Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

november 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Értelmes ébredés 40/34. rész – Városok

2011.09.30. 10:54 12nyil

Isten terve a városokban lakozás.

 

1. Mi a város?

 

A város – amint azt a magyar elnevezés is jól mutatja – eredetileg vár volt, a szó fizikai és társadalmi értelmében is a védettség és vele a szabadság jelképe. Ez a jelentés azonban történelmi, a társadalmi fejlődés első évezredeinek lassú időszakában egészen mást takart, mint korunkban.

A város az ipari forradalom előtti társadalmakban még az élelem közvetlen termelésének kényszere alóli felszabadulást jelentette. Ez a szabadság azonban már akkor is ellentmondásos volt: a város ragyogása nemcsak a vidék elmaradottságának, hanem a falusi élet tisztaságának is ellentéteként jelent meg.

Az ipari forradalmakkal és a nyomukban kibontakozó urbanizálódással a város szerepe, jelentése, ellentmondásos értékvilága átalakult. Ez a robbanásszerű változás a feje tetejére állította a világot. Míg a kapitalizmus kialakulása előtt a népességnek alig 8-10%-a lehetett csak városlakó, addig a XX. század közepére ez az arány megfordult.

A legfejlettebb országok polgárai zömében ma már városokban laknak.

A mezőgazdasággal foglalkozó és falvakban élő lakosság aránya több országban 10% alá süllyedt.

Az urbanizáció története drámai módon sűríti össze a városfejlődési tendenciák változásait.

A középkori városi társadalom és vele a városok viszonylag kiegyensúlyozott szerkezete az ipari forradalmak eredményeképpen megváltozik.

A városalakító tényezők differenciálódása egyenetlenül hat a városok fejlődésére: a nyersanyaglelőhelyek, a termelés, a szállítási közlekedési és kereskedelmi útvonalak közelébe eső városok ugrásszerű fejlődésnek indulnak, míg mások fejlődésükben megakadnak.

 

Város – olyan nagyobb lélekszámú település, amelyben az ipari, közlekedési, kereskedelmi, közigazgatási, oktatási, kulturális és szociális funkciók a meghatározóak, és a funkciók hatásterülete túlnyúlik a település határán, a környezetére hatást gyakorol.

A városnak különböző megfogalmazásai léteznek attól függően, melyik tudományág határozza meg.

Az építészet elsősorban a zárt utcahálózatot, a többszintes épületek, a közművek jelenlétét és működését emeli ki. A statisztika számára a népességszám az, ami meghatározó. A közigazgatás szemében az a település város, amely városi jogokkal rendelkezik és ennek megfelelő közigazgatási funkciókat lát el.

Városnak lenni általában rangot jelent.

Évszázadokon át külön jogok jártak ezzel a címmel (például árumegállítási, vámszedési jog stb.).

Magyarországon jelenleg csaknem 200 város van, a lakosság 64%-ka él városban. A városhálózat az országban egyenletesnek mondható, a kisebb települések, tanyák elhelyezkedése sajátos képet mutat.

 

Az urbanizáció

Az urbanizáció a latin urbs (város) szóból ered és azt a folyamatot jelzi, amelynek eredményeképpen létrejönnek és élnek a városok.

Az urbanizációnak alapvetően két, időrendben is elhatárolható eleme a városodás és a városiasodás.

A városodás – egy település lakosság számának viszonylag rövid idő alatti növekedését jelenti.

A városodás az urbanizációnak olyan eleme, amelynek során az emberek kis településből a nagy településbe (tanyáról kis községbe, kis községből nagy községbe, községből városba) vándorolnak, rohamosan növelve annak nagyságát.

Kezdetben ez a folyamat egyértelműen a város kialakulását eredményezte.

A városiasodás – az urbanizáció másik, a városodást törvényszerűen követő eleme.

A városiasodás tartalmilag – szemben a városodás egyértelműen mennyiségi növekedésével – már minőségi változás. A lakosság számának növekedésével együtt jár, hogy az addig laza beépítési mód egyre tömörebbé válik, nő a laksűrűség, a földszintes épületeket a többszintes magasházas beépítés váltja fel.

A városi lakosság nemcsak az ellátásban kíván magasabb színvonalat, hanem igényli a kultúra, az egészségügy, az üdülés, a szórakozás, általában az életformák minden megnyilvánulásában a jobb ellátást.

Változik a városkép és az élet ritmusa. A települések átalakulásának ezt a folyamatát nevezzük városiasodásnak.

A modern településfejlesztés korában a két elem már olyannyira összeolvadt, hogy a köztük levő határ általában fel sem ismerhető.

Az urbanizáció javította a lakosság élet-, munkahelyi, lakóhelyi, üdülési feltételeit.

A folyamat azonban részben az erőteljes gazdasági növekedés melléktermékeként, részben az iparfejlesztés következményeként számos kedvezőtlen környezeti hatás forrásává vált.

A gyors ütemű iparosítás a termelőeszközök nagy részét az egyébként is fejlett térségekbe koncentrálta.

Ezekben az iparosodott térségekben összpontosult az ipari termelőeszközök 80-90%-ka. A termelési eszközök térbeli koncentrálódása a társadalom gyökeres átrétegződését váltotta ki, mely a területi mobilitás felgyorsulásával járt együtt.

A mobilitás délről észak, keletről nyugat felé, a faluból a város felé haladt.

Míg a múltban sok évtized, olykor évszázadok kellettek egy-egy település arculatának, szerkezetének megváltozásához, addig ez ma a kiemelten fejlesztett városainkban néhány év alatt megtörténik.

 

Forrás: http://www.mfk.unideb.hu/userdir/dmk/docs/20071/07_1_01.pdf

 

 

 

 

2. Városok a Törvény idején

 

A leviták nem kaptak földbirtokot örökségül, belőlük lettek az első városlakók.

 

„A városok közül pedig, amelyeket a lévitáknak adtok, hat legyen menedékváros, amelyeket azért adjatok, hogy oda szaladjon a gyilkos; és azokon kívül adjatok negyvenkét várost.” (4Móz 35, 6.)

„Válasszatok ki magatoknak városokat, amelyek menedékvárosaitok legyenek, hogy oda szaladjon a gyilkos, aki történetből öl meg valakit.” (4Móz 35, 11.)

 

„És mentse ki a gyülekezet a gyilkost a vérbosszuló rokonnak kezéből, és küldje vissza azt a gyülekezet az ő menedékvárosába, amelybe szaladott vala, és lakozzék abban, míg meghal a főpap, aki felkenetett a szent olajjal.

Ha pedig kimegy a gyilkos az ő menedékvárosának határából, amelybe szaladott vala;

És találja őt a vérbosszuló rokon az ő menedékvárosának határán kivül, és megöli az a vérbosszuló rokon a gyilkost: nem lesz annak vére ő rajta;

Mert az ő menedékvárosában kell laknia a főpap haláláig; a főpap halála után pedig visszatérhet a gyilkos az ő örökségének földére.” (4Móz 35, 25-28.)

 

Dávid élete mindig városokkal függött össze:

a.) Betlehem

„Ha kérdezősködnék atyád utánam, ezt mondjad: Sürgősen kéredzett Dávid tőlem, hogy elmehessen Bethlehembe, az ő városába, mert ott az egész nemzetségnek esztendőnként való áldozatja van most.” (1Sám 20, 6.)

 

á.) Üldözéstetése közben

„Megmondák akkor Saulnak, hogy Dávid Kehillába ment; és monda Saul: Kezembe adta őt az Isten, mert ott szorult, mivel kulcsos és záros városba méne.” (1Sám 23, 7.)

 

b.) Filiszteusok között

„És monda Dávid Ákhisnak: Ha kedvet találtam előtted, adj helyet nékem valamelyik vidéki városban, hogy ott lakjam: miért laknék a te szolgád veled a királyi városban?” (1Sám 27, 5.)

 

c.) Hebron

„Ezek után lőn, hogy megkérdezé Dávid az Urat, mondván: Felmenjek-é Júdának valamelyik városába?

Kinek felele az Úr: Menj fel. És monda Dávid: Hová menjek? Felele: Hebronba.

Felméne azért oda Dávid és az ő két felesége is, Ahinoám, a Jezréelből való, és Abigail, a Karmelből való, Nábál felesége.

És embereit is, akik vele valának, felvivé Dávid, kit-kit a maga házanépével, és lakának Hebron városaiban.” (2Sám 2, 1-3.)

 

cs.) Jeruzsálem

„Bevevé mindazáltal Dávid a Sion várát, és az immár a Dávid városa.

És lakozék Dávid abban a várban, és nevezé azt Dávid városának; és megépíté Dávid köröskörül, Millótól fogva befelé.

Dávid pedig folytonosan emelkedék és növekedék, mert az Úr, a Seregeknek Istene vala ő vele.

Követeket külde pedig Hirám, Tírusnak királya Dávidhoz, és cédrusfákat is, ácsmestereket és kőmíveseket, és építének házat Dávidnak.” (2Sám 5, 7. 9-11.)

 

 

 

 

3. Názáreti Jézus

 

a.) Betlehemben született

„De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.” (Mikeás 5, 2.)

„Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben” (Mt 2, 1.)

 

á.) Ifjúságát Názáretben tölti

„És oda jutván, lakozék Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak, hogy názáretinek fog neveztetni.” (Mt 2, 23.)

 

b.) Kapernaum

„És odahagyva Názáretet, elméne és lakozék a tengerparti Kapernaumban, a Zebulon és Naftali határain” (Mt 4, 13.)

„Napok mulva pedig ismét beméne Kapernaumba, és meghallák, hogy otthon van.” (Mk 2, 1.)

 

c.) Kána

„Ismét a galileai Kánába méne azért Jézus, ahol a vizet borrá változtatta.” (Jn 4, 46.)

 

cs.) Üzenete van a városok felé

„Jaj néked Korazin! Jaj néked Bethsaida! Mert ha Tirusban és Sidonban történnek vala azok a csodák, amelyek bennetek lőnek, rég megtértek volna gyászruhában és hamuban.” (Mt 12, 11.)

 

 

 

 

4. Gyülekezetalapítás városokban

 

Első ránézésre lényegesen könnyebb nagyobb településen vállalkozni, mint kisebbeken.

Minél több ember lakik ott, annál nagyobb a valószínűsége, hogy sok embert meg lehet „fogni”.

 

Valójában a helyzet kicsit más.

Ugyanis másnak is van esze.

 

Mivel nagyon sokan így gondolkodnak, ezért egy idő után ugyan megvan a lehetőség, de lényegesen nagyobb erőkifejtést kell tenni, mint kisebb települések esetén.

A metropoliszokat rendkívül erős spirituális hatások is érhetik, melyek közel sem jelennek meg kisebb városokban.

 

 

 

 

5. Műemlékvédelem

 

„Aki hű a kevesen, a sokon is hű az; és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.” (Luk 16, 10.)

„Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.” (Mt 25, 21.)

 

Nekem nagyon szimpatikus Ráday Mihály személye.

Magyarország legismertebb városvédője éppen negyedszázada védi elszántan a bennünket körülvevő szép, értékes épületeket, megvédve azokat a pusztulástól. Munkájával rendületlenül sikerül ébren tartania a figyelmet.

Tizenhárom éves volt, amikor megkapta élete első fényképezőgépét, egy Optifortot, ami miatt egy életre elkötelezte magát a szép képek készítése mellett.
Elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, valamint az ELTE művészettörténet szakát. Pályafutását operatőrként kezdte, számos tévéfilm művészi megformálása fűződik a nevéhez. Ilyen a Mi újság Pesten? (1969), Extázis 7-10-ig (1969), Keménykalap és krumpliorr (1974), Ügyes ügyek (1974), Írott malaszt (1974), Nero, a véres költő (1977), Warrenné mestersége (1977), A király meztelen (1978), Amerikai komédia (1978), Amiről a pesti Broadway mesél (1980), Bánk bán (1985), Csontváry (1986), Az ész bajjal jár (1986). A Magyar Televíziónál helyezkedett el, ahol elindította máig nagy népszerűségnek örvendő városvédő műsorát, mely az Unokáink sem fogják látni (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) címet viseli. (Érdekesség, hogy előbb volt az Unokáink is látni fogják, Osskó Judit sorozata.) A műsornak egy személyben ő a műsorvezető-szerkesztő-rendező-operatőre, és mindegyik területet nagy-nagy alapossággal látja el.

 

Időközben a Magyar Televízió főmunkatársává lépett elő, Balázs Béla- és Kossuth-díjjal kitüntetett alkotó lett, ki 1998-ban munkásságáért megkapta az Europa Nostra érdemérmét is. A városvédő műsor mellett néhány mozifilmet is jegyez, de főképpen tévéfilmek, tévéjátékok, gyermekek számára készült sorozatok, valamint ismeretterjesztő és dokumentumfilmek fűződnek nevéhez. Ráday Mihály a Budapesti Városvédő Egyesület alapítója, elnöke. Gyakran publikál, írásai, fényképei rendszeresen jelennek meg újságokban, folyóiratokban. Több könyvhöz írt már elő-, vagy utószót, bábáskodott megjelenésüknél. Eddig négy könyve (közel ötezer fényképpel) és egy egyetemi jegyzete jelent meg.


Specialitás:
játékfilm, rövidfilm, televízió, tévéjáték, tudományos ismeretterjesztő filmek, gyerekfilmek, publicisztika


Publikációi:
Unokáink sem fogják látni (1982)
Városvédő beszédek (1988)
Ember az épített környezetben (1993)
Budapest teljes utcanév lexikona (1998)
Jelenetek a pesti utcán (1998)
Új városvédő beszédek (2001)
Több száz újságcikk

Díjak:
Prix Jeunesse, München, Hollywood
Veszprémi Nemzetközi Tv Fesztivál, Operatőri különdíj (2 alkalommal)
Magyarországi fesztiválokon számos díj
Oberhausen, nagydíj (1969)
Balázs Béla-díj (1979)
Film- és Tv kritikusok díja (1982)
SZOT-díj (1985)
Podmaniczky-díj (1988)
Pro Urbe Budapest (1990)
Pro Natura gyűrű (1991)
Koós Károly-díj (1992)
Dercsényi Dezső-díj (1993)
Kodály Zoltán-díj (1995)
Kossuth-díj (1996)
Európa Nostra medal (1998)

 

Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kdd/0/23919/1

 

 

 

 

6. Új városok építése

 

Nem gondolom, hogy Magyarországon véglegesen lezárult a városalapítások kora.

 

Egy erőteljes gazdasági csoda során létrejöhetnek új nagyvárosok.

A most közel kétszázezres vagy azt meghaladó nagyságú városok (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc) lakosságszáma pedig meghaladhatja majd külön-külön az egymillió főt.

 

Ehhez viszont vállalatok kellenek.

A vállalatok munkahelyeket hoznak létre.

A sok új dolgozó szeretne valahol lakni, így jön létre a városok fejlődése.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: dávid apostol názáreti jézus evangélizáció értelmes ébredés

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr303267220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása