Forrás: http://www.shp.hu/hpc/userfiles/szabolcs-beregi/kalvin_janos_bemutato.pps.
Írta és rajzolta:
Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna
1. Az 1400-1500-as években az akkori Egyház nagyon eltért a Biblia tanításától.
Az egyházi építkezésekre a pénzt bűnbocsátó cédulák árusításával gyűjtötték. Az elmúlt évben, a „Biblia éve” keretén belül foglalkoztunk Luther Márton Egyházat megújító tevékenységével, a reformáció megindulásával. 1517. október 31-én kiszegezte 95 tételét a Wittenbergi vártemp
lom kapujára. Lefordította a Bibliát német nyelvre, hogy azt mindenki olvashassa. – Luthert és kortársait „első generációs reformátoroknak” nevezzük. A francia-országi hitújítókat pedig hugenottáknak nevezték. A hitújítókat a hivatalos Egyház (belső szervezete, az Inkvizíció) üldözte. – Kálvin János a második generációs reformátorok közé tartozik. „Kálvin elképzelhetetlen lenne a német lutheri reformáció nélkül, de a lutheri reformáció csak egy epizód maradt volna a történelemben, ha nem jött volna Kálvin.” (Joachim Staedke) Kálvin János 500 éve, 1509. július 10-én, született. Mostani évünk ezért „Kálvin emlékév”.
2. Kálvin életét egy szép csésze példájához hasonlítottuk. A mester meggyúrja, pörgeti, égeti, festi. A csésze sokat szenved, de így lesz szép, erős, tartós és hasznos. A csésze a fazekasmester keze alatt-, Kálvin élete pedig Isten keze alatt formálódott.
4. Kálvin édesapja, Gerald Cauvin a katolikus egyháznál dolgozott ügyvédként és gazdasági igazgatóként. Édes-anyja Jeanne Le Farnc. Mindketten polgári családból származtak. Kálvinék 7-en voltak testvérek; közülük ő volt a második. Édesanyja fiatalon meghalt, apja újra nősült. Kálvinnak még 2 fél-testvére született. Testvérei közül több meghalt gyermekkorban.
5. Kálvin Noyonban, a „Kámzsások Kollégiumában-,” majd pedig 14 évesen, a pestis járvány miatt Párizsban tanul, a nemes Mommor család gyermekeivel együtt. Apja papnak szánja az okos fiút, aki hamar kitűnik társai közül. Csendes, visszahúzódó fiú. Gyerekkorától fejfájások gyötrik, keveset eszik és alszik, ám sokat tanul. Tanulmányait egyházi ösztöndíj biztosítja.
6. Párizsban a de
7. Másik iskolába kerül, a Montaigne nevű spanyol kollégiumba, ahol szigorú katolikus nevelést kap. Sok híres ember került ki ebből az iskolából. - Ott a diákok sokat éheztek, húst nem kaptak. - Itt megy tönkre Kálvin gyomra. De megtanulja az ön-fegyelmezést és az alázatot.
8. Bibliafordító rokona, Pierre Robert Olivetan a Biblia tanulmányozására hívja fel a figyelmét. (Későbbiekben Kálvin ír előszót Olivetan bibliafordítása elé. Ez lett a francia protestánsok közös Bibliája.) (1529.)
9. Édesapja összetűzésbe kerül a katolikus egyházzal. Fiát inkább jogi egyetemre szánja. Kálvin Orleáns-ban és Bourges-ben tanul, megszerzi a doktorátust. Sok híres tanárral, professzorral ismerkedik meg. Nagy hatással van rá görög professzora Melchior Wolmar, aki Luther tanaival is megismerteti. Wolmar-nál kosztos diák a nemesi származású, 9 éves Béza Tódor, akivel Kálvin barátságot köt. - Kálvin tanulási szokása az volt, hogy szerény vacsora után éjfélig tanult, majd kora reggel, még az ágyban mindent átismételt elméjében, amit előző este olvasott. Ennek köszönhette kitűnő emlékező tehetségét. (1528-1533)
10. Édesapja halála (1531) után inkább irodalommal foglalkozik, Seneca művéhez (De clementia) ír magyarázatot (1532); a munka jól sikerült, de nem aratott vele elismerést. Rádöbben, hogy nem ez az ő útja. – Ugyanakkor Párizsban lektorként a Fortet kollégiumban oktatott, és teológiát tanult. A pelikán fogadóban, De
12. Barátjához, Luis du Tillet kanonokhoz menekül Angoulémba, ott tölt hónapokat. Álnevet használ. Sokat olvas, jegyzetel, keresi az igazságot, amit baráti körnek tovább ad. Segít katolikus pap barátainak megírni a prédikációikat. A környék falvaiban a kikiáltó kövön állva a hal-piacon, vagy a hídon beszél a jelenlévőknek az új tanokról.
13. I. Ferenc, francia király testvére, Navarai Margit király-né védelmébe veszi az új tanok hirdetőit, akiket üldöznek. Kálvin is többször megfordult nála a dél franciaországi Nerac városában. Ott sok neves, tudós emberrel találkozott. Egyik alkalommal egy idős professzor, d’ Estaple Faber Jakab felismeri Kálvin történelmet formáló személyiségét: általa fogja Isten francia földön felállítani a nagy országát.
14. Párizsban misét gúnyoló röpcédulák jelennek meg. I. Ferenc király dühös lesz, elrendeli 4 helyen az új hit követőinek máglyán elégetését és vezeklésül égő fáklyával, gyermekeivel megy a misére. A király még saját gyermekeit is megfenyegeti: ti is így fogtok járni, ha az új hit követői lesztek. Elindítja a protestánsok kiirtását, üldözését. Kálvin barátai, ismerősei közül is többen áldozatul esnek, például a fogadós, De
Sajnos a király nem olvasta el a művet, és tovább üldözte az új hit követőit. Európa szerte sokakhoz eljutott ez a könyv és Kálvin neve ismertté lett. (1536)
16. I. napi aranymondás: „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.” Máté 5,10
17. Kálvin és barátja, du Tillet Felső-Itáliába, Ferraraba utazik, a francia királylány, olasz hercegné udvarába. Renée de France - aki, ha fiúnak születik, Franciaország királya lett volna; - ő is az új hit követője, védelmébe veszi az üldözötteket. Renée a későbbiekben sokat szenved hitéért, börtönbe is kerül, gyermekeit elszakítják tőle. Veje kegyetlen protestáns üldöző lesz. Renée névlegesen visszatér a katolikus egyházba, de férje halála után Franciaországban protestáns lesz, és kórházat alapít hittest-véreinek. – Kálvin leveleivel támogatta őt egész életében. (1536)
18. Kálvin bátyja, Charles meghal Noyonban. Testvérének a katolikus egyházzal sok összetűzése volt, ezért kiátkozták, és az akasztófa alá temették. Kálvin eladja házukat, 2 élő testvérével, Antallal és Máriával el akarják hagyni Franciaországot, Bázelben, vagy Strassburgban akarnak letelepedni. Útközben betérnek Párizsba, hogy meglátogassák a hittestvéreket. - Itt kell megemlíteni Szervét Mihályt, aki nagy tudású orvos és teológus volt. Tanai eltértek Kálvinétól. Tagadta a szent-háromságot, és a gyermekkeresztséget; tanai miatt üldözték. Kálvinnal Párizsban akart vitázni, de a találkozóra Szervét nem ment el. Sokak szerint, ha ez a találkozó létrejön, nem kerül sor 20 évvel később Genfben Szervét máglya-halálára. – Az üldözések miatt Kálvinék hamar elhagyják Párizst, de háború miatt az út Bázel felé el van zárva, ezért kerülni kell Genf irányába. (1536)
19. Genf a felbomlott Burgund Királyság része volt, és nem tartozott sem Svájchoz, sem Franciaországhoz. Önálló városállam volt, de szövetségben állt Bern kantonnal. Genf az új hit követője lett, elűzte katolikus püspökét. Az új hit lelkészei Farel Vilmos és Viret Péter megtudják, hogy Kálvin Genfbe érkezett. Ekkor még az új egyház megszületőben volt. Farel és Viret nagyon jól tudott prédikálni, de az egyház szervezéséhez nem értettek. Megörültek, hogy az Institutio szerzője meg-érkezett városukba.
20. Farel átokkal fenyegetve veszi rá Kálvint, hogy maradjon Genfben és segítsen az új egyházat létrehozni. Kálvin nem akar maradni, mert a tudományban akar elmélyedni. Visszahúzódó természetére hivatkozik, nem akar előtérbe kerülni. Farel ezt mondja: „Te tanulmányaiddal védekezel, de a Mindenható Isten nevében mondom neked: Isten átka fog érni, ha tőlünk az Úr munkájában segítségedet megtagadod, és magadat elébb teszed, mint Krisztust.”
21. Kálvin előbb lektorként, tanácsadóként dolgozik Genfben. A várost vezető tanácsban még a nevét sem ismerik, hónapokig fizetést sem kap. Hozzálát az Egyház szervezéséhez, Hitvallást dolgoz ki, amire a városban lakóknak esküt kell tenni, és el kell kötelezni magukat az új vallás mellett. Az eskütétel sokaknak nem tetszik, akár csak a bibliához hű, szigorú életvitel.
22. Az istentisztelet központi része lesz az igehirdetés, bibliamagyarázat. Kálvint egyre többen hallgatják. A Reformáció visszatér Istenhez és a Bibliához.
25. Kálvin fontosnak tartotta a gyermekek tanítását. A gyermekeket nem kicsi felnőtteknek tekintette. A gyermekeknek kátét ír és azt oktatják.
27. Kálvin előbb Bázelbe megy, hogy megvalósítsa korábbi tervét, és a tudománynak éljen, majd Martin Bucer lelkész kérésére Strassburgba megy, az egyetemen tanít és a francia menekültek lelkésze lesz. Bucer kérésének is nehezen tesz eleget, ezért a Jónás próféta példáját idézi, aki szintén el akart futni a feladat elől. Strassburg sokszínű város, több ország találkozásánál helyezkedik el. Kálvin Bucertől sokat tanul az egyházépítés terén. Genffel ellentétben itt a város vezetése nem szól bele az egyház életébe. Strassburgban több egyház képviselője is megtalálható. Több országból sokan menekülnek ide olyanok, akiket a hitükért üldöznek. A városban a különböző egyházak toleránsak voltak egymás iránt. Kálvin prédikálására sok anabaptista megkeresztelkedik, és reformátussá lesz. Kálvin itt adja ki az Institutio második, bővített kiadását, a Római levélhez írt magyarázatát, valamint első zsoltároskönyvét, amelyből Genfnek is küld 100 darabot. Velük továbbra is levelezett.
28. Strassburgban barátai szeretnék megnősíteni. Ő azt mondta, hogy ezek a tulajdonságok tudnának engem egy asszonynak megnyerni: erkölcsösség, háziasság, türelem. Ennek az elvárásnak megfelel a 2 gyermekes, korábban anabaptista, holland származású fiatal özvegyasszony, Idelette de Bure, akit Kálvin feleségül vesz, és vele boldog házasságban él. Felesége segítette Kálvin munkáját. Meghalni is kész lett volna vele. (1540)
29. Hitviták miatt több hónapon át van távol feleségétől, különböző városokban: Frankfurt, 1539; Hagen, 1540; Worms, 1540; Regensburg, 1541. Megismeri a lutheránusokat, barátságot köt Mellanchton Fülöppel. Más felekezetekkel is próbál közös álláspontra jutni, nem nagy sikerrel. A hitvitákat V. Károly Német-Római császár szorgalmazta, hogy a felekezetek újra egyesüljenek. De ez a törekvés kudarcot vallott.
30. Genfben Kálvinék távozása után zűrzavar uralkodik, Szadoleto bíboros levelet ír a városnak, hogy térjenek vissza a katolikus egyházba. A genfiek Bern városához fordulnak, azok pedig Kálvint kérik meg a válaszadásra. Nagy tudásával bölcsen megválaszolt a levélre, amelyben saját érveit fordította a bíboros ellen. Ennek hatására Szadoleto bíboros meghátrált.
31. II. napi arany-mondás: „Útaid, Uram ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.” Zsoltárok 25:4
32. Genf visszahívja Kálvint, aki nehezen enged. Szívemet áldozatul ajánlom Istennek, válaszolja, - később ez jelmondata is lesz, és pecsétjén szerepel kiegészítve a „szorgalmasan és becsületesen” szöveggel. Feltételekhez köti visszatérését, amelyeket a Tanács elfogad. (1541. szeptember)
33. Nem sértődik meg, a prédikációt ott folytatja, ahol 3 évvel korábban abbahagyta. A városi tanács elfogadja az egyházi rendtartást. A gyülekezet tisztviselői: lelkipásztorok, tanítók, presbiterek – a lelki élet tisztaságára vigyáznak. - Diakónusok – az adományok összegyűjtésével, szegények közötti adományozásával, kórházi, szegény-házi, árvaházi munkával foglalkoztak. Ezeket a tisztségeket az ősegyház mintájára alakították ki. - A Presbitérium feladata volt az egyházfegyelem gyakorlása: tehát a figyelmeztetés, kiközösítés, a Városi Tanács előtti büntető eljárás. A lelkészek éltek azzal a joggal, hogy aki erkölcstelenül élt, annak nem adtak úrvacsorát. Az erkölcsöt a Bibliában a 10 parancsolat szabályozza. Ezért Kálvin szerint az I. kőtábla megszegése, vagyis az Isten elleni vétek is büntetendő.
34. Kálvin sokat dolgozott: sokat prédikált, egyetemen tanított Biblia ismeretet. Külföldről is eljöttek meghallgatni tanításait. Hétköznap az Ószövetséget, vasár-nap pedig az Újszövetséget magyarázta.
Könyveket írt, levelezéssel buzdított, bátorított, lelkigondozott. Megrendítő történet, amikor 5 Genfben tanuló, frissen végzett lelkészt küldenek franciaországi szolgálatra. Csapdába csalták őket, és börtönbe kerültek. Máglyahaláluk előtt Kálvin buzdító levelet írt nekik. Zsoltárt énekelve, igéket idézve tettek bizonyságot a máglyán is. – Kálvin sokat betegeskedett. – Munkáját lelkésztársai segítették. Pestis idején a város vezetése lelkésztársait küldte a járványkórházba szolgálni, mert nem akarták elveszíteni Kálvint.
35. Kilencévi házasság után, súlyos betegségben elveszítette hűséges feleségét, 1549-ben. - 3 gyermekük született, de csecsemőkorban mind meghalt. Ezt mondta feleségéről: „Elvesztettem életem oly kitűnő társát, aki, ha kellett volna, velem együtt vállalta volna nemcsak a szám-űzetést és a nyomort, hanem a halált is. Egész életemben hűséges segítőtársam volt a szolgálatban. Soha nem hátráltatott semmiben, a legcsekélyebb mértékben sem.”
36. Genfi gyülekezet és városépítő munkája során sokat vitázik, harcol a szentháromság-tagadókkal, az anabaptistákkal, a szabadelvűekkel. Védi az egyre több helyről menekülteket. Az úrvacsoráról az evangélikusokkal vitázik, predestináció (eleve elrendelés) tanával sokan nem értenek egyet. Sok az irigye, a rosszakarója, ellensége. Régi barátai közül is ellene fordulnak. Rendíthetetlenül harcol a Biblia igazáért. Második ottlétének első kilenc évében a városi tanácsból sokan harcolnak Kálvin ellen. Közel áll ahhoz, hogy ismét elüldözzék. Szervét Mihály, akit Párizsban halálra ítéltek, de onnan megszökött, ezt a helyzetet akarta kihasználni. Kálvin helyére pályázik. A Városi Tanács végül Szervétet kivégzi (1553), és Kálvin hívei többségbe kerülnek, ezzel Kálvin helyzete megerősödik.
37. Munkájának gyümölcse a járványok, nélkülözések ellenére a város felvirágoztatása. Kórházak, árvaházak, szegényházak épülnek. Megszünteti a koldulást.
Felvirágzik a szövőipar, óraipar. 30 nyomda működik. Bankok segítik a munkát. Az iskolát megerősíti, így a tudomány is felvirágzik. Az akkori általános és középiskolát Kollégiumnak nevezték. Az osztályok elnevezése fordítva volt, így a végzősök voltak az elsősök.
38. Egy év alatt Akadémiát (főiskola) épít Genfben. Súlyos betegségei ellenére személyesen gyűjt pénzt az építkezésre. Híres tanárokat szerez: a Lausanne-i egyetem elbocsájtja tanárait, mert nem ért egyet azok kálvinista szemléletével.
Kálvin Isten kezét látja a dologban: befogadja az elbocsátott, kiváló tanárokat az Akadémiára. Gyerekkori latin tanárát, Mathurin Cordier-t is meghívja oktatni. Az Akadémiát a zsoltárokat énekbe szedő Béza Tódor professzorra bízza, aki hű barátja, és lelkésztársa is. Itt képeznek lelkészeket a világ minden részére. Kálvin azt mondta: „küldjetek faágakat, mi nyílvesszőket küldünk vissza.” – Valóban szükség van lelkészekre: megalakul a Francia Református Egyház.
Ekkor, 50 évesen adja ki az Institució végső változatát. Megkapja a genfi polgár-jogot. (1559)
39. Kálvin fiatal korától sok betegségben szenvedett: fejfájás, gyomorbetegség, aranyér, váltóláz, köszvény, TBC. Halálos ágyán, 55 éves korában még Biblia magyarázatot diktál: a Józsué könyvéhez. 2 könyv kivételével (Énekek-éneke; János Jelenések könyve) az egész Bibliához magyarázatot ír. Halála előtt elbúcsúzik a város vezetésétől, lelkésztársaitól. Mindenki siratja. Bocsánatot kér, ha valakit meg-bántott volna. Munkáját semmiségnek mondja. Soli deo Gloria – Egyedül Istené a dicsőség! (1564. május 27.)
40. Temetése egyszerű volt, bár az egész város kikísérte. Nem engedte, hogy sírját megjelöljék.
41. Kálvin munkássága: Kálvin az igemagyarázók fejedelme – többen gyorsírással jegyezték le Bibliamagyarázatait, amit ő utána átnézett, és szükség esetén kijavított. - 307 személyhez összesen 4271 levelet írt, királyokhoz, érsekekhez, hercegekhez, gyülekezetekhez, egyszerű emberekhez. Levelekkel buzdította a máglyahalálra készülő mártírokat is. – Egyik fő műve: az Institutio – amelyben református hitünk alapjait rakta le. A másik fő műve maga Genf városa. - Szemére vetették, hogy nem volt gyermeke: „Nekem az egész világon vannak utódaim” - mondta. Jelenleg a Földön kb. 50 millió református él, Kálvin utódai, köztük Magyarországon is közel két millió.
42. Genfben található a reformáció emlékműve, amely halálának 300. évfordulójára készült el. 12 alak található rajta. A négy főalak, a genfi reformációt meghatározó 4 lelkész: Farel, Kálvin, Béza és Knox (ő menekült skót reformátor, Kálvin tanítványa, majd pedig az angol nyelvű menekültek lelkésze Genfben). Református hitünk hősei között Bocskai István fejedelem szobra is ott látható.
Végezetül szeretnék – ahogyan Sámson is csinálta, – egy találós kérdést feltenni:
Hogyan lehetséges, hogy a svájci óraipar számjegyei közt a 4-es számjegy magyar rovásszámozással van írva?
