Billy Graham életéről
tehéntenyésztők leszármazottja,
16 évesen Isten megragadja és átadja az életét Jézusnak,
megnősül,
nemzetközi szinten is gyümölcsöző szolgálat,
185 országban 210 millió ember előtt prédikált,
Martin Luther Kinggel együttműködve, fellép a faji megkülönböztetés ellen
Forrás: http://video.google.com/videoplay?docid=5084620055855885140
A fénykorában zsúfolásig tömött stadionokban prédikáló Billy Graham 1950-ben hozta létre saját szervezetét, hogy az evangéliumot világszerte terjessze. A szervezet ma önálló honlapon, filmekben, tévéműsorokban, magazinokban és napilapokban terjeszti az igét.
Az evangélista 1950 óta valamennyi amerikai elnöknek prédikált. Igehirdetéseit összesen 215 millió ember hallotta élőben 158 országban. 1989-ben Budapesten, 1992-ben Moszkvában járt, de megfordult olyan, az evangéliummal szemben ellenséges helyeken is, mint Észak-Korea és Kína.
Forrás: http://nepszava.com/2011/05/amerika/korhazban-van-billy-graham.html
Billy Graham: A technológiáról és hitről (videó)
Billy Graham szó szerint vette a Márk 16:15-ben szereplő igét. „Elmenvén e széles világra, hirdessétek az Evangéliumot minden teremtésnek.” Graham több embernek hirdette az Evangéliumot, mint bárki más a történelemben. Közel 215 millióra tehető, aki élőben látta és hallotta őt 185 országban. Ezek mellett százmilliókhoz jutott el televízión és rádión keresztül. 12 amerikai elnök személyes tanácsadója volt. Ő volt, aki először beszélt nyilvánosan, tömegek előtt a vasfüggönyön túl, az akkori Szovjetunióba és Magyarországon is.
A múlt héten beszéltem egy nővel, akinek az apja egy híres doktor volt. A nő elmondta, hogy az apja soha nem gondolt Istenre, nem beszélt róla, nem hitt benne. Ateista volt. De aztán, amikor közeledett a halálhoz, felült az ágyban egy nap, és megkérdezte a nővért, hogy beszélhetne-e a lelkésszel. És azt mondta, életében először végre rágondolt az elkerülhetetlenre, és Istenre. Van Isten? Néhány évvel ezelőtt egy egyetemista kérdezte meg tőlem:"Mi a legnagyobb meglepetés az életében?" Azt válaszoltam, a legnagyobb meglepetés az életben az élet rövidsége. Annyira gyorsan eltelik. De nem kellene ennek így lennie. Werner von Braun, a II. Világháború lecsengése után monda: "A tudomány és a vallás nem kibékíthetetlenek. Éppen ellenkezőleg, testvérek."
Ő személyesen magára is értette ezt. Nagyon jól ismertem Dr. von Braunt-t, Ő mondta: "Számomra csak azt mondhatom, hogy a kozmosz nagyszerűsége arra szolgál, hogy igazolja a Teremtőbe vetett hitünk bizonyosságát."Azt is mondta: "Abban a keresésben, hogy Isten megismerjük, úgy hiszem, hogy Jézus Krisztus élete kell, hogy legyen a figyelmünk és inspirációnk középpontjában. Életének és feltámadásának valósága az emberiség reménysége."
Blaise Pascal feltette ugyanezt a kérdést a 17. században, Franciaországban. Pascalt a modern civilizáció építészének is nevezték. Kiemelkedő tudós volt a matematika határait feszegette, már tinédzserként is. Sokan úgy tekintenek rá, mint a valószínűség számítás alapítójára, és az első számítógép modell megalkotójára. És biztosan mindannyian tudják, hogy egy számítógépe nyelvet is elneveztek róla. Pascalt nagyon mélyen foglalkoztatták az emberi dilemmák, mint a gonoszság, a szenvedés és a halál. Megdöbbentette az a jelenség, amiről beszélek most: az emberek különleges magasságokat képesek elérni a tudomány, a művészetek, az emberi vállalkozások területén, ugyanakkor tele vannak haraggal, képmutatással, és akár önutálattal. Pascal úgy tekintett ránk, emberekre, mint a zsenialitás és önmegtévesztés keverékére. 1654. november 23-án, Pascal egy valódi vallásos élményen ment keresztül. A naplójába ezeket a szavakat írta le: "Alávetem magamat teljesen Jézus Krisztusnak az én Megváltómnak."
Hasonlóan jól ismert Pascal Próbája. Tulajdonképpen azt mondta: "Ha Istenre fogadsz, és kinyitod magad az Ő szeretetének, semmit sem veszítesz, még ha kiderül is, hogy nem volt igazad. Míg ha arra fogadsz, hogy nincs Isten, akkor mindent elveszíthetsz ebben és az eljövendő világban egyaránt." Pascal számára a tudományos tudás elhalványult az Isten ismerete mellett. Isten ismerete túlment mindenen, ami valaha is eszébe jutott.
forrás: http://www.uzenetek.com/2010/12/billy-graham-technologiarol-es-hitrol.html#axzz1oVqZx3of
2010. november 12., péntek
NOVEMBER 12 – SZENT KORONA VISSZAADÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI
ÉRDEKES ADALÉKOK A SZENT KORONA AMERIKAI MEGHURCOLTATÁSÁRÓL
Érdekes, eddig nem hallott adalékokat mondott el a rádióban dr. Almási Mihály baptista lelkész. Ő ismerte Billy Graham híres baptista prédikátort, aki Magyarországon többször is járt már, most 91 éves. Először Graham 1977-ben járt Magyarországon. A lelkész csak annyit mondott, hogy Tahitótfaluban 30 ezer ember előtt prédikált, nagy sikerrel. Érdekes, hogy akkor 1977-ben erről senki nem tudott, a lapok nem írták és a tévé sem mondta be.
A lelkész elmondta, hogy Graham már korábban is akart jönni, de nem engedték be az országba. 1977-ben azt mondták neki, csak akkor jöhet, ha nem fog politizálni, így Tahitótfaluban valóban csak igét hirdetett. Ugyanakkor ő az amerikai kormány megbízásából jött akkor, de ezt a lelkész nem mondta a rádióban.
Ez magyarul egyfajta kémkedést jelentett. Ugyanis Jimmy Carter akkori elnök azt mondta neki, hogy térképezze fel a magyar helyzetet, milyen a hangulat és milyenek a viszonyok. Mi csak azt nem értjük, hogy az amerikai követség erre a szerepre miért nem volt jó? Hiszen nekik szabad mozgásuk volt mindenhova. Valószínű, hogy a prédikátor a nép közelébe akart férkőzni. Amint visszatért Amerikába, utána a harmadik napon Carter elnök aláírta azt az okmányt, hogy Amerika visszaadja Magyarországnak az addig őrzésükben lévő Szent Koronát. Amelynek a visszaadását amerikai emigrációs csoportok is kezdeményezték. […]
Nem volt egyszerű eset. Billy Graham ragaszkodott ahhoz (1977-ben), hogy Debrecenben is látogatást tehessen. Tudott Kossuth Lajos Debrecenben elmondott trónfosztó beszédérõl, meg arról is, hogy a második világháború után Debrecenben alakult meg az ideiglenes országgyűlés. Valami sajátos ráérzés alapján hasonló jelentõséget véltek felfedezni a Billy Graham látogatása alapján alakulgató helyzetben. Nem tévedtek túl sokat. Az pedig, hogy a szent korona visszaszállítása egyre jelentősebb hangsúlyt kapott, sajátos helyzet elé állította a magyarországi egyházi és világi szervezeteket. A világi szervezetek nem kívánták, hogy a Katolikus Egyház hangsúlyos szerepet kapjon. A Református Egyház pedig nem vállalhatta a Katolikus Egyházzal szembeni felelősséget. Ezért elzárkózott. Nem Billy Grahamet nem vállalta, hanem azt az ellentmondásos szituációt. (baptista oldalról)
Forrás: http://zionistterror-inhungary.blogspot.com/2010/11/november-12-szent-korona-visszaadasanak.html
A 91 éves Billy Graham hálát adott életéért
Létrehozás: 2009. november 10
North Carolina – A világszerte ismert és becsült baptista prédikátor, evangélizátor, Billy Graham múlt szombaton tartotta születésnapi hálaadását családtagjai körében. Forrás: christianpost.usa, reformatus.hu
„Mindvégig éreztem Isten kegyelmes szeretetét mind a 91 éven át. Ma a szívemet mély hála tölti el az Úr iránt, aki mindent megtett értem, s hálás vagyok azokért az imádságokért is, amiket az elmúlt évtizedekben olyan sokan mondtak értem”. Az általa alapított evangélizációs társaság feladatául hagyta, hogy az új nemzedékek számára minden lehetséges technikai eszközzel segítsék elő Jézus Krisztus megismerését.
A 60 évvel ezelőtt alapított evangélizációs társaságnak most fia, Franklin az elnöke. Billy Graham lelkésze, dr. Don Wilton a spartanburgi Első Baptista Gyülekezetből hetente meglátogatja őt, ilyenkor együtt imádkoznak és megbeszélik a világ és a keresztyénség aktuális kérdéseit, eseményeit.
Graham több mint 210 millió ember előtt prédikált a világ 185 országában, százmillióknak pedig tévés szolgálatán keresztül hirdette az Igét. A Gallup intézet felmérése szerint Billy Graham a világ tíz legcsodálatosabb embere közé tartozik.
Rajki Zoltán: A magyarországi szabadegyházak nemzetközi
kapcsolatainak jellemző vonásai a hatvanas évek második
felétől a hetvenes évek végéig
Billy Graham 1977-es látogatásának hátterében szintén politikai megfontolások húzódtak meg. Beutazása kedvező légkörben történt, mert a magyar pártvezetők és a nemzetközi egyházi szervezetek szabadegyházi téren is megtalálták a modus vivendit. A külkapcsolatok intenzívebbekké váltak, amelyben mérföldkőnek tekinthető a baptista és az adventista központi énekkar egyházuk világszervezetének 1975-ös konferenciáján való részvétele a „magyarországi vallásszabadság” demonstrálása érdekében. Az ÁEH pedig engedélyezte, hogy 1976-ban Magyarországon rendezzék az Európai Baptista Szövetség Végrehajtó Bizottságának ülését.
Billy Graham látogatásának kérdését már 1973-ban felvetették az amerikai baptista vezetők. Az ÁEH – konzultálva a szocialista országok egyházügyi hivatalaival – ellenezte az elképzelést Billy Graham nyíltan antikommunista gondolkodása miatt. Az amerikaiak 1977-ben ismét felvetették beutazását, amelyet a washingtoni magyar nagykövetség a korábbiakhoz hasonlóan támogatott a szintén baptista vallású Jimmy Carter amerikai elnökkel való jó viszonyára tekintettel. A Hivatal kedvező döntéséhez hozzájárult, hogy a szovjetek 1978-ban tervezték meghívását.
Billy Graham beutazása érdekében elfogadta, hogy látogatása nem evangelizációs jellegű, de istentisztelet keretében prédikálhat. Kész volt a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Keresztyén Békekonferencia vezetőivel találkozni, és vállalta, hogy az egyház küldetéséről, a diakóniai szolgálatról rövid tanulmányt publikál. Ígéretet tett arra, hogy tartózkodik a jó kapcsolatokat megzavaró nyilatkozatoktól. Magyar részről látogatása mellett szólt az amerikai közvélemény befolyásolásának érve. Személyén keresztül a magyarországi „vallásszabadságot” demonstrálták, ugyanakkor a hazai egyházi ellenzék erkölcsi gyengítése és az államhoz lojális vezetés erősítése is az elérendő célok közé sorolható. Megemlíthető még az amerikai-magyar kapcsolatok javításának motívuma. Az ÁEH döntését befolyásolta még a magyar társadalom nyugodt helyzete, a magyar egyházvezetők felkészültsége és lojalitása. Billy Graham látogatását a nyugati antikommunista kampány elleni ellenakciójaként fel lehet használni, és a szocialista országok közül egyedül Magyarország rendelkezett a „kísérletezésre” alkalmas feltételekkel.
Látogatásáról filmet készítettek propaganda céljára. Az ÁEH a SZET-tel együttműködve széles nyilvánosságot teremtett a magyar médiákban (egyházi lapok, Magyar Televízió, Magyar Rádió) látogatásának. Billy Graham elhozta Carter elnök üdvözletét. Kádár nem, de Aczél György és Miklós Imre fogadta. Billy Graham közbenjárását ígérte a legnagyobb vámkedvezmény és a magyar korona ügyében, a magyar fél azonban elhárította segítségnyújtási szándékát, tartva attól, hogy később ellentételként hitéleti engedményeket kér. Prédikációit (Budapest, Tahi és a Nap utcai gyülekezetek, SZET Lelkészképző Intézet és a Baptista Teológia közös évnyitója) sok ezren hallgatták.
Magyarországi látogatásának kedvező visszhangja lehetővé tette, hogy Lengyelországba (1978), Szovjetunióba (1982, 1984), Romániába (1985), NDK-ba és Csehszlovákiába is eljusson. Magyarországra 1981-ben és 1985-ben ismét ellátogatott. Az utóbbin már a körcsarnokban és a pécsi római katolikus székesegyház előtti téren tarthatott istentiszteletet.
Forrás: http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/rajkizoltan-nemzetkozi.htm
