Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Jeruzsálemi Katolikus vallás 40/23. rész – kiközösítés

2011.04.18. 22:24 12nyil

A kiközösítés egyik jobban ismert vallásos kifejezése az exkommunikáció.

A katolikus vallási vezetők sokszor nyúltak ehhez az eszközköz.

A Pápa nagyon tudott exkommunikálni.

De a magyar katolikus vezetők is.

 

 

 „Ki nem hallott Buda várának egykori nagyszerűségéről? S ha régi dicsőségünk ezen emlékét most látjuk: kinek szívét nem tölti fájdalom? - Abból, mit e hon legnagyobb férfia épített, s mi a magyart szebb korára emlékeztetné, örökségül ránk még csak romok sem maradtak. Ha Mátyás palotája düledékekben ott állna régi helyén, nehéz csaták és még nehezebb századok nyomát hordva omladozó falain, de úgy, mint azt a nagy férfiú építé - ha a hallgató falak egykori nagyságunk kísértete gyanánt néznének le a szép folyóra, mely egykor dicsőségöket tükrözé vissza: rónaságunkról föltekintve, legalább sírhatnánk. Nekünk a múltból nem jutott még annyi sem. Szétrombolt, de nagyszerű emlékek helyett, előttünk egész mindennapiasságában egy kis város áll, s ha a rosszul kövezett utcákon s piacokon az elavult s nem régi házak között körüljárunk, hazafiságunk egész lelkesedése szükséges, hogy elhiggyük mindazt, mit Mátyás dicső városáról hallánk.

Ritkán győz a dicső, ha a hasznossal összeütközésbe jő; s így történt, hogy mi a régi Budából a törökök másfélszázados elfoglalása s annyi visszavert ostrom után romokban megmaradt, új házak építésére használtatott anyagul, míg az egészből csak itt-ott egy darab várfal vagy a házkapuk alatt egyes gótfaragású kőtöredékek maradtak fenn, s egy véletlenül fenntartott rajz s néhány régi író leírásához kell folyamodnunk, hogy bebizonyíthassuk, miként múltunk jelen szomorú helyzetünknél szebb vala, - S mégis Ulászló kormányának utolsó éveiben, e történet kezdetén, Budánk az akkori világ szebb városai közé tartozott. Nem vala még szembetűnő a változás, mely Mátyás halála óta hazánk minden viszonyaiban történt, s ki 1514-ben idejött, egy hatalmas nép fővárosában képzelheté magát. Az élénkség, mellyel a pápa, Velence, sőt XII. Lajos francia király is kereste Magyarország szövetségét, mutatja, hogy a külföld, Mátyás által a magyar névnek tiszteletére szoktatva, még gyenge utódja alatt is a keresztyén világ védfalát látá nemzetünkben. Az idegen, Budának még épen álló palotái előtt nem gyanítá az általános romladást, melyre akkor e város körében legfölebb az emlékeztette a szemlélőt, hogy Mátyás halála óta haladás többé nem vala észrevehető: hogy hatalmas tölgyként, mely nagyságának tetőpontjára ért, e nemzet megállt kifejlődésében, mi a nemzetekben, mint fánál, csak romlás kezdete: s hogy itt, ahol minden kő Mátyásról szólt, nyomorultnak kelle lenni azon jelennek, mely a múlt emlékei alatt ily egészen eltűnhetett; - kinek figyelmét azonban csak a dolgok külszíne foglalá el, az a budai várban az akkori világ egyik legszebb palotái előtt látá magát, mely, ha Ursinus Veliust már elhagyott, sőt pusztulásnak induló állapotában is a római Vatikánra emlékezteté, Ulászló alatt bizonyosan mindenkit bámulásra ragadhatott.

Te nem tudod, mi az exkommunikáció; de az szörnyű dolog, kedvesem. Én magam nem láttam soha, de a néhai kalocsai érsektől, Várdai Pétertől - ki, közbe legyen mondva, igen nyájas s udvarias ember volt, csak, mi nagy hiba, kissé fecsegő - magyaráztatám meg magamnak. Nem harangoznak, nem miséznek, a férfiaknak nem szabad borotválkozni, a nőknek nem szabad férjhez menni, sőt még csókolódzni sem. A legjobb ismerősök még csak nem is köszöntik egymást.” (Magyarország 1514-ben, Eötvös József kelt: Budán, július 1-én 1847.)

 

 

Egyszer volt Budán exkommunikáció

Hétszáz éves történet a büszke (fő)városról
NSZ • 2004. január 5. • Szerző: Buza Péter

Azt még csak elviselték valahogy – sőt, szinte a bűnösségig könnyen vették Buda polgárai –, hogy Gergely, az esztergomi főpap kiátkozta a várost, holmi vámszedési és vásártartási viták miatt, de azt, hogy a szőlőiket is földúlták Károly Róbertnek, a trónkövetelőnek a hívei, ostromló serege, semmiképpen sem bocsáthatták meg. Úgy döntöttek hát, hogy ők maguk is átokkal sújtják a pápát, minden bajuknak okozóját, s egy Lajos nevű budavári pappal ki is mondatták VIII. Bonifácra – a kronológiák szerint 1304-ben –, a kiközösítő formulát: az exkommunikációt.”
forrás:
http://honisme.blogspot.com/2010/02/egyszer-volt-budan-exkommunikacio.html

 

 

Van-e igei rész a kiközösítésről?

„Azt írtam néktek ama levelemben, hogy paráznákkal ne társalkodjatok.

De nem általában e világ paráznáival, vagy csalóival, vagy ragadozóival, vagy bálványimádóival; mert hiszen így ki kellene e világból mennetek.

Most azért azt írom néktek, hogy ne társalkodjatok azzal, ha valaki atyafi létére parázna, vagy csaló, vagy bálványimádó, vagy szidalmazó, vagy részeges, vagy ragadozó. Az ilyennel még együtt se egyetek.

Mert mi közöm ahhoz, hogy a kívülvalókról is ítéletet tegyek? avagy ti nem a belüllévők fölött tesztek-é ítéletet?

A kívülvalókat pedig majd az Isten ítéli meg. Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül.” (1Kor 5, 9-13.)

 

Itt arról van szó, hogy az adott közösséghez tartozó személyekkel szemben alkalmazható, hogy ne kommunikáljanak vele.

De a katolikusok itt ezt másra alkalmazzák.

 

Kiközösítés az egyházi törvényekben

A hivatalos katolikus Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici, magyarul Szent István Társulat, 2001) a kiközösítés büntetéséről azt írja, hogy az a katolikus hívő, akit ez alá rendeltek nem vehet részt a katolikus szertartásokban, továbbá nem tölthet be egyházi hivatalokat. Kiközösítés (exkommunikáció) alá számos ok miatt kerülhet egy katolikus hívő. Ilyen büntetésben részesülhet például az, aki a római pápa intézkedése ellen felszólal, aki botrányos viselkedésével megzavarja a szentmisét, aki belép olyan társulásba, amely "az egyház ellen mesterkedik", az a szülő, aki nem részesíti katolikus keresztségben a gyermekét és így tovább. A kiközösítéssel az egyháztagot nem csak vallási területen éri korlátozás, hanem – elsősorban katolikus országokban – társadalmi téren is hátrányokat szenvedhet. A megbélyegzett elveszítheti állását és hátrányt szenvedhet, ha jogaival kíván élni. A katolikus exkommunikáció nem csak személyeket, hanem vallási és civil közösségeket is sújthat, valamint fenyeget olyan politikusokat is, akik valamilyen jelentős társadalmi kérdésben a vatikáni előírásokkal szemben foglalnak állást. Az exkommunikáció enyhébb büntetési forma, mint a középkorban széleskörűen alkalmazott kiátkozás (anathéma). Ez utóbbi teljes törvényen kívüliséget jelentett a kiátkozott személy számára, akit büntetlenül meg is lehetett ölni, a pápa által anathéma alá helyezett várost pedig le lehetett rombolni.

 

Tehát:

  1.  
  2. 1. A pápa szokott exkommunikálni.
  3.  
  4. 2. Magyar Római Katolikus vezető tud exkommunikálni.
  5.  
  6. 3. A Jeruzsálemi Katolikus Egyházban is ismert lehet az exkommunikáció.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: pápa római katolikus egyház jeruzsálemi katolikus

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr502838281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása