A Római Katolikusok hívők hite szerint az ő egyházukat Péter apostol alapította.
A Jeruzsálemi Katolikusok leginkább Pál apostolhoz ragaszkodnak az összes apostol közül.
Pál apostolra jellemző szemléletmódok:
1. Embercsoportok szembeállítása egymással
„Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok... az evangyéliomot hirdetni.” (Rm 1, 14-15.)
„Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.” (Gal 3, 28.)
„A hol nincs többé görög és zsidó: körülmetélkedés és körülmetélkedetlenség, idegen, scithiai, szolga, szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus.” (Kol 3, 11.)
A „barbárok” kifejezés a zsidókon és görögökön kívüli összes népcsoportot jelenti.
A Názáreti Jézus 12 apostola közül jó néhányan pont is az ilyen „barbár”-nak nevezett nép közé ment.
Így járt András apostol is, aki a sztyeppei népek közé ment (ahol elfogadták), majd visszatért a görögök közé (ahol keresztre feszítették).
2. Komoly feltételeket szabott, hogy valaki diakónus vagy püspök legyen
„Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mértékletes illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos;
Nem borozó, nem verekedő, nem rút nyereségre vágyó; hanem szelíd, versengéstől ment, nem pénzsóvárgó;
Ki a maga házát jól igazgatja, gyermekeit engedelmességben tartja, minden tisztességgel;
(Mert ha valaki az ő tulajdon házát nem tudja igazgatni, mimódon visel gondot az Isten egyházára?)” (1Tim 3, 2.)
„Ha van feddhetetlen, egy feleségű férfiú, a kinek hívő, nem kicsapongással vádolt avagy engedetlen gyermekei vannak.
Mert szükséges, hogy a püspök feddhetetlen legyen, mint Isten sáfára; nem akaratos, nem haragos, nem részeges, nem verekedő, nem rút nyerészkedő;” (Tit 1, 6-7.)
„A diakónusok egy feleségű férfiak legyenek, a kik gyermekeiket és tulajdon házaikat jól igazgatják.” (1Tim 3, 12.)
Ő egyébként nem volt házas.
De ő Istentől elhívott szolgálattal rendelkezett, a diakónusok és püspökök pedig emberek által választott vezetők.
3. Társadalmi szerep elfogadásának hirdetése
„Kiki a mely hivatásban hívatott el, abban maradjon.
Szolgai állapotban hivattattál el? Ne gondolj vele, sőt ha szabad lehetsz is, inkább élj azzal.
Mert az Úrban elhívott szolga az Úrnak szabadosa; hasonlóképen a ki szabadságban hívatott el, Krisztusnak szolgája.
Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái.
Kiki a miben elhívatott, atyámfiai, abban maradjon meg az Isten előtt.” (1Kor 7, 20-24.)
A szolga itt eredetiben rabszolgát jelent.
Ez a mentalitás a feudális gondolkodásmódot és a kasztrendszert erősíti.
Fontosak-e Pál apostol írásai?
Rendkívül!
De ami az ő idejében nem jelentett problémát, az a mentalitás a mai időben (szólásszabadság, sajtószabadság, kapitalizmus) nagyon nagy támadási felületet jelent.
