Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

április 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Dráma 40/02.rész – színházi dráma

2012.07.26. 11:06 12nyil

 

 

Dráma 2012. június 26.

A dráma a líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike.

Az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése. A dráma az általa kínált művészi hatást úgy kívánja elérni, hogy konkrét, egyedi figurák cselekvéseit jelen idejű formában mutatja be, így mutatva fel azok általános érvényű jelentéstartalmait.

A kifejezést, a műnem sokszínűsége és az irodalmon túlmutató jelentősége miatt elsősorban gyűjtőfogalomként érdemes használni. A dráma elméletével, a színműírás és a színművészet elméleti kérdéseivel foglalkozó irodalomtudományi terület a dramaturgia.

A tágan értelmezett színház világán túl a dráma megjelenik az oktatás és a terápiás tevékenység keretei között is (drámapedagógia, drámaterápia).

A dráma szó az ógörög dran (cselekedni) szóból ered. A szót a köznapi használatban mindenféle feszültséggel teli, nagy indulatokat mozgató eseményre is használjuk (családi dráma, drámai pillanatok stb.).

 

Forma és műfajok

A drámai művek lehetnek prózában írt vagy verses drámák.

A dráma műfajai a tragédia, a komédia és a középfajú dráma, azaz más néven színmű.

Sajátos műfaj a verses formájú drámai költemény, amelyben a dráma és a líra műnemi sajátosságai keverednek.

 

Drámaiság

A helyzeteket jellemzi, hogy drámai feszültség jelenik meg bennük. Mindazok a helyzetek rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal, amelyekben a szereplőknek valamilyen cselekvési döntést kell hozniuk, és ez a döntés életükre (vagy a közösségük életére) jelentős hatással van.

A dráma középpontjában - az epikával szemben - nem a döntési helyzet megoldása vagy maga a döntés eredményeképpen megtett lépések állnak: a dráma valamely probléma felmerülésétől a megoldásra vonatkozó döntés meghozataláig vagy a cselekvésig eltelő időt vizsgálja. A dráma feszültségét éppen az adja, hogy a szereplőknek dönteniük kell, a cselekvés azonban akadályba ütközik, vagy csak nehézségek árán valósítható meg. Amikor a döntések eredményeképpen megszületik a cselekvés, a drámaiság szertefoszlik. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy minden dráma egyetlen döntési helyzetet tartalmazhat csupán: a dráma szerkezetét a legtöbb esetben a döntések és következményeik láncolata adja.

A dráma valamilyen jól megfogalmazható társas cselekményt vesz alapul (a múltban megtörtént esemény, több szereplő). A dráma szerkezetét a lezártság jellemzi.

 

Dramaturgia

A dramaturgia általánosságban a dráma tanulmányozásának tudománya, drámaelmélet.

A fogalom ugyanakkor nem csak irodalomtudományi jelentőséggel bír: a dramaturgia a színháztudomány egyik ága is, mely a színjátékformák és színházi előadások rendszerezésével, sajátosságainak feltérképezésével foglalkozik. A dramaturgia ugyanakkor gyakorlati tevékenységet is jelöl: különböző, általában az epika körébe tartozó szövegek színpadra (illetve filmre, televízióra) alkalmazását, illetve drámai szövegek egy adott előadás céljainak megfelelő átdolgozását is értjük alatta.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%A1ma

 

 

 

 

 

Bertolt Brecht

Színházelméleti munkássága

Brecht nagy hatású színházelméleti munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Az epikus színház törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának, a szereplőkkel való azonosulásának helyébe a racionális önvizsgálatot, a színpadi történésekre való kritikus reagálást állítsa.

E célok érdekében Brecht elidegenítő effektusoknak (Verfremdungseffekt) nevezett dramaturgiai és színpadi eszközöket alkalmaz, melyek ráébresztik a nézőt, hogy amit lát, az csupán a valóság reprezentációja (magyarul: megjelenítése), nem maga a valóság. Ilyen eszközök a közönség közvetlen megszólítása, a dalbetétek ('song'-ok) alkalmazása, a helyszín és a jelenetek tartalmának jelzésére szolgáló feliratok stb.

A színház drámai formája

A színház epikus formája

a színpad megtestesít egy folyamatot

a színpad elmond egy folyamatot

a nézőt bevonja egy aktusba, és feléli aktivitását

a nézőt szemlélőjévé teszi, de felébreszti aktivitását

érzelmekre indítja, élményeket közvetít neki

döntéseket kényszerít ki belőle, ismereteket közvetít neki

belehelyezi egy cselekménybe, szuggesztióval dolgozik, az érzések maradnak

szembehelyezi a cselekménnyel, érvekkel dolgozik, az érzések megismeréssé válnak

az embert ismertnek és változatlannak tételezi fel

a változó és változtató ember a vizsgálat tárgya

a jelenetek egyenes vonalban haladnak, egymásért vannak, a figyelem tárgya a dolgok kimenetele

a jelenetek egymásutánja nem lineáris, a jelenetek önmagukért vannak, a figyelem tárgya a dolgok menete

a színház tárgya a világ, ahogy van, és az ember, ahogy cselekednie kellene

a színház tárgya a világ, ahogy alakul, és az ember, ahogy cselekednie kell

középpontjában az ember ösztönei állnak; a tudat határozza meg a létet

középpontjában az ember indítékai állnak; a társadalmi lét határozza meg a tudatot

(Brecht: Színházi tanulmányok, 1936)

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bertolt_Brecht

 

{Megjegyzés: a legtöbb színházlátogató, amely színházba jár, az nem más, mint a dráma típusú színház/előadás}

 

 

 

 

 

Az epikus színház – Bertolt Brecht: Kurázsi mama


Brecht

A drámairodalom és a színjátszás egyik legnagyobb hatású megújítója Bertolt Brecht. Igazi színházi ember volt: már előadásban gondolkodva írta meg műveit, és saját színháza volt Kelet-Berlinben.

Epikus dráma, epikus színház

Brecht drámafelfogásának központi fogalma az epikus dráma, epikus színház. Az epikus dráma azoknak az átmeneti műfajú drámáknak a megnevezése, amelyekben az epikai elemek jelentős szerepet kapnak. Az epikus színház határozottan megkülönbözteti a drámai és az epikus színházat: az egyik érzelmekre indít, a másik döntéseket kényszerít ki; az első élményeket közvetít, a második ismereteket. A cselekedetek a drámai színházban úgy mutatkoznak meg, amit az embernek tennie kellene, míg az epikus színházban: amit tennie kell.

Brecht szerint meg kell akadályozni, hogy a néző azonosuljon a dráma hőseivel – ennek érdekében alkalmazni kell ún. elidegenítési effektusokat. Ilyen eszközök: az egyes jelenetek önálló minidrámák, a dráma nem zárt egység, a cselekményt tagoló songok (dalok) “kijózanítják” a nézőt, a narrátor szerepeltetése, kivetített feliratok, fejezetcímek. A színészektől nem átélésen, hanem kritikai magatartáson alapuló játékmódot követel meg a darab – az előadás játék voltát kell hangsúlyozniuk, azt, hogy ez bármikor bárkivel megtörténhet.

Brecht Koldusopera című darabja ennek az elidegenítési módszernek kiváló példája, ezen belül talán itt érzékelhető leginkább a songok szerepe. Brecht legnagyobb művei a már feloldott elidegenítési elmélettel, a dialektikus színház jegyében születtek meg (Kurázsi mama és gyermekei, Galilei élete, A kaukázusi krétakör).

A dialektikus színház

A dialektikus színház a szórakozás és a tanulás között kölcsönhatást tételez fel, s nem a tanítást, hanem a művészi meggyőződést tekinti elsődlegesnek. A drámában már nem az elidegenedés a meghatározó, hanem az emberi gondolkodás dialektikájának megjelenítése. Ez a dialektikus jelleg hatja át a Galilei élete drámai világát is: az atomfizika friss felfedezései inspirálták a témát, a tudós felelősségének kérdését, a tudomány és a hatalom, a tudomány és az etika viszonyának vizsgálatát.

Kurázsi mama és gyermekei

A dráma a harmincéves háború korába vezet el bennünket, abból mutat be jeleneteket a kisember szemszögéből nézve. A háború témája 1939-ben közvetlenül is időszerű volt, nemcsak az elvont példázat szintjén. Kurázsi mama célkitűzésének két eleme – a család tagjai és a kocsi az áruval – nyilvánvalóan együvé tartozik, mégis rendre szembekerül egymással. Az üzleti élet és a család érdekei tragikus konfliktusokat okoznak. Az asszony úgy veszíti el gyermekeit, hogy az éppen elintézendő üzleti dolgok miatt nem ér rá kellően odafigyelni, jelen lenni. Egy pillanatra sem keletkezik azonban olyan látszat, hogy Kurázsi mama rideg, szívtelen teremtés: nem tőle, hanem a háború világától idegenedik el az olvasó és a néző, aki valóban azt érezheti, hogy ő is kerülhet ilyen helyzetbe.

Az üzlet a család létalapja, de Brecht szerint (és egy jegyzetében egyértelművé teszi: nem a felmentő hangsúlyú előadásokkal ért egyet) nem szükségszerű, hogy valaki ebből éljen, a háborúnak váljon haszonélvezőjévé. A drámában a háború világállapotként mutatkozik meg. A 12 jelenet nem ezt a háborút, hanem a háborút ábrázolják. Az ellenpontozó szerkesztés szép példája a három gyermekben fedezhető fel: az egyik azonosul a háborúval, a másik becsületes áldozattá válik, a harmadik hős lesz.

Forrás: http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/az-epikus-szinhaz-bertolt-brecht-kurazsi-mama/

 

 

 

 

Színházi nevelés

2012. június 15.

A színházi nevelés a drámapedagógiai tevékenység azon ága, melyben más dramatikus tevékenységformáktól eltérően nagyobb teret kap a színházi formanyelv alkalmazása. Magyar nyelven is alkalmazott angol rövidítése az angol Theatre in Education elnevezés után: TIE.

(A színházi nevelésnek - TIE - ebben a szócikkben ismertetett irányzata semmilyen rokonságban nem áll a magyarországi közművelődési-pedagógiai gyakorlatban régóta ismert rendhagyó irodalmi órákkal, melyeknek egyik megvalósulási formája a Versszínház a Suliban programsorozat. A hasonló tevékenységek során előadóművészek alkotói életpályákat, vagy korszakokat, vagy műveket mutatnak be, többnyire tantermi környezetben. Például: Turek Miklós Versszínháza József Attila, Radnóti Miklós, Faludy György, illetve Petőfi Sándor verseivel mutatja be a szerzők korának érzéseit, történelmi folyamatait és a művészek életét.)

A színházi nevelési programok esetében a színház minden esetben eszköz, azaz mindig alárendelt annak a témának, amelynek megértésében változást kívánnak elérni a társulatok. A színház eszköz-funkciója ugyanakkor nem jelenti a művészi minőség iránti igény feladását.

Az első TIE-társulat 1965-ben kezdte meg működését, Coventry város Belgrade nevű színházán belül. Az ezredforduló környékéről származó információ szerint a világ több mint húsz országában működnek ilyen társulatok. Hazánkban jelenleg két hivatásos, állandó TIE-társulat működik. 1992-ben kezdte meg munkáját az első magyarországi társulat, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ [1], Kaposi László vezetésével. Másodikként a Káva Színházi Nevelési Csoport (később: Káva Kulturális Műhely) jött létre, tagjai a Kerekasztalból váltak ki 1997-ben. Ezek mellett Magyarországon több alkalmi, illetve nem hivatásos módon szerveződő TIE-társulat is működik.

A TIE-társulatok tagjai általában színházi és pedagógiai gyakorlattal egyaránt rendelkező szakemberek, úgynevezett színész-tanárok. A TIE-társulatok nem egyetlen, általuk jól ismert osztálynak vagy iskolai csoportnak, hanem mindig valamely meghatározott korosztálynak készítik foglalkozásaikat; többnyire számukra ismeretlen közösségeknek, csoportoknak tartják azokat, s így csak az általános életkori jellemzők figyelembe vételével készülhetnek fel programjaik kivitelezésére.

A foglalkozások helye az angliai gyakorlatban többnyire az iskola valamelyik (méreteivel és technikai felszereltségével is megfelelő lehetőségeket biztosító) terme, de ha a társulatnak van saját épülete vagy terme, akkor gyakori, hogy az iskolai osztályok mennek be a színházba. Nálunk a közművelődési intézmények adnak színházilag is használható teret a hivatásos társulatoknak, továbbá a magyar iskoláknak elvétve van a színházi neveléshez megfelelő, technikailag is jól felszerelt terme, éppen ezért az "iskola megy a színházi nevelési társulathoz" működési rend terjedt el.

A hazai gyakorlatban a programok általában 3-4 óra időtartamúak. A foglalkozások minden esetben díjtalanok a résztvevő gyerekek, fiatalok számára – ez hozzá tartozik a TIE filozófiájához.

Bővebben:

KAPOSI L. (szerk.): Színház és dráma a tanításban (Theatre in Education – szöveggyűjtemény), Kerekasztal Színházi Nevelési Központ – Magyar Drámapedagógiai Társaság – Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 1995

Drámapedagógiai Magazin több száma

Színházi Nevelési Társulatok Országos Hálózata

Kerekasztal Színházi Nevelési Központ

Káva Kulturális Műhely

A színházi nevelés tágabb kontextusba helyezve részét képezi a színház-pedagógiának. A színház-pedagógia fogalma, illetve maga az elnevezés egyre ismertebb Magyarországon. Minden olyan próbálkozást magába foglal, amely a színháznak, a dramatikus tevékenységnek legalább egyes elemeit alkalmazza iskolai vagy azon kívüli környezetben, gyerekek, fiatalok vagy éppen felnőttek körében avégett, hogy a színházzal a világot, vagy magát a színházat, mint művészeti területet tanítsa.

A színház-pedagógia gyakorlata nagyon sok, formailag különböző tevékenységet foglal magába, mint például a következők is: előadás közben tartott foglalkozás, előadás + előkészítő és/vagy feldolgozó foglalkozás, beavató színház, osztálytermi színházi előadás, komplex csomag, többalkalmas találkozás (nem előadáshoz, hanem színházhoz kötött) kiegészítő programok a színház működésén belül. Az említettek mellett ide sorolhatók az alábbiakban ismertetésre kerülő rendhagyó irodalmi órák is. 

Színház a suliban

Turek Miklós Versszínházi produkciója visszatérő vendége a magyarországi középiskolák irodalom- és történelemóráinak. A Németországot, Kanadát és az Egyesült Államokat is megjárt produkciók több mint százhúsz alkalommal kerültek eddig színpadra. A rendhagyó tanórákra nyitott intézmények általában pályázat, vagy alapítványi támogatás segítségével szervezik meg az előadásokat. A rendezvények közönsége a végzős, illetve az irodalom és a színház irányában nyitott tanulókból, valamint azon osztályokból áll, amelyek a tananyagban épp az előadásban feldolgozott költővel foglalkoznak.

 

Fájl:Turek in Mechatronika 1.JPG    Jelenetkép az Árny az árnyban című iskolai produkcióból]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Színházi_nevelés&oldid=11867515

 

 

 

 

 

Színházművészet

2012. július 19.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

 

Fájl:New York State Theater by David Shankbone.jpg

David H. Koch Theater, Lincoln Center, USA

 

 

A színházművészet az előadóművészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, zenével, tánccal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be – gyakran más művészetek eszközeit is felhasználva.

 

Áttekintés

A színház lényegesen több, mint ami a színpadon látható. Magában foglal egy egész világot a színfalak mögött, a jelmezek és a díszletek készítőitől a kellékeseken át a technikusokig.

A színház világának legismertebb szereplői a drámaírók és a színművészek, de a színház valójában magas szintű csapatmunka. A darabokat általában egy társulat adja elő, amelynek rendszerint tagjai színigazgatók, rendezők, díszlettervezők, jelmeztervezők, maszkmesterek, koreográfusok, díszítők, világosítók, hangosítók, az öltöztetők és dramaturgok is.

 

Filozófia

Rengeteg filozófia, művészeti forma és színházi megközelítés létezik a színdarabok előállítása tekintetében. Némelyikük politikai vagy szellemi irányzathoz kötődik, mások egyszerűen „művészi” alapokon állnak. Egyesek a történetre fókuszálnak, mások a színpadi eseményre, megint mások a színházra, mint társadalmi változások színterére. Arisztotelész szerint hat elem szükséges a színházhoz: cselekmény, szereplő, ötlet, nyelv, dal és látvány.

A 17. századi spanyol szerző Lope de Vega szerint a színházhoz nem kell más, mint "három deszka, két színész és egy közös szenvedély". A színházi filozófia alakulásához az évszázadok során olyan nevezetességek adták szellemi hozzájárulásukat, mint Sztaniszlavszkij, Antonin Artaud, Bertolt Brecht, Orson Welles, Peter Brook, Jerzy Grotowski.

 

Műfajok

A drámában mint alap műfajban a szöveg a meghatározó, akár írott vagy helyben kitalált formában. A zenés színház a zenei eszközöket, dalokat, táncot és párbeszédet ötvözi. A színház ennek megfelelően több különböző műfajt foglal magában.

Úgy is, mint opera, balett, kabaré, táncjáték, némajáték, performansz stb.

Különösen régi hagyományokra nyúlik vissza a politikai színház, amely a közönség számára az éppen aktuális társadalmi ismereteket, tanulságokat mutatja be befolyásolási céllal.

Különböző vallások egyedi hittani és lélektani színjátékokat hoztak létre, így jöttek létre a keresztény kultúrában a passiók és a misztériumjátékok, de ilyen eredetű például a buddhista no-színház is.

 

Műfajok listája

 

 

Harlekin és Colombina, a commedia dell’arte alakjai

Az eltérő ízléseknek megfelelően az írók, rendezők és producerek számos egyedi műfajt dolgoztak ki, ezért az alábbi lista nem lehet teljes. A színházi világ gazdagságát mutatja, hogy az egyes műfajokból vett elemekkel számtalan egyedi stílusú előadás jöhet létre.

 

Színház technikai szempontokból

A színházat mint épületet két részre oszthatjuk: díszítettebb közönség forgalmi részre és az üzemi területre, ahol a színházi háttérmunka zajlik. A közönség forgalmi részen a nézők számára a megfelelő színházi, műélvezeti hangulat elérése a cél. Itt különféle díszítő elemek, ruhatárak, büfék találhatóak. Az üzemi, kiszolgáló területen különböző tárak találhatóak - pl.: jelmeztár, kelléktár, szabótár, fodrásztár, fénytár.

 

Színpad szerkezet

A nézőteret és a színpadot vasfüggöny és függöny választja el, az ún. proszcénium nyílásnál. A függönyök előtt még általában található előszínpad és a zenekari árok, mely gyakran előszínpaddá alakítható. A színpadot a fő játéktéren kívül kiegészíthetik oldalszínpadok és hátsó, kis színpad. A színpad felett található a zsinórpadlás, alatta pedig a gépészeti szint, forgószínpad meghajtásával.

 

Függöny típusok

  • Kortina: függőlegesen mozgatható, osztatlan függöny, középen átjárást lehetővé tevő réssel
  • Német függöny: függőlegesen mozgatható, díszesebb, osztatlan függöny, rés nélkül
  • Görög függöny: két részből áll, széthúzható oldal irányokba.
  • Olasz függöny: átlósan felfele húzzák, nagy takarást hagy
  • Wagner függöny: legelterjedtebb, zsinóros felfüggesztéssel állíthatóan húzható el

 

Források

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%ADnh%C3%A1zm%C5%B1v%C3%A9szet

 

 

 

 

 

Egy cirkusz, amit nem láttak még

2011 Május 25 - 18:02

Cserna Antal 

A színház- és a cirkuszművészet lehetőségeit ötvözi az artista mutatványokkal színesített La Mancha lovagja. A Békés Megyei Jókai Színház zenés színművét, a címszerepben Cserna Antallal, Fekete Péter rendezte, a darabot május 13-án mutatták be a Porondszínházban. Kritika az előadásról

Börtön helyett gyűjtőtábor, láger, és Cervantes - La Mancha lovagjának bőrébe bújva - nem cellatársainak, hanem különböző történelmi korszakok üldözötteinek, kitelepítetteknek mesél. A Békés Megyei Jókai Színházban tovább gombolyították Dale Wasserman, Mitch Leigh és Joe Darion musicaljének szálait, és merész asszociációkra vállalkoztak. A Porondszínház legújabb premierjének üzenetét - az álmodozók megváltó szerepéről - bőröndökből épített díszlet, kötéltánc és akrobatika tette egyedivé.

A hely szelleme a cirkusz, az íróé a költészet, a társszerzőké pedig a színház a maga eleve kimeríthetetlen és halhatatlan eszköztárával, amiből a művészek alakításukhoz merítenek, hogy játékukkal elvarázsolják a közönséget. Mert a varázslat - legalább egy kis szórakoztatás, nevettetés vagy akár mélyebb elgondolkodtatás, megerősítés, vigasztalás - az bizony kell a nézőnek, ezért jön el a színházba. A La Mancha lovagjából Fekete Péter igazgató Békéscsabán zenés színművet rendezett, s mivel az előadást a Porondszínházra tervezték, az ottani bemutatók hagyományait követve (Aida, Csínom Palkó, Circus Hungaricus) artista mutatványokkal színesítették a produkciót, vagyis ötvözték a színház- és a cirkuszművészet lehetőségeit.

Az Evangélikus udvarban, a kistemplom mellett felállított hatalmas, kör alakú sátorban, a kerítéssel, szögesdróttal körbevett színpadon, őrbódék és reflektorfények alatt a földön, akárcsak a légtérben, különös szerkezetek, rendhagyó térelemek. Élő keretként körben ültek bőröndjeiken, motyójukon, egész elfuserált életükön a szereplők; a középre koncentrált színházi játéknak az artista mutatványok - kötéltánc, rúdmászás, egyensúlyozás - adták meg a cirkuszi keretet, főleg a magasban. Szokatlan, újszerű volt az is, hogy a történetet nem "szakították meg" táncbetétek, hanem az egész előadás alatt folyamatosan tornáztak, másztak, lebegtek, egyensúlyoztak az artisták. A cirkusz hangsúlyozásához képest a zenés darabban pont a zenekar kissé háttérbe szorult a porond jobb hátsó féltekén.

Miguel de Cervantes regénye a Búsképű lovagról a világirodalom egyik legismertebb, legnépszerűbb műve, a musical nem véletlenül igazi kasszasiker. A spanyol író a 17. század elején, ötvennyolc éves korában bizony nemcsak szórakoztatási, hanem némi nevelési szándékkal is alkotta meg művét; s figyelemre méltó, hogy modern világunkban a musical szerzői sem tagadták, hogy La Mancha azért adja elő tanmeséit a börtönben rabtársainak, mert azt reméli, valamit javíthat rajtuk, tisztíthat a lelkükön. Persze nemcsak különböző történelmi időkben és társadalmi rendszerekben, hanem eltérő életkorokban is mindenki másképp látja ezt a kedves, elszánt lovagot. Sokszor azt hisszük, bolond, megháborodott; aztán rájövünk, nem is, inkább bátor, mert a valóság, a pofonok ellenére mer álmodni a szebb, a szabadabb világról. Minden értetlenségen, gúnyolódáson, bántáson, szenvedésen felülemelkedve biztatja, vigasztalja társait, hogy hinniük kell önmagukban, mert jól tudja, hogy a játék elviselhetőbbé teheti a létet.

A La Mancha lovagja a Porondszínházban

Élő keretként körben ültek bőröndjeiken, motyójukon, egész elfuserált életükön a szereplők

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: játék színház dráma cirkusz drámapedagógia díszlet drámaterápia lélektani dráma

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr574679261

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása