Az Opál Magyarországon
Toldi Lőrinc özvegye aggódik fiáért, Miklósért.
Kész feláldozni érte a családi vagyont.
Smaragd, rubin és opál is akad a vagyontárgyak között.
„Legelébb az arany koszorút vevé ki:
Anyai jószága volt e párta néki,
Úgy szállt az örökbe leányról-leányra,
Bajos lenne hamar megmondani, hányra.
Gyémánttal, rubinttal a cifrája ékes,
Smaragd benne szép zöld, opál benne kékes, -
Anna odagörbűl, lélekzetet sem vesz,
Szeme-ragyogása a kövekén túltesz.
Azután kösöntyű, szinte olyan áros,
Kerűle ki onnan, összeillő, páros,
Melyeket a férje adott jegybe, Lőrinc,
Melyeket azóta bánatosan őriz.
Anikó hirtelen Toldiné karjára
Felcsatolá egyik perecet próbára,
S hamisan felrántá, feljül a könyökén -
Mosolyogva feddi öreganyja szegény.
Majd elővevé a színehagyott övet,
Lefeszíté róla késheggyel a követ,
Drágakövet, gyöngyöt, mellyel az kirakva:
Ezt is a többihez, kosarába rakta;
Arany láncot is még, s több ily csecsebecsét,
Melynek nem az érték adja csupán becsét;
De, bár eladó nem volna egy világért,
Mit oda nem adna egyetlen fiáért!
[…]
Felséged a szavam bántásnak ne vegye:
Vagyok Toldi Lőrinc elmaradt özvegye.
Egy fiam van, Miklós, a vitézlő rendben -
Széles Magyarország ismeri különben.
Szerze magának hirt, földi dicsőséget,
Nekem ugyan több bút, szív-keserűséget:
Haj! mert ki fiat szűlt országnak-világnak,
Búbánatot szűle az asszony magának."
Arany János: Toldi szerelme 4-6., 12.
Magyarok opállázban Kovács Adrienn, 2010.04.02.
Az Ausztráliában élő magyarok közül sokan átlagon felüli életet élnek az opálnak nevezett kis csillogó köveknek köszönhetően, pedig egykor Magyarország is az kitermelés központja volt.
A csillogás azonban nem hozta meg mindenki számára a boldog, szabad életet, amire úgy vágytak.
Magyarországon kevesen tudják, hogy egykor az opál nemcsak ismeretlen luxuscikk volt számunkra, hanem - ahogy az Arany idézetből is látszik - kiemelt fogalom volt hazánkban. De mi is ez a sokakat megbabonázó, csillogó drágakő? Az opál szilikát-ásványokat tartalmazó kőzetek kilúgozása által keletkezik oly módon, hogy a kocsonyás kovasav a kőzetekből kioldódik, majd üregekben, hasadékokban meggyűlve beszárad és megkeményedik. Az 1800-as évek második feléig országunk az opál kitermelésének élvonalában állt. Többek között a
Az opál előfordulásának helye meghatározhatatlan, nagyon szeszélyes lehet, az viszont, hogy hova kerül, már jóval körülhatárolhatóbb. A legtöbb drágakő Tokió ékszerboltjaiba, valamint az öböl-menti arab országok luxusüzleteibe kerül. A néhány éve még nagyon jól fogyó, a gazdagok körében népszerű luxustermék kilátásai az utóbbi időben egyre bizonytalanabbá váltak. Az opálbizniszben érdekeltek közül többen panaszkodnak a kereslet csökkenésére. Ez a jelenség azonban nem egyértelműen a gazdasági válság rovására írható, hiszen már jóval az előtt érzékelhető volt. Kiváltó oka többek között az lehet, hogy Ausztrália készletei is végesek. A két hatalmas opálbánya, Lightning Ridge és Coober Pedy közül az utóbbi már bezárt, holott itt bányászták az értékesebb, tisztább minőségű egyedi fekete opált. A Lightning Ridge a mai napig működik, ám a kitermelt kövek legtöbbje már nem olyan minőségű, mint korábban. Ez pedig nagy hatással van a keresletre, hiszen elsősorban arab országbeli vásárlók keresik a minél tisztább és persze minél drágább opálokat, de a kitermelt kövek nem érik el a korábbiak minőségét, így az igényes fizető kereslet más luxustermékek felé fordulhat.
Forrás: http://hetivalasz.hu/itthon/magyarok-opallazban-28375/
Takács József: A TELKIBÁNYAI OPÁLVÁLTOZATOK ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA
A szilícium-dioxid ásványok között az egyik sokat vizsgált, de ennek ellenére nem kielégítően ismert ásványfaj az opál. Magyarország és ezen belül a Tokaji-hegység kiemelkedően gazdag opál előfordulásokban. A hegység legfigyelemreméltóbb lelőhelye Telkibánya, ahol a különböző színes változatok (zöldes, sárga, vörösessárga, sárgásvörös,fekete és tűzopál) mellett tejopál és tarka színjátékú nemesopál is található. Jelen munka a telkibányai opálváltozatok komplex ásványtani feldolgozásának eredményeit mutatja be. Ezek leglényegesebbjei következők:
Az atomcsoportok nagyságrendjébe (nm) eső mikroszerkezet alapján valamennyi telkibányai opál az opál-cr típusba sorolható. Ezen belüli rendezettség (OR-index) szerint a színes változatok egy része (zöldes, sárga és sárgásvörös opál) valamint a tejopál különlegessége, hogy más kárpáti lelőhelyek opáljaival összehasonlítva sokkal jobban kristályosodottak, rendezettebbek. A vörösessárga tűzopál kevésbé rendezett. Az ezredmilliméteres méretű másodlagos szerkezet jellegzetes alakzatokat formáz a színes változatoknál. A telki bányai és a mexikói tűzopál mind a mikro- mind a másodlagos szerkezet szintjén nagyon hasonló. A tejopál és a nemes opál másodlagos szerkezete 100-200nm-es gömbölyű morfológiai elemekből áll, amely elemek előbbinél rendezetlen, utóbbinál rendezett kapcsolódásúak. A nemesopál másodlagos szerkezete, és ebből adódóan színjátéka az ausztrál nemesopálokéhoz hasonló. A színes változatok színét a szerkezetbe beépülő kis mennyiségű Fe3+ ionok okozzák. A víz kapilláris és mikro szerkezethez kötött formában van jelen. A víztartalom és a kristályosság között nincs kapcsolat. Az opál még 300 °C-on és nagy nyomáson is stabil marad, így a keletkezési körülmények egyik jelzőjeként is felhasználható.
Forrás: http://www.mineral.hermuz.hu/tmhpdf/tmh2c12.pdf
A vulkanizmus kísérőjelenségei, a több hullámban érkező hidrotermális oldatok, a különböző vulkáni utóműködési formák (gejzírek, hévforrások) megváltoztatták az eredeti kőzeteket, konzerváltak ősi növénymaradványokat, különböző ásványi nyersanyagokat hoztak létre (arany, kaolin) és szemet gyönyörködtető opál, jáspis, kalcedon, achát változatokat hoztak létre.
Forrás: http://monstone.hu/Kirandulas/Kepek/Zemplen/zemplen.html
A Telkibánya körüli hegyeket az ásványgűjtők nagyon szeretik: számos ásvány és kőzet: például opál, jáspis, hegyikristály - található a felszínen.
A Gyepű-hegyen főleg ametiszt, füstkvarc, hegyikristály; a Kánya-hegyen ametiszt, füstkvarc, hegyikristály, kalcit utáni kvarc pszeudomorfóza található. A Sinta a legszebb hegyikristályok lelőhelye, de achátokra is lelni. A Fehér-hegy geódákat, az Ósva-völgy opálváltozatokat kínál.
A megszállottak egy-egy szebb opálért kicsit mélyebbre ásnak..
Forrás: http://shp.hu/hpc/web.php?a=trofeas&o=1145205167
Sokféle opálváltozat létezik, próbálok általánosan írni róluk.
Képlete: SiO2*nH2O
Üvegszerű, kagylósan törik, kemény, a mohs skálán 5,5-6,5 között mozog, az üveget kissé nehezen, de karcolja. Karcpor színe fehér. Nem hasad. Savak nem oldják, UV fényben gyakran fluoreszkál, levegőn hosszabb idő után vízét veszti, és megrepedezik. Ezért ajánlatos vízben tartani. Nincs konkrét kristályformája, csak ha álalakként van jelen.
Teljesség igénye nélkül néhány opálváltozatról írok:
Tűzopál: Nevéből adódóan vöröses színű, átlátszó, Monokon, a Hosszú-hegyen szép darabokat gyűjthetünk.
Nemesopál: valamilyen alapszínen (ez változó) színes foltokban színjátszó, forgatás közben változik a csillogása.
Ezt a fajta opált szintén megtaláljuk Hosszú-hegyen, Valamint Telkibányán.
Faopál: Opálosodott fa, amelyen meglátszik a fa szerkezete. Általában fehér-szürke árnyalatokban létezik, de az amerikai Petrified Forest (megkövesedett erdő) fatörzsei nagyon sokszínűek.
Magyarországon, Megyaszón van a legszebb lelőhelye, talán egész Európa legszebb darabjai kerültek elő innen.
Hialit, vagy más néven üvegopál: Nevéből adódóan átlátszó, gömbös formában jelenik meg. Talán a legszebbek Hosszú-hegyről kerültek elő, de több más lelőhelyről is származnak.
Májopál: Barna, kevésbé, vagy egyáltalán nem áttetsző, nem túl esztétikus darab.
Mézopál: Méz sárga, áttetsző, átlátszó opál. Telkibányán nagyon szépeket lehet gyűjteni.
Klóropál (Ungvárit): Nevéből adódóan zöld színű opálváltozat.
Forrás: http://www.minerals.hu/index.php?m=forum&root=1&maintopic=9&topic=46&page=1&lang=hun
Összefoglalva:
1.) Rengetegfajta opál létezik.
2.) Szeszélyes a lelőhelye, azaz rejtve maradhat sokáig egy-egy értékes lelőhely.
3.) Európai szinten számottevő a magyar opál fellelhetőség.
Néhány gondolat
Hogyha bármilyen szervezetbe szeretnénk bejutni, akkor vajon hol vannak értékesebb pozíciók: a szélén vagy a közepén?
Vajon az egész Kárpát-medence legértékesebb ásványkincs lelőhelyei a Kárpátokban kell lenniük vagy pedig a Dunántúli- illetve az Északi-középhegységben?
Isten hogyan teremt? Az értékesebb dolgokat kívülre helyezi vagy belülre?
Hogy építette fel a Názáreti Jézus az egyházat? Nem belülre helyezte el a legfontosabb személyeket?
A legfontosabb a 12 közeli tanítvány, akik a tanúbizonyságai Bemerítő János és Názáreti Jézus szolgálatának. (ApCsel 1, 21-22.)
Még a 12 tanítvány közül is kiemelten Péter, András és János. Csak ők hárman látták őt megdicsőülni a Tábor hegyén.
A 12 tanítvány név szerint szerepel mind a 4 evangéliumban.
A 70 tanítvány csak 1 evangéliumban van megemlítve, és nincsenek név szerint felsorolva. (Luk 10, 17.)
Nem gondolom, hogy fel kell adni a gondolatot, hogy újra nagyméretű ásványkincs kitermelés fog történni Magyarországon.
Vajon meg lehet-e találni szeszélyes, eldugott helyen lévő lelőhelyeket?
„És ő bemenvén az egyik hajóba, amely a Simoné vala, kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a földtől: és mikor leült, a hajóból tanítá a sokaságot.
Mikor pedig megszünt beszélni, monda Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra.
És felelvén Simon, monda néki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, még sem fogtunk semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót.
És ezt megtévén, halaknak nagy sokaságát keríték be; szakadoz vala pedig az ő hálójuk.
Intének azért társaiknak, akik a másik hajóban valának, hogy jőjjenek és segítsenek nékik. És eljövén, megtölték mind a két hajót, annyira, hogy csaknem elsülyedének.” (Luk 5, 3-7.)
„Ezek után ismét megjelentette magát Jézus a tanítványoknak a Tibériás tengerénél; megjelentette pedig ekképpen:
Együtt valának Simon Péter, és Tamás, akit Kettősnek hívtak, és Nátánáel, a galileai Kánából való, és a Zebedeus fiai, és más kettő is az ő tanítványai közül.
Monda nékik Simon Péter: Elmegyek halászni. Mondának néki: Elmegyünk mi is te veled. Elmenének és azonnal a hajóba szállának; és azon az éjszakán nem fogtak semmit.
Mikor pedig immár reggeledék, megálla Jézus a parton; a tanítványok azonban nem ismerék meg, hogy Jézus van ott.
Monda azért nékik Jézus: Fiaim! Van-é valami ennivalótok? Felelének néki: Nincsen!
Ő pedig monda nékik: Vessétek a hálót a hajónak jobb oldala felől, és találtok. Oda veték azért, és kivonni már nem bírták azt a halaknak sokasága miatt.
Szóla azért az a tanítvány, akit Jézus szeret vala, Péternek: Az Úr van ott! Simon Péter azért, amikor hallja vala, hogy ott van az Úr, magára vevé az ingét (mert mezítelen vala), és beveté magát a tengerbe.
A többi tanítványok pedig a hajón menének (mert nem messze valának a parttól, hanem mintegy kétszáz singnyire), és vonsszák vala a hálót a halakkal.
Mikor azért a partra szállának, látják, hogy parázs van ott, és azon felül hal és kenyér.
Monda nékik Jézus: Hozzatok a halakból, amelyeket most fogtatok.
Felszálla Simon Péter, és kivoná a hálót a partra, amely tele volt nagy halakkal, százötvenhárommal; és noha ennyi vala, nem szakadozik vala a háló.” (Jn 21, 1-11.)
„Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges.” (Mk 10, 27.)
Istennél minden lehetséges.
Még akár új lelőhelyeket is felfedezhetnek Magyarországon.
Három közel fél tonnás opált találtak Mátraalján
Három mázsás opál ásványra bukkantak kedden robbantást végző munkások a mátraaljai Kisnána kőbányájában. Jövő héttől tekintheti meg a nagyközönség azt a rekordméretű opált a Természettudományi Múzeumban, amelyet a Mátrában találtak kedden robbantást végző munkások - közölte az intézmény sajtóreferense.
A rekord méretű ásványt a szakemberek a budapesti Természettudományi Múzeumba szállították. Mint azt Embey-Isztin Antal, a múzeum ásvány- és kőzettárának igazgatója elmondta, az elsődleges vizsgálatok szerint a bányából előkerült, úgynevezett faopál, becsült kora 15 millió év.
A lelet azért különleges, mert ekkora darab, egyben ritkán kerül elő; éppen ezért a piaci értéke is meghatározhatatlan. Terveik szerint a három mázsás kőzetet a múzeum állandó kiállításának keretében mutatják majd be - mondta a szakember.
A három-négymázsás ásványt szerdán nagynyomáson, melegvízzel tisztították meg, a jövő héten pedig a múzeum régi és új szárnya közötti átjáróban egy speciális vitrinben állítják ki - mondta el Papp Gábor, a múzeum ásványtani szakértője.
A kisnánai Hátsó-Tarnóca-patak völgyében fekvő kőbányában talált ásvány az elsődleges vizsgálatok szerint 15 millió éves. A lelet értékét elsősorban a példány különleges nagysága adja, de hozzájárul ehhez sajátos színezése is - fűzte hozzá Papp Gábor.
Az ásványt a fedőkőzet letakarítása közben találták. A szakértő elmondása szerint ez az opál nem az ékszerekben használt drágakőváltozat, a nemesopál, hanem közönséges opál. Szépen színezett darabjai csiszolva olcsóbb ékkőként felhasználhatók.
A közönséges opál, mint neve is mutatja, nem ritka - jegyezte meg a szakértő. Hozzátette, hogy a bányavállalatnak köszönhetően Kisnánán már korábban is gyűjthettek ásványokat, többek között opált is, azonban ilyen nagy példánnyal még nem találkoztak.
A közönséges opál sárga, zöldesbarna, zöldessárga, foltosan-sávosan színezett, a színezés eloszlása néha az opálosodott fák erezetére emlékeztet. A kisnánai opál nem faopál.
Az ásványtani szakértő azt is elmondta, hogy Magyarország az 1800-as évek második feléig a világ nemesopál-termelésének egyik központja volt. A kitermelést a jelenleg Szlovákia területén elhelyezkedő veresvágási bányában végezték. A lelőhelyet 1920-ban zárták be, amikor a konkurens ausztrál opálbányák olcsóbb ásványaikkal terítették be a piacot. Később Telkibánya és Monok környékén is találtak nemesopált, de az előfordulás "szeszélyessége" miatt a szakértők nem találták gazdaságosnak a kitermelést - magyarázta Papp Gábor.
Az ásványtani szakértő ismertetése szerint faopál és közönséges opál lelőhelyek vannak még a Börzsönyben és a Tokaji-hegységben, de több kőbányában is található belőlük. A szakember azonban felhívta a gyűjtők figyelmét arra, hogy csak védettség alatt nem álló bányákban lehet az ásvány után kutatni, a balesetveszély miatt pedig csak külön engedély birtokában.
Forrás: MTI, HVG
Forrás: http://www.asvanytan.hu/?q=asvanyhirek/tonnas_meretu_opal
