Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Kapitalizmus 40/34. rész – USA kiterjedése

2012.02.09. 10:30 12nyil

 

 

A poszt-amerikai gazdasági korszak


Egy-egy hosszabb szakasz után a világgazdaságban időről-időre olyan új helyzetek állnak elő, amelyeket nem veszünk rögtön észre, vagy amelyeket nem akarunk észrevenni.


De befektetőként csak akkor növelhetjük a vagyonunkat, ha a realitásnak megfelelően fektetünk be, nem pedig ha szembe megyünk vele. Tehát, mi ez az új ki nem mondott gazdasági realitás?


Tény: A világ a modern történelem következő nagy gazdasági növekedésének új korszakába lépett. Ennek a korszaknak a legkifejezőbb elnevezése a poszt-amerikai (Amerika utáni) gazdasági korszak. Ez a korszak nagyon izgalmas lehetőségeket tartogat a vagyonépítés szempontjából. De fejtsük ki ezt egy kicsit pontosabban.


A poszt-amerikai gazdasági korszak semmiképpen sem jelenti azt, hogy Amerika népe a történelem szemétdombja felé haladna. A poszt-amerikai gazdasági korszak azt sem jelenti, hogy Amerika lehanyatlik. Ez a korszak a világ többi részének felemelkedéséről szól.


Az első modern gazdasági korszak a XV. században kezdődött, és ez a korszak hozta létre azt a nyugati világot, amelyet most ismerünk. A második modern gazdasági korszak a XX. században az Egyesült Államok felemelkedése volt. A mai idők az amerikai gazdasági csoda utolsó fejezete, amely egyben elveti a következő nagy gazdasági korszak magvait.


A Nyugat és az Egyesült Államok felemelkedése volt a főpróba a világ többi része számára a felemelkedéséhez. Korábban azok az országok, amelyek újítottak, és amelyek vezették a világot, viszonylag kis országok voltak. A gazdasági csodákat viszonylag kis számú embercsoportok hozták létre a Földön.


Az Egyesült Államok hajtotta végre az első olyan jelentős gazdasági forradalmat, amely emberek nagy számát érintette. Ilyen nagy mértékű és ilyen mélységű virágzás, amit Amerika végrehajtott, korábban nem létezett. Az amerikai gazdasági korszak alatt Kína, Oroszország, India és Brazília aludtak, és nem akartak vagy nem voltak képesek arra, hogy ebben részt vegyenek. Most azonban ébredeznek, és nagy lépésekkel zárkóznak fel.


Ami ezt az új gazdasági korszakot merőben mássá teszi a nyugati vagy az amerikai korszaktól, az a nagyságrend. Jelenleg három milliárd ember hoz létre egyszerre kapitalizmust. Minden évben 25-30 millió új középosztálybeli fogyasztó jelenik meg a világgazdaságban.


A nagyságrend az, ami óriási lehetőségeket tartogat, de csak azok számára, akik megértik azt, hogy máshogyan kell befektetni, mint ahogyan eddig tettük.

United StatesAmerika felemelkedése a végtelen erőforrásokon alapult.

 

Miközben ma három milliárd ember verseng a Föld erőforrásaiért, a végtelen erőforrások kiaknázására alapuló stratégia nem érvényes többé.


Az amerikai gazdasági stabilitás mellett Amerika katonai szuperhatalom, amelynek alapja a nagy emberlétszám és a fegyverzet. De ma egy csoport fegyveres lázadó képes arra, hogy ellenőrzés alatt tartson egy nigériai olajvezetéket, ami 20 dollárral megemeli az olaj hordónkénti világpiaci árát. Ezzel nagyobb gazdasági kárt okoz az Egyesült Államoknak, mint amit bármilyen katonai akció a modern időkben okozhatott neki.


A befektetés világa ma más, mint amilyen korábban bármikor volt. De ez az új gazdasági sztori egy amerikai sztori. A II. világháború után 60 éven keresztül sok millió embernek segített Amerika abban, hogy kikerüljön a szegénységből. Amerikai üzletemberek, diplomaták és állampolgárok késztettek Amerikától távoli területeken élőket arra, hogy létrehozzák a saját piacaikat, hogy ne féljenek a változásoktól, hogy csatlakozzanak a fejlett világhoz, és hogy elsajátítsák az amerikai siker titkát. Az utóbbi tíz évben az internet forradalma felgyorsította ezt a folyamatot, és ezen a világ nyert (Amerika is, de ő némi hátrányt is szenvedett).

 


Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok végrehajtotta történelmi küldetését: globalizálta a világ gazdaságát. Nekünk, befektetőknek most ehhez kell igazítanunk a befektetési stratégiánkat.


Hogy ebben az új korban vagyont építhessünk, el kell felejtenünk a régi gazdasági korszakot, és meg kell értenünk az új gazdasági időket: a poszt-amerikai gazdasági korszakot.

Forrás: http://www.ertsapenzhez.hu/c25.html

 

 

 

 

 

 

Az USA kialakulása, alkotmánya, nagyhatalommá válása

 

Észak-Amerika gyarmatosítása:

Az Amerikai kontinens északi részét a XVI. században a spanyolok dél felől, a franciák észak felől kezdték birtokba venni. Az angolok gyarmatosítás az Atlanti partok mentén és a Hudson-öböl vidékén történt. A brit szigetekről politikai és vallási okokból jórészt puritán csoportok érkeztek, magukkal hozva az önigazgatás igényét és gyakorlatát. A telepesek állandó harcban álltak a természettel és a bennszülöttekkel, az indiánokkal, akinek a száma gyorsan fogyatkozott.

 

A tizenhárom gyarmat:

A bevándorlók által létrehozott települések és kolóniák a XVII. század végén gyarmatokká egyesültek. A gyarmatok önálló törvényhozó testületeket alakítottak ki. Ahhoz, hogy a gyarmatok megtartsák lakosságukat, a kormányzatnak folyamatosan engedményeket kellett tennie a politikai jogok, a szabad földfoglalás és a vallásszabadság terén.

A gyarmatok kezdetben jó viszonyban álltak az anyaországgal. Az északi területek bekapcsolódhattak a brit gyarmati kereskedelembe, a déliek pedig ott is eladhatták mezőgazdasági termékeiket, ráadásul szabad utat kaptak az önálló fejlődéshez. Növelte az egymásra utaltságot a francia jelenlét, ugyanakkor a telepesek körében a milíciába való besorozások elégedetlenséget váltottak ki. A hétéves háború után azonban ez megszűnt.

 

Győzelmük után az angolok hozzáláttak, hogy megszervezzék a térség védelmét és igazgatását. Ennek költségeit a gyarmatokkal kívánták megfizettetni. Az adókat növelték, a gyarmati önigazgatást pedig vissza akarták szorítani. Ezenkívül a gyarmatokat sújtó vámokat vezettek be, ill olyan adókat, amelyek ellehetetlenítették a gyarmatok törekvéseit /szabad földfoglalás betiltása, cukoradó, pénzadó, beszállá-solási törvény, bélyegadó/. Ezen intézkedések azonban egységbe kovácsolták a különböző érdekű gyarmatokat. Immár egységesen és élesen reagáltak a brit lépésekre. Tiltakozások, tüntetések és egyfajta polgári engedetlenség után 1766-ban a New York-i gyarmatok kongresszusán követelik az adók eltörlését és kijelentik: „No taxation without representation!”: Képviselet nélkül nincs adózás, vagyis saját törvényhozóik kivételével senki semmilyen adót nem vethet ki rájuk.

 

A gyarmatok hatásos fegyverként vetették be az angol áruk bojkottját is, ami érzékenyen érintette a brit gazdaságot. Az angolok enyhítettek a megszorításokon, de a parlament nem hátrált meg. 1767-ben újra kiéleződik a vámháború. 1770-ben a „bostoni mészárláson” az angol katonák tüzet nyitottak a fegyvertelen tüntetők tömegére. Anglia végre meghátrált, visszavonva szinte az összes adót és vámot, kivéve a teavámot, mintegy az anyaország hatalmát hivatva demonstrálni. 1773-ban Samuel Admas és társai indiánoknak öltözve a bostoni kikötőben lévő Kelet Indiai Társaság három hajójáról a tengerbe dobálta a tearakományt. Anglia hadihajókat vezényelt Boston ellen.

 

Az amerikai függetlenségi háború:

A hír hallatán a 13 gyarmat képviselője összegyűlt Philadelphiában az Első Kontinentális Kongresszuson 1774-ben. A kongresszus 55 tagja kinyilvánította a kényszerítő rendelkezések törvénytelenségét és a gyarmatok jogát az önálló törvényhozásra. A Kongresszus megalakította a Kontinentális Szövetséget, mely átvette a gyarmatok irányítását. 1775-ben egy Boston közeli kisvárosban eldördültek az első lövések: kitört a függetlenségi háború.

 

1776. július 4-én a John Hancock elnökölte Kongresszuson aláírásra került a Thomas Jeffersonnak Benjamin Franklin és John Adams segítségével megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozata, mely kinyilvánította a 13 gyarmat függetlenségét, és a felvilágosodás eszméit követve az emberi és a polgári szabadságjogokat és a képviseleti kormányzat szükségességét. Bizonyos sorokat szó szerint vettek át John Locke műveiből. Ezzel megszületett az Amerikai Egyesült Államok /hivatalosan:1783 Párizs/ A második Kontinentális Kongresszus Philadelphiában megszavazta a hadba lépést, a seregek élére pedig George Washingtont állította. Kezdetben a brit reguláris haderő győzelmeket aratott, az amerikaiak első jelentős győzelmüket 1777-ben Saratoga-nál aratták. 1778-ban Franciaország, Spanyolország és Hollandia beavatkoztak a gyarmatok oldalán. Végül a döntő győzelmet 1781-ben aratták Yorktown-nál. Az 1783-as Versailles-i békében III. György angol király elismerte az USA-t, és átadta a Mississippi-ig terjedő területeket is. Az USA első elnöke George Washington lett.

 

Az USA alkotmánya:

 

1787-ben a Philadelphiában tartott Alkotmányozó Gyűlés megalkotta az Egyesült Államok alap-törvényeit és alkotmányát. A Függetlenségi Nyilatkozat szellemében rögzítették az emberi szabadság-jogokat, illetve a képviseleti rendszeren alapuló, a hatalmi ágakat megosztó államberendezkedést. AzUSA berendezkedése egy föderatív, rezidenciális rendszer lett.

- választópolgárok: felnőtt, fehér férfiak

- erős elnöki hatalom: a megválasztása közvetett úton, elektorokon keresztül történt

- kétkamarás kongresszus /törvényhozás/: államok lakosságával arányban lévő képviseletet biztosító Képviselőház, és az államonként két szenátort delegáló Szenátus

- Legfelső Bíróság: független, ellenőrzés

1791-ben kiegészítés az alkotmányhoz: sajtó-, szólás- és gyülekezési-szabadság, a feketékről nem szól

 

Az USA terjeszkedése:

 

uploaded imageA francia forradalom idején az USA semleges maradt /Thomas Jefferson lektorálja Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elfogadását/, s az európai hatalmak lekötöttségét területi terjeszkedésre használta fel.

 

1803-ban megvásárolták Napóleontól Louisiana-t, 1819-ben Spanyolországtól Floridát.

 Kanadát sikertelenül próbálták elragadni Nagy-Britanniától, de 1846-ban megszerzik Oregont /ÉK/, Mexikótól pedig Texas-t 1845-ben és Kaliforniát ill. a Sziklás-hegységet 1848-ban.

 

Észak és Dél ellentéte:

Az ipari vállalkozásban és a farmergazdálkodásban érdekelt Észak, valamint az ültetvényes, rabszolgatartó Dél között az 1850-es évekre egyre élesebb ellentétek alakultak ki. Az észak-amerikai iparvállalatok érdekében az állt, hogy vámokkal védjék a belső piacot, kizárva ezzel Európát a versenyből, miközben a Dél biztosította az olcsó nyersanyagot és a felvevőpiacot. Ez azonban sértette a déliek érdekeit. A másik jelentős ellentét a két fél között a nyugaton újonnan megszerzett földek jelentették: a farmerek kis parcellák, a déliek nagy ültetvények kialakítását akarták. A kérdés elsősorban egy-egy új állam felvételekor került előtérbe. Az ellentétek megoldását 1820-ban, Missouri felvételekor kompromisszummal ódázták el /a 36°30’ szélességi körtől D-re engedélyezték a rabszolgatartást/.

 

A rabszolgaság intézményét azonban a lakosság jelentős része ellenezte. Abolocionizmus: feketék felszabadítását célul kitűző mozgalom.

Az amerikai polgárháború:

Kansas állam felvételekor a Missouri-kompromisszum nem valósulhatott meg. A terület hovatartozása miatt polgárháború tört ki. Az északiak létrehozták a Republikánus Pártot, mely a rabszolga felszabadítást, védvámok bevezetését és a szabad földfoglalást tűzte zászlajára. Az 1860-as választásokon a republikánus Abraham Lincoln került az elnöki székbe. Győzelme után 11 déli állam kilépett az Unióból, s megalakította független államát, a Konföderált Amerikai Államokat Jefferson Davi elnökletével. Lincoln nem fogadta el a kiválást, mire a déliek hadat üzentek /1861-65/.

Észak ember – és hadianyagban való nyomasztó fölényét a déliek zseniális tisztikara ellensúlyozta.

