Tulipánok miatt omlott össze az első tőzsde

2008. december 20. 19:18

Egyik napról a másikra elúszott vagyonok, tönkrement befektetők, hoppon maradt spekulánsok. Nem a tegnapi újság címeiből idéztünk, hanem az 1637-es holland tulipánláz összeomlásának krónikáiból. Gazdasági válságok, majd egy kis karácsony-történet a Múlt-kor legújabb adásában.

A Múlt-kor legújabb műsorában az elmúlt századok legmélyebb, legpusztítóbb gazdasági összeomlásait idézzük fel. A modern pénz- és hitelrendszerekkel párhuzamosan egy újabb válságtípus is megjelent: a tőzsdekrach. A világ első tőzsdéje 1602-ben Amszterdamban nyílt meg, és alig harminc évvel később az első összeomlás is bekövetkezett – stílszerűen a tulipánpiacon. Ez annak is köszönhető, hogy a tulipán hagymája csak 7-12 év után kezd virágokat hajtani, és mindeközben határidős üzleteket lehetett kötni rá. Előfordult, hogy egy-egy hagyma naponta tízszer is gazdát cserélt, áruk pedig a tulipánmánia tetőzésekor ma közel 20 millió forintnak felelne meg.
Forrás: http://mult-kor.hu/20081220_tulipanok_miatt_omlott_ossze_az_elso_tozsde

Gazdasági elmebaj:

ha egy ország hagymákba fekteti a pénzét

2009. június 09., kedd, 06:25
Szerző: hvg.hu

Hinné-e valaki, hogy virágokkal romba lehet dönteni egy fejlett ország gazdaságát? Pedig ez nem kérdés, hiszen megtörtént. A világ első modern pénzügyi kríziséért, s a kereskedelemből dúsgazdaggá vált Hollandia padlóra döntéséért a kapzsiság mellett a tőzsdei árucikként nagy karriert befutott tulipánhagymák a felelősek.

A világ első tőzsdéjét 1602-ben Amszterdamban alapították, s nem sokáig (rövidke 35 évig) kellett várni, hogy beüssön az első krach. A hollandok nem ismerték a tőzsdei őrület és pánik fogalmait, semmiféle tapasztalásuk nem lehetett róluk. (Nem mintha ez megmenthette volna őket, hiszen hasonló menetrend szerint kialakuló válságok azóta is voltak, a legutóbbit hatásait most is nyögjük.) Így gyanútlanul sétáltak bele a gyors meggazdagodás és a hírnév reménye által kifeszített csapdába. Akkoriban a természet és a szépség iránti rajongás szinte kötelezőnek számított a vagyonosabb társadalmi rétegekben, s a vágyott és megszerzendő dolgok között az egzotikus növények különleges helyet foglaltak el. Sokaknak volt üvegházuk, ahol botanikai ritkaságokat neveltek féltő gonddal. A tulipán pedig hamarosan e melegházak arisztokratája lett, s egy-egy nehezen fellelhető példány hagymája csillagászati összegekért cserélt gazdát.

A tulipán elnevezés a török nyelvből származik, a szó a turbán egyik fajtájára utal. A virág a XVI. század közepén jelent meg Európában. Conrad Gesner, akinek közismertségét köszönheti, így számolt be róla azután, hogy 1559-ben először meglátta a tulipánt a gazdag és növénykülönlegességek gyűjtőjeként ismert Herwart tanácsos augsburgi kertjében: „apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot”.

A tulipánhagymákat ennek az úriembernek egy konstantinápolyi barátja küldte, s igen borsos árat fizetett értük. A tulipán divatja lassan terjedt, hiszen például Angliába csak 1600-ban jutott el, s Hollandiában is jó hét évtized kellett hozzá, hogy feljusson a népszerűség csúcsára. Igaz, akkor őrült roham indult meg a növények birtoklásáért, s már nemcsak a leggazdagabbak, hanem a közép- és kispolgárok, kereskedők, boltosok, iparosok is hajlandók voltak esztelen összegeket kifizetni a szaporításhoz szükséges hagymákért. Az eseményeket feldolgozó angol történész, Charles Mackay 1841-ben kiadott munkájában (Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds) tudni véli, hogy egy ismert haarlemi kereskedő például a vagyona felét adta oda egyetlen tulipánhagymáért, s ettől nem profitot remélt, csupán szerette volna, ha a ritka fajta tulipán lenne üvegházának dísze.

A tulipánmánia 1634-ben annyira elhatalmasodott a hollandokon, hogy a hagyományos iparágakat kezdték elhanyagolni, s tömegek próbáltak megélhetést teremteni maguknak a virágkereskedelemben. Ahogy az őrület fokozódott, az árak is egyre magasabbra emelkedtek. Sokakról tudni, hogy egész vagyonnak megfelelő 100 ezer guldent fektettek mindössze negyven tulipánhagymába. Egy idő után arra kényszerültek, hogy a hagymákat súlyuk alapján értékesítsék. A mértékegység, a „perit” egy gabonaszem súlyánál is kisebb egység volt. Az Admiral Liefken fajta 400 perit súlyú hagymája 4400, a Childer 106 peritje 1615 guldent ért. Az Admiral Van der Eyck 446 peritjéért 1260 guldent adtak, a legdrágább Semper Augustus 200 peritje pedig 5500 guldent kóstált. Hogy mekkora pénzekről is volt szó, azt érzékeltesse egy lista, amely összesen 2500 gulden értékű árut sorjáz:

10 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2009. június 11., 21:35 senetor

2009. június 9., 20:59 shlomo

2009. június 9., 20:17 glottgatya

2009. június 9., 20:14 Moré Csaba József

2009. június 9., 19:39 burlamaqui

A cikk szerzője olyan forrásokra hivatkozik, amelyeket nem ismer. Különben tudná, hogy pl. az általa is előadott anekdotákat Peter garber éppúgy kétségbe vonja, mint azt, hogy Hollandiában a tulipánmánia komolyabb gazdasági visszaesést okozott volna: "A tulipánmánia csodálatos történetei ellenállhatatlan macskamentaként (sic!) hatnak azokra, akiknek kedvére való buborékot kiáltani akkor is, ha a történetek annyira nyilvánvalóan valótlanok. Didaktikus használatra oly tökéletesek, hogy a pénzügyi moralisták mindig kész felvevőpiacot fognak találni nekik abban a világban, amely tele van a pénzügyi Armageddontól állandóan rettegő befektetőkkel.” <br>Earl Thompson 2006-ban megjelent cikke arra kísérlet, hogy a hatékony pénzügyi piacok elméletét alkalmazza olyan adatokra, amelyek egy, a tulipánmánia ellen íródott szatirikus pamfletből származnak. Ezt az elméletet a jelelegi válság elég látványosan elintézte. <br>

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20090608_tulipanmania_penzugyi_valsag_krach

15:00, Hétfő (április 13.), DUNA Televízió

Tulipán-őrület

(Tulipmania)

angol ismeretterjesztő film, 50 perc, 2002

rendező: Jan van Door, Garmon Emyr
operatőr: Haydn Denman, Kevin Jones

Képzeljen el egy a legvadabb árutőzsdei robbanást elérő őrületet, amelyben az árucikk értéke az aranyéval vetekszik. Ez volt a tulipánmánia, amely a XVII. században kerítette hatalmába Amszterdam utcáit. A tulipán Európában a XVI. század közepén jelent meg mint Törökországból importált luxuscikk - egy kecsesen formált és élénk színű virág, amely egzotikus és vonzó volt. A 'tulipánmánia' a tulipánhagymák árának gyors emelkedését jelentette 1634 és 1637 között. Ez a tulipánhagymákkal való eszeveszett kereskedés akkor kezdődött, amikor egy tulipános határidős üzletekkel foglalkozó piac nyílt a még nem tenyésztett hagymákkal való spekulációra. Mindenki részt kért az izgalomból, és a tulipánmánia a feje tetejére állította egy gazdag és virágzó nemzet teljes gazdaságát. A férfiak egymást gyilkolták a hagymákért, az amszterdami tőzsde pedig értékpapírok és áruk helyett tulipánhagymákkal kezdett foglalkozni. Amikor 1637-ben kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az árak tovább folytathatják-e az emelkedést, a piac összeomlott, és magával rántotta a szerencsét is. Amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen el is tűnt a tulipánmánia, szinte egyetlen éjszaka alatt.

Forrás: http://port.hu/tulipan-orulet_tulipmania/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=9922722&i_where=1&i_where_tv=1

A tulipán eredete

Amikor kisüt a nap, minden jóravaló holland – fapapucsban - kiszalad a kertjébe... Tulipánláz, sajtmámor, szélmalomharc és egyéb sztereotípiák, amelyek mögött mind egy-egy legenda rejtőzik..
Szóval úgy gondoltam elmesélem nektek honnan is jött ez a tulipán-őrület!

A tulipán ugyan Hollandia szimbóluma, gyökereit mégsem ezen a nyugat-európai vidéken kell keresnünk, hanem az egzotikus Boszporusz-parton. E virágok „apjának" Carolus Clusius-t szoktak nevezni, aki 1593-ban a leideni egyetem botanikus kertjében mutatta be a nagyközönségnek a cirmos virágot. Clusius Konstantinápolyból, flamand nagykövet barátjától (De Busbecq-tól) ajándékként kapta a “különleges" tulipánhagymákat, melyeket persze rögvest termeszteni és nemesíteni kezdett. De mivel másoknak nem adott belőlük, nemsokára több, mint 100 hagymát loptak el a kertjéből... s valahogy így került a tulipán a szabadkereskedelembe.

Az új virág híre gyorsan szárnyrakapott, és a tulipánok szépségétől megbabonázott holland üzletemberek rövid idő alatt hatalmas pénzeket invesztáltak a virágkereskedelembe. Gyorsan gyűrűzött tovább a tulipánmánia, s a 17. század elejére a virág értéke meghaladta az aranyét. Földbirtokostól kezdve fölművesig mindenki tulipánt termelt, mert ebben az üzletben látta meggazdagodásának vagy felszabadulásának kulcsát. Tőzsdéztek vele, fogadtak rájuk, s egész birtokok is gazdát cserélhettek egy különlegesebb tulipánhagymáért cserébe. Egy idő után olyan mértéket öltött az őrület, hogy maguk a termesztők kérték az államot arra, hogy tiltsák be a tulipánkereskedelmet.

A botanikus eufória persze nem tartott örökké. Mint minden más hirtelen meggazdagodást kínáló lehetőség esetében, ez esetben is, a csúcsraszállásból mélyrepülés lett, és 1637. február 3-án bekövetkezett a fordulópont: egy adag különlegesen ritka tulipánkollekció nem talált gazdára. Ezt követően egyre gyakrabban fordultak elő hasonló esetek, és a tulipánbiznisz lufija hirtelen kipukkadt. A virág értéke gyorsan leértékelődött majd újra helyreállt és így ért véget a tulipánláz.

Talán könnyebben megérthetjük, milyen őrületes mértéket öltött ebben a néhány évben a mánia, ha összehasonlításként megjegyezzük, hogy egy átlagos tulipánhagyma ára akár hét tonna sajt árát is elérhette…

Egy másik, hasonlóan elragadó példa szerint, egy leideni földműves a következő árat tartotta elfogadhatónak egy különleges (Viceroy) fajta tulipánért: 2 zsák búza, 4 zsák zab, 4 hízlalt ökör, 8 disznó, egy tucat juh, 2 ökörfejnyi bor, 4 tonna vaj, 1000 font sajt, egy ágy, egy teljes ruha- viselet (kb. öltöny) és egy ezüst mérőpohár.

A hollandok nagyon büszkék a virágaikra, és szerencsére az elhivatottság mögött nemcsak kereskedelmi spekuláció, hanem igazi szeretet is lapul: amint kisüt a nap, minden jóravaló holland kiszalad a kertjébe (teraszára, vagy amilye van neki), hogy egy kicsit kertészkedhessen. Nemhiába a szép holland közmondás: “minden egyes virághagyma magában hordozza az ígéretét annak, hogy egy olyan színes és vidám élet nőhet ki belőle, amely a hóolvadásától az első fagyos napokig tart majd."

Szezononként átlag kilencmilliárd virághagymát termesztenek Hollandiában (ha mindezeket egyenlő mértékben szétosztanánk a világban, mindenkinek jutna belőle körülbelül másfél). Rómában a húsvéti szentmiséhez szolgáló virágdekorációt is a hollandok készítik, s ezért is zárja minden évben szentbeszédét a pápa a “Hollandiának pedig köszönet a virágokért!" szavakkal (ez alól persze kivétel volt az idei).

Forrás: http://klumpa.blogter.hu/263702/a_tulipan_eredete

Évszázadok tőzsdekrachjai

[origo]|2006. 06. 12., 7:19|Utolsó módosítás:2006. 06. 12., 7:33|

Ez a cikk 5 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A világszerte mélyrepülő tőzsdéket látva, egyelőre nehéz eldönteni: válság jön, vagy csak időszakos korrekció. Egyesek már évekre temetik a tőkepiacokat, azonban még messze állunk az igazi nagy bukásoktól, amelyek annak idején egész országokat, sőt kontinenseket sodortak évekig tartó gazdasági válságba. Összegyűjtöttük az elmúlt évszázadok legnagyobb tőzsdei krachjait, bukásait, amelyek áttételesen befolyásolták a világtörténelmet.

A tőzsde története során mindig volt olyan slágertermék, befektetési lehetőség, amely az átlagosnál jóval nagyobb hozamot ígért újdonsága, ismeretlensége révén. A nagy optimizmus miatt ezek az áruk és részvények - néha egészen meglepő termékek: a XVII. századi Hollandiában például a tulipánhagyma - reális értékük többszörösére drágultak. Egy idő után azonban eljön az igazság pillanata: aki idejében kiszáll, vagyonokat kereshet, aki bent marad, a minden pénzét elveszítheti.

Az első tech részvény: a tulipánhagyma

Az első jelentős tőzsdei válság a XVII. században, Hollandiában tört ki. Az 1600-as években addig soha nem látott virág jelent meg, török közvetítéssel Európában: a tulipán. A tulipántermesztés - elsősorban Németalföldön - csakhamar virágzó üzletté nőtte ki magát, az emberek egyre több pénzt fizettek egy-egy nemesített növényért. A tulipánhagymákat 1635-ben már a tőzsdén adták-vették.

Áruk hihetetlen emelkedésbe kezdett, 1636-ban: volt olyan hét, amikor a tulipán ára megháromszorozódott. A könnyen megszerezhető gazdagság reményében, egyre többen szálltak be az üzletbe, voltak olyanok, akik mindenüket pénzzé tették, csak hogy tulipánhagymát jegyezhessenek. A krach 1637 áprilisában következett be: a tulipánrészvények egyik pillanatról a másikra elértéktelenedtek. Azok, akik minden vagyonukat tulipánhagymába fektették, néhány nap alatt elvesztettek mindent.

[...]

Barsi Szabó Gergely

Forrás: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20060609evszazadok.html

Hogyan hódította meg a tulipán Európát

Kedvelt tavaszi virágunk a tulipán. Mintegy 84 vad fajtája ismert. Utoljára Ben Zonneveld holland botanikus, a Nemzeti Fajtagyűjtemény nyugalmazott kutatója fedezett fel egy vad fajt Közép-Ázsiából. Az új fajta, Tulipa Iemmersii nevét nagyra becsült kollégája után kapta.

Perzsiából vagy Andalúziából?

Általánosan tartja magát az a nézet, hogy a tulipán Perzsiából indult hódító útjára, a törökök Perzsiát végigtarolva magukkal vitték a tulipánhagymákat is, és egyre drágábban kereskedtek vele.

Az ottomán birodalom 500 éve alatt megtartotta népszerűségét. A török hódoltsági területekre is eljuthatott, míg végül Busbecq-hez kerülve meghódította a Nyugatot. Ogier Ghiselin de Busbecq (1522-1592) flamand író, herbalista, aki az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazottjaként Törökországban volt nagykövet, a tulipánhagymákhoz itt jutott hozzá.

A legújabb kutatások azonban cáfolni látszanak ezeket az elképzeléseket. A Córdobai Egyetem és az Arab Tanulmányok Iskolája legújabb tanulmánya szerint az első tulipánhagyma a 11. században, al-Andalúz közvetítésével érkezett meg Európába, öt évszázaddal az eddig gondoltak előtt. Bizonyítéknak tekintik például Ibn al-Avvám Andalúzia gazdaságának történetéről írt művét (Kitab al-fila-hah), amelyben a mór mezőgazdász a tulipánt "macedóniai hagymának" nevezi és így ír róla: "a sárga nárcisz egyik fajtája, ami Macedóniából származik, Alexandria provinciájából. A virága belül sárga, kívül pedig piros és kocka alakú. A belsejében egy másik szép, illatos virág található. Nedves helyen, főleg hegyvidéken nő, a sárga nárciszhoz hasonlóan művelik." A növény andalúz eredete azonban nem bizonyítható teljes mértékben.

Hollandia és a tulipánok

Hollandia és a tulipán már régóta szoros kapcsolatban állnak. A növény elterjesztésében Clusius, belga botanikus játszott nagy szerepet, aki a Busbecq -től kapott hagymákból több szép változatot nevelt fel 1575 körül. Clusius Hollandiában, Leidenben telepedett le, és magával vitte a tulipánhagymákat. A leideni egyetem kertészeti tanszékének prefektusaként, tanítási céllal létrehozott kertjének növénygyűjteményében a tulipánokat már megcsodálhatták a hallgatók és a szakemberek is. A 17. századi Európában lecsendesedett a rózsa- és liliomláz, mindenki valami újra várt. Ekkor jött a tulipán.

Ami biztos, hogy a kora 17. században a gazdag francia, holland és angol már státuszszimbólumként tartotta. Az új fajták sora magával hozta a pénzügyi spekulációt. Tőzsdén kereskedtek a különböző fajták hagymájával. A csíkos szirmú tulipánok, amelyek változatait vírusok okozták, iránt volt a legnagyobb a kereslet. A holland tulipán-mánia csúcspontján a "Vice Rot" fajta 4200 guldenért, az "Admiraal van Enckhuysen" 5400 guldenért kelt el. A szenvedélyes tulipánhagyma-vadászok házukra vettek fel jelzálogot, és eladták a családi ékszert is a tulipánhagymákért. Az írásokból megtudhatjuk például, hogy volt, aki 5 hektár földjét, háziállatait adta el egy hagymáért. A kereskedés úgy folyt a tulipánhagymákkal, mint manapság a határidős gabonatőzsdén kereskednek. Az 1634-es csúcs után három évvel bekövetkezett a krach. Sokan keveredtek megfizethetetlen adósságokba és öngyilkosok lettek, mert nem tudták adósságukat megfizetni.

Szerencsére a tulipántermesztés folytatódott, és a tulipán ma is a hollandok kedvenc növénye. A holland kertészek 4 ezer millió tulipánhagymát állítanak elő évente, ebből vágott virágként 53%-ot értékesítenek. 630 millió hagymát exportálnak Európába.

Ősmagyar tulipán?

Bár a Kazán-szoros sziklás lejtőin található a kelet-balkáni flóratartomány díszes évelője a sárga virágú Tulipa hungarica, amelyet 1835-ben fedezett fel Borbás Vince (1844-1905) botanikus, a tulipán nem magyar virág. Valószínűleg valaha elvadult fajta. Ma azonban szigorúan védett növény. Lepellevelei világossárgák, áprilisban virágzik.

Magyarországon az első adat a tulipánról a 17. század 40-es éveiből származik. A pozsonyi kertekben a 60-as években már gyakori volt. Ezt bizonyítják a Pozsonyi kert tulipánról szóló kezdő szavai: "A mi legközönségesebb legyen első, Tulipa, melyet némelyek liliomi nárcissusnak neveznek." Később, a barokk korban a gazdagok kertjét díszítette, majd egészen új formában a 19. században a falusi kertek kedvelt növénye lett.

A tulipán nálunk, akárcsak közép-ázsiai élőhelyén haszonnövényként kezdte pályafutását. Hagymáját fogyasztották, mely nyersen ugyan hánytató hatású, de főzve már ehető.

Bár a magyar romantikusok igazi magyar virágnak tekintették, a magyar iparművészet, népművészet tulipánjairól azonban nagyrészt bebizonyosodott, hogy inkább liliomot vagy más virágot mintáz az ornamentika. A magyar tulipánmánia ideje 1904–1906-közé tehető, amikor az úgynevezett darabontkormány ellen létrejött Tulipánkert Szövetség ellenállási mozgalom jelvényéül a tulipánt választotta. (1905-ben a választások után Ferenc József nem a dualizmus elleni jelszavakkal győzni tudó politikai erőnek adott kormányzati megbízást, hanem a testőrség parancsnokát, Fejérváry Gézát nevezte ki miniszterelnökké. Ezért hívták gúnyolódva kabinetjét darabont kormánynak. A kormány egy évig töltötte be hivatalát. Az uralkodó megsértette a magyar alkotmányos előírásokat.) Ekkor a politikusok hozzátartozói tulipánkertek hoztak létre, politikai céllal. Vaszary Mihály A haarlemi tulipán című 1907-ben megjelent könyvét, szintúgy a Kert című folyóiratot, amelyben megjelent cikke, az Ősmagyar tulipán, Mauthner Ödön császári és királyi udvari magkereskedés adta ki, vagyis valójában reklámcéllal született írásokról van szó. Magyarországra a tulipánhagymák Hollandiából kerülnek.

Mindezzel együtt a magyar kultúra, többek közt a magyar kertkultúra része is, és semmi nem tiltja, hogy büszkélkedjünk vele.

Garami Márta

Forrás: http://www.kertpont.hu/cikknyomtathato.php3?cikkid=1080