Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

november 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Értelmes ébredés 40/23. rész – Vallástörténet

2011.09.05. 12:24 12nyil

 

1. Max Weber

 

A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme

 Wikipédiából, 2011. május 21.

 

A protestáns etika

Weber a protestáns egyházak közül a kálvinizmust tartotta a legmeghatározóbbnak elemzése szempontjából. A kálvini dogmák szerint mindenki csak az örök halálra szolgálhat rá, ha csak Isten másként nem határozott. De az, hogy kiválasztott-e, az csak a hívő halála után válik el. A világ arra rendeltetett, hogy Isten dicsőségét szolgáljuk, a kiválasztott hívő pedig arra, hogy részt vegyen Isten evilági dicsőségének gyarapításában. Tartsd hát magad kiválasztottnak, hiszen a kétely a hit elégtelenségének bizonyítéka. A fáradhatatlan hivatalvégzés pedig elűzi a kételyt, és Isten dicsőségére szolgál.

A katolikus egyház tanítása hagyományosan közönyt mutat a földi javakkal szemben, és jobban a túlvilág felé orientált, mint a protestáns egyházak. Megmutatkozik ez abban a katolikus eszményben is, mely a vallási jámborságot a világtól való idegenséggel asszociálja. A protestantizmus, ehhez képest a mindennapok vallása. Míg a katolikusoknál a bűnt megbánás, majd a gyónás követi, így végül a hívő megbocsáttatik, addig a kegyelmi állapotban lévő protestáns élete racionális keretben zajlik. Az a gondolat, hogy a rendszeres és módszeres munka megvéd a kísértéstől, az időfecsérlés pedig bűn, elvezetett a hivatás gondolatán alapuló racionális életvezetés elterjedéséhez, ami végső soron a kapitalizmus kialakulását segítette elő.

 

A kapitalizmus szelleme

Webernek először azt az alternatív magyarázatot kellett kizárnia, hogy a tőkés kapitalizmusnak megfelelő kollektív gondolkodási sémák megjelenése nem oka, hanem következménye a gazdasági fejlődésnek. Ha ez a második gondolatmenet igaz, akkor ez a bizonyos szellem nem volna más, mint valamiféle üzleti kis „káté”, olyan melyben összefoglaltatnak a formálódó kapitalista rendszer egyénre vonatkozó tapasztalatai. Egyféle üzleti bölcsességek gyűjteménye lenne, olyan viselkedési formák együttese, melyek – a tapasztalat során – mint legcélravezetőbbek kiszelektálódtak. Olyanok, amilyenek Benjamin Franklin 18. század közepén írt életvezetési tanácsai voltak. Ez utóbbi vélemény természetesen közel áll a marxi társadalomelmélethez, amennyiben a gazdasági alap (a formálódó kapitalizmus) életre hívja a neki megfelelő ideológiát. A lét határozza meg tehát a tudatot, amely elgondolást Weber naiv történelmi materializmusnak nevez. Ezt alátámasztandó Weber kijelenti, hogy a 17. század eleji New Englandben már előbb volt „szellem”, mint kapitalizmus, Firenzében ugyanakkor kapitalista típusú gazdaság nem jár együtt a „szellemmel”.

 

Weber gondolata így folytatódik: a tőkés típusú gazdaságnak először meg kellett küzdenie azzal a normarendszerrel, amelyet Weber tradicionalizmusnak nevez. Ezt a következő példán át szemlélteti. A darabbér típusú bérezési rendszer a modern gazdaságban egy olyan eszköz, amivel a munkaadó a lehetséges legnagyobb teljesítményre ösztönözheti a munkást. A tradicionális világban a szükségletek kötöttek voltak, a munkás amint elérte a társadalmilag megengedett és elvárt életszínvonalat, megcsappant a motivációja arra, hogy tovább dolgozzon. Az, hogy a munkás úgy végezze munkáját, mint hivatást, azt magas bérekkel elérni nem lehet – szögezi le Weber. A kapitalista szellemnek tehát ki kellett szorítania a tradicionalista gondolkodásmódot, ahhoz hogy az új gazdasági rend kialakulhasson. A kapitalizmus szelleme – vonja le a következtetést – szükséges feltétele volt a kapitalizmus kialakulásának. Világos volt Weber előtt az is, hogy a protestáns etika megjelenése csak egy volt a kapitalizmus kialakulása irányába ható erőknek, annak tehát szükséges, de nem elégséges feltétele volt.

A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme

Weber szerint tehát a kapitalizmus szelleme nem egyszerűen üzleti bölcsességek halmaza, hanem etikusan színezett életszabály – ethosz –, etikai mezben fellépő, normákhoz kötött meghatározott életstílus, hivatásbeli kötelesség. A mai tőkés rendszernek persze már nincs szüksége vallásos hatalmak támogatására ahhoz, hogy a pénzszerzést a társadalom tagjai kötelező öncél gyanánt, hivatásként értelmezzék. De látnunk kell, hogy ez a felfogás egykor ellentétes volt egész korszakok erkölcsi gondolkodásával: erkölcsileg aggályos, legfeljebb megtűrt volt, mint például a középkori Firenzében.

 

A protestáns etika megszabadította a javak szerzését a tradicionalista etika gátlásaitól, úgy rombolta le a nyereségvágy korlátait, hogy nemcsak legalizálta, de egyenesen isteni akaratot látott benne. Fontos persze, hogy a Weber által az irracionális keleti típusú kapitalizmussal szembeállított nyugati kapitalizmus nem csupán felszabadította a szerzési ösztönt, de egyben meg is fékezte azt a fogyasztás korlátozásával, ideális feltételeket teremtve a tőkeképződésnek.

 

A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme egyfelől egy makroszociológiai elméletet vázol fel: az a vallásos etika tehát, ami a protestáns társadalmakat jellemezte, elősegítette a kapitalista gazdasági rendszer kiépülését. Ez egy tipikus rendszer szintű magyarázat. Weber először különböző régiókat hasonlít össze, vizsgálva, hogy vajon a protestáns többségű területek volta-e azok, melyeken először alakult ki kapitalista gazdasági rendszer. Másodszorra pedig a gazdasági rendszerek időbeli vizsgálatán keresztül azt teszteli, hogy hogy vajon a kapitalizmus röviddel követte-e a protestantizmus kialakulását?

 

De Weber részletesen vizsgálja magát a kálvini doktrínát is, mely morális utasításokat foglal magában követői számára. Ezután megvizsgálja a kapitalista szellemet felhasználva más korok és gazdasági rendszerek példáját kiemelve a különbségeket. Miután ugyanazokat az antitradícionalista elemeket találja meg mindkettőben, arra következtet, hogy a vallásos doktrína terjedése teremtette meg azt megfelelő értékrendszert, mely szükséges feltétele a kapitalizmus megszületésének.

 

Weber érvelése tehát tulajdonképpen három részre bontható:

1.)      A protestáns vallásos doktrína bizonyos értékeket közvetít követői felé

2.)      Bizonyos értékek mentén élő emberek hajlamosak bizonyos gazdasági viselkedés felé orientálódni

3.)      Bizonyos típusú gazdasági viselkedésmódok elősegítik a kapitalista gazdasági szervezet kialakulását

Így az elmélet tulajdonképpen egy olyan több szintű magyarázat, mely makroszinten indul és ott is végződik a, de kettő között lebukik az egyének szintjére.

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_protest%C3%A1ns_etika_%C3%A9s_a_kapitalizmus_szelleme

 

 

 

2. George Barna

Magyar származású amerikai vallásszociológus.

 

Magyar nyelven nem jelentek meg írásai, de az USA-ban népszerű.

http://en.wikipedia.org/wiki/George_Barna

http://www.barna.org/

 

 

 

 

 

 

3. 100 új gyülekezet

Egyházkorszakok

Ahhoz, hogy egy ébredés teológiáját megértsük, meg kell értenünk, hogy az egyes egyházkorszakoknak képviselőinek mi volt a fő feladata, mi az, amit jól és rosszul tettek. A rossz dolgokat nem kellene meg megismételni, ami viszont már bevált, működik, azokat nekünk is ugyanúgy érdemes tennünk.

Akárhány újabb és újabb kijelentés, ébredés, szolgálati ajándék tűnik fel, sosem évülnek el az előző korszakokban már lerakott alapok.

Azoktól eltérni nem szabad, mert akkor úgy járunk, mint aki úgy akar házat építeni, hogy kihagy néhány emeletet.

 

Efézus

  • Hamis szolgálati ajándékok és más gonoszok (pl.: történelemhamisítók) leleplezése
  • Teherviselés
  • Béketűrés
  • Hiba: mindenki tanítani akarja a gyülekezetben a saját tanításait (Jel 2, 6.)
  • Feladat: az Isten felé való első szeretetben való megújulás.

 

Szmirna

Izrael helyreállítása Isten első számú programja. A zsidóság szerepét alapvetően pozitívként kell értékelni, de a keresztények közé megtérő zsidók nagyszámú jelenléte jelzi, hogy még igencsak nem jött el Izrael ideje.

 

Viszont Izrael mai fizikális létezése jelzi, hogy ez a helyzet változik. Szerepe egyre inkább nő. De amíg minden egyházkorszak „ki nem futotta magát”, és ezek le nincsenek zárva, – ahogyan az ÓSZ le lett zárva a törvény és a próféták írásainak keretbe foglalásával – addig nem jöhet el teljesen Izrael ideje.

Fontos ezért se nem lebecsülni, se nem túlértékelni Izrael szerepét.

 

Pergamon

Isten Igéjének tekintélye jelen kell, hogy legyen:

  • az emberek életében,
  • a gyülekezet(ek)ben,
  • a társadalomban.

 

Ellene kell állni – mégha keresztény köntösben is érkezik – az okkult tanításoknak:

  • Szabadkőművesség
  • Rózsakeresztesség
  • Mária-kultusz
  • Keresztény tudomány
  • Ufológia
  • Yeti
  • Mutáns lények (Superman, X-men lények)
  • Templomos lovagrendek
  • Olyan üzleti eladási technikák, melyek egyértelműen okkult forrásokra támaszkodnak.
  • Egészséges életmód köntösben érkezők (jóga, Transzcendentális meditáció, akupunktúra-akupresszúra).
  • Star Wars, Gyűrűk ura, Harry Potter, Avatar.
  • Hamis vallások (buddhizmus, taoizmus, zen, konfuciuszizmus…)

 

Thiathira

A kis nyomorúság próbája minden keresztény számára eljön, de akik befogadtak olyan tanításokat, ami miatt nem tudnak olyan közösségbe kerülni a Szent Szellemmel, hogy Őáltala részesüljenek az elragadtatásban.

Rájuk a nagy nyomorúság vár. (Mt. 25, 6.)

 

Tehát nyilvánvaló a konfliktus bizonyos tanítások és az Isten Szellemének munkája között.

Két szélsőség tudja jellemezni az ilyen közösségeket: az egyik, amikor csak beszélnek a Szent Szellemről, de sohasem jelenik meg erővel közöttük, rajtuk.

A másik, amikor erőltetnek olyan magatartásformákat a hívektől, melyek külső formája hasonló ahhoz, mint amikor a Szent Szellem munkálkodik.

 

Az olyan jövőről szóló előrejelzés, melynek célja a leuralás, az nem az Istentől való.

Az Istentől való próféciák jelei: Krisztus van a középpontban, jók a gyümölcsei, reménységet ébreszt a jövőt illetően.

 

Szárdisz

  • Első fecskéi a husziták voltak, akik helyreállították az úrvacsora igazságait.
  • Az európai kontinensen ez az egyházkorszak tudja felvonultatni a legtöbb tartós eredményt.
  • Ekkor alakul ki a protestáns munkakultúra.
  • Svájc, Németország, Hollandia és USA gazdasági felemelkedése elsősorban ehhez az egyházkorhoz köthető.

Ha egy mai ébredés legalább azt produkálni akarja, amit ők a múltban már elértek, innen kell kinyerni a szorgalmat, a pontosságot, a megbízhatóságot.

E kor képviselői „az idő urai”. A kakukkos órától a repülőig mindent le tudnak gyártani, méghozzá precízen.

 

Philadelphia

Ide tartozik az összes evangéliumi és teljes evangéliumi mozgalom is. Amikor a kvékerek megalapították az USA keleti partján a városukat, Philadelphiának nevezték el, erről az egyházkorszakról, melynek az első képviselői között voltak.

A kor hívőinek legfontosabb Istentől nyert kijelentései:

  1. Folytonos istenkeresésre van szüksége az embereknek egész életükön keresztül - metodisták
  2. Üdvösség és megtérés üzenetének hirdetése Üdvhadsereg
  3. Be kell merítkezni víz által (ana)baptisták azaz újrakeresztelők pontosabban bemerítők
  4. Isten ma is gyógyít korai gyógyító mozgalmak
  5. Isten Szent, Szent, Szent szentség mozgalom
  6. Betöltekezés Szent Szellemmel pünkösdi mozgalom
  7. Nem pünkösdi gyülekezetekbe járó hívők is megújulhatnak Istenben Szent Szellemmel való betöltekezés által karizmatikus mozgalom
  8. Az Igehirdetés tekintélyének a helyreállítása ez jelenleg is folyik
  9. Erre vagyunk a legkíváncsiabbak, mi következik?

A legfontosabb, hogy ebben a korban alakul ki a Szent Szellem mind a 9 karizmájának az elfogadása.

Ezzel párhuzamosan nekünk kell megteremnünk a szellem 9 gyümölcsét.

 

Az 5 fő és néhány kiegészítő szolgálati ajándék (itt is kijön a 9 összesen) létezik, és amikor már van ilyen személy, aki ő maga a szolgálati ajándék, akkor rá kell bízni a fő feladatokat. Ők ugyanis Isten szakmunkásai, specialistái egy-egy adott területnek.

 

Ha nincs szolgálati ajándék (ami gyakori szituáció), akkor a szakmunkások helyett (de lehetőleg mellettük, az ő támogatásukkal, szaktanácsadásaikkal) az általuk kiválasztott és megbízott betanított munkásokra van szükség.

 

A szolgálati ajándékoknak és az általuk betanított személyeknek egyaránt szükségük lehet segítőkre, ők Isten segédmunkásai.

 

Jézus mondta: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom” (Jn 5, 17.) és máshol pedig: „… az aratni való sok, de a munkás kevés.

Kérjétek azért az aratásnak Urát, küldjön munkásokat az ő aratásába” (Mt 9, 37/b-38.)

 

 

Laodícea

A langyosságból fel kell rázni a híveket. Mely területeken jelentkezik ez leginkább? Az ima, a böjt az anyagi hozzájárulások területén.

 

A valódi feladat az okok megtalálása és semlegesítése, nem pedig a hívek állandó korholása és bűntudat keltése bennük mások által megtett vagy meg nem tett dolgok miatt.

Ha nem volna ennek a feladatok megoldása, akkor nem mondaná az Írás: „azt tanácsolom neked” tehát van a langyosságra is gyógyír, mert nem azt olvassuk itt: „próbáld meg ezt vagy azt, hátha valamelyik bejön”. (Ésa 11, 2.)

 

El kell menni az istentiszteletekre, mert 1. az igehirdetés által van a megtartatás (1Kor. 1, 21), és 2. úrvacsorát kell venni, időről-időre meg kell újítani a megtérés szövetségét Istennel, melynek alapja a Bárány Vére (bűnbocsánat) és Teste (az egyház részére).

 

Forrás: http://www.100ujgyulekezet.faliujsag.hu/keret.cgi?/kezdet.html

 

 

 

12 nyílválasz | megnéz | könyvjelző2011.02.16 14:47:04 © (10761)

"Szép gondolatok, de Isten igéjének hírdetése, mi több gyakorlása hol kapcsolódik ehhez? Nem kötekedni akarok, csak elgondolkodtam. Jézus nem ipart, gazdaságot, mi több nem gazdagságot épített és hírdetett (legalábbis a szónak nem abban az értelmében ahogyan ma használjuk), hanem a szeretetet, a segítést másokon, még a bűnösökön is."

 

Az egyes egyházkorszakokban nem csak az Igehirdetéssel foglalkoztak az emberek.

A protestantizmus munkaszeretete, pontossága a mai napig ismert.

Még a baptisták is, mint kiváló fazekasok (habánok) jelentek meg Magyarországon.

Előzmény: Éva19 (10757)
 

Forrás: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=107533108&t=9000651

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: szolgálati ajándék öröm kenete karizmák jeruzsálemi katolikus habánok értelmes ébredés

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr553203909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása