Értelmes ébredés
Matematika
A gyülekezeti pásztorok, tanítók tipikusan mind humán beállítottságú személyek.
A mostani bejegyzésben arra keressük a választ, hogy kellemek-e matematikát szerető emberek – matematikusok, matematikatanárok, mérnökök – a gyülekezetbe, van-e olyan része Isten munkájának, melynek megértéséhez, megértetéséhez ilyen beállítottságú személyek kellenek?
Birodalmak mentalitása
„És négy nagy állat jöve fel a tengerből, egyik különböző a másiktól.
Az első olyan, mint az oroszlán, és sas szárnyai valának.
Nézém, míg szárnyai kitépettek, és felemelteték a földről, és mint valami ember, lábra állíttaték és emberi szív adaték néki.
És ímé, más állat, a második, hasonló a medvéhez, és kele egyik oldalára, és három oldalborda vala szájában fogai között, és így szólának néki:
Kelj fel és egyél sok húst!
Ez után látám, és ímé, egy másik, olyan mint a párducz, és négy madárszárnya vala a hátán; és négy feje vala az állatnak, és hatalom adaték néki.
Ezek után látám éjszakai látásokban, és ímé, negyedik állat, rettenetes és iszonyú és rendkivül erős; nagy vasfogai valának, falt és zúzott és a maradékot lábaival összetaposta, és ez különbözék mindazoktól az állatoktól, a melyek előtte valának, és tíz szarva vala néki.” (Dán 7, 3-7.)
Dániel 4 állata nem más, mint Babilónia, Méd-Perzsa birodalom, Nagy Sándor birodalma és legvégül RÓMA.
„De van Isten az égben, a ki a titkokat megjelenti; és ő tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lészen az utolsó napokban.
A te álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez volt:
Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban a felől, hogy mik lesznek ez után, és a ki megjelenti a titkokat, megjelentette néked azt, a mi lesz.
Nékem pedig ez a titok nem bölcseségből, a mely bennem minden élő felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait.
Te látád, oh király, és ímé egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége, előtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt.
Annak az állóképnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és oldalai rézből,
Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből valának.” (Dán 2, 28-33.)
„Te, oh király!...Te vagy az arany-fej.
És utánad más birodalom támad, alábbvaló mint te; és egy másik, egy harmadik birodalom, rézből való, a mely az egész földön uralkodik.
A negyedik birodalom pedig erős lesz, mint a vas; mert miként a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja.
Hogy pedig lábakat és ujjakat részint cserépből, részint vasból valónak láttál:
a birodalom kétfelé oszol, de lesz benne a vasnak erejéből, a mint láttad, hogy a vas elegy volt az agyagcseréppel.
És hogy a lába ujjai részint vas, részint cserép: az a birodalom részint erős, részint pedig törékeny lesz.
Hogy pedig vasat elegyülve láttál agyagcseréppel:
azok emberi mag által vegyülnek össze, de egymással nem egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül a cseréppel.” (Dán 2, 37- 43.)
Itt vannak újra a Földközi-tengeri civilizációs birodalmak, melyek egyre kegyetlenebbek, és egyre értéktelenebbek.
Mit tettek a rómaiak, ami számunkra a legfontosabb?
Felgyújtották a Jeruzsálemi Templomot.
Mi az, ami még nagyon fontos, amit feltétlenül meg kellett tennie Rómának?
Meg kellett ölnie Archimédeszt.
Mindkét esemény „véletlenül” történt.
Róma módszere a megfélemlítés mind azok felé, akik félik az Istent, és azok felé, akik szeretik a logikát.
Mert Róma volt az első igazán nagy történelemhamisító.
Először az etruszkoktól vettek át dolgokat – például a számokat, államszervezést.
Utána pedig a görögöktől a tudományos eredményeket.
A római mitológia szerint Romulus és Remus, az anyafarkas által táplált gyermekek a város alapítói.
Ezért gyűlölte Róma kezdettől mindazokat, akik leleplezhették a hitető, demagóg beszédeiket, amelyek a mitológiát történelemként állítják be.
Egy tipikus római polgár lehetett hadvezér, földbirtokos – de ritkán volt vállalkozó.
Mert a gondolkodásmódja nem lehetett logikai, mert akkor rájött volna, hogy nincs értelme RÓMA eredetmondájának, és akkor tisztelte volna a környező népeket (etruszkokat, szabinokat, görögöket…) és nem akart volna mindet leigázni és teljesen működésképtelenné tenni, amit nem tud felhasználni a maga számára.
Persze ezeknek a birodalmaknak szükségük volt mérnökökre, tervezőkre – mert mindig akartak valami nagyot alkotni – de logikai gondolkodásmódot középpontba helyező személyek azok, akikre nem volt szükségük.
Teremtés logikai sorrendje, mérnöki munkája
A héber és görög nyelv ellentétben a magyarral nem sorba rendező nyelvek.
Azaz sok esetben az egymás után leírt dolgok nem feltétlenül jelentenek egymás utáni sorrendiséget.
Hogyan teremtett a Mindenható?
1. Megszólat: ’Messiás’ azaz „felkent” => Fiú szülése, közben kijött Isten száján a lehelete, így származott a Szent Lélek.
2. Menny és az angyali rendek teremtése.
3. Lucifer lázadása.
4. Ítélet az univerzumra.
7. Isten mai napig folyó teremtő munkája.
A helyes logikai gondolkodásmód segít:
- értelmes gazdaság tervek felállításában,
- helyes történelemértelmezésben,
- problémamegoldásban.
Bibliai mértékegységek értelmezése
Hosszúság
„Monda azért Isten Noénak:
Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem őket a földdel egybe.
Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belől és kivűl szurokkal.
Ekképen csináld pedig azt:
A bárka hoszsza háromszáz sing legyen, a szélessége ötven sing, és a magassága harmincz sing.” (1Móz 6, 13-15.)
„És kijöve a Filiszteusok táborából egy bajnok férfiú, a kit Góliáthnak hívtak, Gáth városából való, kinek magassága hat sing és egy arasz vala.” (1Sám 17, 4.)
Űrmértékek
„Ez az áldozat, melyet fel kell vinnetek: egy hómer búzából egy hatodrész éfa, és egy hómer árpából is az éfa hatodrészét adjátok.
És az olajból rendelt rész egy báth olajból: a báth tizede a kórból, tíz báthból, egy hómerből, mert tíz báth egy hómer.” (Ez 45, 13-14.)
„Az éfa és a báth egy mértékűek legyenek, úgy hogy a hómernek tizedét fogadja be a báth, és a hómernek tizede legyen az éfa, a hómerhez kell mértéköket igazítani.” (Ez 45, 11.)
„Mert tíz hold szőlő egy báth bort ereszt, és egy hómer mag egy efát terem.” (Ésa 5, 10.)
Ebből rá lehet jönni, mekkora a báth, ha ért valaki a szőlőműveléshez.
„És egy-egy tulok mellé olajjal elegyített három tized efa lánglisztet ételáldozatul, egy-egy kos mellé pedig olajjal elegyített két tized efa lánglisztet ételáldozatul.” (4Móz 28, 12.)
„Annak italáldozatja pedig egy hinnek negyedrésze egy-egy bárányhoz. A szenthelyen adj italáldozatot, jó borból az Úrnak.” (4Móz 28, 7.)
„És én, Artaxerxes, a király, parancsolom minden a folyóvizen túl lakó kincstartóimnak, hogy minden, a mit csak kérend tőletek Ezsdrás pap, ki a menny Istenének törvényében írástudó, pontosan teljesíttessék,
És pedig száz tálentom ezüstig, száz kór búzáig, száz báth borig, száz báth olajig és sóban, a mennyi elég.” (Ezsdr 7, 21-22.)
Pénz
„És a sekelnek húsz gérája legyen; húsz sekel, huszonöt sekel, tizenöt sekel legyen a mina nálatok.” (Ez 45, 12.)
Sékel = aranypénz, géra azaz garas = ezüstpénz.
„De hogy őket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, a mely rá akad: és felnyitván a száját, egy státert találsz benne: azt kivévén, add oda nékik én érettem és te éretted.” (Mt 17, 27.)
Mekkora lehetett 2 személy évi adója a Római birodalomban, azaz mennyit ért egy státer?
Nos, ki fog itt rendet tenni?
Mi pontosan mennyit jelent manapság?
Ma mit használunk helyette?
A messiás halála
„És értésemre adá, és szóla nékem és monda: Dániel, most jöttem ki, hogy értelemre tanítsalak.
A te esedezésed kezdetén egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy megjelentsem; mert te kedves vagy: vedd eszedbe azért a szózatot, és értsd meg a látomást!
Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente.
Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.
A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.” (Dán 9, 22-26.)
Tehát:
70 hét azaz 70x7 év = 490 év
69 hét azaz 69x7 év = 483 év
Utolsó hét = utolsó 7 év = 1260 nap x2
Eddig még sokan értik. De a 360 napos holdhónap / 365 napos naphónap + „0. év esete” + nem azt a naptárt használjuk, mint Dániel a perzsa birodalomban => nem érti a legtöbb hívő, hogy ténylegesen hogyan jön ki a 483 év, amikor húsvét virágvasárnapján Jézus bevonult Jeruzsálembe szamárháton.
Isten terve a növekedés
„És visszatéríte engem a ház ajtajához, és ímé, víz jő vala ki a ház küszöbe alól napkelet felé, mert a ház eleje kelet felé vala, és a víz aláfoly vala a ház jobb oldala alól az oltártól délre.
És kivitt engem az északi kapu útján, és elhordoza engem a kivül való úton a külső kapuhoz, mely napkeletre néz, és ímé, a víz ott forr vala ki a jobb oldal alól.
Mikor kiméne az a férfiú napkelet felé, mérőzsinórral a kezében, mére ezer singet; és átvitt engem a vizen, a víz bokáig ér vala.
És mére ismét ezeret, és átvitt engem a vizen, a víz pedig térdig ér vala. És mére ismét ezeret és átvitt engem s a víz derékig ér vala.
És mére még ezeret, s vala olyan folyó, hogy át nem meheték rajta, mert magas vala a víz, megúszni való víz, folyó, mely meg nem lábolható.
És monda nékem: Láttad-é, embernek fia? És visszavezete engem a folyó partján.
És mikor visszatértem, ímé, a folyó partján igen sok fa vala mindkét felől.
És mondá nékem: Ez a víz a keleti tájékra foly ki, és a lapáczra megyen alá, és a tengerbe megyen be, a tengerbe szakad, és meggyógyul a víz.
És lészen, hogy minden élő állat, a mely nyüzsög, valahova e folyam bemegyen, élni fog; és a halaknak nagy bőségök lészen, mert ez a víz bement oda, és azok meggyógyulnak, és él minden, valahova e folyó bement.
És lészen, hogy halászok állanak rajta Éngeditől Énegláimig: varsák kivető helye lészen; nemök szerint lesznek benne a halak, mint a nagy tenger halai, nagy bőséggel.
Mocsarai és tócsái pedig nem gyógyulnak meg, só helyei lesznek.
És a folyó mellett, mind a két partján mindenféle ennivaló gyümölcs fája nevekedik fel; leveleik el nem hervadnak és gyümölcseik el nem fogynak; havonként új meg új gyümölcsöt teremnek, mert vizök onnét a szenthelyből + foly ki; és gyümölcsük eledelre és leveleik orvosságra valók.” (Ez 47, 1-12.)
Ez egy rendkívül dinamikus folyam.
Nagyon lassan indul a növekedése, de olyan fél kilométer után átlendül, és az érből patak, a patakból folyó lesz.
Ez az alapképlete az ébredéseknek, gazdasági csodáknak is.