 

Az elhúzódó háborúban lassan az északiak fölénye érvényesült. 1863-ban Gettysburg-nél az uniós seregek megállították Lee tábornok csapatait, míg az északi Grant és Shermann tábornok seregei tovább nyomultak Dél felé. Az uniós blokád is ekkor zárta körül a Konföderációt. Végül Lee a kilátástalanná váló helyzetben Grant tábornok előtt Richmond-nál letette a fegyvert.

 

Lincoln a tömegek megnyerése érdekében 1862-ben kiadta a telepítési törvényt, mely lehetővé tette, hogy minden amerikai állampolgár egy legfeljebb 113 holdas parcellát hasítson ki a szabad földekből.

A fekete rabszolgák 1863-ban szabadultak fel elnöki rendelettel.

 

A XIX. század második felére az USA akkora hasznot látott Kubában, hogy meg akart szabadulni a gyarmatosító spanyoloktól. A háború 1898 tört ki és elsöprő amerikai sikerek után a párizsi békével ill. Kuba függetlenedésével ért véget: valójában Kuba az USA legszorosabb befolyása alá került.

Alaszkát az USA 1867-ben vásárolta meg Oroszországtól 7,2 millió dollárnyi aranyért. 1959-ben vált az Amerikai Egyesült Államok 49-edik, utolsó tagállamává. Területe alapján a legnagyobb, lakosainak száma alapján azonban a harmadik legkisebb állam.

 

Forrás: m.blog.hu/we/we-dek/file/tori/Az%20USA%20kialakulása.doc

 

 

 

 

 

AZ USA KIALAKULÁSA

 

Az amerikai kontinens É-i részét a XVI. században a spanyolok Dél felől kezdték birtokba venni.

(gyarmat =az anyaországtól távol eső, birodalomhoz csatolt terület.)

Őket még a XVI. században a franciák követték a Szent Lőrinc folyó irányából.

 

Az angolok két irányból törtek előre:

- Hudson-öböl

- atlanti partok mentén

 

A XVIII. századra Észak-Amerikában 13 angol gyarmat jött létre.

 

A XVIII. sz-ban a gyarmatoknak külön-külön szorosabb volt a kapcsolatuk az anyaországgal, mint egymással.

Megkezdődött azonban az amerikai belső piac kialakulása. ⇒ ez szükségessé tette a gyarmatok szövetkezését. (Benjamin Franklin)

 

Anglia és a gyarmatok viszonya kiéleződik:

 

 

Amerika a XVIII. sz. vége felé még mg-i jellegű, de északon ígéretes ipar alakult ki. (pl.: hajóépítés)

Anglia gyarmatait nyersanyagtermelő és árufelvevő piacnak tekintette.

- nem érdeke az amerikai ipar és gazdaság fejlődése.

Az ellentétek kiéleződését elősegítette a francia-angol gyarmati háború, melynek következtében a franciákat kiszorították a kontinensről.

 

Megszorító intézkedéseket vezettek be:

- megtiltották, hogy az amerikaiak az Allegheny-hegységtől nyugatra települjenek

- növelték az adókat (pl.: cukoradó)

- vámokat vezettek be

- bélyegtörvény: minden okmányra, hirdetésre, újságra illetéket vetettek ki

 

Az angol parlament által megszavazott adókat az amerikaiak törvénytelennek minősítették, mert a parlamentben nem volt képviselőjük.

Új fegyvert vezettek be: BOJKOTTÁLTÁK az angol árukat

- veszteséget okoztak az anyaországnak. Az adók, illetékek fizetését pedig megtagadták.

Az angol kormány meghátrált, visszavonta a vámokat, de fenntartotta az angol parlament adókivetési jogát.

A brit kormány a Kelet-Indiai Társaságnak a teára monopóliumot adott /TEAVÁM/

- 1773 BOSTONI TEADÉLUTÁN: az amerikaiak 3 hajó rakományát a tengerbe szórták.

 

1774-ben Philadelphiában összeült az amerikai gyarmatok első kongresszusa, ahol III. György angol király bejelentette, hogy az amerikai kormányzat a lázadás állapotában van.

1775. ápr. 19-én Lexingtonnál kitört a függetlenségi háború, mely 1775-től 1783-ig tartott.

 

1776. júl. 4-én a kongresszus elfogadta a FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATOT, melyet Thomas Jefferson fogalmazott meg:

- kinyilvánította a gyarmatok függetlenségét

- emberi szabadságjogok

- képviseleti kormányzat.

 

Megszületett az új állam, AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK.

A háborúban az erőviszonyok az angoloknak kedveztek:

- jól felszerelt és kiképzett hadsereg

- hatalmas flotta

- loyalisták (angolokat támogató amerikaiak)

 

A hazafiak serege részben német zsoldosokból állt. Jól alkalmazták a szétszórt alakzat taktikáját, a lakosság támogatta őket

- állandó utánpótlás.

Az amerikaiak 1777-ben Saratogánál aratták első jelentős győzelmüket.

- a franciák és a spanyolok, majd a hollandok szövetséget

kötöttek velük.

 

1781-ben George Washington vezetésével Yorktownnál fölszámolták az utolsó angol hadsereget.

 

1783-ban kötötték meg a versailles-i békét:

Nagy-Britannia elismerte az Egyesült Államok függetlenségét.

 

1787-ben Philadelphiában ült össze az Alkotmányozó Gyűlés

- ALKOTMÁNY: hatalmi ágak megosztása

 

Rögzítette az ember szabadságjogait

 

1791-ben első kiegészítés:

– szólás

– sajtó

– gyülekezési szabadság

– az egyház és állam szétválasztása

Forrás: users1.ml.mindenkilapja.hu/users/albiniki/uploads/usa.pdf

 

 

 

 

 

 

Az USA térnyerése: A francia forradalomból kimaradt az USA ezt az időt területi növekedésre használta. Az ipari forradalom az angollal egy időben bontakozott ki. A XIX. Század első felében megszerzi a területeket a nyugati partig. A népesség 1775-ben 2,5 millió fő, míg 1810-ben 7,2 millió.

 

Japánt és Kínát a nagyhatalmak nem tudták gyarmatosítani. Kínának csak „behajózási engedélyt” kellett adnia a nagyhatalmaknak, hogy áruikat el tudják adni.

 

Polgárháború: A megszerzett földterületek vonzóak voltak az európaiaknak. Ezért sokan bevándoroltak, s fejlesztették a vasutat, hogy minél gyorsabban tudják az érkező lakosokat a nyugati részek felé betelepíteni. Nyugaton ugyan is nagy vonzereje volt az aranynak. Farmerbirtokok (önálló egységek) alakultak ki. Bővült a belső piac is. Keleten iparvárosok nőttek, s fejlődött a mezőgazdaság is, ezért a termelés fele exportra került. Délen ültetvényes gazdálkodást végeztettek a rabszolgákkal.

 

Leginkább gyapotot, dohányt és rizst termesztettek. A területnövekedéssel egyre több rabszolgát használtak. 1. Észak az ipari vállalkozásban és a farmergazdálkodásban volt érdekelt. Dél pedig a rabszolgatartó ültetvényes gazdálkodásban. Észak vámokkal akarta védeni a belső piacot, míg Délnek a szabad verseny volt az érdeke.

 

2. A másik konfliktusforrás a nyugati területek felosztása volt. Ha engedélyezik a rabszolgatartást ültetvény lesz, ha nem farmerbirtok. 1820-ban ezért létrehozzák a Missouri- kompromisszumot. Vagyis a 36. foktól északra nem lehet rabszolgát tartani.

A jenkik körében megjelent a szabadság tisztelete. Ezért ellenezték a rabszolgaságot és a feketék felszabadítását akarták (abolicionista mozgalom). Kansas felvételekor nem valósult meg a Missouri- kompromisszum, ezért polgárháború tört ki. Az északiak a Republikánus Párttal a rabszolga felszabadítást, védvámokat és szabad földosztást kart.

 

(1861-1865): 1860-ban az északi Lincoln kerül hatalomra, ezért 11 déli állam kilép az Unióból, s létrehozzák a Konföderált Amerikai Államokat. Lincoln ezt nem fogadta el és Dél ezért hadat üzen. A háború elején a Déliek voltak fölényben. A hosszú háború azonban az iparos Északnak kedvez és így Lee-t legyőzi Grant és Sherman.

1863-ban Lincoln felszabadítja a rabszolgákat. S 1862-ben a telepítési törvényben mindenkinek jelképes áron adott földet, ha 5 évig műveli. A déliek létrehozzák a KU-Klux-Klán-t a feketék ellen 1866-ban.

 

A korszakban az USA fejlődése kimagasló. A bevándorlók adták a munkaerőt. De a drága munkaerő fejlesztésekre ösztökélte az amerikai gazdaságot. A németek mellett ők voltak a technikai fellendülés középpontjában. Roosevelt a trösztellenes törvényben és Wilson a szabad verseny engedélyezésével fejleszti a belső piacot. S a Panama-csatorna bevétele is sok pénz hozott.

Forrás: users.atw.hu/fazekasgimi/tetel/6.5.doc

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem magyarország egyház pénz magyarok kapitalizmus befektető cégtulajdonos

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr634083293

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása