Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Jurta 40/31. rész – gombolyodik vagy repül

2013.03.13. 10:20 12nyil

 

A Selyemgombolyító épülete Óbuda egyik meghatározó ipartörténeti műemléke. A karbantartott, elegáns parkban magasodó stílusos felépítmény szépen példázza a városrész múltját. A palotaként megjelenő főépület önmagában is otthont adhat rendezvényeknek, de igazából a parkkal együtt mutatja meg valódi kvalitásait.

forrás: http://www.holmagazin.hu/cikk/selyemgombolyito-eskuvohelyszin

 

kép forrás: http://budapestcity.org/03-muemlekek/03/Selyemgombolyito/index-hu.htm

Az egykori selyemgombolyító épülete máig fennmaradt, sőt tervrajza is ismeretes, Mazzocato eredeti vázlataival együtt. A tervrajzon kétoldalt félkörben végződő, téglalap alakú - azaz összességében ovális - üzemet látunk, amely egy belső és egy külső katlansort rejt magában (összesen 40 katlannal), középső folyosóval. Minden más helyiség - raktár, munkavezetői lakás stb. - a manufaktúra előtt álló épületben kapott helyet. Az építkezés 1786 nyarán fejeződött be.

A Tallherr kiviteli terve alapján készített épület homlokzatán a hengeres tömeg dominál. Egyemeletes külsején mélyített mezőkben, fejezet nélküli falsávokkal keretezve egyenes záradékú ablakok helyezkednek el. Bejárati oldalán aedikulaszerű homlokzatszakasz látható, az egész magasságot átérő, tagozatok nélküli falsávokkal, timpanonos lezárással. Az első szinthez kétoldalt egy-egy íves lépcsőkar vezet. A külső Tallherr tervei szerint valósult meg, mert Mazzocato vázlatán a földszinten nyitott árkád húzódik. Az épületet nyeregtető zárja le.

A hagyományos elemekből, lakóházszerűen kialakított, de klasszikus tagozatokat (fejezet, lábazat) és díszeket nélkülöző épület jelzi az építési feladathoz illő, megfelelő építészeti megjelenéssel kapcsolatos bizonytalanságot. A korszakban még nem alakult ki a gyárépületeknek a funkciót és a felhasznált építőanyagot bátran megjelenítő változata; az „alacsony" rendeltetést csupán az oszloprendek és a díszítmények elhagyásával jelezték. Tallherr azonban nem leplezi az ovális formát, nem rejti négyszögletes térburokba, hanem bátran láttatja, s ezzel szinte monumentális, nagyon hatásos tömeget hoz létre. Érdeme, hogy vállalja a manufaktúra nagyvonalú, a „magas építészethez" közelítő kialakítását, noha korábban csak az elegáns épületek, a komoly feladatok adnak rangot és keltenek az építészek körében figyelmet.

Az ovális forma az ún. panoptikonrendszer alkalmazásával, azaz az Angliában nem sokkal korábban megszületett elvvel hozható összefüggésbe, amely szerint a hatásos munkaszervezés érdekében a gyárépületeket egységessé, áttekinthetővé kell tenni. Az áttekinthetőség, a munkafelügyelőnek az egész üzemmel való vizuális kapcsolata Mazzocato tervén úgy valósul meg, hogy az egyes munkaállásokat jelző pillérek nem egy vonalban, hanem egymáshoz képest elcsúszva helyezkednek el a külső, illetve a belső katlansor mentén. Tallherr végül egy vonalba állította a pilléreket. Bár a selyemgombolyító nem igényel okvetlenül ovális formát, kétségtelen, hogy nem az óbudai az egyetlen ilyen alaprajzú épület. Hasonló formát mutat például a verseci selyemgombolyító is (1785).

forrás: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=652&tip=0

 

 

forrás: http://www.helyszinonline.hu/helyszinek/selyemgombolyito-rendezvenyhaz.html

 

Budaörsi repülőtér

forrás: http://www.sajto-foto.hu/hu/sf/125/kepek/54964

forrás: http://iho.hu/hir/december-19-en-ujraindul-az-elet-budaorson-es-az-orszagban-111219

forrás: http://arch.et.bme.hu/korabbi_folyam/12/12hrvath.html

forrás: http://retronom.hu/node/18932

forrás: http://hampage.hu/repules/lhbs070407/

forrás: http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=K%C3%A9p:Repter4.jpg

fortepan_14179.jpg

Hetvenöt éve, 1937. június 20-án nyitották meg a budaörsi repülőteret, Budapest akkor új nemzetközi légikikötőjét. Ez a hely gyerekkorom egyik fontos helyszíne volt (sajnos csak nézelődőként), és számos érdekessége van. Az egyik az, hogy bár budaörsinek hívják, Budapest XI. kerületében található. A másik, hogy egyátalán még létezik.

forrás: http://hamster.blog.hu/2012/06/22/75_eves_a_budaorsi_repuloter

 

 

forrás: http://radarfigyelo.hu/2012/02/13/mi-lesz-veled-magyar-repules/

 

A nemzetközi légiforgalom kiszolgálására 1937-ben megnyitott Budaörsi repülőtér Magyarország első igazán világszínvonalú, a korabeli európai példákkal egyenrangú légikikötője. Hazánk két világháború között létrejött legjelentősebb közlekedési célú épületegyüttese. Az elmúlt évtizedekben valaha volt fontossága egyre inkább a feledés homályába veszett. Napjainkra az ország egyik méltatlanul elhanyagolt, eredeti jellegéből kiforgatott modern emlékévé vált. Egyedülálló értékei, történeti szerepe elismeréseként a tavaly megszerzett műemléki védelem mellett nagyobb figyelmet, több gondoskodást érdemelne.

Részletek:

arch.eptort.bme.hu/12/12hrvath.html

Az épület mai megjelenése

A korábbi egyszerű, ám elegáns épületre a mai ház már csak nyomaiban emlékeztet, az ilyen épületek szépsége, eleganciája igazán csak akkor érvényesül, ha kifogástalan állapotban vannak. Megérkezéskor a fákkal sűrűn benőtt, szokásos módon nem gondozott park mögött, a kátyús rámpán gyalogosan felhaladva egy félig kifestett, összhatásában romos épületet pillantunk meg. A kapu fölött, a bejáratot védő konzolos tető végére erősített ízléstelen, színes tábla csak tovább erősíti a hatást. A konzol üvegburkolatának tartóelemei, a krómozott bejárati ajtó és a fekete falburkolatok még szerencsére megvannak. Itt, a bejárat mellett került elhelyezésre az épület műemlék voltát deklaráló tábla is, nem túl előnyös módon egy nyers kőre erősítve.

A nagyterembe belépve annak, aki látta fotón a tér eredetijét óriási csalódás a látvány. Az emeletre vezető műkő lépcső még eredeti és nagyon szép, de minden más lényeges elemet teljesen átalakítottak, sajnos azonban semmit sem úgy cseréltek ki, vagy másítottak meg, hogy az előnyére vált volna az épületnek. Minden, ami új a lehető legprimitívebb építési szemléletet tükrözi. A legszembetűnőbb, hogy az oszlopok megvastagodtak, jelenleg legalább dupla olyan vastagok, mint amilyenek eredetileg lehettek, fejükből pedig óriási, a födémet tartó acél konzolok állnak ki. A vastag oszlopok átmetszik az emeleti mellvédfal gyűrűjét, így már nem a körívek határozzák meg a teret, hanem az oszlopok. A tér a korábbi könnyed, légies megjelenés helyett ma inkább statikus, nehézkes hatást kelt.

Részletek:
arch.eptort.bme.hu/12/12hrvath.html

forrás: http://www.budaors.abbcenter.com/?id=30755&cim=1

 

forrás: http://egykor.hu/budaors/budaorsi-repuloter-fogado-epulete/909

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest építészet körszimmetria

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr445132233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása