Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Gyülekezeti konfliktuskezelés

2011.05.31. 14:11 12nyil

 

1. Igei háttér

 

„Ne gyűlöld a te atyádfiát szívedben; fedd meg a te felebarátodat nyilván, hogy ne viseljed az ő bűnének terhét.” (3Móz 19, 17.)

 

„Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld meg őt négy szem között: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát;

Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó.

Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a gyülekezetre sem hallgat, legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő.” (Mt 18, 15-17.)

 

„Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.

És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.” (Luk 17, 3-4.)

 

„Ekkor hozzámenvén Péter, monda: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? még hétszer is?

Monda néki Jézus: Nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenhétszer is.

 

Annakokáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki számot akar vala vetni az ő szolgáival.

Mikor pedig számot kezde vetni, hozának eléje egyet, a ki tízezer tálentommal vala adós.

Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit, és mindenét, a mije vala, és fizessenek.

Leborulván azért a szolga előtte, könyörög vala néki, mondván: Uram, légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked.

Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki.

Kimenvén pedig az a szolga, találkozék egygyel az ő szolgatársai közül, a ki száz dénárral vala néki adós; és megragadván azt, fojtogatja vala, mondván: Fizesd meg nékem, a mivel tartozol.

Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé, könyörög vala néki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked.

De ő nem akará; hanem elmenvén, börtönbe veté őt, mígnem megfizeti, a mivel tartozik.

Látván pedig az ő szolgatársai, a mik történtek vala, felettébb megszomorodának; és elmenvén, mindent megjelentének az ő uroknak, a mik történtek vala.

Akkor előhivatván őt az ő ura, monda néki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem:

Nem kellett volna-é néked is könyörülnöd a te szolgatársadon, a miképen én is könyörültem te rajtad?

És megharagudván az ő ura, átadta őt a hóhérok kezébe, mígnem megfizeti mind, a mivel tartozik.

Ekképen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szivetekből meg nem bocsátjátok, kiki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.” (Mt 18, 21-35.)

 

„Atyámfiai, még ha előfogja is az embert valami bűn, ti lelkiek, igazítsátok útba az olyant szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is.” (Gal 6, 1.)

 

„Mindenek előtt pedig legyetek hajlandók az egymás iránti szeretetre; mert a szeretet sok vétket elfedez.” (1Pét 4, 8.)

 

„A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,” (1Kor 13, 4-5.)

 

 

 

 

2. Konfliktusok lehetőségei családban

 

Ha férj és feleség között nem jön létre kölcsönös megbocsátás => válás.

Ha a szülők visszaélnek a tekintélyükkel => a következő generáció nem akarja követni szülei értékrendjét.

 

 

 

 

3. Konfliktusok lehetőségei gyülekezetekben

 

Ha hívő-hívő közötti a konfliktus, akkor rendelkezésre áll egy 2000 évvel ezelőtt volt korszerű konfliktuskezelő módszer.

Ha hívő(k) és vezető(k) közötti a konfliktus, akkor csak egy lehetőség marad: imádkozni és várni hátha változik valami.

 

 

 

 

4. Kellenek-e a mában korszerű konfliktuskezelő módszerek?

 

Nézzünk meg egy gyakorlati példát.

Legyenek maiak a feladatok, amiket el kell végezni.

 

 

a.) Gyermekszülést kell levezetni.

Próbáljuk megoldani 2000 éves módszerrel.

Szerencsére a Mózesi törvények nagy gondot helyeznek a tisztaságra.

Persze ultrahang az nincs.

Pedig azt már Salamon is nagyon hiányolta:

Miképen hogy nem tudod, melyik a szélnek útja, és miképen vannak a csontok a terhes asszony méhében; azonképen nem tudod az Istennek dolgát, a ki mindeneket cselekszik.” (Préd 11, 5.)

 

b.) 500km-rel a lakóhelyünktől távol kell megtartani az összejövetelt, ott kell majd prédikálni.

Próbáljuk megoldani 200 éves módszerekkel.

Autót szabad használni, olyat ami 200 évvel ezelőtt ment az utakon.

A végsebesség, mely már-már az őrület határát súrolja, az olyan 50km/h. (Földutakon, autópálya nélkül.)

 

c.) Gyülekezeti adóbevallást kell elkészíteni.

Próbáljuk megoldani 20 éves módszerekkel.

A számítógépen robog a Windows 3.1-es operációs rendszer 5¼”-es méretű (13,3x13,3-as méretű) nagylemezzel.

A winchester mérete olyan 20MB.

Nem biztos, hogy az egér használható a könyvelői szoftverhez.

 

d.) Gyülekezeti weboldalt kell szerkeszteni.

Próbáljuk megoldani 2 éves módszerekkel.

Vírusirtó program természetesen használható, de csak olyan, melynek legutolsó frissítése 2 évvel ezelőtti.

 

 

Nos, e sorok írója szerint kellenének a gyülekezetekbe ma használatos konfliktuskezelő módszerek.

 

 

 

 

5. Ma használatos konfliktuskezelő módszerek

 

a.) Morton Deutsch konfliktuskezelési elmélete

Morton Deutsch „12 pontos” konfliktuskezelési elméletének főbb tézisei szerint a megoldás alapfeltétele, hogy a felek tudják meghatározni, milyen típusú konfliktusban vesznek részt. Ne kerüljék el, legyenek tudatában az erőszak okainak és következményeinek, és ismerjenek alternatívákat, tiszteljék, és minél jobban ismerjék önmagukat és partnerüket, különös tekintettel egymás érdekeire és konfliktushelyzetekben gyakori viselkedésére; figyelmesen és minél egyértelműbben kommunikáljanak. Kontrollálják egymás szubjektivitását (sztereotípiáit, hamis ítéleteit, percepcióit), a konfliktuskezelés folyamatában maradjanak mindvégig erkölcsös emberek.

Konfliktuskezelési stratégiák

  • Győztes/vesztes stratégia: A felek a konfliktust harcként értelmezik, győzelemre, a másik legyőzésére törekednek, megegyezés nincs. Gyors cselekvést igénylő helyzetekben gyakran szükségszerű alkalmazni.
  • Alkalmazkodó stratégia: Lemondás az érdekek, vágyak érvényesítéséről: félelemből, kényszerből avagy hosszabb távú érdekek miatt, megfontolt döntés alapján a konfliktus első jeleit észlelve.
  • Elkerülő stratégia: Az egyén nem mond le a fentiekről, hanem magát a konfliktushelyzetet igyekszik kikerülni
  •  
  • Kompromisszumkereső stratégia: Közösen elfogadható megoldás keresése a cél, amely mindkét fél számára kielégítő (noha gyakran mindkettejük számára rosszabb, mint amit eredetileg szerettek volna). Egyenrangú felek között gyakori; az erőviszonyok változásával az erősebb fél a másik legyőzésére törekszik.
  • Problémamegoldó (győztes/győztes) – stratégia: A résztvevők a probléma olyan megoldására törekednek, amelyben mindkét fél érdekei, szükségletei, meggyőződései érvényesülnek. Kölcsönösen elfogadják a másik fél önérvényesítését, vállalják az önalávetést, készek együttműködni, empatikusan viselkedni a legjobb megoldási alternatívák megtalálása érdekében. A közösen elfogadott megoldás mellett mindkét fél elkötelezett.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Konfliktus

 

 

 

 

b.) Thomas Gordon „én üzenetei”

 

Az én-üzenetek

Az én-üzenet sajátos eszköz annak kifejezésére, hogy a beszélő miként viszonyul az adott problémához. Ebben a formában tudatni lehet a másik személlyel, hogy ő mit érez az adott helyzetben anélkül, hogy szavai vádló, esetleg fenyegető jelleget kapnának, vagy sértő élük lenne. Az én-nyelv alkalmazásával megelőzhető az is, hogy a másik fél védekezésre kényszerüljön, ugyanakkor mód van a saját szándék világos, egyértelmű közlésére. Ennek alapján az én-üzenetek az asszertív (önérvényesítő) viselkedésnek hasznos eszközei.

         A közlés tartalmát tekintve az én-üzeneteknek három formája van: önfeltáró, pozitív és konfrontáló én-üzenet (T. Gordon).

 

Önfeltáró én-üzenet

A közlő magáról, érzelmeiről, gondolatairól, szükségleteiről beszél:

·     „Nagyon fáj a torkom, és halkabban tudok csak beszélni. Húzzátok közelebb a széket hozzám.”

·     „Most szeretném, ha nem zavarnál, mert nagyon fontos dolgot csinálok.”

·     „Csalódott vagyok, mert nem választottak be a csapatba.”

 

Pozitív én-üzenet

Az én-üzenet a másik fél viselkedéséből eredő kellemes érzéseket tartalmazza:

·        „Nagyon örülök, hogy gyorsan visszahoztátok a könyveket, mert így nem kések el az értekezletről.”

·        „Nagyon jó érzés volt látni azt, ahogyan a kicsikkel játszottatok.”

·        „Nagyon jól esett, hogy megismert a tanárnő.”

 

Konfrontálódó én-üzenet

A közlő fél célja, hogy megváltoztassa partnere viselkedését, de nem hatalmi eszközökkel, hanem az érintett saját döntésének megfelelően.

Az én-üzeneteknek ez a fajtája különösen jelentős a nevelésben és a konfliktuskezelésben. A közlő fél elmondja, hogy a másik fél konkrét viselkedése milyen érzéseket vált ki belőle, és mi a viselkedés őt (közlő fél) érintő következménye. Alapvető szempont a viselkedés tárgyilagos, minősítés, vádaskodás, ítélet nélkül történő megfogalmazása:

·        „Nagyon bosszant, hogy későn értetek haza, mert így mindannyiunknak elrontottátok a meglepetését.”

·        Nem szeretem, amikor Kovács úrra panaszkodtok, mert ez nagyon kellemetlen helyzetbe hoz engem.”

·        Nagyon zavar, amikor beszélgetsz a magyarázatom alatt.”

 

Hatékony én-üzenetek elemei:

1.      a közlő saját érzelmeinek megfogalmazása az eset kapcsán (minősítés, vádaskodás nélkül)

2.     a szóvá tett történés, viselkedés megfogalmazása (tárgyszerűen)

3.     indoklás, belátható következmény, közvetlen hatás

 

Például:

·        „Nagyon megijedek (1.), amikor kiabálsz velem (2.), mert attól tartok, hogy haragszol rám (3.).”

·        „Aggódom (1.), amikor későn érsz haza (2.), mert azt hiszem, hogy valami bajod történt (3.).”

·        „Haragos voltam (1.), hogy nem hoztad vissza a könyvemet 82.), mert szükségem lett volna rá (3.).”

 

Mikor alkalmazzuk:

·      Ha bonyolultabb dologról van szó, mint egy rutinmozdulat.

·      Ha gondot okoz közlőnek a másik fél viselkedése és ő ezt nem feltétlenül

    tudja (így megtudhatja az okot és a közlő érzéseit is).

·      Ha egyszerű és visszatérő a probléma.

 

Miért segít?

·      Tényeket és szempontokat közöl, nem vádakat – ezzel esetleges sértődés   

    vagy harc helyett együttműködésre készteti a másik felet.

·      Ha érdekütközés támad, a másik fél a közlőnél tapasztalt módszert fogja

    követni a konfliktus megoldásában.

·      A másik fél nem külső parancsra teljesíti a közlő kérését, hanem elfogadja

    az igényt a békés megoldásra, ami a kölcsönös alkalmazkodás alapja.

 

Tanácsok az én-üzenetek megfelelő alkalmazásához:

·        Ha szeretnénk valamit közölni, de nem tudjuk, hogyan tegyük, akkor az én-közlés jó indítás lehet. Ehhez azonban célszerű előre megfogalmaznunk a mondandónkat.

·        Az én-üzenet nem üres udvariaskodás, nem felesleges bájolgás, és soha nem tartalmaz gorombaságot, tapintatlanságot.

·        Az én-üzenet nem az utolsó szó egy adott kérdésben. Ez a formula a kommunikáció megfelelő indítását szolgálja.

·        Az én-üzenetnek nem célja a tények megállapítása. Segítségével azt tudatjuk, hogy hogyan érezzük magunkat és mi a szükségletünk, vagy mik az indítékaink.

·        Az én-üzenetben a közlő a legfontosabb személy. Ha mi magunk tisztában vagyunk saját érzelmeinkkel és szükségleteinkkel, s ezt megfelelően tudjuk közölni, jó esélyünk van arra, hogy megértéssel találkozzunk, s a másik felet együttműködésre ösztönözzük.

 

Forrás: Szekszárdi Júlia: Utak és módok, 1995.

Internet: http://www.jozsefistvan.hu/download.php?ID=12

 

 

 

 

c.) Konfliktus kialakulási forrásának feltárása pszichodramatikus módszerekkel.

 

pszichodráma segítségével végre rápillanthatsz saját helyzetedre, mozgatórugóidra, a másik szemszögéből is megnézheted az egészet, és végre kicsit kiléphetsz a helyzetből. Ami ennél is hasznosabb, hogy rájöhetsz, ráérezhetsz, honnan jön ez az érzés, mi a személyes életedben az előzménye ennek, hogyan lehet viselkedni úgy, hogy  jól gyere ki belőle, elkerüld a konfliktust.

Forrás: http://pszichologia.com/pszichodrama_csoport/kamaszoknak/bajom-van-a-tanarommal-tanar-diak-konfliktusok

 

A pszichodráma keretei között lehetőség nyílik a megélt és feldolgozatlan konfliktusok dramatizálására, újra átélésére. Bele tudunk helyezkedni a másik fél szerepébe, át tudjuk élni a helyzetét, ezzel jobban meg tudjuk érteni cselekedeteinek indítékait. El tudjuk játszani, hogy hasonló helyzetben mit tettünk, vagy mit tennénk, így indirekt módon elérhetjük, hogy a résztvevő nem marad egyedül a problémájával, a csoport segít levenni válláról a terhet, mintegy osztozik annak cipelésében.

Forrás: http://alternativgyogymodok.hu/magazin/pszichodrama-jatek-es-terapia/

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: péter pál gyülekezet názáreti jézus

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr152946029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása