Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

április 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Hithősök 40/14. rész – Gárdonyi Géza

2012.04.19. 11:01 12nyil

 

 

I. Egri csillagok

 

Eger vára – Dobó István – Gergely Deák – Tinódi Sebestyén - Gárdonyi Géza

 

Eger az a hely, ahol összegyűlnek a hősök.

Mindenkinek megvan a maga szerepe:

 

Eger = az ugor szó eszperente alakja, mindenképpen magyar-t jelent, bár Bajorországban is van Eger település.

 

 

Dobó István = a várvédő hős, aki sokszoros túlerő ellenére győzelmet arat.

Büntetésül helyezték őt Egerbe, egy ma is kisvárosként működő helyre – akkor sem volt a legnagyobb várak egyike.

Eger az utolsó végvárak közül volt egy, azok közül, melyek arra voltak valók, hogy egy észak felől jövő támadást kivédjenek.

Azért helyezték oda Dobót, mert azt a várat olyan kis helyőrséggel, ami nincs is olyan magas helyen, azt úgysem lehet megvédeni.

És akkor Dobó is ugyanolyan vesztes lesz, mint a többi kapitány.

Csakhogy ő cselekedeteivel megmutatatta, hogy nem hisz a szokásos nyugatról jövő ígérgetéseknek (ahogyan ígértek segítséget IV. Bélának, vagy Mátyásnak vagy később Rákóczinak vagy Kossuthnak, vagy ahogy az amerikaiak 1956-ban…)

Osztrák – német –angol – francia – amerikai érdek más és más, de abban megegyeznek, hogy egyik sem akarja Magyarország valódi felemelkedését.

 

Akkor ezt persze ennyire nem lehetett átlátni.

Úgy tűnt, hogy keresztény összefogás van/kéne/lenne/soha nem is volt, így aztán vártak segítséget az iszlám hadak ellen.

Pedig az angol-francia érdek az volt, hogy ne legyen senki más ellenpólus/ellenzék rajtuk kívül.

 

Így később is rendszeresen vagy lekötötték a haderőt nehogy iszlám ellen harcoljon (francia politika), vagy nyíltan szövetséget kötöttek az Oszmán birodalommal (angolok).

Például Konstantinápoly azért nem lett újra keresztény város, mert az angolok azt nem akarták.

 

Dobó csak annyit lát(hat)ott, hogy a nagy várak mind elestek – pedig (nem magyar, de) keresztény védők védték őket.

Amikor aztán pénzen el lehetett cserélni a várat, akkor sok várat harc nélkül átadtak az iszlámnak.

 

Ezért is tiltotta meg a levelezést az ellenséggel.

 

Fontos megemlíteni, hogy miért is kerültek idegen érdekeket kiszolgáló várkapitányok a várak élére?

Mert elüldözték a hitújítókat, (pl. a szerémségi huszitákat), és helyükre Politikailag Megbízható Megfelelő Keresztény hitű személyeket ültettek.

 

1526-ban volt a Mohácsi csata.

1540-ben vonult be végleg az iszlám.

Így jön ki a 160 éves iszlám uralom.

 

14 év alatt újra lehetett volna gondolni, hogy ki, mi a megbízható.

IV. Béla is rájött, hogy vissza kellett hívnia a kunokat, az elüldözött magyar huszitákat is vissza lehetett volna hívni.

A keresztény jelző ideológiai jelzővé változott erkölcsi elvárás helyett.

 

A németek meg csak úgy ímmel-ámmal harcoltak.

Jelentés: in dem megfelelő fegyver és an dem megfelelő mennyiségű katona (in dem összevonva im, an dem összevonva am)

 

És Dobó a lényeget nagyon jól megragadta.

 

 

Nehéz kor volt ez.

Sok-sok jószándékú, valódi keresztény hitű ember nem értette miért tud az ellenség ilyen nagy sikereket aratni?

Pedig van rá magyarázat.

És arra is van magyarázat, hogy miért nem indult el egy ellentámadás Eger nagy sikerén fölbuzdulva.

 

Zrínyi Miklós a szigetvári hős felkereste Nostredamust, hogy mondja meg Magyarország jövőjét.

Ő átkozta meg Magyarországot 500 évre.

Maga Zrínyi is elhitte, hogy nemsokára meg fog halni, pedig nem kellet volna így lennie.

Hiszen a kirohanás napján már meghalt a sereg főparancsnoka, aki maga a szultán volt.

 

Csak most a 21. században fogunk tudni kijönni Nostredamus átka alól.

 

Aki nem tudja, hogy az ilyen átkok hogy működnek, az olvasson el egy részletet a regényből, ahol maga Dobó is egy jós segítségét kéri, hogy mondja el a jövőt.

 

A cigányasszony odaült a tűzhöz, összekotorta a parazsat, és fekete, apró magvakat szórt reá… – A kezét… – mondotta néhány perc múlva a cigányasszony Dobónak. Dobó odanyújtotta. A cigányasszony fölemelte az arcát az égnek. A szeme fehérével nézett fölfelé. És remegő ajkakkal beszélt:

– Vörös és fekete madarakat látok… Szállanak egymás után… Tíz… tizenöt… tizenhét… tizennyolc…

– Ezek az éveim – mondotta Dobó.

– A tizennyolcadik madárral egy angyal repül. Leszáll hozzád, és veled marad. Kendőt rak a homlokodra. A neve Sára.

– Eszerint Sára lesz a feleségem. No, szép vénlegény leszek, mikorra megtalálom Sárát!

– A tizenkilencedik madár vörös. Sötét, villámos felhőt hoz magával. A földön három nagy oszlop eldőlt.

– Buda? Temesvár? Fehérvár? – kérdezi Dobó tűnődve.

– A negyedik is lángol már, te fenntartod azt, noha kezedre, fejedre záporként hull a tűz.

– Szolnok? Eger?

– A huszadik madár aranyszínű. A nap sugaraiba van öltözködve. A fején korona. A korona egy gyémántja az öledbe hull.

– Ez jót jelent.

– Aztán megint vörös és fekete madarak szállanak egymás után. De sötétség következik… Nem látok többé semmit… Lánccsörgést hallok… A te sóhajtásodat… Összerázkódott, és elbocsátotta Dobónak a kezét.

– Eszerint börtönben halok meg – szólt Dobó összeborzongva.

 

 

Az akkori tökéletes hitű keresztény jósoknak hitt.

Az akkori élet korhű visszaadásának egyik eszköze az Egri Csillagok c. film, amely maga is tartalmaz egy teljesen élethű táncot egy koponyával, stb…

 

A középkor sötétségének lényege, hogy monopólium legyen a vallás területén.

Mivel ezt nagyon kevesen követték volna, ha az igazi hitet az alapján választják, hogy Isten tesz-e, és milyen csodákat?

Ezért nem volt helyük a huszitáknak, akik megtagadták az okkult dolgokat.

 

 

 

Gergely deák – a hős feltaláló.

Az iszlám brain-drain szerint el kellett fogni, méghozzá élve ezt a személyt.

Mert ő, mint feltaláló kulcsember a jövőre nézve.

Tilos volt megölni – halálbüntetés járt érte.

 

 

Tinódi Sebestyén – ha ez a derék zeneszerző, énekes-zenész, dicséretvezető nem írt volna dalokat és nem népszerűsítette volna azokat, akkor hogyan juthatott volna el abban a korban a széles tömegek részére a siker pontos eseménye?

 

 

Gárdonyi Géza – a történet utolsó jól ismert summázója.

 

Hogy miért írt regényt Egerről?

Jó kérdés.

 

Akkor már nagyon lehetett látni, hogy a jól ismert angol-francia páros számára a keresztény értékek valahogy mindig utolsónak szerepelnek a rangsorukban.

 

Ő jól látta ezt a visszásságot.

 

De bölcsen inkább az akkori kor hőseit emelte ki, hogy példaképeket adjon a jelen és jövő generációi számára, ahogyan az író próféták is tették.

 

 

 

 

 

 

II. A láthatatlan ember

 

Egész gyermekkoromban újra meg újra felbukkant ez a kérdés: miért ez a cím?

Hiszen senki sem láthatatlan a regényben!

Valójában ez egy különleges, egyedi önéletrajzi regény.

 

Ahogyan egy bizánci szabad akaratából hunná lett – mert észrevette, hogy a hun értékek fejlettebbek a bizánciaknál, ugyanígy ő is így azonosult a magyar érdekekkel, holott belül, szíve-lelke legmélyén egy picit másnak vallotta magát.

 

Miért is érdekelte ez a téma?

Akkor tájt egyre több görögös nevű politikus kezd lassan-lassan feltűnni a román külpolitikában.

 

Másrészt meg itt azonosulhatott végre a saját értékeivel – a hun értékekkel.

Maga a főszereplő neve a kulcs.

 

Zéta – ez egy mesterséges szó, egy új szó, egy egyedi szó, egy személy neve.

Dzéta – ez a görög ABC utolsó betűje.

 

Tehát egy utolsó személy hogyan lett fontos, egyedi személlyé, erről szól a regény.

 

 

(A hun jelrendszer nem használta a dz-t, de az avar és az ugor-szabír már igen.)

 

A lefordított regény címe ennek pont az ellenkezőjét jelenti: Szabadulás a hunok fogságából.

Hiszen ha valaki a görög-római civilizációt tartja értékként, tulajdonképpen számára már csak erről lehet szó, hogy a hunok valakit jól elraboltak.

A valóság ezzel ellentétes a regényben is, és a valóságban is. Attilát is a bizánciak mérgeztették meg egy germán nő által.

 

 

Ennek a könyvnek egyik példányát megvettem 100 (egyszáz) forintért.

Sajnos ennyire fogalmuk sincs a mai kor magyarjainak, mik az értékeik.

Itt nem csak a pünkösdi-karizmatikus értékek, sőt általában a keresztény értékek semmibevételéről van szó, hanem arról, hogy a történelem igyekszik megismételni önmagát.

 

Magyarországon újra vannak hitújítók.

Ezek a hitújítók gyűlölik az okkultizmust, míg a többi „keresztény” számára a horoszkópok, meditációk, UFO-k és más kultuszok milyen érdekes dolgok.

Tegnap este az m1 –es csatorna „ont the spot” műsorában a magyar riporterhölgy lelkesedve nézte az afrikai sámánszertartást. (Miközben panaszkodott a sámán, hogy sajnos egyre többen lesznek kereszténnyé, és ez neki nem jó.)

 

Európát már leelőzte Észak-Amerika.

Most vagyunk a tanúi annak, hogy Ázsia meg az élre tör. Európa tehát a 3. helyezett.

Dél-Amerika kezd feljönni, mert ők már nem bíznak a kölcsönökben, és nagyon jól tudják, hogy nem keresztény, hanem inkább szabadkőműves értékek kiszolgálása történik meg sok nemzetközi szervezet által.

De Afrika is egyszer majd fel fog emelkedni (Európa fölé.)

 

Ilyen kudarcoknál bűnbakokat szoktak keresni.

 

Meg kellene érteni, hogy nem egy szegény kontinens szegény államától kéne várni támogatást, hanem a mennyből.

Gergely deák találmányai és a védők hősiességével Dobó győzni tudott.

 

Ha őt, akkor megtették volna valamiféle katonai sereg parancsnokának, akkor támadásban is tudott volna győzni, nemcsak védekezésben…

 

 

 

III. Itt és most

 

Lassan-lassan rá kellene jönni a pünkösdi-karizmatikus hívőknek, hogy ők sokszor értékrendekben hisznek.

A tengeri civilizációk (Nagy Sándor, Róma, Bizánc, USA, EU, Német-római birodalom, Frank birodalom) értékei nekünk nem segítenek.

Nekünk a sztyeppei civilizációk értékei kellenek.

Mindkét civilizációban jelen van 2000 éve a kereszténység.

De civilizációs törésvonal-szakadék van köztük.

 

Magyarország felemelkedését soha nem akarták a tengeri népek.

 

Viszont mindkét civilizáció tud jó dolgokat is tenni.

Jó volt a protestáns ébredés, a kvékerek, a baptisták, a pünkösdi üzenet szétterjesztése – ezek jó dolgok.

Ugyanúgy, ahogyan az ipari forradalom és az IT is.

 

De az IT-forradalomban inkább Ázsia tudott felemelkedni, mint a történelemhamisító Európa.

 

Amikor megtértem, sokáig nem értettem a tanításokat.

Volt értelme annak, amiről szó volt, csak ellentétes volt azzal, amit minden nap megtapasztaltam.

Évek kellettek a gondolkodásmód átformálásához.

 

De sokat segítettek a bizonyságot, a látható megnyilvánulási Isten erejének, és a megváltozott emberi életek.

 

Ideje lenne már, hogy a pünkösdi-karizmatikus mozgalom itt, Európában is megszülje azokat a szolgálatokat, gyülekezeteket, ahol érték a (valódi) történelem.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem magyarország iszlám bölcsesség próféta hunok sztyeppe

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr174460690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása