Monopólium
|
A gazd. élet valamely területén kizárólagosságot és ebből adódó hatalmat jelent. A kapitalizmusban egy v. több vállalat olyan uralkodó pozíciója, amely a verseny korlátozása, ill. kiküszöbölése útján maximális haszon elérésére törekszik. Legfontosabb formái: a kartell, a szindikátus, a tröszt, a konszern. egyedáruság; vmilyen áru kizárólagos forgalomba hozásának joga a gazdasági élet vmely területén uralkodó helyzetben levő óriásvállalat, amely rendszerint korábban önálló vállalatok szövetsége révén keletkezik és monopolhelyzete alapján monopolprofitra tesz szert kivételes jog, kiváltság kiváltságos, uralkodó helyzet |
Forrás: http://www.kislexikon.hu/monopolium.html
Vállalat monopólium esetén, versenyszabályozás
Monopolizált piacok-tiszta monopólium
Monopolizált piac, vagy monopolpiac kifejezést használjuk, ha hiányoznak a tiszta verseny feltételei. Ilyenkor néhány nagyvállalat uralja a piacot. Különleges esete a tiszta monopólium, mikor egyetlen termelőre szűkül egy termék piaca.
Tiszta monopólium az a piaci forma, amikor egyetlen eladója van a termékeknek az adott piacon. |
A vevői oldalon kialakult monopolhelyzetet monopszóniának nevezzük.
A monopólium kialakulásának okai lehetnek: valamely gazdasági adottság (óriási méretű üzem, jó bánya birtoklása); jogi feltétel (állami engedély); műszaki okok (nem célszerű több vállalatot létesíteni).
Belépés a monopolizált piacra
Egy piacra való bejutásnak a tökéletes verseny kivételével mindig vannak nehézségei, korlátjai. Ezek a legerősebben a monopolizált piacon jelentkeznek.
Ilyenek:
- Az optimális üzemméret aránya a piachoz. Az optimális üzemméret minél nagyobb, annál nehezebb a belépés, annál kevesebb vállalat képes kielégíteni a keresletet. A gazdaságos üzemméret alapján kialakult monopóliumot természetes monopóliumnak nevezzük.
- A beinduláshoz szükséges beruházások és pénzbefektetések nagysága. Minél nagyobb, annál inkább korlátozza a belépők körét.
- Szabadalmak, licencek, know-how-k. A technikai fejlődés legújabb eredményeit szabadalmak védik. Gyártási eljárást, termelési engedélyt meg kell vásárolni. Nélkülük nem lehet versenyképes költségekkel termelni.
- Ellenőrzési monopólium a fontos nyersanyagforrások felett. Arany- só- rézbányászat állami monopólium volt sok országban, s az ilyen engedélyek megszerzése monopolhelyzetet képezhet.
- Az állam korlátozhatja a piacra lépést. Vámokkal, behozatali tilalmakkal védheti a belső termelőket. Egy termék termelésére kizárólagos jogot adhat egyes régiókban. Speciális engedélyeket adhat bizonyos terület ellátására (autópálya-építés, telefonszolgáltatás), de ilyenkor szabályozza a vállalat tevékenységének bizonyos elemeit (pl. ármaximalizálás).
A tiszta monopólium piaca
A tiszta monopólium egyedüli eladó egy termék piacán, ki tudja elégíteni az egész keresletet. Míg tökéletes verseny esetén az ár külső adottság volt, a tiszta monopólium vállalata a piaci árat és a kínált mennyiséget is képes befolyásolni. A piaci kereslet DD függvénye számára az adottság. A monopólium piaci alkalmazásának lényege, hogy egyszerre határozza meg a saját kínálatának mennyiségét és a piaci árat a piaci kereslet figyelembevételével.
A monopólium, mint a legtöbb piacgazdasági szereplő profitja maximalizálására törekszik. A piaci keresleti függvény kemény adottság számára, amelyhez alkalmazkodnia kell. Ha növeli az árat, kevesebbet tud eladni, ha növelni akarja az eladott mennyiséget, csökkenteni kell az árat.
A monopólium összbevétele (TR) nem nő együtt az eladás növekedésével, (mivel az csökkenő árakkal jár) hanem egyre lassabban nő, s nagy kínálat esetén csökkenhet is. Határbevétele (MR) nem fix és nem egyezik meg egyetlen piaci árral, mert egy újabb mennyiséget csak egyre kisebb áron tud eladni.
A monopóliumra is érvényes a tökéletes verseny vállalatához hasonlóan az optimális profit fő szabálya:
A monopólium akkor ér el legtöbb profitot, ha olyan termelési mennyiséget választ, hogy a határköltsége és határbevétele egyenlő legyen. |
1. A monopólium
A monopólium kevesebbet és magasabb áron visz piacra, mint amennyi a teljesen azonos költséggel termelő, tökéletes verseny iparágának kínálata lenne. |
Azt tapasztaltuk, hogy a monopóliumok létezése csökkenti a társadalmi hasznosságot, ezért káros piaci formának ítélhetjük. Valójában a monopóliumok hasznosak egyes piacokon. A költségeik jóval a tökéletes verseny költségei alatt lehetnek, s nagy tőkekoncentrációjuk lehetővé teszi a kutatást, fejlesztést, ami szintén hasznos a társadalom számára.
Az oligopol piac
Az oligopólium monopolizált piac, átmenet a tiszta monopólium és a tiszta verseny között. Itt néhány egymást ismerő, egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng egymással.
Oligopólium az a piaci forma, amikor néhány nagyobb termelő kínálata látja el a teljes piacot. |
Az oligpóliumok versenye esetén az előbb bemutatott tiszta monopóliumnál alacsonyabb ár és nagyobb kínálat alakul ki azonos feltételek mellett. Az oligopol piac ilyen értelemben is átmeneti jelenség a tiszta monopólium és a tiszta verseny között.
Az oligopol piac vállalatainak kartellbe való alakulása esetén a piaci összkínálat, a piaci ár megegyezik a tiszta monopólium esetével, hiszen ilyenkor egy összehangolt nagyvállalatként működnek.
Versenyszabályozás
Általános feltételezés, hogy a verseny képes az erőforrások legjobb elosztására. Ha a vállalatok módot találnak a verseny korlátozására, akkor ez jóléti veszteségekkel és az erőforrások nem hatékony elosztásával jár. A verseny korlátozása vállalatok egyesülésével, formális piaci szerződésekkel, vagy titkos összejátszással egyaránt lehetséges.
Az államnak kettős szerepe van a piaci versennyel kapcsolatban. Egyrészt hatékony versenyt kell biztosítania azokon a piacokon, ahol a verseny kívánatos. Másrészt szabályoznia (regulálnia) kell az árakat, jövedelmeket stb. azokon a piacokon, ahol a monopolizált piaci forma a kedvezőbb. Ezt a célt szolgálja a verseny- és az ártörvény.
Az antitröszt-politika részei azok a törvények és intézkedések, melyek a monopolpozíciók kialakulását akadályozzák, s a versenyt erősítik a szükséges területeken (A tröszt több vállalat egyesülése egy vállalattá).
A versenytörvény tiltja a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat (kartell). Tilos a versenytársak mindennemű egyeztetett magatartása az árak kialakítására, a piac felosztására, egyéb versenytárs kizárására. A törvény a piac különböző szintjein lévő szereplők ún. vertikális versenykorlátozásait is megtiltja. Tilos a hírnév rontása, az üzleti titok megsértése, az utánzás. Tilos a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében megtéveszteni. Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni (indokolatlanul szerződésekben egyoldalú előnyt kötni, elzárkózni a szerződéstől, piacra lépést akadályozni, stb.).
Az állam fontos feladata a szervezetek egyesülésének ellenőrzése (fúziókontroll). Engedélyeztetni kell egy fúziót, ha ezzel a résztvevők meghatározott piaci részesedést érnek el, vagy árbevételük meghalad egy meghatározott értéket.
Az ártörvény kimondja, hogy az árak meghatározása az üzletfelekre tartozik. Meghatározza, hogy azokba az állam (kivételes esetekben) hol és hogyan avatkozhat bele. Tiltja az ún. dömpingár alkalmazását, mikor egy vállalat a költségeinél olcsóbban visz árut a piacra nagy mennyiségben, így tönkretéve versenytársait megemelje az árat, s monopolprofitot érjen el.
Regulációs politikának nevezzük a tényleges és tartósan működő monopóliumokat szabályozó intézkedéseket. Lényege, úgy szabályozni a természetes monopóliumok tevékenységét, hogy az ár csak az indokolt ráfordításokat fedezze, de a normálprofitjuk, a hosszú távú tőkemegtérülésük biztosítva legyen. |
A regulációnak vannak hátrányai. Például egy közérdekű szolgáltatás monopolvállalatát alacsonyabb árakra kényszerítve támogatást kap, hogy normálprofitot érjen el. Ilyenkor a fix normálprofit tudatában nincs késztetve a vállalat, hogy takarékosan gazdálkodjon. Ezért felvetődött a dereguláció kérdése, vagyis a szabályozott monopóliumok helyett verseny engedélyezése bizonyos területeken.
Forrás: http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/8het/kozgaz/kozgaz8.html
Monopólium
Monopóliumról akkor beszélünk, ha egy iparágban a piaci kínálatot egyetlen résztvevő termeli meg. Ebben az esetben a vevői oldalon van monopólium, azaz "egyeduralom". Amennyiben a vevői oldalon van egy szereplő, akkor monopszóniáról beszélünk. Kivételes esetben az is előfordulhat, hogy mind az eladói, mind a vevői oldalon egyetlen vállalat van, ez a bilaterális monopólium.
A monopóliumra jellemző tehát, hogy egy vállalat van a piacon, ő érzékeli a teljes piaci keresletet. Ennek a keresletnek megfelelően meghatározza az árat, tehát a monopólium ármeghatározó piaci szereplő. Ez persze nem jelenti azt, hogy akármekkora árat megállapíthat, alkalmazkodnia kell a piaci keresleti függvényhez. A termékének helyettesítője nincs, azaz a piacon nem található olyan termék, amellyel ugyanolyan módon lehet kielégíteni az igényeket.
A monopolizált piacra nehéz a belépés és költséges a kilépés. Ahol monopólium alakult ki, ott tehát a megszüntetése sem akadálymentes. Mi akadályozhatja a belépést a piacra?
· az optimális üzemméret nagysága - ha ez kicsi a piachoz képest, akkor verseny fog kialakulni a piacon, amennyiben viszont az optimális üzemmérettel a teljes kereslet kielégíthető, monopólium fog kialakulni. Az így kialakult monopóliumot természetes monopóliumnak nevezzük.
· az induláshoz szükséges beruházás költségessége - ehhez nem kell magyarázatot fűzni
· szabadalmak, licencek, know-how-k - bizonyos termékek termelése csak engedély alapján történhet, és ha az engedélyt egyetlen vállalat szerzi meg, akkor monopólium alakul ki
· ellenőrzési monopólium bizonyos nyersanyagforrások felett - pl. különböző bányakoncessziók
· állami piacszabályozás - Magyarországon pl. bizonyos iparágakat csak fokozatosan nyitnak meg a különböző szereplők előtt, sokáig nem volt lehetőség a belépésre (pl. vezetékes telefonszolgáltatás), de ide sorolható pl. a behozatali tilalom is, mely a belföldi vállalatok számára teremt monopóliumot
Forrás: http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2008/02/18/Monopolium/
Bibliai háttér
„Ez pedig a Noé fiainak, Sémnek, Khámnak és Jáfetnek nemzetsége; és fiaik születének az özönvíz után.
Jáfetnek fiai: Gómer, Mágog, Madai, Jáván, Thubál, Mésekh és Thirász.
A Gómer fiai pedig: Askhenáz, Rifáth, és Tógármah.” (1Móz 10, 1-3.)
Összeszámolva 14 szereplőt látunk egy verseny kezdőállása előtt.
„Terjessze ki Isten Jáfetet” (1Móz 9, 27.)
Isten indítja (indította el) a versenyt.
„Ha pedig küzd is valaki, nem koronáztatik meg, ha nem szabályszerűen küzd.” (2Tim 2, 5.)
A játéknak vannak szabályai.
„Hébernek is lett két fia: Az egyiknek neve Péleg, mivelhogy az õ idejében osztatott el a föld.” (1Móz 10, 25.)
Többfordulós a játék – ekkor lett vége az első játszmának.
Személyes meggyőződésem az Isten akarata felől, hogy Jáfet fiai újra versenybe lépjenek.
Vannak olyan társasjátékok, ahol még akkor is nagyon megéri beállni a játékba, ha néhány szereplő már bejutott a célba.
Isten az, aki meg tudja változtatni emberek és népek sorsát:
„Az Úr szegénynyé tesz és gazdagít, Megaláz s fel is magasztal.” (1Sám 2, 7.)
