Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

július 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Jurta 40/09. rész – A mongol jurta (ger)

2013.01.11. 08:45 12nyil

 

 

Mongol jurta

A jurta, mongolul ger, a belső-ázsiai nomád népek évezredes lakóhelye, amely ma is szinte változatlan formájában használatos a steppe-vidéken. Alkatrészei könnyen rendelkezésre álló anyagokból készülnek: fából, birka gyapjúból vert nemezből, marhabőrből és lószőrből. Formájából adódóan ellenáll az erős szeleknek, jól véd a hidegtől és az erős naptól, gyorsan szétszedhető, felállítható és könnyen szállítható. Állandó, ám költöztethető szállást ad akár egy 10-12 fős családnak is. Nyáron víz közelében, nyitott, szellős helyen verik fel, télen széltől védett, napos oldalba állítják. Lehet közvetlenül, a füves talajon, de a nem költözködő, városi családok nagyobb komfortot biztosító deszkapadozatra építik. A jurta felállítását legalább kettő, de inkább három férfiember végzi, ha gyakorlottak, akár egy óra alatt végeznek a munkával.

Az ajtó (khaalga) a mongoloknál mindig dél felé néz. A nemezház (esgii ger) belső tere fizikailag osztatlan, ám a szokások pontosan meghatározzák használatát. Hagyományos felosztása égtájak szerint történik: a jobb, vagyis a keleti oldal a nőé és a családé, a nyugati a férfié és az idegeneké. Az északi (khoimor) az isteneké és az értékes tárgyaké, a tisztelt, idősebb embereké, az ajtó felőli az értéktelenebb használati eszközöké és a kevésbé respektált idegeneké, gyerekeké. Így pl. a „konyha” jobbra, az ajtó mellett helyezkedik el, a ház ura pedig hátul, középtájt ül. A legértékesebb tárgyak, mint pl. az istenszobrok, a családi fényképkollázs és manapság a TV készülék, a hátsó, északi oldalon álló ládákra kerülnek.

A kereksátorban való viselkedést szintén a hagyomány szabályozza. Így pl. nem szabad a küszöbbe (bosgo) rúgni, az oszlopok (bagana) közt átnyúlni vagy keresztül menni, feleslegesen álldogálni és mászkálni, a házioltár felé kinyújtott lábbal ülni, a füstnyíláson keresztül valamit kidobni, sőt, a füstnyílás-takarót (örkh) teljesen behúzni sem szabad, csak ha halott van a házban.

Manapság ritka az igazán hagyományos eljárással, ágakból faragott, hasított faanyagból készült jurta. A sátrakat jobbára manufaktúrák készítik fűrészelt fenyő anyagból, különböző méretben. A fal (khana) rácsszerkezetű, összecsukható illetve szétnyitható, léceinek rögzítését vékony bőrszíjak biztosítják a találkozási pontokon. A legkisebb a „kis négyfalas” jurta, ez mintegy 350-400 cm átmérőjű, magassága 200 cm. Az általános, az „ötfalas” ger, de speciális igények szerint készíthetők rendkívül nagy, 8-12 falas jurták is. A fa részeket többnyire narancs-vörösre festik és színes díszítésekkel látják el, de vannak rátétesen, sőt, anyagában faragott kivitelű, díszes és drága jurták is! A kazak jurtával szemben a mongol ger teteje laposabb, a tetőrudak (uni) nincsenek meghajlítva, hanem egyenesek.

A hagyományos nemeztakarók (esgii) mellett újabb keletű a fehér vászonból készült, időnként színes rátétekkel díszített vászonborítás (tsagaan bürees). Még újabb kiegészítő a vízhatlan vászonponyva (nevtrekhgüi bürees), ez borsos ára miatt csak kevéssé elterjedt, inkább a csapadékosabb vidékeken, az esősebb nyári időszakban használják a módosabbak. (Fontos tudni, hogy a magyarországi, illetve az európai éghajlat sokkal nedvesebb, párásabb mint a belső-ázsiai, ezért itt mindenképpen szükség van vízhatlan ponyvaborításra. Ez a jurta külső képét nem befolyásolja, hiszen a védőréteg a nemez és a külső vászonborítás közé kerül. Ezzel együtt is a jurta az európai telet csak akkor állja biztonsággal, ha használják, vagyis ha gyakran tüzelnek benne!)

 

 

A jurta felállítása

A ger felállításához lehetőleg egyenletes, sima terület szükséges. A kiválasztott térség közepére fektetjük a tetőgyűrűt (toono) és az oszlopokat, valamint minden olyan berendezési tárgyat, amit később nehézkes lenne az ajtón keresztül bejuttatni.

Először az ajtót állítjuk be, ez fogja megadni a falak magasságát is. Az ajtó, mint említettem, a mongoloknál hagyományosan dél felé néz. Ekkor jön a bal (nyugati) oldali fal. A lécek felső végei keskenyebbre faragottak. A rácsfalak fölcserélhetők, kivéve az ajtó két oldalán állókat: ezeknek oldalsó lécei ugyanis függőlegesre vannak fűrészelve. A két fal beállítása, az ajtókereten kiképzett falcba illesztése és a rövid madzagokkal (uyaa) való rögzítése után lehet a többi falat bepasszítani. Fontos, hogy a találkozási pontok tökéletes kötésben legyenek, mert csak így jön ki a falak magasságának és a „fejek” (tolgoi), vagyis a felső falvégződések megfelelő mérete, kiosztása. A rácselemeket kb. 1,5 m-es kötelekkel, alulról fölfelé tartva, egyszerű hurkolással kell összekötni. Mind az ajtó, mind a falak kissé befelé dőlnek.

Ha megvan, szintén „naphelyesen”, vagyis balról jobbra haladva, kívül végigvezetjük a felső „belső” hevedert (dotriin büslüür). Ez kívülről övezi a falat, csak a falak találkozásánál fűzzük át belülről, majd a végét rögzítjük. A heveder mindkét végén a falat az ajtóhoz rögzítő rövid kötelekbe kapaszkodik. A helyes átmérőt ez az öv biztosítja, s egyben nem engedi, hogy a hamarosan beépülő tetőrudak szétfelé nyomják az ívet. A „nagy ötfalas” ger földön mért átmérője így kb. 5,7–6 m.

A fejjel lefelé lefektetett tetőgyűrűre szorosan ráhurkoljuk az oszlopokat, majd felállítjuk a szerkezetet. A lyukkiosztást leszámolva, betűzünk 4 db tetőrudat az égtájak szerint, és a gyűrűre kötött 4 db kötél mindegyikét rögzítjük a rúd alatt, a fal léceinek kereszteződéséhez. A gyűrű a tartóoszlopokkal így már szilárdan áll, tartani nem kell. Most ismét eligazítjuk a falakat, hogy pontos kört adjanak ki, és szorítunk az övön is. A tetőrudakat sorba betűzzük, lehetőleg a köríven arányosan elosztva, a végükön lévő kis madzag-hurok mindig a kívülről nézve balra eső lécre akaszkodik. Ha a rúd túl hosszú vagy rövid, nem kell erőltetni, olyan helyet kell keresni neki, ahova jobban illik. Van néhány rúd, melyek rövidebbek a többinél és madzag nélküliek. Ezek az ajtó felső félfájába vésett fészkekbe illeszkednek. Méretük fontos, az első felállítás alkalmával kell őket fűrésszel beszabni, és sorrendjüket megjelölni, hogy legközelebb is a helyükre kerüljenek. A rudak szaporodásával folyamatosan igazítjuk a falak ívét, illetve az övet. Mikor az összes helyére került, bekötjük az alsó hevedert is.

Ezek után kötik fel a belső vászontetőt (tsavag), mely a rudakat fedi. Ennek szerepe, hogy óv a tetőnemezből (deever) esetlegesen lehulló piszoktól és világosabbá teszi a jurtát. Ezt két ember húzza fel a bal és a jobb oldalon, az ajtó irányából. Mikor a helyén van, fenn rögzítik a tetőrudakhoz, illetve lenn is megkötik a ráerősített szalagokkal.

4-5 db oldalsó nemezlap (tuurag) van, melyek szabadon fölcserélhetők. A lapok felső sarkaitól kb. 15-20 cm-re szúrt lyukakba mintegy 2 m hosszúságú köteleket kell bekötni. Először az ajtó két oldalán lévő lapokat kell felkötözni, úgy, hogy a lapok kicsit rátakarjanak az ajtófélfákra, felső élük pedig ráborul a tetőre. Az aljuk nagyjából a földig ér. A köteleket hosszan a tetőrudak fölött vezetjük, majd a végén lebuktatva, belül kötjük meg a fal léceihez. Ezután kerül föl a két hátsó nemezlap. Ügyeljünk arra, hogy a lapok átfedjék egymást!

Az elülső, felső nemezlapot – amely arról ismerszik meg, hogy nem teljes félköralak, mint a hátulsó, hanem az egyenes részéből középen ki van metszve egy kis félkör, akkora, mint a tetőgyűrű fele – összehajtogatva föltesszük a tetőre, az ajtó fölé. A hajtogatás célja, hogy két ember könnyedén fel tudja lendíteni a tetőre a nemezköteget, s hogy az aztán egy hosszú rúd segítségével egyszerűen kibontható legyen. A hátsó, fölső borítással ugyanígy járunk el, az átellenes oldalon. Egy székre vagy létrára fölállva a tetőgyűrűnél belülről is helyére tudjuk húzni a lapokat.

A tetőnemezekhez hasonlóan a vízhatlan ponyva is két darabból áll, szintén az elülsőt húzzuk fel elsőként.

A külső vászonborítást a belső vászonhoz hasonlóan, két oldalról lehet felhúzni, hátul a sliccelés átfedésbe kerül. Elöl, az ajtónyílás kivágása adja meg a megfelelő pozíciót. Fenn, a tetőgyűrűnél ezt is el kel igazgatni és meg kell kötni.

A lószőrövek (deesen büslüür), szintén „naphelyesen” haladva vezetendők körbe: az ajtófélfákon található gyűrűkbe kell kötni őket. Az ajtónál a nemezlapok végeit visszahajtjuk.

A füstnyílás-takaró nemezlapot hátulról húzzák fel, két oldalt, előrefele, apránként mozgatva. A minta hátul van. A köteleket az elülső kivételével szorosan lekötik, így a nemezlap fele pont a tetőgyűrű hátsó felét fixen borítja, míg az első rész a kötéllel szabályozhatóan zárja a nyílást. A füstnyílás teljes elfedését tabuk tiltják, de a rés hagyása a belső légcsere szempontjából is fontos. Mongóliában az elülső 1-2 „küllő” közti részt gyakran beüvegezik.

A tetőgyűrűből középen lelógó szőrkötelet (chagtag) a jobb oldali oszlop ajtó felőli oldalán / résén vezetik, és a keletnek néző tetőrudak alatt kígyózva fűzik végig. Bár erős szél esetén ezzel is lesúlyozzák a tetőt, szerepe inkább szakrális: a szerencsét vezeti be a nemezházba.

Ha mindez kész, helyére kerülhetnek a berendezési tárgyak. Az üstház (zuukh) az oszlopok vonalától az ajtó felé eső részen áll, többnyire valamilyen dobogóra helyezve. Az üstház szája jobbra (keletnek), kéménye balra (nyugatnak) néz. A kéményt (yandan) a tetőgyűrű „küllőitől” valamilyen megoldással (pl. drót, beszabott vaslemez) távol kell tartani!

A szétszedett jurta tárolásánál vigyázni kell, hogy a nemez ne nedvesedjen be, és moly, egér vagy más kártevő ne férhessen hozzá. A fa elemeknél elsősorban a vetemedést kell elkerülni. A túl száraz helyiségben az ajtó vagy a tetőgyűrű csapolásai szétszáradhatnak, a kezeletlen felületek pedig a nedvességre érzékenyek. Az ilyen részeket érdemes valamilyen konzerváló anyaggal lekenni. A falakat csak függőlegesen felállítva szabad tárolni, így biztosítható, hogy eredeti ívük ne változzon meg.

 

Az „ötfalas ger” adatai

Magasság: 250 cm
Átmérő:  570-600 cm
Bruttó tömeg: 280-320 Kg

Fa váz:
1 db tetőgyűrű, Æ 145 cm
2 db oszlop, 235 cm
83 db tetőrúd, 230 cm
5 db rácsszerkezetű fal
1 db ajtó, 150 cm széles, 140 cm magas

Nemeztakarók:
4 db fal
2 db tető (elülső, hátsó)
1 db füstnyílás-takaró (150x150 cm)

Vászonborítás:
1 db belső, fehér tetőborítás
1 db külső, fehér borítás
2 db vízhatlan ponyvaborítás (elülső, hátsó)

+műszálas, gyapjú és lószőr kötelek, hevederek.

 

Forrás: http://www.etnocenter.hu/html/jurta.php

 

 

 

 

A MONGOL JURTA

 

A kerek nemez sátor mongol neve eszgij ger, azaz nemez ház, orosz neve a törökből átvett jurta. A belső-ázsiai lovas pásztornépek – köztük a magyarok és a kunok is – használták igen régóta, képe többezeréves sziklarajzokon is látható. Az idők során szinte változatlan maradt: kerek alaprajzán, alsó részének hengeres, felső részének kúpos alakján, szétszedhető, könnyű favázán, nemezfalán és nemez tetején semmit sem alakítottak, csak magasságán, tetőszerkezetén, ajtajának formáján módosítottak.

 

A jurta rendkívül egyszerűen szállítható, gyorsan felhúzható, kényelmes lakóhely. Szétszedett állapotában elfér egyetlen ökörvonta kétkerekű kocsin, két-három ember alig egy óra alatt képes felállítani. Az új jurta villogóan fehér, idővel azonban elszürkül, megkopik. Ha a tulajdonosa hosszabb ideig akar valahol megtelepedni, a jurtát odahordott, döngölt kavicsos-homokos talajon, fa talapzatra építi. A nyári talapzatot, hogy ellenálljon az esőnek, abronccsal is megerősítik, ennek a 17 részes padlónak (mőrtej sal) a részei egymásba illenek vagy csapokkal kapcsolhatók össze. Letáborozáskor először a berendezési tárgyakat – bútorokat, ágyakat, tűzhelyet – helyezik el, s köréjük építik a jurtát, mert a kisméretű ajtón nem fémének be ezek a tárgyak. Körbe felállítják a rácsfalat (hana) az ajtóval, föléjük emelik a tetőgyűrűt (tóno) néhány szarufa (unyi) segítségével, majd a tetőgyűrűhöz erősítik a többi szarufát. Végül a favázra ráterítik a ponyvát, a nemezborítókat és a nemezfedelet. (A nemez nedves, meleg állapotban tömörített gyapjú). A jurta közepén van a tűzhely (régebben szabad tűz égett itt, a téli hónapokban ez adott meleget). Rajta üstben fő a tejes-tea, készülnek a család ételei. A tüzelő tehén-, kecske- vagy juhganaj, némi fával vegyítve. A tűz közelében van a tüzelő számára egy láda vagy zsák és a tűzpiszkáló. A bejárat általában déli fekvésű, vele szemben húzódik meg a házi istenek oltára és a megtisztelni kívánt vendég helye is ott van. A keleti félkör a család, a nők területe: a rácsfal melletti fa ággyal, a fejnél és a lábnál díszes ládákkal. A lábnál álló láda és az ajtó között rendezik be a konyhát: sajtárokkal, famozsárral, tálakkal és más konyhai eszközöket. A nyugati félkör a férfiak oldala. Közvetlenül az ajtó mellett kapnak helyet télen az újszülött állatok, de a bekéredzkedő koldusok is. A középső szakaszon tartják a férfiak fegyvereiket, szerszámaikat, nyergeiket. A padlót vagy a földet nemezlapokkal borítják. Több rétegű, vaskos nemeznégyzeteken (olbog) ülnek, alacsony asztalkán (síré) esznek, a férfiak és az idősebb fiúgyermekek nemezlapokon alszanak. A szarufára erősített rúdon, a férfiak oldalán lógnak a tejbor erjesztésére szolgáló bőrtömlők.

Nyáron a jurta lakói feltűrik a nemezfal alsó peremét, hogy ne csak a tetőn lévő nyíláson át áramoljon a levegő, télen jól leszorítják a nemezfalat és köveket raknak a peremére, hogy védekezzenek a hideg szelek ellen. Ideális lakóhely: nyáron hűvös, télen jó meleg.

 

 

Forrás: http://terebess.hu/szorolapok/jurta.html

 

 

A jurta - mongolul: ger - kör alakú építmény, amelynek alapanyaga fa és nemez. Összeszerelése és felállítása viszonylag könnyű.
Először a berendezéseket: a bútorokat, ágyakat és a kályhát helyezik el s ezek köré építik fel magát a sátrat, mert a kisméretű ajtón át e tárgyak nem férnének be.
A jurta rácsos falát összeillesztik s bekerítik vele a használati tárgyakat, majd a falrészeket összekötözik a tetőtartó rudakkal s a tetőgyűrűkkel együtt. Végül az ajtót is felrakják. Legvégül a favázra ráterítik a nemezborítókat. A köralapú sátor belsejében áll a tűzhely. Ezen készítik el a család ételeit s ez ad meleget is a hideg hónapokban.
A jurták bejárata a mongol népeknél déli fekvésű, ezzel szemben helyezkedik el a házi istenek oltára, amely a család értékeire is vigyáz. A jurtán belül külön női és férfi oldal különül el. A nők a jobb oldalon tartják konyhai eszközeiket, ládáikat és ruháikat. A férfiak a bal oldalon - közvetlenül a bejárat mellett - helyezik el nyáron a kumiszos tömlőt, majd sorra a szerszámaikat, fegyvereiket. Ezen az oldalon fogadják a vendégeket is.

 

Forrás: http://terebess.hu/terebesscenter/jurta.html

 

 

A mongol jurta (ger) szállítására alkalmas szekér

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A ger váza

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


…és a kész lakóépület. A mongolok 60%-a ma is nomád pásztorkodással foglalkozó ger-lakó.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Forrás: http://www.hnp.hu/78-468.php

 

 

 

 

 

 

Ger részei:

 Mongolian Ger

Forrás: http://www.monkeyshrine.com/places/mongolia/mongolia-ger.php

forrás: http://users.atw.hu/nyerscsaba/jurta/index.html

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: mongólia ger jurta

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr885011477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása