhoz, hogy elintézze a német Allianz vagyonát gyarapító biztosítását.

A családapa egy francia tulajdonban lévő kutatóintézetben dolgozik, ahol a kávéautomatát egy német cég tartja karban. Munkája után még elrohan a Tescóba, amelyet egy angol székhelyű társaság működtet, kutyaeledelt (Mars, amerikai cég) vásárolni. Hazafelé a Shell kútnál tankol, amely egy kettős székhelyű, holland?angol részvénytársaság tulajdona, s a pénztárnál még egy Blikket vásárol (Ringier, svájci tulajdonban). A mama hazafelé megáll egy kanadai cég bevásárlóközpontjánál és a francia Relay boltban vesz magának egy Nők Lapját (Sanoma, finn tulajdon).

Otthon, vacsora után a gyerekek bekapcsolják a számítógépet és megjelenik az amerikai Microsoft emblémája, aztán az interneten a szintén amerikai You- Tube-ot nézegetik. A szülők bekapcsolják a tévét, amelyen az RTL Klub (német), a TV2 (amerikai), és a Viasat (svéd MTG) programjai közül lehet választani. A tévékészülék egyébként magyarországi gyártású, ezt a német Mediamarktban tavaly vásárolták, de egy tajvani cég logóját viseli, a kábelhálózat pedig a Magyar Telekomé, amely viszont a német Telekom birtokában van. Lefekvés előtt a gyerekek egy pohár vizet isznak ? a víz még tisztán magyar, akárcsak a levegő.

Sokak számára ijesztő mértékben vannak jelen a multinacionális cégek Magyarországon, és döntően meghatározzák mindennapjainkat. Fizessenek a multik! ? ilyen és hasonló jelszavakkal tudott a Jobbik párt az európai parlamenti választásokon 427 ezer szavazatot nyerni.

Jelszavak és számok

Nem kell szeretni a multikat. Ám a kiűzésükre irányuló ? mostanában olyannyira népszerű ? jelszavak kísértetiesen emlékeztetnek a II. világháború utáni kommunista propagandára, amikor mindazt államosították, amit a kilencvenes évek óta nemzeti vagyonnak szokás nevezni. A politikai hangviharban sokszor elfejtődik, hogy a Magyarországon beszedett adó nagy részét a multik fizetik ? minden adóoptimalizálási ravaszságuk ellenére.

A napra pontos könyvelés és a pénztárellenőrző rendszer kevésbé teszi lehetővé, hogy eltűnjék az áfa, vagy hogy elfelejtsék kifizetni a társadalombiztosítást. Így a személyi jövedelemadó 37 százalékát a nemzetközi cégek fizetik be, a társasági adó és az áfa közel kétötödét, a tébé járulék 29 és a munkaadói járulék 32 százalékát. A fejlesztési hozzájárulásnak pedig nem kevesebb, mint 60 százalékát fizetik a külföldiek.

Magyarországon körülbelül 160 nagy nemzetközi vagy multinacionális vállalat működik, ezek értékesítési árbevétele közel 7 ezer milliárd dollár. Ez az összeg a bruttó hazai terméknek (GDP) közel százszorosa ? derül ki a budapesti Ecostat jelentéséből.

A lista első tíz helyén álló vállalatok a fenti összeg több mint negyedét állítják elő. A legtöbb nagyvállalat (56) az Egyesült Államokból települt Magyarországra, ezt követi Japán és Németország 22- 22 vállalattal, majd Franciaország 21 céggel. Emellett számottevő az osztrák, a brit és a dél-koreai jelenlét. A nemzetközi cégek többsége a következő területeken tevékenykedik: tartós fogyasztási cikkek gyártása, élelmiszeripar, számítástechnika és bankszféra.

Egy multinacionális cég nem kapkod. Általában több éves távlatban szokott tervezni. Saját elemzési osztályuk próbálja kitalálni, hogy az emberek 5-10 év múlva miként fognak élni, s mi befolyásolja majd vásárlási döntésüket mondjuk 2018-ban. A trendkutatók jelenleg a vagyonos nyugati társadalmak rohamosöregedésére ? és az emiatt megváltozott igényekre ? épülő szolgáltatások felfutását jósolják. Az idősek jelentős vásárlóerővel rendelkeznek. A trendkutatásban behozhatatlan előny a más országokban szerzett tapasztalat, mivel egy globális világban a divatok és trendek gyorsan ?utaznak?. De ügyelni kell a helyi sajátosságokra is, a svájci Nestlé ezért az egységes Nescafé márkanév alatt világszerte több mint 70 különböző ízű kávéfajtát kínál ? hazánkban és a déli országokban például jóval erősebbet, mint Ausztriában vagy Németországban.

Alaposan mérlegelt előnyök

Jellemzően több tucat országban is jelen van egy multinacionális cég, ami számos előnnyel jár: össze tudják hasonlítani a vásárlóerőt, a földrajzi adottságokat, az infrastruktúrát, a beszállítók közelségét, a munkaerő képzettségét, a munkatörvényeket, a járulékos költségeket, az adórendszereket ? és persze a kedvezményeket.

A száraz tények birtokában a multik mindig a számukra legkifizetődőbb döntést tudják meghozni. Több hónapon keresztül vizsgálódtak a stuttgarti Daimler-Benz elemzői is, mielőtt tavaly eldöntötték ? még a német szaksajtót is meglepve ?, hogy a 800 millió euróba (220 millárd forint) kerülő gyárat Kecskeméten építik fel.

Hogy egy nagy gyár építése mekkora erőket tud mozgósítani, az jelenleg Bács-Kiskun megyében látható. Elkezdődött a több ezer négyzetméteres gyárcsarnok felépítése, zajlik a toborzás a 2500 munkahelyre. Lázasan tárgyalnak a beszállítókkal, és amennyiben nekik fontos a földrajzi közelség, szintén felmérik a környékbeli lehetőségeket, hogy ?albeszállítót? találjanak. 2013-ig Magyarország még óriási előnnyel rendelkezik, ugyanis a Daimler- Benznek járó ? munkahelyenként 16 millió forintos ? támogatási összeg oroszlánrészét az EU strukturális alapjából fizetik.

Egy ?vérbeli? multi már az egyetemen kinézi a legtehetségesebb diákokat, és saját bevált rendszerében tanítja be a fiatalokat, akik az átlagnál jóval magasabb fizetést kapnak ? ez persze kevésbé vonatkozik a ?kékgallérosokra?. Nem magyar jelenség, hogy az óriásvállalatok elszívják a kisebb cégek elől a legjobb munkaerőt, amivel még nagyobb versenyelőnybe kerülnek. Ez a Kiskunságban és a szomszédos megyékben okoz majd fejtörést a vállalkozóknak.

Kecskeméten 2013-tól évente 100 ezer autó gurul ki majd a gyárcsarnokból. A nagy sorozatok előállítása előnyökkel jár, az alapanyagok beszerzése is jóval olcsóbb. Az értékesítésnél is előnyt jelent ez. Gondoljunk csak a Mars csokira, amely mindenütt kapható, és folyamatos a marketingje, így az egy darabszámra jutó marketingköltség alacsonyabb, mint egy kisebb cég terméke esetén. Még egy óriási, szinte behozhatatlan előnyük van a multiknak: bennük megbíznak a bankok és a pénzügyi piacok, így nagyon olcsón jutnak forráshoz. Ezt a megelőlegezett bizalmat úgynevezett alacsony kamatozású kötvények kiadásával tudják pénzre váltani. Ne feledkezzünk meg a nagy cégek lobbierejéről sem.

A magyar multik

Magyarország jelenleg két multinacionális céggel büszkélkedhet: a MOL olajipari vállalat és az OTP a környező országokban is jelen vannak. Mindketten számíthatnak a mindenkori magyar országgyűlés és a kormány segítségére, főleg akkor, ha egy ellenséges ? azaz külföldi ? felvásárlási kísérletet kell meghiúsítani. Közvetlen pénzügyi segítséget csak ritkán szokott engedélyezni az EU. Bár a politika könnyen talál olyan érveket, amelyek a helyi nagy cégek megsegítése mellett szólnak: nem mindegy hogy Bécsben vagy Budapesten keletkezik a nyereség, és melyik ország vagy város költségvetésén keresztül szolgálja a polgárok jólétét.

A nagy szériákban, a több piac megdolgozásában és a lobbierőben rejlő előnyöket egy kisebb ? vagy akár egy közepes méretű ? cég csak azzal tudja kompenzálni, hogy minden piaci változásra jóval gyorsabban reagál. Méreténél fogva kisebb egységekből áll, emberibb a felépítése és több múlik emberi kapcsolatokon, ami némi vigaszt nyújt az alacsonyabb átlagfizetésért.

Partnerek a múltból

S hogy miért ilyen nehéz egy multinacionális cég beszállítójává válni? Az óriások majdnem mindig magukkal hozzák a más országokban is bevált cégeket. Persze sokat számítanak az évtizedek alatt szőtt kapcsolatok: a régi partnerek garantálják a minőséget, ismerik a szigorúan ellenőrzött technológiát és stabilak. Egy magyar cég így általában csak a beszállító beszállítója lehet. A hálózat kiterjed a szolgáltatásokra is: egy Magyarországon gyártó holland cég nem a német vagy amerikai, hanem a budapesti székhelyű holland biztosító szolgálatait fogja igénybe venni. Ugyanezt teszi a francia gyógyszergyártó és az osztrák papírgyár.

És ha most látszólag sokan visszasírják a rendszerváltás előtti időket, gondolják végig, hogy miként telt egy nap a nyomasztóan szürke nyolcvanas években. Nagy az esély, hogy igen hamar vissza fogják sírni a kizsákmányoló ? de a mindennapi életet kétségtelenül megkönnyítő ? multinacionális cégeket.

Forrás: http://www.haszon.hu/hatter/1441-multinacionalis-ebreszt.html

 

Kis cég vagy multi - melyiket válasszam?

 


Pályakezdőként nem tűnik kardinális kérdésnek a címben feltett kérdés, sokan úgy vélik ugyanis: a lényeg, hogy egyáltalán munkahelyet találjanak. Évekkel később azonban már többen gondolják azt, ha az első álláskeresésnél tudatosabbak lettek volna, felesleges állomáshelyeket spórolhattak volna. Milyen előnyei és hátrányai vannak a multiknak és a kisebb, magyar cégeknek?

A médiában rendszeresen felbukkannak felmérések a „legnépszerűbb magyarországi munkaadókról". Ezekben szinte kizárólag ismert, nagy, multinacionális cégek szerepelnek az élmezőnyben. Kissé csalóka ez a lajstrom, hiszen a frissdiplomások, illetve a felmérésben részt vevő munkavállalók azokat a vállalatokat említik, amelyeknek országos, nemzetközi híre van, amelyek reklámozzák magukat a médiában vagy részt vesznek „fizetős" munkahelyi felméréseken. Magyar tulajdonú kisvállalkozás még véletlenül sincs a legjobbak között. Pedig jó, ha tudjuk, a magyar kkv-k foglalkoztatják a hazai munkavállalók 70 százalékát.

Trainee program: bűvös szó fiataloknak

Mivel munkahelyi kultúra tekintetében jelentősek a különbségek a kisebb magyar és a nagyobb, nemzetközi cégek között, nem árt áttekinteni, mi vár egy fiatalra e két cégtípusban.
Multinál előszeretettel építenek pályakezdőkre. Részint azért, mert őket még nem „fertőzte meg"más munkahelyi kultúra, gyorsan tanulnak és könnyen formálhatók az adott cég igényeihez. Elterjedtek a multik vezetői utánpótlásképző, „trainee" programjai, ahová általában évente cégenként 4-5 fiatalt vesznek fel. Ők abban a kivételezett helyzetben lesznek, hogy egy-két év alatt rotációs rendszerben a cég különböző részlegeibe kapnak betekintést (marketing, pénzügy, logisztika, informatika stb.), folyamatosan tanulnak, vizsgáznak a vezetőség előtt, majd egy részleghez helyezik el őket felelősségteljes feladattal. Ez a leggördülékenyebb módja a multihoz való bejutásnak, igaz, a verseny is itt a legnagyobb.

Multi előnye Multi hátránya

Nemzetközi munkakörnyezet
Hivatalos bejelentés és fizetés
Közismert márka
Folyamatos képzések, idegennyelv-tudás karban tartása
Karrierlehetőség itthon és külföldön
Kis céggel összevetve magasabb fizetés

Kevés hely egyéni ötletekre, nemzetközi sablonok szerinti munka, időnként értelmetlen munkafolyamatok
Formalizált kapcsolatok, a külföldi irodákkal gyakran csak e-mailben vagy telefonon
Szűkebb szakterülethez kötődő munkák
Sok jelentés és adminisztráció a munkafolyamatokról (reporting)
Gyakori túlórázás


Merev struktúra, sok túlóra

Aki a hagyományos úton egy többkörös kiválasztás után kerül be egy céghez, általában asszisztensi poszton kezd, mentort kap maga mellé, aki segíti őt a betanulásban, a fejlődésben; karrier utat vázolnak elé, majd jó teljesítmény esetén évente feljebb léphet a vállalati hierarchiában. Csábító az is, hogy a multik többsége hivatalosan, a valós bérre jelenti be alkalmazottait és a hazai kis cégeknél busásabban jutalmazza a jól teljesítőket.

Nem hallgathatjuk el azonban a multi világ hátulütőit sem: a gyakori túlórát, a rendszeres, sokszor értelmetlennek tűnő adminisztrációt, a „riportolást", a merev, nemzetközi standardok szerinti munkavégzést, ami „megöli" az egyéni problémamegoldást és a kreativitást. Multinál gyakran panaszkodnak a kiégésre, aminek egyik oka, hogy túl szűk szakterületen dolgoznak az alkalmazottak. Ezzel egyes vállalatok a „job rotation" nevű HR-eszközzel próbálnak védekezni, ami azt jelenti, hogy bizonyos időközönként más-más részlegre helyezik az alkalmazottakat. Igaz, ez még nem általánosan elterjedt. Frusztráló az is, hogy a leépítésekről szóló döntések nem helyben, hanem a világ távoli részén születnek a helyi viszonyok ismerete nélkül, csak számok alapján. Ráadásul a multi előszeretettel helyezi át cégeit más országokba, míg a hazai kkv-k itt maradnak.

Azonnal a mély vízben

Kis, magyar cégnél más kép fogadja a frissdiplomást. Betanítási program és mentor helyett gyakran a mély vízben találjuk magunkat, amihez bátorság, talpraesettség szükséges. Előfordulhat, hogy közgazdász diplomával a kézben az első hetekben nem csupán a postát intézzük, hanem belekóstolunk a kontrollingba, az értékesítésbe. Ennek később az lehet a haszna, hogy elindulhatunk átképzéssel más irányba vagy a cégnél a gyakorlatban új szakterületeket tanulhatunk ki, és ezzel növeljük a később szóba jöhető állások körét.
A kis cég előnye a gyors döntési képesség. Ha a vezetőt meg tudjuk győzni valaminek a szükségességéről, nem kell nemzetközi osztályokon engedélyezési eljárásokat elindítani, hanem tíz perccel később már el is indulhat a projekt vagy a beszerzés.

Nem szabad azonban elfelejtkeznünk a kis cégek hátrányáról: a fizetés sokszor részben nem hivatalos formában történik, ami betegség, nyugdíj vagy hitelfelvételnél érinthet érzékenyen. Az irodai infrastruktúra sem mindenhol versenyképes, képzésre kisebb összegek állnak rendelkezésre és vezetői szintre sem könnyű jutni.

Versenyképes céget keressünk

Összegezve: mindkét cégtípusnak megvan az előnye és a hátránya. Kis, magyar cégtől multihoz nem könnyű váltani, így aki eleve multihoz igyekszik, ezt már a szakmai gyakorlat kiválasztásánál lépje meg. A legfontosabb azonban olyan munkaadót találni, aki versenyképes az iparágban és ahol jól érezzük magunkat. Utóbbi persze a munkában derül ki...

Kis cég előnye Kis cég hátránya
Ötletek könnyebb megvalósíthatósága
Személyesebb, közvetlenebb kapcsolat a cégvezetéssel
Egyéni problémák és igények könnyebb kezelése a vezetéssel
Szélesebb rálátás egy vagy egyszerre több szakterületre

Szűk előrelépési lehetőség
Kevesebb pénz továbbképzésre
Bejelentés, zsebbe fizetés problémája

Forrás: http://www.felvi.hu/diploman_tul/talalj_munkat/allas_es_gyakorlat/kis_ceg_vagy_multi

 

Jelenlegi hely

Újabb magyar márka került padlóra


Elindult a Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Zrt. felszámolása, így az augusztus óta fizetést nem kapott munkavállalók a bérgarancia-alap segítségével hozzájuthatnak követeléseikhez. A felszámoló mától kezdi el a mintegy száz dolgozó elmaradt bérének kifizetését ötvenmillió forint értékben, számol be a Napi Gazdaság.

A hitelező Raiffeisen Bank Zrt.-n múlik, hogy sikerül-e újraindítani a termelést Magyarország egykor piacvezető szörpgyárában, a tavaly szeptember óta nem működő Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Zrt. üzemében - közölte Péter Márta felszámolóbiztos, a Vectigalis Zrt. munkatársa.


A fizetésképtelenné vált cég felszámolását több hitelezője is kezdeményezte. Közülük az egyik kérelemre a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság rendelte el a felszámolási eljárás megindítását, mivel a társaság székhelyét 2007 novemberében a Pest megyei Szobról Tatabányára helyezték át. A felszámolás kezdő napja 2008. március 11., a hitelezőknek ettől a dátumtól számított negyven nap áll a rendelkezésükre, hogy követeléseiket bejelentsék a felszámolóhoz.

 

 

A felszámolóhoz eddig csak néhány igénybejelentés érkezett, ezért még nem tudja, hogy mekkora adóssága van a Szobi Szörpnek, de a mérlegadatok szerint kötelezettségállománya 3,6 milliárd forintot tesz ki, amelyből 1,8 milliárddal a Raiffeisen Banknak tartozik.

A felszámolás elindulásával a felszámolóbiztos a bejelentett 105 dolgozó elmaradt bérének kifizetéséhez igényelt támogatást a bérgarancia-alapból, közülük 91-en jutnak hozzá a jelenlegi maximális, 865 ezer forintos támogatáshoz. Péter Márta szerint ez összesen mintegy 49 millió forintot jelent, amit mától kezdenek el kifizetni a dolgozóknak, számol be a Napi Gazdaság.

Forrás: Mfor.hu

 

Rövid története

Szobi Szörp Rt.

A Szobi Szörp Rt. és Szob neve elválaszthatatlanul összefonódik. Általa a nagyközség neve nemcsak idehaza, hanem a nagyvilágban is ismert. Ez a gyár Szobnak és térségének a legnagyobb ipari létesítménye. 1967-ben hét környékbeli tsz képviselői alapították azért, hogy a megtermelt bogyósgyümölcsöket fel tudják dolgozni. A szocialista vállalatot 1990-ben rt-vé szervezték át. 1988-ban még öt, ma már csak három tulajdonosa van. Közülük a francia Teisseire Grenoble a legtekintélyesebb, amely az utóbbi években mintegy egymilliárd forintot ruházott be. Fejlesztette a gépparkot, a technikai felszereltséget, új épületeket, raktárakat épített. Profiltisztítást hajtott végre, miáltal a nem szörpgyártással kapcsolatos tevékenységektől megszabadult. A fővárosi telephelyet bérbeadták kereskedelmi tevékenységre. Ugyanakkor Pécelen bérelnek egy raktárat, mivel a szobi gyár a domborzati viszonyok miatt nehezen megközelíthető teherautókkal. A cég vezetése is átszerveződött, 2-3 szintre redukálódott. 1990 és 1999 között 406-ról 237-re csökkent a foglalkoztatottak száma, de emelkedett a szakképzettségi és az iskolázottsági szintjük. A dolgozók mintegy 40%-a mindig az ingázókhoz tartozott. Különösen fontos az értelmiség szerepe a gyár fejlődésében, versenyképességének a növelésében. A belföldi piaci részesedése a szörp-eladás terén változatlan, a gyümölcslépiacon pedig erősödött. Ma az ország egyik vezető üdítőital gyártója, amely mintegy 20 országba exportál. 1993-tól tagja a Magyar Üdítőital-gyártók Szövetségének, 1996-tól az Almatermék Tanácsnak és a Pest Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamarának.

Forrás: http://www.multik.hu/node/192

 
 
 

Antalóczy Katalin: A multinacionális cégek szerepe a világgazdaságban, Kelet-Közép-Európában és Magyarországon (részlet)

Kelet-Közép-Európa lakói — országuk nyitásának idôpontjától függően — a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején találkoztak először külföldi beruházókkal, s közülük is a legnagyobbakkal, a multinacionális vállalatokkal. A külföldi működőtőke napjainkig különbözô jelentőségre tett szert a régió államaiban.

A legnagyobb volumenű befektetések az átalakulásban élen járó országokban — ezen belül Magyarországon — valósultak meg, a legkevesebb külföldi tôke pedig Bulgáriába, Szlovákiába érkezett. A világgazdaság globalizációja és a hazai gazdaságpolitika alakulásának függvényében ezekben az országokban is várható, hogy nőni fog a külföldi beruházók, a multinacionális cégek szerepe.

A multinacionális vállalatok világgazdasági térhódítása Keleten és Nyugaton is megosztja a közvéleményt, a politikusokat és esetenként a szakértôket is. Ugyanakkor az elôítéletmentes elemzések azt mutatják, hogy az utóbbi évtizedekben azok az országok tudtak felzárkózni, váltak gazdaságilag sikeressé, amelyek jelentôs tôkebefogadók voltak, majd — gyakran a náluk létesített multinacionális leányvállalatokon keresztül — maguk is tőkeexportőrré váltak.

Forrás: http://www.hhrf.org/korunk/9803/3k02.htm

 

Nagyot koppan, aki multitól függ

Jankovics Soma|2013. 02. 12., 10:22|Utolsó módosítás:2013. 02. 18., 9:22|
 

Ezer baj éri az adósságban fuldokló önkormányzatokat a válságban, de különösen nagy bajban vannak azok, amelyek egy-egy nagyvállalat adóitól függenek. Komáromot a leépítő Nokia, Budaörsöt az elköltöző Pannon GSM-Telenor szorította meg leépítések, elmaradó beruházások formájában. Van olyan város is, amelynek arra kell figyelnie, hogy a hirtelen beeső nagy pénz miatt el ne bízza magát.

A kormány tavaly év végén átvállalta az önkormányzatok adósságát részben vagy egészben. A lépés sok önkormányzatot mentett meg az esetleges összeomlástól, ami azért lenne veszélyes, mert ha egymás után dőlnének be a falvak, városok, akkor szélsőséges esetben államcsődig is fajulhatna a válság. A tünetek elmúlni látszanak, de az önkormányzati adósságválság okozói tovább lappanganak.

Több olyan önkormányzat van, amelyik azért került bajba, mert túlságosan függővé váltak egy-egy, a területükön működő vállalkozástól. Az önkormányzatoknak azért jelentenek sokat a vállalkozások, mert tőlük iparűzési adót - maximum a korrigált árbevételük 2 százalékát - szedhetnek. Ez tekintélyes összeg: miközben tavaly a központi kormányzat valamivel több mint 1000 milliárd forintnyi támogatást adott a háromezernél is több önkormányzatnak, addig az iparűzési adóbevétel elérte ennek a felét. Ez egyenlőtlenül oszlik meg, egy-egy önkormányzatnál az éves bevételének akár a felét is elérheti az ott működő cégektől szedett adó.

Ha összecsuklik egy cég, vagy csak drasztikusan visszaesik a forgalma, esetleg elköltözik a településről, akkor egyik pillanatról a másikra azt látja a város, hogy vékonyodott a büdzséje. Ha egy ilyen cég ráadásul meghatározó, akkor különösen nagy fejfájást okozhat a városvezetésnek. Az elmúlt években ennek a fordítottjára is volt példa: egy betelepülő cég hirtelen pénzbőséget hozott a közösségnek.

 

A Nokia vegetáló városa

Komárom a bevételeinek több mint harmadát szedte be az elmúlt években helyi iparűzési adóból, aminek a jelentős része egy adózótól, a Nokiától származott. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) figyelmeztette az önkormányzatot, hogy a Nokia ingadozó mértékű adói jelentős kockázatot jelentenek a város költségvetése számára. A jelentés tavaly áprilisban készült, de addigra már elkésett a figyelmeztetés: a tervezett iparűzési adóbevétel mintegy 2 milliárd forinttal csökkent 2011-ről 2012-re. A Nokia visszafogta a komáromi termelését, és 2012-ben 2300 embert küldtek el.

A Nokiánál dolgozó László Zoltán azt tapasztalta, hogy a cég összehúzódása és a helyi cégek gyengélkedése látható nyomot hagyott a városon. A finn telefonóriás felfutásával a komáromi ingatlanárak is jelentősen emelkedtek. Ez a folyamat visszafordult az elmúlt években. "Építkezéseket nem nagyon látni" - mondta, és a pangásra példaként hozta a komáromi Csillag lakótelepen nemrég épült lakásokat: szerinte jó nagy részük még mindig eladatlanul áll. Ez önmagában nem csak a Nokia-gyárra vezethető vissza, de minden bizonnyal köze van hozzá. A férfi szerint a helyi ipari parkban "három éve még körülbelül 20 ezren dolgoztak, ma már nem ad munkahelyet 5 ezer embernek sem".

Fotó: Mudra László [origo]
Kevesebb lett a busz

A Nokiára ugyanis nagyobb beszállítók és kisebb vállalkozások is építettek. A Perlos Kft.-t még 2007-ben vásárolta meg a tajvani Lite-On, azután 2009 be is zárták. A Foxconn és utódai a Nokia-dolgozó tapasztalata szerint most 300-400 főnek adnak munkát, a csúcsidőben még 5000 körül volt a szám. A Nokiánál az étkeztetést az Eurest látja el, ők nem csak a gyárból elküldött 2300 főt vesztették el, hanem azokat is, akik a csökkentett munkaidő miatt már inkább a gyáron kívül oldják meg az ebédelést. A gyárba buszok szállították az embereket, de már csak a korábbi járatszám fele ad munkát a sofőröknek.

A megelőző években csak ingadozása miatt volt kiszámíthatatlan a Nokiától származó bevétel, a finn gyár azonban 2011 végére úgy döntött, hogy Kínába telepíti a gyártását. Az előző évtizedben még világelső, de az okostelefonok előretöréséről csúnyán lemaradó gyártó pillanatok alatt veszített piacaiból, így a komáromi gyártását is leépítette.

Ezt Komárom nagyon is megérezte, ezért a kiadásokat is vissza kellett fogni. 466 milliót spórolt a város 2012-ben a dolgozói juttatásokon, az adatok szerint mintegy 100 fővel csökkentették a létszámot. Babják Csaba, a város jobbikos képviselője szerint "vegetálni tud csak a város, felújításokra, utakra már nem futja". Úgy fogalmazott, néhány éve még egy Pécs méretű város költségvetésével vetekedett a komáromi büdzsé, de ez mára már a múlté.

 

Viszlát, Budaörs!

Nem járt sokkal jobban Budaörs sem. 2009 nyarán az akkor még Pannon GSM, ma már Telenor néven futó telefonszolgáltató cég átköltözött Törökbálintra. Az önkormányzat iparűzési adóból származó bevétele a 2008-as 9,2 milliárdról 2009-re 8,4 milliárdra, 2010-re pedig 6,9 milliárdra csökkent az ÁSZ szerint. Ebben nem kizárólag a Telenor játszott szerepet, de az ÁSZ jelentése a városról kiemelte, hogy ez is fontos szerepet játszott abban, hogy a város jelentős bevételi forrástól esett el.

"Nagyon sokat egyeztettünk és győzködtük őket, de sajnos nálunk már nem állt rendelkezésre olyan típusú terület, mint amilyenhez ők ragaszkodtak" - magyarázta a Telenor elköltözését Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere. "Ha nálunk maradtak volna, akkor is jelentéktelen mértékűre zsugorodik a tőlük származó bevételünk" - tette hozzá az előző ciklusban is a várost vezető polgármester. Ennek az a magyarázata, hogy 2011 óta a távközlési cégek nem a telephelyükön fizetik az iparűzési adót, hanem ott, ahol előfizetőjük van - mintegy 3000 településen külön-külön.

Forrás: MTI/Mohai Balázs
A Telenor új székháza Törökbálinton

Vagyis Budaörs így is, úgy is elesett volna jelentős mértékű adóbevételtől, így mindenképp szorosabbra kellett húznia a költségvetési derékszíjat. A polgármester azt válaszolta az [origo] megkeresésére, hogy "bennünket a beruházások, fejlesztések terén érintett érzékenyen a bevételcsökkenés". A városi költségvetés szerint 2012-re a beruházásokra mintegy másfél milliárd forinttal jutott kevesebb pénz 2011-hez képest. "A budaörsiek jószerével annyit érzékeltek a recesszióból, hogy kevesebb dolog épült a városban, mint amihez eddig hozzászoktak" - válaszolta.

Kisebb büdzséből új beruházások sem lesznek. "Mivel még tervezés alatt sincsenek, ezért várhatóan a következő két-három évben nem is lesz új beruházás Budaörsön" - mondta Laczik Zoltán MSZP-s képviselő, hozzátéve, hogy a pénzek felújításokra fognak menni. Cserébe viszont elbocsátások nélkül megúszta a város a válságot, igaz, a dolgozók azért nem maradtak ki a takarékoskodásból. Az ÁSZ-jelentés szerint 2007 és 2011 között 108 millió forinttal csökkentette az önkormányzat a dolgozók bérét a 13. havi bér megfelezésével.

Opel-milliók Szentgotthárdon

Magyarország ipari termelésében meghatározó szerepük van az autógyáraknak - ennek minden pozitív és negatív oldalával. Szentgotthárdon az Opel gyárt motorokat. A vállalat tavaly szeptemberben fejezte be új beruházását, amellyel 800 új munkahelyet teremtett, de nem mindig állt ilyen jól az Opel szénája. A város iparűzésiadó-bevételének több mint 60 százaléka származik az Opeltől, ezért jelentős érvágás volt, hogy 2009-ben, amikor kibontakozott a válság az autóiparban is, 96 millió forinttal esett a gyártótól származó adóbevétel.

Többek között ennek folyományaként csökkentették a dolgozók cafeteriáját, és elvonták a közalkalmazotti bértáblán felüli béreket, pótlékokat. Csökkentették a városi civil szervezetek és sportszervezetek támogatását, a bölcsődéket pedig kiszervezték egy közalapítványnak. Tömeges elbocsátásra a város nem kényszerült, de egy-két munkahelyet megszüntettek, például két állást a polgármesteri hivatalban, és egyet a városi könyvtárban. Eladtak 48 ingatlant és a Városi Televízió Kft.-ben lévő tulajdonrészüket.

Megszédíthet a sok adó

Van olyan település is, amelyet azért figyelmeztetett az Állami Számvevőszék, hogy nehogy véletlenül megszédüljenek a város nagyadózójától származó pénzektől. A 2001-ben Gödre költöző Samsung adókedvezménnyel bírt, de ennek lejárta, a cég eredményességének növekedése és az iparűzési adó mértékének emelése együttesen azt jelentette, hogy a város a válság ellenére is egyre több adót tudott beszedni. Az ÁSZ szerint 2010-ben az összes helyi iparűzési adó felét a legnagyobb adózó, vagyis a Samsung fizette be.

Hogy nem alaptalan az ÁSZ aggodalma, arra utal a gödi önkormányzat adóosztályának beszámolója is még a 2007-2008-as időszakról. A beszámolóban azt írták, "lényegesen rosszabbul alakult az iparűzésiadó-bevétel, amelynek legfőbb, sőt valójában egyedüli oka", hogy a legnagyobb adófizető a tervezettnél kevesebbet fizetett be. Kiderült a beszámolóból, hogy a városi revizorok kiszálltak a céghez, amely azzal magyarázkodott, hogy visszaesett az árbevétel a cég profilváltása miatt (a cég ekkor hagyta abba a hagyományos képcsöves televíziók gyártását, és állt át a plazmatévékre). Ez az eset arra figyelmeztetheti a várost, hogy a jövőben, ha a Samsung újra átszervezi működését, vagy éppen valamiért lemarad a technológiai versenyben, és emiatt piacot veszít, az a városi adóbevételekre is kihatással lehet.

Ilyen ingadozást produkált a Samsung egy másik településen is, ahol 2010-ben a helyi adóbevételek több mint felét, az iparűzési adónak pedig több mint 90 százalékát fizette a gyár. Jászfényszarun 2009-ben járt le a gyár adókedvezménye, ráadásul igen jó éve is volt a vállalatnak, ezért egy év alatt 1,3 milliárddal, közel 2,5 milliárdra nőtt a városi iparűzésiadó-bevétel. Egy, a Samsungnál dolgozó nő azt mondta, érezhető a városon, hogy van mit elkölteni: felújították az önkormányzat épületét, új parkok épültek és vannak új bicikliutak is. Aztán ahogy hirtelen jött, úgy következő évben el is tűnt ez a hatalmas summa, 2010-ben 700 millióval karcsúsodott az adóbevétel, igaz ebben a kulcs csökkentése is szerepet játszott. A város nagy megszorításokra ugyan nem kényszerült, de figyelmeztető, mennyire ki van téve egyetlen adózó teljesítményének a bevétele.

Forrás: http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20130207-nokia-opel-gm-telenor-samsung-fuggenek-a-varosok-a.html

 

A legtöbben multinacionális vállalatnál dolgoznának

[origo]|2011. 05. 24., 16:21|Utolsó módosítás:2011. 05. 24., 18:51|

Ez a cikk 1 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elsősorban a multinacionális cégek iránt érdeklődnek azok, akik munkát keresnek - derült ki a HVG Állásbörzén. Ezek a vállalatok úgy próbálják meg elérni a legtehetségesebb munkavállalókat, hogy nagy figyelmet fordítanak megjelenésükre, munkáltatói arculatukra. A HVG álláskeresők körében végzett felmérése szerint az ideális mA multinacionális vállalatok a legnépszerűbb munkahelyek az álláskeresők körében - olvasható a HVG Állásbörzén készült felmérésből. A kérdőívekből kiderült, hogy válaszolók szemében a kiszámítható, fix fizetés mellett nagyon fontos tényezővé vált a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása, az egyértelmű, világos elvárások és a hosszú távú elhelyezkedési lehetőség. A mintegy 7500 látogató 38 százaléka 101 és 150 ezer forint havi nettó jövedelemmel lenne elégedett, 27 százalék pedig 151 és 200 ezer közötti fizetésre számított. A válaszadók mindösszesen 9 százaléka várt havi 300 ezer forintnál magasabb fizetést.

Forrás: http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20110524-a-legtobben-multi-vallalatnal-dolgoznanak.html

 

Háromszék: a multinacionális cégek ellen az MPSZ


 
A multinacionális cégek háromszéki terjeszkedésének állítólagos veszélyére hívta fel a figyelmet a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete mai sajtótájékoztatóján. Gazda Zoltán, a széki szervezet elnöke szerkesztőségünkbe eljuttatott szövegében emlékeztetett: már egy éve felhívták a sepsiszentgyörgyi önkormányzat figyelmét, hogy készítsen egy átfogó tanulmányt, miként érinti a helyi termelőket és kiskereskedőket a multinacionális cégek terjeszkedése, mielőtt újakat enged betelepedni Sepsiszentgyörgyre.

Gazda szerint azóta is pusztán meggondolatlan döntések születtek, s újabb multinacionális cégeket engedtek betelepedni. Az MPSZ ezért támogatja a kézdivásárhelyi kiskereskedők tiltakozó megmozdulását, s ajánlják a sepsiszentgyörgyieknek is, hogy szervezzenek hasonló megmozdulásokat a megyeszékhelyen.

Ugyanakkor ismét felhívták a sepsiszentgyörgyi önkormányzat figyelmét, hogy „nem a multinacionális cégek érdekeinek képviseletében kaptak bizalmat a választásokon, hanem a polgárok képviseletében, s éppen ellenük cselekednek, mikor hasonló át nem gondolt döntéseket hoznak”. Az MPSZ-vezető szerint a helyi autonómia megteremtésének egyik alaplépése lehetne egy olyan döntés meghozása, miszerint a helyi vállalkozókat támogatják az idegenek ellenében. (hírszerk.)

 
 
 

A külföldön terjeszkedő magyar multik rangsora: a MOL dominál

22 milliárd dollárnyi külföldi vagyonnal rendelkezik, valamint 40 ezer munkavállalót foglalkoztat Magyarországon kívül az a 19 magyar cég, amelyet az ICEG Európai Központja és a Vale Columbia Center 2009-es adatok alapján rangsorolt.

Az első alkalommal elvégzett kutatás rangsorát a cégek külföldi vagyona alapján alapján állították össze. A kutatásban nem szerepelnek a pénzintézetek, ám a 32 országban működő 149 leányvállalat eladásai így is 10 milliárd dollárt tesznek ki.

A lista élén a Mol csoport áll, a magyar cégek külföldi vagyonának 89 százalékát a csoporthoz tartozó külföldi cégek eszközei teszik ki. (A tanulmány a TVK-t is a csoporthoz számította - A szerk.) A dobogó második fokán a Borsodchem, a harmadikon pedig a Richter áll.

A tanulmány megjegyzi, hogy bár a Mol részvényeinek 80 százaléka külföldiek kezén van, ám az olajcég mégis egyértelműen magyarnak tekinthető, mivel a különleges előírások miatt a stratégiai döntések a magyarok hatáskörébe tartoznak, ide értve a kormányt is.

A kutatás rámutat arra is, hogy bár a Mol szerepe domináns, azért nagyjából hétezer magyar - többnyire kis - cég vállalkozik külföldön. A nem megfelelő adatszolgáltatás miatt néhány cég nem szerepel a rangsorban, közülük a legnevesebb a TriGránit, amely pedig az egyik legnagyobb külföldi beruházó. Nem szerepelnek a kutatásban a pénzügyi cégek sem.

A külföldi magyar tőkebefektetéseket a MOL kezdte még a kilencvenes évek közepén (1994), ezt követte a Richter 1996-ban, majd az Abo Holding, a Masterplast és a Videoton 1999-ben. A listában szereplő további 14 vállalat a 2000-es években kezdett terjeszkedni külföldön.

A magyar cégek terjeszkedésének egyik fő jellemzője, hogy alapvetően a szomszédos országokra koncentrálódik - ide értve még a Bulgáriát, Csehországot, Lengyelországot is. Ezeken kívül a korábbi Szovjetunió tagállamai a terjeszkedési célpontok. A magyar vállalkozások rendszerint az adott ország privatizációja során szerezték érdekeltségeiket, kihasználva a Magyarországon szerzett speciális tudásukat, kompetenciájukat, hogyan kell egy állami céget piacivá tenni.

A szektorokat tekintve, a MOL-on kívül 9 ipari vállalat, valamint ugyancsak 9 szolgáltatással foglalkozó cég található a listán, ám előbbinek jóval nagyobb a súlya. A szolgáltatásokon belül az IT-szektort 5, míg az elektromos ellátást, valamint a gázellátást egy-egy vállalkozás (RFV és Pannergy) képviseli.

Állami tulajdon két cégben volt 2009-ben (a Mol-ban szavazatelsőbbségi részvény, míg a Richterben 25 százalékos az állami tulajdon), míg a 19 vállalat közül csak hat van bejegyezve a budapesti értéktőzsdén, és csak három olyan van, amelynek papírjai egy vagy több külföldi tőzsdén is forognak.

A pénzügyi és gazdasági válság a külföldi terjeszkedést is érintette, hiszen 2008 és 2009 során mintegy ötödével csökkent a befektetések nagysága, noha 2010 első fele az előzetes adatok szerint szerény növekedést mutatott. Az új EU-tagok közül az egy főre eső külföldi befektetéseket tekintve Magyarország a 3., Észtország és Szlovénia mögött, míg abszolút értékben csak Lengyelország előzi meg hazánkat.

A kifelé tartó tőkeáramlás 2003 után gyorsult fel, ekkor haladta meg az egymilliárd dollárt, hogy aztán 2006-ban és 2007-ben elérje a négymilliárdot. Két évben fordul elő, hogy a kiáramlás ugyanakkora legyen, mint a működőtőke-beáramlás: 2007-ben és 2009-ben.

A vizsgálatban vont cégek alapvetően piacokat kerestek, és a Videotont leszámítva, nem az olcsóbb munkaerő miatt alapítottak külföldön cégeket. Ahogy a listából kitűnik, a magyar működőtőke külföldre áramlása nagyban koncentrált, és a Mol-t, valamint az ebben a listában fel nem sorolt OTP-t leszámítva, a magyar multik mérete jóval elmarad a feltörekvő piaci társaikétól.

A legtöbb külföldi érdekeltséggel a Mol rendelkezik (36), majd a Masterplast (34) következik, a harmadik pedig a Richter (30).

A legtöbb munkavállalót is az olajcég foglalkoztatja külföldön (26 635 fő, míg a teljes állomány 34 090 fő), második a Richter (5 248, illetve 10 090 fő), a harmadik pedig a Waberer's Holding (3 103, illetve 3 900 fő). 2 486 munkavállalót foglalkoztat külföldön a Borsodchem (teljes: 2 736), míg a Videoton 1 027 főt (teljes: 6 884).

A 19 magyar multi székhelyét tekintve Budapest-központú, 10 vállalati központ található a fővárosban, míg 3 Fejér (Cerbona, Videoton - Székesfehérvár, és Masterplast Sárszentmihály), 2 Kecskeméten (KÉSZ és Fornetti), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén (Borsodchem, Kazincbarcika és Interactive Net Design, Miskolc) megyében, valamint egy-egy Jászberényben (Jász-Plasztik) illetve Nyíregyházán (Abo Holding). Érdekesség, hogy Nyugat-Magyarországról egy cég sem került a listára.

A vizsgálatban vont cégek alapvetően piacokat kerestek, és a Videotont leszámítva, nem az olcsóbb munkaerő miatt alapítottak külföldön cégeket. Ahogy a listából kitűnik, a magyar működőtőke külföldre áramlása nagyban koncentrált, és a Mol-t, valamint az ebben a listában fel nem sorolt OTP-t leszámítva, a magyar multik mérete jóval elmarad a feltörekvő piaci társaikétól.

Látható, hogy a kutatásból adatszolgáltatási problémák miatt kivett Trigránit jelentős szereplője a magyar multik társaságának, az első négy legnagyobb beruházás a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó ingatlangfejlesztőé. Sőt a 11-ből hét fűződik a céghez, de az Euroinvest is a magyar nagyvállalkozó cége.

Forrás: http://www.pollex.hu/belfold/gazdasag/2066-a-kuelfoeldoen-terjeszked-magyar-multik-rangsora-a-mol-dominal.html

 

Fontos, hogy tudjuk:

  1. Vannak magyar multinacionális cégek.
  2. Ha minden multinacionális cég gonosz, akkor a magyar multik is azok – mert ház azok is multik.
  3. A magyar multik ugyan jelen vannak külföldön, de a külföldi multik jobban jelen vannak Magyarországon.
  4. Új magyar multinacionális vállalatokra van szükség, hogy a külföldi multik visszaszoruljanak.
  5. Magyarország 22. helye nem a legrosszabb, és nem igazán annyira jó sem.
  6. Realizmus kell, pontos statisztikai adatok, hogyan vannak jelen a magyar multik a külföldiekhez képest, mennyire nő abszolút értékben és fajlagosan is a forgalmuk.
  7. Van remény sok új munkahelyre, de külföldi befektetők is kellenek, akik leendő magyar multicégekbe fektethetnének.
  8. Új magyar multik új munkahelyeket tudnak létrehozni nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is.
  9. Multicégeken keresztül mind a magyar nyelv, mind a magyar kultúra legálisan terjeszthető.
  10. Kisebb vállaltok ezt az ügyet nem tudják nagy mértékben felvállalni.

 

Teljesen új termék gyártása esetén- pl. modern jurták – , nemcsak a környező országokban, hanem más kontinenseken is lehetőség nyílik magyar termékek gyártására.

Más kontinensekre nem érdemes Magyarországon gyártott termékeket exportálni – érdemesebb ott, helyben gyártóegységet és kereskedelmi hálózatot kiépíteni.

Magyar munkavállalók számára magyar multikon keresztül is be lehet így majd futni nemzetközi karriert.

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország pénz vállalat munkahely

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr655245999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása