Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

március 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Budapest XXIV 20/18. rész – állattartás

2013.06.19. 11:23 12nyil

 

 

2013.03.20 14:37; Frissítve: 2013.03.20 14:37

Az állattartás önkormányzati szabályozásának visszaállítását kéri az ombudsman

Budapest, 2013. március 20., szerda (MTI) – Az önkormányzati szabályozás visszaállítását javasolja a mezőgazdasági haszonállatok tartásánál az alapvető jogok biztosa, mert szerinte a jelenleg érvényes előírás nem tesz különbséget a települések típusai és az állattartás fajtái között.

A biztos hivatalának szerdai közleménye emlékeztet: korábban a haszonállatok tartását a magasabb rendű jogszabályok mellett a helyi viszonyokhoz igazodva az önkormányzatok állattartási rendeletei szabályozták. A tavaly októberben hatályba lépett változás szerint viszont a mezőgazdasági haszonállatok tartása, a tartás körülményei, az állatok egyedszáma önkormányzati rendeletben nem korlátozható. A Vidékfejlesztési Minisztérium az intézkedés egyik céljaként azt emelte ki, hogy helyreálljon az állattenyésztés, illetve a növénytermesztés egyensúlya.

Az ombudsmani intézmény létrejötte óta sok panasz tanúsította, hogy a haszonállatok tartása egyre több konfliktussal jár, különösen a nagyobb, városiasabb települések belterületén. A problémák alapvető forrása az állattartással járó szag, valamint az állatok környezetében megjelenő rovarok és rágcsálók nagy száma – áll a közleményben.

Szabó Máté alapjogi biztos egy most elkészült jelentésében rámutatott, hogy amíg egy városi környezetben idegennek minősülnek és valószínűleg a terület rendeltetésszerű használatát is zavarják a mezőgazdasági haszonállatok tartásával járó szagok, addig ugyanezek általában elfogadottak egy falusi környezetben.

Ezért a biztos szerint fontos lenne, hogy az önkormányzatok a helyi viszonyoknak megfelelően, fajta és darabszám szerint szabályozzák az állattartást, lehetőséget biztosítva arra is, hogy megelőzzék a konfliktusokat, illetve az esetleges vitákat, panaszokat az önkormányzat rendezze.

A közlemény szerint a biztos ezért felkérte a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegyen javaslatot az állatok tartásának olyan önkormányzati szintű szabályozására, amely figyelembe veszi a települések övezeti besorolását, a helyi viszonyokat.

- MTI –  

http://www.mon.hu/az-allattartas-onkormanyzati-szabalyozasanak-visszaallitasat-keri-az-ombudsman/2222494

 

Megváltozott az állattartás szabálya Budapesten

Október 1-jével megváltozott az állattartás szabálya; ettől kezdve a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben.

Legelésző bírkanyáj Budapesten, a III.kerületi Pusztakúti út mellett a távfűtési vezetékeknél 2012. november 20-án.

http://www.agrarunio.hu/hir/megvaltozott-az-allattartas-szabalya-budapesten-7782.html

 

Állattartási és állatvédelmi eljárások

Ügytípus definíciója:
Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. Az állatok védelmének érdekében különösen tilos az állatokat kínozni vagy életüket kioltani.

http://www.budapest16.hu/?q=node/6045

 

Úgy lesz kötelező a póráz, hogy nem lesz az

Mégsem lesz szabálysértés a póráz nélküli kutyasétáltatás, de ettől még továbbra is kötelező marad a póráz a lakott területeken. Egy városi kutyás vizsga megoldás lehetne, egy kutyakiképző szerint azt kéne megoldani, hogy a sikerrel vizsgázó állatok sétálhassanak póráz nélkül

http://cimkezes.origo.hu/cimkek/allattartas/index.html?tag=%E1llattart%E1s

 

 

 

Rögtön televágja a kannát a kormány által csodált tehén

2012. 07. 23. 14:19

Miniszter és államtitkár is köszöntötte hétfőn délelőtt Kedvest, a mezőfalvai tehenet, aki 130 ezer liter tejet adott eddig életében. Az ünnepségre alaposan lecsutakolt szarvasmarhát megtapsolták, felszalagozták, és a miniszter többször is simogatással jutalmazta. A trágyaszagban a tehénlepényt kerülgetve megtudtuk, hogy Fazekas Sándor miniszter kaszált már szénát tehénnek, hogy L. Simon László régóta ismeri Kedvest, és hogy Einstein gondolatai a mezőgazdaságra is érvényesek lehetnek.

Fotó: Mudra László [origo]

Kedvesnek, a 12 éves mezőfalvai tehénnek ez a nap is úgy indult, mint a többi. Reggel evett egy kis szénát és száraz lucernát, ivott egy kis vizet, majd készült a reggeli fejésre. Hétfőn reggel is hozta szokásos formáját: húsz liter tejet adott, ami nagyjából kétszer annyi, amennyit társai tudnak. [...]

http://www.origo.hu/itthon/20120723-a-videkfejlesztesi-miniszter-is-megunnepelte-kedvest-a-sokat-tejelo-tehenet.html

 

 

Elégedetten szuszog a boldog kecske

2012. 12. 01. 12:18

Az emberek elszoktak az állattartástól, kényelmetlennek érzik, pedig sok haszna van. Szakács Sándor a munkáját feladva átállt a háztáji állattartásra. Budapest mellett, Solymáron tart kecskéket, birkákat, tyúkokat. Szerinte nagyon nagy a különbség a háztájiban nevelt és az üzemi állatok között, a munka nem tiszta, de nagy élmény, leköti, és még a családját is ellátja belőle. [...]

http://www.origo.hu/itthon/20121201-haztaji-alattartas-solymaron.html

 

 

Ellepik-e a disznók a Népligetet? – Liberalizálta a kormány az állattartást

2012. október 08., hétfő, 16:34 • Utolsó frissítés: 2012. október 08., hétfő, 16:53
Szerző: M. László Ferenc

Lehet-e legeltetni a parkokban, kell-e félni a méhrajzástól, tarthatunk-e az erkélyen kecskét vagy tyúkot? Miután a kormány javaslatára a parlament elvette az önkormányzatok tiltási jogosítványát, október 1-től könnyebb lett állatokat tartani a városokban és falvakban. Megnéztük, meddig mehetnek el a lelkes tenyésztők.

Tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett a tyúk, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha vagy ló tartását” – figyelmeztetett a minap egy október elsején hatályba lépett új törvényre a Vidékfejlesztési Minisztérium, jelezve, hogy a jövőben a települések már nem szabhatják meg helyi előírásokkal a haszonállatok tartását és tenyésztését.

Korábban az önkormányzatokat törvény hatalmazta fel arra, hogy a települést kerületekre oszthassák fel, elrendelve, hogy hol, milyen és hány állatot lehet tartani, sőt egyes városrészekből ki is tilthatták a haszonállatokat. A tavasszal beterjesztett, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvénytervezetbe viszont Kardeván Endre agrárigazgatásért felelős államtitkár külön kérésére bekerült az a passzus, amely elvette ezt a jogosítványt az önkormányzatoktól.

A mezőgazdasági tárca – amely külön programot indított azért, hogy a 20 évvel ezelőtti 6 milliós számra növelje a jelenleg alig 3 milliós disznóállományt – „a falusi állattartás hagyományainak felélesztésével", illetve „az állattenyésztés és növénytermelés egyensúlyának helyreállításával” indokolta közleményében a döntést. Korábban a 3200 település közül szinte mindegyiknek volt ilyen állattartást szabályozó rendelete, de ezek október elsejével mind hatályukat veszítették, a változásról a jegyzők a napokban közleményekben és sajtótájékoztatókon értesítették a lakosságot.

„Az eb köteles a járda melletti lefolyókába vizelni”

„Tilos állatot közterületen tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos köteles eltávolítani” – október elsejétől ez a 2001-ben hozott szabály is érvényét veszítette az egyik legnagyobb mezővárosban, Hódmezővásárhelyen. Makó András, az önkormányzat aljegyzője a hvg.hu-nak azt mondta, bár a városban nagyon sokan élnek mezőgazdaságból, nevelnek sertést, szárnyast a munkájuk mellett, nem tart attól, hogy a tiltás feloldása miatt legelő tehenek lepnék el a zöldterületeket, esetleg olyanok is tyúkokat tartanának, akiknek ez eddig eszükbe sem jutott. Az aljegyző szerint például a fenti kérdést is rendezi a közterület-használatról szóló helyi rendelet, ami az állattartásról szóló helyi rendelet hiányában is képes kezelni a helyzetet.

Hódmezővásárhely 11 évvel ezelőtt részletekbe menő rendelkezést alkotott, amit később többször ki is egészített, így a végén már 8 fejezetből állt. Nyolc kerületre osztották a várost, a haszonállatokat 5 csoportba sorolták – külön megnevezte például a nyércet, a sarki rókát vagy a görényt –, és meghatározták, melyikből hol, mennyi tartható. A belvárosnak számító első övezetben legfeljebb két nagytestű haszonállatot engedélyeztek, de a közintézmények 50 méteres körzetéből teljesen kitiltották mind a kis-, mind a nagyállatokat. Külön fejezet foglalkozott a galambok tartásával kikötve, hogy társasház, lakótelepi ház padlásán vagy erkélyén nem lehet ketrecet kihelyezni.

Kaposvár már 1993-ban megalkotta a maga rendeletét, külön paragrafusban leszögezve, hogy „szabadon élő galamb (elvadult házigalamb, balkáni gerle, vadgalamb) etetése kizárólag közterületen engedélyezett”. Békés város pedig 2010-ben kikötötte, hogy az „állatok szálastakarmánnyal (például széna- és szalmafélékkel – a szerk.) való etetése közterületen tilos”. Korábban a lakosság előszeretettel támadta meg ezeket az önkormányzati rendeleteket az Alkotmánybíróságnál, a testület egyik tagja pár évvel ezelőtt azt nyilatkozta – a település nevének említése nélkül –, hogy látott olyan rendelkezést is, amely leszögezte, „az eb köteles a járda melletti lefolyókába vizelni”.

Kinézhet-e a ló a panel ablakán?

A túlszabályozottság okozta gondokra hivatkozik a Vidékfejlesztési Minisztérium is. „A vidékre költöző városlakókat – akiket a vidék csöndje, jó levegője csábított falura – főként az állatszag, illetve a háztájival együtt járó kellemetlenségek zavarták, és elérték az önkormányzatoknál a haszonállat-tartás korlátozását, néhol betiltását. A vidék elvesztette vidék jellegét” – írta a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében a szaktárca sajtóirodája, mi ösztönözte a minisztériumot a törvénymódosításra. „Több helyütt a vidék képe megváltozott, az ólak, háztáji kiskertek helyére gyepet vetettek, így a legapróbb dolgokat – tojás, szárnyas hús, tej – is a boltban vásárolják meg.”

Kiengedik őket a pázsitra

Fotó: AP

„Nem fog ló kinézni a panellakás ablakán, nem kell ettől félni” – mondta a hódmezővásárhelyi aljegyző hangsúlyozva, hogy az önkormányzati rendeleteken felül számos más jogszabály korlátozza még az állattartást, nem marad szabályozatlan a terület. Makó többek között a közterület-használat külön szabályait említette, amelyek megakadályozhatják, hogy a parkokban legelő juhok vagy tehenek jelenhessenek meg: azaz a közterületet nem lehet önkényesen magáncélra használni. Az aljegyező szerint az állategészségügyi és állatjóléti jogszabályok előírásai önmagukban is képesek garantálni az állattartás elemi szabályait, az október 1-től életbe lépett törvényi előírás a kedvtelésből tartott hobbiállatokra, kutyákra, macskákra pedig nem is vonatkozik, mivel azt egy kormányrendelet külön szabályozza. (A kormány a hobbiállattartás szabályait szigorította, január 1-től minden négy hónaposnál idősebb kutyát kötelező lesz mikrocsippel ellátni.)

Bár az önkormányzati rendeletek többsége korábban kitiltotta a településekről a méheket, attól sem kell tartani, hogy a méhrajzás kínozza majd a városok, falvak lakóit a betelepített kasok miatt, ugyanis a minisztérium szerint számos törvény szögezi le, hogy „az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet”. Egyébként a méhészkedést 1969 óta külön rendelet szabályozza, amely kiköti, hogy „háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad”, egy-egy méhcsaládot is csak úgy lehet tartani többlakásos épület közelében, ha valamennyi lakó ehhez hozzájárul.

Az európai uniós csatlakozás óta Magyarország számos állatjóléti szabályt vett át, így igen szigorú előírások mondják meg, mekkora alapterületen, milyen ólban lehet tartani például a disznókat – külön kikötve, hogy a játéklehetőséget is biztosítani kell. Olyan feltételeket szabnak, melyet a szűkebb bevárosi udvarokon nem lehet megteremteni. Ezek a szabályok eleve megakadályozzák, hogy valaki disznót vagy tehenet tartson egy belvárosi kertes ház – rendszerint szűk – udvarán, amit a trágyatároló kötelező megléte tovább nehezít, ráadásul ahol az állattartás közegészségügyi szempontból aggályos, ezek után is megtiltható vagy korlátozható a tartásuk. A VM válasza szerint a jegyző ezután is ellenőrizheti a meglévő szabályok betartását, de az állategészségügyi és a környezetvédelmi hatóságok, az ÁNTSZ is odafigyel a helyes állattartás szabályainak betartására.

„Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor fordultak az utóbbi években haszonállatok okozta gondok miatt a hivatalhoz” – mondta a hvg.hu-nak Makó András azt hangsúlyozva, hogy a városban már kialakult az állattartás rendje, amit szerinte a helyi rendeletek hatályon kívül helyezése már nem fog felborítani.

„Kecskét tartani a hátsó kertben”

Bár attól nem kell tartani, hogy birkák, disznók lepik el a Népligetet, ha valaki betartja az állatjóléti szabályokat, nem szennyezi a környezetet, megfelelő ketrecet készít, a rendeletek eltörlése után kisebb állatot, tyúkot vagy galambot akár tarthat az erkélyén. Ám az eltörölt helyhatósági rendeleteket még az ilyen esetekben is lehet pótolni.

„A törvény nem tiltja a fővárosi haszonállat-tartást, de a társasházak saját Szervezeti és Működési Szabályzatába bele lehet foglalni például a tyúktartás tiltását” – mondta a hvg.hu-nak a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke. Juhász László szerint ha mindenki beleegyezik abba, hogy „lehessen tyúkot vagy kecskét tartani a hátsó kertben, akkor ennek semmi akadálya”. Viszont ha ezt akár egyetlen tulajdonos is kifogásolja, akkor panasszal fordulhat az önkormányzathoz vagy az ÁNTSZ-hez, amely rögtön kiszáll és megbüntetheti a túl engedékeny társasházat.

Az önkormányzatok korábban rendszerint teljesen kitiltották a turisztikailag fontos területekről a haszonállatokat – a rendelkezés hiányában viszont most már nincs ez a tiltás. Hódmezővásárhely például előírta, hogy Mártély üdülőterületen tilos az állattartás. Makó szerint a korábbi tiltástól függetlenül sem jellemző, hogy az adott területen állatot tartottak volna, így szerinte a jövőben sem fog ez gondot okozni.

http://hvg.hu/itthon/20121008_haszonallat_tartas_onkormanyzatok_szabad

 

 

GAZDASÁG / GAZDASÁGPOLITIKA

Nem tilthatják az állattartást

2012. 10. 2. 05:00|Utolsó módosítás: 2012. 10. 2. 06:45|Gazdaság » Gazdaságpolitika
 
Tegnaptól hatályos az a jogszabály-módosítás, amely megtiltja az önkormányzatoknak a haszonállatok tartásának korlátozását. A változás révén elvileg nincs akadály egyes régi telepek újbóli termelésbe vonására, de kérdéses, hányan élnek majd a lehetőséggel.
 
Hatályba lépett tegnap az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény egy korábbi módosítása, amely megtiltja az önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletekkel akadályozzák a haszonállatok tartását, így a helyhatóságok nem tilthatják meg, vagy limitálhatják a haszonállatok tartását, és tiltott övezeteket sem jelölhetnek ki a belterületeken. Fontos, hogy a változás csak a mezőgazdasági haszonállatokra vonatkozik, tehát például a baromfira, a sertésre, lóra, nyúlra, vagy szarvasmarhára. A társállatok, így például a kutya vagy a macska tartását továbbra is szabályozhatják rendeletben az önkormányzatok.

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy mindez „nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást. Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet.” A szaktárca szerint az intézkedés egyik célja, hogy az állattenyésztés és a növénytermelés egyensúlya helyreálljon. A közlemény megfogalmazása szerint „a Nemzeti Vidékstratégia ösztönzi a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztését, a mezőgazdasági munka szerepének erősödését, a háztáji állattartás növelését, és minden támogatást megad ahhoz, hogy a vidék népesség-megtartó ereje növekedjen.”

A rendelkezés szervesen illeszkedik a kormány által nemrégiben elfogadott sertésstratégiához, amelynek célja, hogy a jelenlegi hárommilliót sem elérő állományt hét éven belül megduplázza. A terv a nagyüzemi sertéstartás mellett újból felpörgetné a nyolcvanas években még jelentősnek számító háztáji hízlalást. A sertésstratégia menetrendje szerint október 31-éig fel kell mérni a hazai sertéságazat kapacitásait, valamint a meglévő és a potenciális külföldi piaci igényeket. Programot kell kidolgozni emellett magyar sertéshústermékek külpiaci megjelenésének támogatására.

 

Az elmúlt több mint egy évtizedben az egyes önkormányzatok szerte az országban korlátozták a tartható haszonállatok számát, vagy teljesen megtiltották azt. A helyi tiltó rendeletek sokszor nem csupán a települések belterületét, hanem minden önkormányzathoz tartozó területet érintettek, így egyes esetekben a régi termelőszövetkezetek létesítményeit sem lehetett erre a célre használni. Ezeken a helyeken csak a zöldmezős beruházások maradtak lehetőségként, amelyeket csak a legritkább esetben kockáztattak meg befektetők. A változás következménye lehet tehát az is, hogy a potenciális befektetők már meglévő, településekhez közelebb eső létesítményekben kezdjenek kisüzemi állattenyésztésbe.

„Az önkormányzatok eddig jobbára társadalmi nyomásra döntöttek úgy, hogy korlátozzák az állattartást, helyi igény volt, hogy a tenyésztelepek kikerüljenek a településeken kívülre” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy Tamás. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „az állattenyésztők rendszerint arra hivatkoztak, hogy például Ausztriában nincsenek hasonló szabályok, ott nem zavarja a lakókat az egyébként elterjedt állattartás, de Magyarországon mások a szokások, mert a falvak társadalmi összetétele jelentősen átalakult.”

Nagy Tamás ugyanakkor hozzátette: „ha a kormányzat segíteni akarja az állattenyésztés terjedését, akkor nem szabadna a jelenlegihez hasonló földtörvény-tervezetet benyújtani. Az állatok jelentős részét jelenleg a gazdasági társaságok tartják, amelyeket a tervezet nehéz helyzetbe hoz. Ennek eredményeképp azt az állatállományt is likvidálni fogják, amelyet ma még tartanak” – fogalmazott az elnök.

Szerző: Világgazdaság - Braunmüller Lajos
 
 
 
 
2012.12.10 09:01; Frissítve: 2012.12.10 09:01

Növekszik a kedv a ház körüli állattartásra

Budapest, 2012. december 10., hétfő (MTI) – A vidék talpra állításának egyik fontos összetevője a ház körüli gazdálkodás ösztönzése, a mezőgazdasági munka presztízsének visszaszerzése – nyilatkozta az MTI-nek az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György közlése szerint a haszonállattartást könnyítő rendelkezések is ezt a célt szolgálták. Az ez év októberében életbe lépett jogszabály hatásaként növekszik az állattartási kedv – derül ki az MTI tudósítói által készített körképből.
 

A mezőgazdasági haszonállatok tartását korlátozó önkormányzati rendelkezések hatályon kívüli helyezését – több más tényező mellett – az indokolta, hogy a gyakran túl szigorú helyi rendeletek miatt üresen árválkodnak a falusi porták disznóóljai, a huszonöt éve országosan még tízmilliós sertésszám ma már a hárommilliót sem éri el, így behozatalra szorulunk – mondta Czerván György. A hagyományos falusi életmódtól eltávolodó emberek is bevásárlóközpontokba járnak húsért, a kertekben megtermeszthető zöldségért, noha a jószágtartás vagy a zöldségtermesztés jövedelemkiegészítő forrásul is szolgálhat – tette hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a nemzeti vidékstratégia a ház körüli állattartás ösztönzésével, a mezőgazdasági munka megbecsülésével a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez kíván hozzájárulni. Ezt szolgálja a gazdapiacok újraélesztése is, ahol a környéken megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket kínálhatják az őstermelők a helyieknek.

Szó van arról, hogy az önkormányzatok közmunkaként ismerjék el azoknak a ház körül állatot tartóknak a munkáját, akik településük iskoláit, az ottani közintézmények konyháit látják el jó minőségű tejtermékkel, hússal – mondta Czerván György. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a településen belüli állattartás továbbra sem veszélyeztetheti a szomszédok jólétét, illetve meg kell felelni az állat- és közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásoknak. A politikus szerint a feltételek megteremtése nyomán növekszik majd az állattartási kedv, így van esély arra, hogy a sertések száma megkétszereződjön, elérje a hatmilliót, és a lakosság import helyett a jóféle hazait válassza.

A mezővárosok közé sorolható Pest megyei Nagykáta polgármestere a közelmúltban tartott lakossági fórum tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy az emberek élénken érdeklődnek a helyben való sertéstartás iránt, illetve a fórumon nem hangzott el kifogás a korlátozás feloldása kapcsán.

Kocsi János közlése szerint többen eddig is hizlaltak malacot a városhoz közeli tanyájukon, az éjszakára magukra maradt jószágok azonban nem voltak biztonságban a tolvajok ellen, illetve az állatok etetése is napi utazgatást jelentett. Mindez mostantól megoldódhat – mondta a polgármester, megemlítve, hogy főként a kertvárosi Kispaksomban már sokan hozzáláttak az eddig lomtárként használt disznóólak kiürítéséhez, hogy tavasszal fogadhassák az állatokat, elsősorban a nagyfehér fajtát, amely 2,6 kilogrammnyi jó takarmányból ad egy kilogramm élőhúst. Egy állattartásra berendezkedő vállalkozó akár egyetlen koca malacait eladva évente hozzávetőleg 700 ezer forint jövedelemhez juthat – jegyezte meg a polgármester.

A Heves megyei Poroszlón keltetőt üzemeltető, évente 800 ezer kiscsirkét értékesítő Tóth Krisztián őstermelő szerint az állattartás jogi feltételeinek lazítása a baromfitartásra is jó hatással lehet. A vállalkozó hét autója járja az országot, előnevelt néhány hetes csirkéket kínálva falusi, kertvárosi házaknál. A szezon ugyan tavasszal kezdődik, de már érzékelhetően élénkül az érdeklődés. Főként nyírségi, borsodi településeken vesznek húsz-harminc szárnyast, hogy felnevelésükkel fedezzék a család szükségletét.

Tóth Krisztián szerint szinte sikké vált a “parasztcsirke” tartása, főként a fiatalabb családok körében, ahol az egészséges táplálkozásra nagyobb figyelmet fordítanak, és értékelik, hogy más íze van a saját etetésű tyúkból készült levesnek. A poroszlói vállalkozó tapasztalata szerint a megye településein az állattartás miatt nincsenek viták a szomszédok között, inkább “a jó példa ragadós” alapon egymás után igyekeznek berendezkedni az önellátásra.

A Fejér megyei Ercsiben élő Miklós Dezső, az Alpesi és Szánentáli Kecsketenyésztők Magyarországi Egyesületének elnöke elmondta, hogy az állattartás szabályainak változására pozitívan reagált a vidéki Magyarország. “Korábban is főként azokon a településeken voltak gondok, ahol a nagyvárosokból a környező falvakba kiköltözött, a természettől már elszakadt emberek nyugalmát zavarta a libák gágogása, a kecskék mekegése. A rendelet viszont jó hatással lehet a vidék-város ellentét oldására is” – fogalmazott az egyesület vezetője. A kecsketartás elsősorban a fiatalok körében dívik – jegyezte meg Miklós Dezső, aki szerint tavasszal újabb családok rendezkedhetnek be a “szegény ember teheneként” emlegetett, egészséges tejet adó, különösen finom húsú állat tartására.

A Tolna megyei Gyulaj polgármestere, Dobos Károlyné közlése szerint az ezer lakosú zsákfaluban mindössze három gazdálkodó tart tejelő tehenet, és a drága takarmány miatt sertést is kevés háznál hizlalnak. Pozitív változást szerinte a “Nyúl-unk a munkáért” elnevezésű munkaprogram hozhat, amelynek keretében tizennyolc, főként sokgyermekes család vágott bele a nyúltartásba. Így friss hús kerülhet az asztalukra, illetve a szaporulat eladásából némi pénzre is szert tehetnek – tette hozzá a független polgármester.

- MTI - 

http://www.haon.hu/novekszik-a-kedv-a-haz-koruli-allattartasra/2143288

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország alföld Budapest XXIV

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr685368459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása