Szociometria
2011. július
A szociometria a szociológia az emberi kapcsolatok kvantifikálásával, felmérésével foglalkozó ága. Jacob L. Moreno pszichoterapeuta dolgozta ki, a társadalmi szerkezetek és a pszichológiai jóllét közötti kapcsolatok közötti összefüggés felé irányuló tanulmányaiban.
A szociometria szó a latin socius (társ) és metrum (felmérés) szavakból ered. Moreno leírása szerint „a szociometria az emberi csoportok létrejöttének és rendeződésének, valamint azokon belül a személyek elhelyezkedésének tanulmányozása”.
A szociometrikus felmérések feltárják a rejtett szerkezeteket, amik egy adott emberi csoportnak formát adnak: a szövetségek, az alcsoportok (szubkultúrák), a rejtett hiedelmek, az ideológiai megállapodások.
Moreno egyik újítása a szociometriában a szociogram feltalálása volt, melyben egyes személyek képi pontokkal vannak ábrázolva, és a személyek közti kapcsolatok vonalakkal.
Magyarországon Mérei Ferenc tette ismerté és fejlesztette tovább a módszert.[1]
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szociometria
SZOCIOMETRIA
A szociometria a társas kapcsolatok szerkezetének vizsgálatára használt morenoi módszer. A szociometriát Moreno Bécsben dolgozta ki, pályájának korai éveiben. Legelső formában egy leánynevelő intézet diákjainak szocioemocionális rendszerét térképezte föl. Tudományos igénnyel Amerikában fogalmazta meg rendszerét, a 30-as évek elején. Szociometria néven folyóiratot is indított. A szociometria az ún. morenoi triádikus rendszer egyik oszlopa (a csoportpszichoterápia és a pszichodráma mellett).
Moreno elsőként vizsgálta a társas alakzatot és abban határozta meg az egyén helyét. Az egyén beilleszkedését vizsgálta a társas mezőben, amelyben élt. A beilleszkedést a személy társas pozíciójával határozta meg. Az emberi kapcsolódások elsősorban érzelmeken, rokonszenven alapulnak. A szociometria így a közösségek érzelmi hálózatát tárja fel.
A szociometriai teszt és a szociogram
A szociometria eredeti módszere több lépésből áll:
A kérdések a vizsgált populációhoz igazodnak, és alapvetően a rokonszenvi választásnak adnak teret. (pl.: kinek mondaná el a titkát, kivel menne szívesen színházba, kivel lenne egy sátorban stb.). A válaszok az adott csoportból kiválasztható nevek.
A szociometrikus teszt konstrukciójának morenoi szabályai:
1. Ki kell jelölni a csoport határait, amelyben a tesztvizsgálatot végezzük.
2. A megkérdezett személy választásainak száma korlátlan lehet.
3. Az egyéneket fel kell kérni, hogy a kiválasztást és az elutasítást egy bizonyos specifikált kritérium vagy elgondolt tevékenység szerint végezzék (konkrét kérdésekre válaszolnak).
4. A teszt eredményeit a csoport újjászervezésére fel kell használni.
5. A választásokat úgy kell végrehajtani, hogy a csoport többi tagja azokat ne ismerje:
6. A kérdéseket úgy kell feltenni, hogy azokat minden résztvevő megértse.
A szociogram a választásaok eloszlása alapján készül. A szociogram ábráján minden csoporttagot feltüntetünk (jelekkel), és általában a kölcsönös választások alapján kötjük össze a személyeket. Az ábrán megjelenő tipikus pozíciók lehetnek pl. a sztár (aki sok kölcsönös választással rendelkezik), az izolált (sok formája lehet, pl.: akit senki nem választ:teljes elszigeteltség, ) a kapcsolatokra nyitott személy, stb.
A rajzon általában megjelennek tipikus szerkezeti alakzatok: pl. a mikrocsoport, (a csoportközösségen belüli viszonylag önálló egység), a klikk( három-négy személy, akik csak egymás között választanak), a pár, (akik csak egymást választják), stb.
A szociogram által mutatott csoportszerkezetből csoportdinamikai hatások is kiolvashatók. A kölcsönösség hátterében valószínűleg megvannak az együttes élmények. Minél sűrűbb egy alakzat, annál több benne a kölcsönösség, tagjai annál több együttes élményre támaszkodhatnak - vagyis annál inkább lehetnek szokás- és hagyományképzők.
Magyarországon Moreno gondolatmenetét továbbfejlesztve Mérei Ferenc kidolgozta a többszempontú szociometriát, amely főképp az ún. funkcionális szemponttal gazdagítja Moreno munkáját. A rokonszenvi választások mellett a funkció szerintiek is megjelennek (pl. kit választanál a kirándulás szervezőjének, pénztárosnak, stb.). A feldolgozás jelentős többletinformációt szolágáltat a közösségről.
Szociometrikus technikák a pszichodrámában
A pszichodráma csoportokban nem a papír-ceruza módszert használjuk, hanem az ún. „élő szociometriát”, amelyben a csoporttagok egy térben szabadon mozoghatnak és a megfelelő instrukciók alapján megkeresik a helyüket a csoport szociális mezőjében.
Jelentése lehet a közelségnek, kézfogásnak, érintésnek, tekintetnek, stb…A lassan megszülető alakzat a csoport „szociogramja” lesz.
Variációk:
Egy nagy szőnyegre mindenki egy saját maga számára kiválasztott szimbolikus tárgyat tesz ki. Mindenki a saját tárgyát mozgathatja, egészen addig, amíg a szociometrikus kép,mindenki számára többé-kevésbé elfogadható módon, kialakul.
Tágabb értelemben szociometrikus módszernek hívjuk mindazon technikákat, amelyben a csoport feladata, hogy személyeket, dolgokat, feladatot válasszon. Ilyenek a különböző csoportképzések, csoportosulások (ki kit ismer, kinek van már pszichodráma tapasztalata; vagy pl.: foglalkozás szerint, nevek abc sorrendje szerint, földrajzi lakóhely szerint vagy aszerint, hogy hányadik gyermek…). A protagonista támogatása a játékra szintén ide tartozhat, valamint annak eldöntése is, mi legyen a következő történés a csoportban.
Az egyén szempontú szociometria speciális technika, amelyet pl. akkor alkalmazunk, ha a csoport egyik tagja feltételezhetően rosszul ítéli meg helyét a csoportban. Itt az adott csoporttag a saját szemszögéből állítja be a csoportot. Szerepcserékben ad magyarázatot a beállításra. Fontos korrekciós lehetőség, ha a csoportot ezután arra kérjük, hogy a saját érzései alapján álljon be „igazi” helyére.
(Összeállította: Pintér Barbara)
Forrás: http://www.morenocentrum.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=80&Itemid=74
Szociometria
2009.05.30
A szociometriai módszer fogalma és alkalmazásmódja
- Az egyén társas kapcsolatrendszerét, és ezen keresztül a közösség vagy csoport egyes sajátosságainak alakulását vizsgáló eljárás.
- Érzelmi jellegű, személyes kapcsolatok feltárására hivatott. A két kapcsolatrendszer kölcsönösen befolyásolja egymást: a formális (szerepszerű) kapcsolatok hatnak a személyes kapcsolatokra és vissza.
- Adatforrások a szociometriai adatok megszerzéséhez:
- A tanulók magatartása, tevékenysége: lehetővé tesszük a tanulók számára, hogy rokonszenvüket tettekben is kinyilváníthassák (csoportos feladatok, kirándulás stb.).
- Reális szituációt tartalmazó kérdések
- A választás kritériuma: az a szituáció vagy tevékenység, amely a választás indokát szolgáltatja.
Adatfelvétel alkalmával arra célszerű törekedni, hogy lehetőleg általános (erős) és természetes kritériumokat alkalmazzunk, amelyek viszonylag hosszú ideig tartó együttlét lehetőségét kínálják fel.
Negatív kritériumok (nem választás): kellő körültekintést igényel→ megromolhatnak a személyes kapcsolatok a csoporton belül. - Válaszok titkosságát biztosítani kell, teljes névvel kell megadni.
- A háromkritériumos választás a legelterjedtebb.
- A kapcsolatok megismerésének alapja: ha valaki preferál valakit, akkor törekszik a vele való együttlétre, és ezen törekvését magatartásában vagy nyilatkozataiban ki is nyilvánítja.
- Többszempontú kérdőívek tartalmazzák:
- Rokonszenvet feltételező kérdések
- Közösségi funkcióra vonatkozó kérdések
- Egyéni tulajdonságokra, képességekre, készségekre, adottságokra vonatkozó kérdések
- A közösségi pozícióra, népszerűségre, érvényesülésre vonatkozó kérdések
- Szociometriai mátrix: a szociometriai adatok összesítésére szolgáló táblázat.
Attól függően, hogy milyen adatokat tartalmaz, lehet:- Kölcsönösségi táblázat: kölcsönös választások, illetve rokonszenv nyilvánítások gyakoriságát és eloszlását tünteti fel.
- Gyakorisági táblázat: többszempontú adatfelvétel alapján készíthető el, nem csupán rokonszenvi, hanem más kritériumok alapján történő választások alakulását is jelzi.
Az összegyűjtött adatok az egyén szociometriai helyzetének minősítésére, az egyéni vagy osztályszociogram elkészítéséhez és a csoport-kohézió indexeinek kiszámítására használhatók.
Forrás: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmodszertan/szociometria.html
Szociometria
Elméleti háttér
Minden munkahelyi közösség vagy csoport sajátságos struktúrával rendelkezik. Ennek a társas alakzatnak a vizsgálatával meghatározható az egyén helye a közösségen belül, vagyis az, hogy hogyan sikerült beilleszkednie abba a csoportba, amelyben él vagy dolgozik.
Jakob Lévy Moreno (romániai születésű amerikai pszichiáter) nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amely szociometria néven vált ismertté és amely az informális (nem hivatalos, hanem személyes rokonszenv és kapcsoltatok alapján létrejött) csoportstruktúra feltárását szolgálja. Moreno alaptétele az volt, hogy a spontán társulások hálózata (a munkaközösségben kialakuló kapcsolatok) a státuszokból álló intézményes rendszerek (szervezetek, vállaltok, cégek, stb.) lappangó háttere. Véleménye szerint ugyanis az emberi kapcsolódások elsősorban érzelmiek, rokonszenviek. Célja az volt, hogy megpróbálja ezt a rejtett hálózatot a rokonszenvi választások módszerével feltárja. Az általa kidolgozott szociometriai módszer, mint vizsgálóeljárás olyan kérdéseket tartalmaz, hogy fontos élethelyzetekben az adott egyén kit választana társául. Moreno gondolatrendszere szerint ezek a választások ugyanis megfelelnek az érzelmi vezérlésű spontán kapcsolódásoknak, így az intézményi keretben kialakult lappangó kapcsolati hálózatrendszerről kaphatunk képet. Ezzel a módszerrel így kirajzolódnak a rokonszenvi kapcsolatok, az, hogy az adott munkaközösségben ki kit kedvel, kivel van közelebbi, bizalmasabb kapcsolatban, stb. A válaszok alapján a megkérdezett egyének közötti csoportos kapcsolatok is megmutatkoznak, valamint az egyes személyek helyzete és szorosabb kapcsolatai az adott közösségben. Ez grafikusan is megjeleníthető, felrajzolható.
Mérei Ferenc továbbdolgozta ezt a módszert, ezt nevezzük többszempontú szociometriának, mely segítségével nemcsak az egyén helyét kapjuk meg a társas mezőben, a csoportban, hanem képet kaphatunk magáról a közösségről is, valamint az egyének csoporton belül betöltött különböző funkcióiról. Az eredmények alapján következtetni tudunk arra, hogy a közösség összetétele kedvez-e a kitűzött feladat megoldásának, hogy képes-e a csoport együttes erőfeszítést igénylő teljesítményre. Továbbá választ kaphatunk még olyan kérdésekre is, mint például olyan-e a közösség, hogy a tagok örömmel tartoznak bele, és ragaszkodnak hozzá, vannak-e elszigetelt, magányos egyének, akiknek nincsenek igazán kapcsolataik a közösségben, stb.
A többszempontú szociometriai felmérés révén nemcsak a rokonszenvi választásokat, hanem funkció-jellegű választásokat is vizsgálhatunk. Ez utóbbihoz olyan kérdések tartoznak, melyek a közösségi rátermettséget, egyéni tulajdonságokat és készségeket, valamint szakmai hozzáértést vizsgálják. A kérdéseket valóságos helyzethez kötve vagy általánosságban szokás megfogalmazni. A kérdőív kitöltése során az adott csoport, közösség tagjai tulajdonképpen szavaznak arról, hogy az adott tulajdonság, képesség tekintetében kit tartanak a legjobbnak.
Forrás: http://www.testman.hu/leirasok/Szociometria.htm
Az Iskolai Szociometria Szoftver
az iskolákban ismert és használt több szempontú szociometria felmérés feldolgozásához nyújt segítséget. A programcsomag által tartalmazott kinyomtatható felmérőlapokat osztállyal vagy szakkörrel kitöltetve (maximum 18 kérdés), a szoftver segítségével az adatokat feldolgozva többek között a következő eredményeket kaphatjuk:
- Vizuálisan ábrázolva (gráfok segítségével lásd láthatóvá válik az osztály tagjainak kapcsolatrendszere;
- Megmutatja ki vagy kik állnak az osztály középpontjában és kik a periférián;
- Mennyire homogén az osztály szerkezete;
- Milyen jövőbeni problémákra következtethetünk az esetleges klikkesedésből;
- Milyen mértékű a csoportkohézió;
- Sorba rendezhetjük a tanulókat aktivitásuk, szakmai hozzáértésük vagy tehetségük, intellektusuk, megbízhatóságuk, igazságosságuk, népszerűségük stb. szerint.
A feldolgozás eddig egy pedagógus vagy pszichológus teljes munkanapját kitöltötte, hiszen manuálisan kellett táblázatokat készíteni, különféle számításokat végezni, rajzolni stb. A szoftver a feldolgozás idejét maximum 1 órára csökkenti, a kapott adatok pedig természetesen eltárolhatók, nyomtathatók.
A programcsomag tartalmaz a szoftveren kívül:
- nyomtatható és átszerkeszthető felmérőlapokat;
- egy Példa fájlt a szoftver kipróbálásához, használatának begyakorlásához;
- részletes leírást mellékelünk a módszerről és használati útmutatót a szoftverhez.
A leírásában kitérünk a szociometria kialakulásának történetére, a különféle mutatókra és táblázatokra, a felmérőlapok átalakításának módjára és szempontokat adunk az értelmezéshez.
Az Iskolai Szociometria Szoftver Microsoft Windows 95/98/NT/2000/XP operációs rendszereken fut.
Mellékeljük a módszer leírását és a szoftver működését bemutató dokumentációt. Megrendelés esetén, e-mailben tájékoztatjuk a program letöltési módjáról, és a számlát elektronikusan, vagy postán küldjük.
Forrás: http://www.kariszoft.hu/
Szociometria
Javaslatok a szociometria felvételéhez és értékeléséhez Készítette: Katona Nóra - Szitó Imre A szociometria a társas kapcsolatok alakulását vizsgáló módszer. A több szempontra kiterjedő vizsgálatból azt a részterületet emeljük ki, melyet eredetileg Moreno is fontosnak tartott. Az alábbiakban a rokonszenvi választások vizsgálatáról és elemzéséről lesz szó. Három kérdést alkalmazunk a rokonszenvi választások vizsgálatához. Minden kérdésre 3 vagy több osztálytársuk nevével válaszolnak a diákok. Ezeknek a válaszoknak a feldolgozása kezdődik a kölcsönösségi táblázatban. A sztenderdek 100-nál több általános és középiskolai osztály vizsgálatán alapulnak. v= a kapott szavazatok száma , s= a kölcsönös kapcsolatban álló személyek száma Feldolgozás: 1. Elkészítjük a kölcsönösségi táblázatot. |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Irodalom: Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata, Közgazd. és Jogi, Bp. Hunyady györgy, Coleman, J.S.: A serdülők szubkultúrája és az iskolai teljesítmény, in: Pataki F. szerk. Pedagógiai szociálpszichológia, 588-600.o. Horváth-Szabó Katalin: 1998. Lélekvilág, PPKE , Piliscsaba (az énképpel kapcs. tanulmányok)
A szociometria vizsgálattal együtt szükséges elvégezni egy iskolai énkép vizsgálatot. Ennek eredményét a szociogramra vetítve szükséges értelmezni. A cél: megtudni, hogy az alakzatok középpontjában lévő személyek- egyenlő erősségű kapcsolatok esetén mindegyik személy - milyen énképpel (értékrenddel) rendelkeznek, ezáltal milyen módon formálnak véleményt az osztályban. További instrukciók a szemináriumon hallhatók. Szociogram 8.oszt. |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A csoport funkcionálására vonatkozó mutatók leírása és értelmezése a) Elvárások, a kapcsolatok ideális szintje A kapcsolatokra vonatkozó elvárást az összes leadott szavazatszám és a vizsgálat intrukciójában feltüntetett optimális szavazatok összegének hányadosa adja. Az ideális szint: ID, - az összes leadott szavazat: Vi, - az optimális szavazatmennyiség: Vo= 9*N, ahol N a vizsgálatban résztvevők száma . ID= (Vi /Vo) *100 átlag: 111% intervallum:96 - 122 A 100%-nál magasabb érték azért fordulhat elő, mert a diákok 3-nál több nevet írnak be. Az instrukciót megengedően kell elmondani, - valóban be lehet írni több nevet is, de kevesebbet is, mint az ajánlott három név. Ha átlag feletti a mutató értéke, akkor nagyon erős a kapcsolatok létesítésének szándéka. További jelentése, bizalmat tanúsítanak a csoporttagok egymás iránt, a vizsgálatvezető iránt (nem zavarja a csoportot a vizsgálat) vagy a csoport vezetője (az osztályfőnök) iránt. Nem tartanak attól, hogy a vizsgálat eredményének káros következménye lesz. Bíznak abban, hogy a csoport vezetője is megfelelően bánik a kapott eredményekkel úgy, hogy ez a csoport javát szolgálja. Néha jó benyomás keltés miatt magas az érték. Az alacsony érték, a már több éve fennálló csoportnál csalódottságot fejez ki. Általában pedig bizalmatlanságot egymás, a vizsgálatvezető vagy a csoport vezetője iránt. A csoportra a kényszerű együttlét megélése jellemző, melyen belül a tagoknak védekező stratégiákat kell kialakítaniuk, hogy a mindennapi találkozások elkerüljék az érzelmi résüléseket. Az alacsony elvárások gátolják a csoport fejlődését is. b) A viszonzott kapcsolatok, az észlelés reális szintje A kölcsönös választások számának (K) és a leadott összes szavazatnak a hányadosa, szorozva százzal. A K értékét úgy kapjuk meg, hogy megszámoljuk az ábrázolt szociogramon, hány viszonzott választást találunk. Ezt megszorozzuk 2-vel. A reális szint : RE = (K/Vi) *100 átlag: 59 % intervallum:52 - 66% Ez a mutató a kapcsolatok észlelésének pontosságát fejezi ki. A magas ID és alacsony RE együttjárása az intenzív barátkozást igénylő, de a tényleges szándékokat , összeilléseket rosszul felmérő csoportról tanuskodik. Ilyen eredmény gyakran az induló csoportokban születik, ahol a tagok bizalommal vannak egymás iránt, de még nem ismerik egymás tényleges szándékait. Az alacsony ID és magas RE az olyan csoportokban jelenik meg, ahol egymás erőteljes bírálata az osztályklímát meghatározó tényező. A tagok gyakran kisebb zárt csoportokba tömörülnek, hogy támogassák egymást a többiek kritikájával szemben. A kisebb csoportokhoz tartozás a tényleges kapcsolatok pontosabb bejóslását teszi lehetővé. Ha az ID és RE egyaránt magas, akkor nagyon megbízhatóak, kiszámíthatóak a kapcsolatok. Néha arra utalhat, hogy a vizsgálat hírére előzetes megbeszélés folyik arról, ki kit választ. Ha az ID és az RE egyaránt alacsony, akkor erős gyanakvás van a tagok között. a csoport nem nyújt védelmet a tagjai számára. Kiszámíthatatlanul alakulnak a kapcsolatok. c) Kölcsönösségi indexek Azt mutatják meg, hogy a tagok hány %-ának van legalább 1 kölcsönös kapcsolata a megadott kritérium alapján. KL1 a legkedvezőbb feltétellel számítja a kölcsönös kapcsolatot.Ha Kö1: azoknak a tagoknak a száma, akiknek legalább egy kölcsönös kapcsolatuk van akkor KL1= (KÖ1/N)*100 átlag: 92% intervallum:86 - 98% Más meközelítésben ez azt jelenti, hogy általában a csoporttagok 7%-a magányos. Egy 30 fős csoportban, ha 2 fő magányos, az átlagosnak számít a csoport funkcionálása szempontjából, - semmiképpen nem az egyének szempontjából. Ha magas a KL1 index értéke, akkor a csoportban vagy nagy tolerancia van az eltérő viselkedéssel rendelkező tagok iránt is vagy pedig jó benyomás keltésről van szó. Ez utóbbi esetben a csoport idealizált képet nyújt önmagáról, Szeretne megfelelni az "udvariassággal viseljük el egymást" hallgatólagos elvárásának. A magas értéket a szerepelmélet és a benyomáskeltési elmélet keretében értelmezhetjük. Az alacsony érték esetenként durva közönyt fejez ki azokkal a tagokkal szemben, akik a csoportban magányosak. A csoport belső köréhez tartozók közül szeretnék, ha a peremen lévőkből néhányan el is hagynák a csoportot. Ennek mérlegeléséhez a magányosság különféle változtait meg kell különböztetnünk. Nem ténylegesen magányos az a személy, akinek technikai okokból nincsen kölcsönös kapcsolata, pl. azért mert bár jelen volt, nem töltötte ki a lapot, - visszautasította a kitöltést. Enyhe mértékben mellőzött az a személy, aki választ másokat, őt is választják, de ezek nincsenek összhangban egymással. A legerőteljesebben mellőzött az a személy, aki választ másokat, de őt senki sem választja. Ha az így jellemzett magányosok miatt alacsony a kölcsönösségi index, akkor rideg, elutasító légkör uralkodik velük szemben. A KL3 mutató értékét úgy kapjuk meg, hogy megszámoljuk hány olyan személy van, akinek legalább egy 3-szorosan viszonzott kapcsolata van. Ez utóbbi betűjele: KÖ3. KL3=(KÖ3/N)*100 átlag: 62% intervallum:48 - 76% Átlagosan a csoportokon belül a tagok kétharmadának van háromszorosan viszonzott kapcsolata. Magas értéke az intim, elmélyült barátságokra utal, ez képezi a csoportkapcsolatok "mélystruktúráját". A csoporttagok, mint barátok is fontosak egymásnak, bizalmas dolgaikat megbeszélik egymással. Alacsony értéke azt sugallja, hogy a csoportos együttlét formális kötelesség. Ilyen állapot lehet egy új csoport kezdetén, ahol még nem volt idő a kapcsolatok mélyítésére, de a több éven át funkcionáló csoportokban a tagoknak az egymástól való távolodása is kifejeződhet így. Gimnáziumban akkor jelenik meg, ha az osztályon belül megélt és megszakadt partnerkapcsolatok szétzilálták a barátságokat, s inkább az osztályon kívüli baráti csoportok vagy partnerkapcsolatok formája vált uralkodóvá. d) Sűrűségi index Azt mutatja meg, hogy egy tagnak átlagosan hány másik személlyel van kapcsolata. A sűrűségi mutató - SR SR= S/N átlag: 3,00 intervallum:2,7 - 3,37 Az S értékét úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a személyenkénti kapcsolatok számát. Az átlagosnál magasabb érték azt fejezi ki, hogy a csoporton belül fontos a sok barát (4-7) fenntartása, alacsony értéke arra utal, hogy zömében néhány fős barátságokból szerveződik egésszé a csoport. A magas érték a csoport stabilitását biztosítja. Ha fluktuáció van , mert új tag érkezik, régi távozik pl. külföldi tanulmányok miatt, akkor nem inognak meg alapvetően a kapcsolatok, hiszen többféle kötelék erősítette egymást. Ha egy kapcsolat egyszeres viszonzásra épül, ott inkább a napi hírek, pletykák továbbítása zajlik, míg a háromszoros viszonzást tartalmazó barátságokban a személyes problémák feltárása és meghallgatása történik. A magas sűrűségi értékkel rendelkező csoportokban gyakran nem a tanulásért, hanem a barátkozásért önmagáért járnak a diákok iskolába. Fontosabb számukra a tanítási órák közti szünet valamint az órák alatti beszélgetés, a titkos üzenetek küldése. Ez a rejtett valóság sokat jelent számukra. A sűrűség alacsony értéke az instabilitást, a könnyebb felbomlás lehetőségét hordozza magában. A vélemények továbbadása lassan történik és torzulhat is a továbbítás során. e) Tömbmutató A tömbmutató maximum (TM) azoknak a tagoknak a számarányát fejezi ki %-ban, akik a legnagyobb alcsoporthoz tartoznak. Alcsoportnak tekintjük azt az összetartozó egységet, amelyben a tagoknak legalább egy kapcsolatuk van egymással. Ha n azoknak a tagoknak a száma, akik a legnagyobb alcsoporthoz tartoznak, akkor TM= (n/N)*100 átlag: 62% intervallum:43 - 81% Magas érték esetén egyetlen nagyobb alcsoport irányítja, befolyásolja a csoport életét. Ajánlatos megvisgálni, kik a központi alakjai, mert a csoport egészére hatást gyakorolnak. Alacsony érték esetén kettő vagy több kisebb alcsoport rivalizál egymással.. A csoport nehezen irányítható, mert a tagok az ellentétes kezdeményezésekkel, a nézetek ütköztetésével vannak elfoglalva . Mindig ajánlatos mérlegelni, hogy átmeneti jellegű-e az alcsoportok képződése, pl. nincs múltja a csoportnak vagy ennek ellenkezőjéről van szó. f) Fiúk-lányok kapcsolatának aránya Az FL mutató a fiú-lány kapcsolatban résztvevők %-os arányát fejezi ki. FL= ((F+ L)/N) *100 átlag: 20% intervallum:3 - 37% A magas érték azt fejezi ki, hogy a csoport életének fontos része a nemek közti kapcsolatok vállalása. Az alacsony érték lehet életkori sajátosság, lehet a csoport kezdeti állapotának jellemzője, - hosszabb távon viszont a partnerkapcsolatokra vonatkozó csalódottságot fejezi ki a csoporton belül. A fentiekben szereplő 8. osztály mutatói: ID=(116/153 )*100 = 76% RE=((25*2)/116)*100 = 43% KL1= (16/17)*100= 94% KL3= (8/17)*100 = 47% SR= S/N =1,76 TM= (n/N)*100 = (9/17)*100=53% FL= (2/17)*100 = 12% A központi személyek megállapítása a v és s oszlop alapján történik rangsorolással. Az első 7-10 személy rangsora alapján kiválasztjuk az első 5 személyt, akiket egyenként jellemzünk az IKON kérdőív segítségével, grafikonon ábrázolva az eredményeket. A SZOCIOMETRIAI MUTATÓK ÉS AZ Ikon –Énkép KÉRDŐÍV EREDMÉNYEI ALAPJÁN SZÖVEGES ÉRTELMEZÉST ÍRUNK. AZ ÉRTELMEZÉS A DOLGOZAT LÉNYEGES RÉSZE!!!
Név:………………………………….. osztály:………
A kérdések segítségével azt szeretném megtudni, hogyan alakulnak ebben az osztályban a baráti kapcsolatok. Kérlek, hogy az alábbi kérdések mindegyikére legalább 3-3 osztálytársad teljes nevével válaszolj! Lehet több vagy kevesebb nevet is beírni. A kérdőív feldolgozása után a végeredmény az osztály előtt nem lesz kihirdetve, de egyénileg vagy szűkebb baráti csoportban a saját eredményedet megismerheted.
1. Ha volna egy problémád, kinek a tanácsára hallgatnál szívesen az osztálytársaid közül?
1.………………………….. 2……………………………… 3…………………………..
2. Ha egy kisebb csoport hétvégén kirándulni menne, kikkel mennél legszívesebben kirándulni az osztálytársaid közül?
1.………………………….. 2……………………………… 3…………………………..
3. Ha befejezed az iskolát, kikkel találkoznál szívesen az osztálytársaid közül?
1.………………………….. 2……………………………… 3…………………………..
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: http://katona-nora.uw.hu/kerdoiv/szoc.html
2009-12-11
A szociometria
Hazánkban – és persze világszerte is – sok lelkes pedagógus szeretné munkáját megkönnyíteni és jobbá tenni azáltal, hogy különféle pszichológiai, szociológiai felméréseket végez a gyerekekkel. A szülők erről sokszor nem is értesülnek, hiszen ezek a vizsgálatok általában az osztályfőnöki óra keretében zajlanak le – és a családi asztalnál a legritkábban hangzik el az a kérdés, hogy „mit csináltatok ma osztályfőin?” Értelemszerűen a matekdoga vagy a töri felelés eredménye jobban izgatja a szülőket…
Pedig ezek a vizsgálatok igen sok mindent elárulhatnak a pedagógusoknak és a szülőknek is. Ha gyermekünknek nem igazán fényesek az eredményi matematikából, attól válhat még belőle kiváló fodrász, tanár vagy akár költő is, és persze igen boldog, kiegyensúlyozott lelkű felnőttként élheti le életét. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a számára az egyik legfontosabb közösségébe – az iskolába –, hogyan sikerült beilleszkednie, milyen hatások érik kortársai részéről. Éppen ezért egy jól elkészített felmérés sokat segíthet nem csak a tanárnak, hanem a szülőnek is! Ha egy szülői értekezleten az osztályfőnök a szociometria, szociogram szavakat emlegeti, nem árt kinyitni a fülünket, és odafigyelni az elhangzottakra.
A szociometria egy igen könnyen elvégezhető, kérdőíves kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer, amely feltárja, hogy egy adott közösség milyen csoportokra oszlik, mennyire szoros a kapcsolat az egyének és a különböző csoportok között, kik a vezetőszemélyiségek és kik azok, akik kiszorultak a kisebb csoportokból.
Minthogy ez egy szociálpszichológiai módszer, a legoptimálisabb, ha az iskola pszichológusa végzi el a felmérést és a kiértékelést. Ugyanis a kérdések összeírásában, a kiértékelésben és a tanúságok levonásában nagyot hibázhat a hozzá nem értő ember. Sok iskolában azonban nincs pszichológus, így a lelkes tanárnak magának kell kezébe venni a dolgok irányítását.
A tanulóknak egy kérdőívet kell kitölteniük, amelyben igen egyszerű kérdések szerepelnek, például hogy „kivel aludnál szívesen egy sátorban, ha kirándulni megyünk”, vagy „kinek mesélnéd el élményeidet”, stb. Egy jó kérdőív legalább 15, de maximum 40 kérdést tesz fel, igazodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz, és kizárólag pozitív jellegű kérdésekkel dolgozik (vagyis nem szerepel olyan kérdés, hogy „kit nem szeretsz”, „kiben bízol legkevésbé”, stb.). A kérdések több típusú viszonyra is rákérdeznek, például vannak, amelyek a bizalmat, a rokonszenvet, a népszerűséget mérik, vagy éppen azt vizsgálják, hogy egy adott pozícióba melyik gyereket tartanák a legjobb választásnak („ki szervezze meg az állatkerti látogatást?”).
A kérdőív alapján készül el a szociogram, vagyis egy ábra, amelyen a gyerekek számokkal vannak jelölve, és a bekarikázott számokat kötik össze a vonalak. Ezeket a vonalakat akkor rajzoljuk be, ha kölcsönösek, vagyis ha mindkét fél bejelölte a másikat! Amennyiben több kérdésre is kölcsönösen egymást választották a személyek, akkor dupla, tripla vonalakat rajzolunk.
Forrás: http://anyuci.hu/cik
