Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

április 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Budapest XXIV 20/02. rész – kialakításának okai

2013.05.30. 14:00 12nyil

 

[...] Budapest, city

A tervezet a fővárosi és kerületi határok átrajzolásának több lehetséges verzióját is felvázolja. Az egyik megoldás szerint a kerületi önkormányzatokat totálisan felszámolnák és egy egypólusú fővárosi önkormányzat jönne létre a mai kerületek nélkül. Ennek a forgatókönyvnek több verziója is van, az egyik szerint a teljesen egységes, egyszintű modellben a kerületek helyén úgynevezett igazgatási kirendeltségek vagy elöljáróságok működnének.

Ezek jellemzően szűk – a főváros által meghatározott – feladatkörrel, leginkább érdekközvetítő, összehangoló, bizonyos körben véleményező vagy javaslattevő szerepet tölthetnének be. A kerületi elöljáróságok vezetője a kerületi elöljáró lenne, akinek a munkáját minimális létszámú hivatal segítené.

A másik, kevésbé radikális csapásirány lényege, hogy a kerületek maradnának, csupán a mostani feladatmegosztást gondolnák újra. Ebben a verzióban a főváros végezné az összes műszaki, infrastrukturális feladatot, fejlesztést, szervezné a közlekedést, míg a kerületeknél elsődlegesen a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok és a lakásgazdálkodás, vagy egyes kulturális és sporttal kapcsolatos feladatok maradnának.

A főváros kapcsán van egy „C” változat is. Ebben mindenképpen létrejönne egy belső városmag, amit a dokumentum „citynek” nevez  – határáról viszont nem szól. Hogy a city-n kívül hogyan szerveződne a város, arra több elképzelés is van. Az egyik szerint a cityn kívüli kerületeket összevonnák és létrejönne egy egységes külső kerület, vagy a 8-10 a mainál nagyobb kerület. Olyan elképzelés is van, hogy a főváros három nagy egységre bomlana: itt a city mellett a Duna mentén két kerület jönne létre, a pesti- illetve a budai. [...]

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/05/12/budapest_city_ujraosztas/

 

Budapest kerületei 1873-ban és 1930-ban

Építés éve:
Beküldte: leguan
2012:02:03 10:39

A városegyesítéssel 1873-ban létrehozott Budapesten 10 kerületet alakítottak ki, a budai oldalon hármat, a pestin hetet.

I. Krisztinaváros, Vár, Tabán, Kelenföld

II. Viziváros

III. Óbuda

IV. Belváros

V. Lipótváros

VI. Terézváros

VII. Erzsébetváros

VIII. Józsefváros

IX. Ferencváros

X. Kőbánya

A fővárost határoló települések: Újpest, Rákospalota, Szentmihály, Cinkota, Rákoskeresztúr, Szentlőrinc, Gubacs, Csepel, Promontor, Tétény, Budaőrs, Budakeszi, Nagykovácsi,  Hidegkút, Solymár, Üröm, Békásmegyer.

Az 1893-ban készült térképen a "közúti vaspálya" (lóvasút és villamos) hálózat is szerepel.

A kezdeti  kerületi beosztás 1930-ban változott. Mind a budai, mind a pesti oldalon két-két új kerület alakult.

A korábbi I. kerület területén létrejött a XI. és XII. kerület, az V., VI., VII. kerületek szűkítése helyet adott a XIII. és XIV. kerületnek, a korábbi VIII. kerület pedig a kibővített X.-nek.

Ez a felosztás maradt érvényben 1950-ig, Nagy-Budapest kialakításáig

http://egykor.hu/budapest/budapest-keruletei-1873-ban/2592

 

http://egykor.hu/images/2010/original/budapest-budapest-keruletei-1873-ban-.jpg

 

http://egykor.hu/images/2010/original/budapest-budapest-keruletei-1873-ban-es-1930-ban-.jpg

 

 

Nem tetszik a fővárosi polgármestereknek a járás elnevezés

MTI|2012. 02. 28., 9:40|Utolsó módosítás:2012. 02. 28., 12:12|

Budapesten a járásokat körzeteknek hívnák a polgármesterek kérésére - közölte Navracsics Tibor egy kedd reggeli tévéműsorban. A közigazgatási miniszter elmondása szerint nem ért egyet azzal, hogy 23 kerületi hivatal legyen Budapesten, ugyanakkor Kósa Lajos szintén kedd reggel arról beszélt, hogy 23 kerületi hivatal lenne racionális.

A járások által végzett tevékenységek jelentős része nagyobb egységbe is szervezhető, ahogyan például az adóhatóság vagy a bíróságok esetében, amelyeknél nem egy kerület alkot egy egységet. Esetleg megpróbálhatnánk itt is, hogy a körzetek több kerületet fognának össze - mondta Navracsics Tibor kedden, az m1 Ma reggel című műsorában.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondása szerint Budapesten a körzet szót használnák, azért, mert a kerületi polgármesterek azt mondták, hogy számukra egy kicsit bántó a járás megnevezés.

Navracsics szerint amint megegyezésre jutnak a frakción belül és a politikai jóváhagyás is megvan, akkor az bekerülhet a parlament elé. Mint mondta, ez a jövő héten is megtörténhet, vagy akár egy hónap múlva is lehet, és hozzátette, még bőven van idejük, ugyanis a járások jövő év január elsejétől indulnak.

 

A miniszter szerint a minisztérium és a polgármesterek is hajlanak a kompromisszumra. Ugyanakkor azt mondta, "ha a 23 kerületi polgármester befeszít, és azt mondják, hogy márpedig 23 kerületi hivatalnak kell lennie, akkor nem tudok mit csinálni, a frakcióban engem leszavaznak". Hozzátette, hogy racionalitási szempontból nem ért egyet azzal, hogy 23 kerületi hivatal legyen.

Kósa Lajos Fidesz-alelnök, aki a járások kialakításáról méri fel a vidéki észrevételeket, Navracsics Tibor előtt, ugyancsak az m1-en elmondta, hogy ő a fővárosban a járások kerületi felosztásával ért egyet, tehát szerinte 23 kerületi hivatal lenne racionális. Szerinte a nem kerületi felosztás és elrendezés azt okozná, hogy a budapesti lakosoknak hosszasan kellene silabizálniuk azt, hogy bizonyos ügyekben hova kell menniük.

http://www.origo.hu/itthon/20120228-jarasok-navracsics-bizik-a-megallapodasban-a-fovarosi-korzetek-szamarol.html

 

1956-os területrendezési reformterv

A reformterv kidolgozásába bekapcsolódott Markos György a területi tudományok értékrendjét, Beér János a jogtudományi szempontokat közvetítette, míg Erdei Ferenc politikusként vett részt a reform irányításában és képviselte területszervezési elméletét.

1956 áprilisára Apró Antal vezetésével a Területszervezési Kormánybizottság kidolgozta a megyeösszevonási tervet, a megyék számát 19-ről 12-re kívánta csökkenteni. Az MDP Politikai Bizottsága a javaslatot megtárgyalva a 12-es megyei felosztás mellett javasolta a járások számának 100-ra, a budapesti kerületek 14-re való csökkentését. [...]

http://www.jaras.info.hu/jaras/tervezetek-koncepciok-a-jarasrol-a-polgari-korban

 

11. kerület, Újbuda

Újbuda Buda déli részén fekszik. Északkeleti irányban a Duna, ezáltal az V. és a IX. kerület, délkelet felé szintén a Duna által a XXI. kerület, délen a XXII. kerület határolja. Nyugaton Budaörssel, északon a XII. és az I. kerülettel szomszédos. Négy Duna-hídja (Szabadság híd, Petőfi híd, Lágymányosi híd, Összekötő vasúti híd) a pesti oldalon a IX. kerülettel kapcsolja össze.

Budapest főváros négy új, a XI-XIV. sorszámokat viselő kerületének létrehozását az 1930. évi XVIII. törvénycikk rendelte el. 1930-ban a 2130/1930 belügyminiszteri rendelet deklarálta az új felosztás létrejöttét, és meghatározta az új kerületek, így az I. kerületről leváló XI. kerület (akkor még Kelenföld-Lágymányos) határvonalát is. 1934. március 1-jétől a XI. kerület a Szent Imre város nevet viselte egészen 1950-ig.

A rendszerváltás után felmerült az igény, hogy olyan elnevezést kapjon a kerület, amely egyszerű, kifejező és egyik kisebb városrészhez sem köthető. A választás az Újbuda névre esett, amelynek már középkorra visszanyúló előzményei voltak, majd az 1860-as évek várostervezésének dokumentumaiban bukkant fel. A területet a Déli Vasút (1861) idején még Újbudának, de az összekötő vasúti híd 1873-as megépítése után itt kialakított vasúti csomópontot már Kelenföldi vasútállomásnak nevezték. 1991-ben az önkormányzat a kerület lapját Kelenföldi Híradóról átkeresztelte Újbudára.

2003-tól kezdve mind több szervezet, rendezvény viselte az Újbuda elnevezést, így a 2004-ben indított, de 2008-ban megszüntetett, egyes városrészeket összekötő Újbuda-busz is. A képviselő-testület határozata értelmében 2005. május 29-ével kezdődően a kerület hivatalos neve Újbuda.

Lakosságszámát tekintve Újbuda a főváros legnépesebb kerülete: lakossága 137.426 fő (ezzel – Budapestet nem számolva – Magyarország ötödik legnagyobb városának is tekinthető). A lakosság körében a kerületek közül a legalacsonyabb a munkanélküliség aránya (1,71%), és az összes fővárosi választókerület közül a 15. számúban a legalacsonyabb ez a ráta (1,22%). Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező népesség aránya is meghaladja a fővárosi átlagot (középfokú: kb. +12,8%, felsőfokú: +13% [2005]). Albertfalva, a Savoya park építéseA kerületben 73 338 lakás található,[2] melyek zöme kétszobás.

A belső részek (mintegy 25 000 lakás) többnyire 1945 előtt, a 16. választókerület lakótelepei (25 000 lakás) az 1960-as és 70-es években, míg a 17. házai (20 000 lakhely) az 1980-as években épültek. Jók a természeti adottságai, van hegy, folyópart, tavacska, több forrás, fürdő, uszoda, sok park, játszótér, két természetvédelmi terület, tiszta a levegője, kevés ipar, egy forgalmi, kerületi-központi negyed, kertvárosi rész, több középiskola, kollégium, jelentős értelmiségi lakosság. Van saját kórháza, több temploma, szállodája, fürdője, színháza, egyre kevesebb sportpályája, kevés műemlék épülete.

A 4-es metró megépülte után a Gellért tér és a Bartók Béla út környékének művésznegyeddé alakítását tervezik: kávéházak, éttermek, galériák, antikváriumok nyílnának, a Bartók Béla út leszűkítésével, valamint mellékutcáinak sétálóutcává alakításával csökkentenék a terület gépkocsiforgalmát. A kerület Budapest nyugati kapuja, a város nyugati irányú közúti és vasúti forgalmának a kivezetője: a Budaörsi út folytatása az M" és M7 autópályák közös szakasza, a Kelenföldi pályaudvaron keresztül ide fut be dunántúli vasútvonalakon közlekedő, Déli pályaudvarra tartó vonatok többsége is. A pesti oldallal négy híd köti össze Újbudát.

A kerület lakóinak közösségi közlekedését jelentős részben villamosokkal és autóbuszokkal látják el. Megkezdődött az 4-es metróvonal építése is, amely a belváros felé teremt kapcsolatot. A tervek szerint enyhíteni fogja főútvonalainak zsúfoltságát is, aminek következtében nagyon szennyezett a levegő.

http://varosatyak.hu/hun/s_!kepviselok/i_11_kerulet_ujbuda_2552/t_11.%20ker%C3%BClet,%20%C3%9Ajbuda%20k%C3%A9pvisel%C5%91i/index.html

 

[...] Sydney és Budapest összevetése

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Sydneyben 1,44 millió lakás van, ezek 64%-a önálló családi ház, a maradék pedig társasházi lakás vagy láncház. Körúti gangos bérkaszárnyák és panelek nincsenek. A pusztai szemlélő számára Sydney egy gigászi, földszintes kertváros, kb. olyan mint Rákoskert, csak a házak más stílusúak. Ez a "Rákoskert" kb. 40×50 km nagyságú. Egy ingatlanügynökség honlapján azt az adatot találtam, hogy a területe pontosan 1580 négyzetkilométer.

Ebből az egészből csak kb. 4×2 km nagyságú a City. Ez az, amit a képeslapokon láthatsz. A pontos területe 6,2 négyzetkilométer. Ez az összes, aminek európai város kinézete van. Nagy házak, faltól falig aszfaltozott utcák, sok bolt, szórakozóhely, éjszakai élet, nagy forgalom, bár nem olyan nagy, mint Budapesten. Valójában ez sem európaias. A nagy házak ugyanis mind irodák és nem lakóépületek. Egészen új jelenségnek számít, hogy úgynevezett apartman blokkok is épülnek a City-ben és közvetlen környékén. Ezek méregdrága luxuslakások, gyakran szállodai szolgáltatásokkal.

A City kellős közepének számító Centerpoint Tower nevű kilátótoronytól 1,2 km-re Surry Hills vagy Redfern kerületekben már kisvárosi hangulatú csendes utcácskák vannak, réges-régi földszintes, esetleg egyemeletes sorházakkal, a házak előtt kis virágoskertekkel, hátul zárt udvarokkal. Az udvarokban eredetileg mosókonyhák meg szerszámos-bódék álltak, ma garázsok. Kijáratuk a hátsó utcára néz, amit ösvénynek (lane) neveznek. Itt az elkényeztetett macskák a járdán meg a közúton heverésznek, meg lehet őket simogatni.

Ez tehát Ausztrália legnagyobb városa, 4 millió lakossal. Ez a legek legje. A macskasimogatástól félórányi sétára van az állami parlament épülete.

A város szerkezete történelmileg alakult ki, akár csak az európai nagyvárosoké. Van ugye a középkori városmag, az egykori várfal nyomaival, a várfalat követő körkörös utcákkal. Milyen vicces vagyok, mi? Hát persze, ezt minden kivándorló tudja, hogy Ausztráliában az első város – igen, ez Sydney – még alig múlt 200 éves. Na, a középkori városmag után jönni kell egy, a polgárosodás korából származó, mondjuk éppen 200 éves impozáns belvárosnak, nagy palotákkal, széles utakkal, sétányokkal, szobrokkal, szökőkutakkal és konflisokkal. Ez a helyzet Párizsban, Milánóban és persze Budapesten is, tehát ez kell, hogy legyen Sydney-ben is. Sydney azonban makacs egy hely és nem alkalmazkodik az európaiak világképéhez. Sydney 200 évvel ezelőtt egy jelentéktelen kis falu volt a világ végén, egy mindössze néhány ezer főt számláló gyarmat központja. Konflis talán volt egy, de sem körút, sem nagy bérkaszárnyák, sem elegáns paloták nem voltak. A kormányzónak volt egy kőháza, ami már nem is létezik.

A földrajzi és a közigazgatási felosztása is merőben más, mint amihez Európában szoktál. Megpróbálom leírni:

Földrajzilag a beépített területet Sydney Metropolitan Area-nak, röviden Sydney Metro-nak, magyarul nagyvárosi területnek hívjuk. A Sydney nevet hol erre a nagyvárosi területre, hol pedig csak a City-re értjük.

A nagyvárosi területet a jellege, beépítettsége és természetes határai szerint szokás tovább osztani: Inner West, Eastern Suburbs, Southern Beaches, North Shore, Ryde Area, Hills District, stb. Ezek a helyben lakóknak elég jó tájékoztatást adnak arról, hogy miféle környékről is van szó. A budapesti megfelelőjük lehet mondjuk az olyan megnevezés, mint: Dél-Pest vagy Buda.

Létezik egy sokkal finomabb felosztás is. Ezek a suburb-ök (szöbörbök). Valamikor valaki teljesen véletlenszerűen és logikátlanul határokat húzott a térképre és azt mondta, hogy ettől a vonaltól balra Rockdale van, jobbra meg Allawah. Ilyen szöbörbből van vagy 7-800. A szöbörbök túlnyomó többsége családi házas lakóterület, de vannak tiszta ipari negyedek is, mint pl. Silverwater, Alexandria vagy Wetherill Park. A szöbörbök nem rendelkeznek semmiféle közigazgatási önállósággal. Ezek csak helynevek.

A postai címzésben vagy a helyiérdekű vasút megállóin is a szöbörb neve szokott szerepelni és ha megkérdezik tőlünk, hogy hol lakunk, akkor is ezt szoktuk válaszolni. Ha értetlenül néznek vissza, akkor hozzátesszük a nagyobb földrajzi egység nevét, mint pl. South West. Ha messzi vidéken kérdezik, akkor persze Sydney-t mondunk.

A közigazgatási felosztás egészen más dolog. Budapesten megszokhattad, hogy van egy fővárosi közigazgatási egység, amit kerületekre osztanak. A fővárosnak valami hatalma is van a kerületek fölött, ha nem tévedek.

Itt nem így van. A területet egyszerűen felsakktáblázták és az egyes négyzetek közepén valakit megválasztottak tanácsnak. A tanácsoknak valami fajta rangsoruk lehet, mert vannak olyanok, amik csak megyék (shire), aztán olyanok, amik municipialitások (municipiality) és olyanok is, amik nagyvárosiak (city). Ezek a területi egységek nincsenek alá- vagy fölérendelt viszonyban egymással. Nincs egy Sydney-i Nagyvárosi Tanács, ami alá oda lenne rendelve pl. a Dél-Sydney-i Városi Tanács. Van 39 egymástól teljesen független tanács Sydney Metro egész területén. Eddig úgy-ahogy hasonló lenne a dolog Budapest kerületi felosztásához. De mégse, a szélre eső tanácsok területei ugyanis messze túlnyúlnak a beépített vidék határán is. Nem csak egy kicsit, hanem nagyon. Budapesten ez nincs így, a budapesti kerületek azok tényleg budapestiek, nem tartozik hozzájuk pl. az egész Budai-hegység.

Durván ezek a tanácsok felelnek meg tehát a budapesti kerületeknek, mert egynek-egynek a területén kb. ugyanannyi ember él ott is és itt is. Földrajzilag viszont nem városi kerületek, mert nem csak városi részek tartoznak alájuk, hanem minden, ami útba esik. További különbség, hogy Budapesten a VIII. kerületben lakók úgy azonosítják magukat, hogy a VIII. kerületiek. Használják is magánbeszélgetésben ugyan úgy, mint a postai címzésekben. Sydney-ben ez nem szokás.

Jómagam a Liverpooli Nagyvárosi Tanács (Liverpool City Council) területén lakom. Ehhez a tanácshoz mindenféle lakó- és ipari területek, egy forgalmas alközpont, jókora mezőgazdasági vidékek és közönséges bozótok is tartoznak.

Ha tovább nyomozzuk a dolgot, akkor titokzatos feliratokkal találkozhatunk régi trafóházakon meg egyéb infrastrukturális létesítményeken: S.C.C. vagy Sydney C. C. Ez azt jelenti, hogy Sydney County Council, vagyis Sydney grófság tanácsa. Ez valami régi közigazgatási felosztás. Annyira azonban nem régi, hogy itteni életem kezdetén ne fizethettem volna a villanyszámlámat egy Sydney C. C. Electricity nevű vállalatnak.

A telekkönyvekben ma is használatosak ezek a régi megnevezések. Ezt a cikket például Cumberland grófságból, Holsworthy községből írom. [...]

http://www.bertok.com/ausztraliarol/foldrajz/

 

 

XVII. kerület elhelyezkedése, városrészei

A XVII. kerület, más néven Rákosmente, 54,83 négyzetkilométeres kiterjedésével a legnagyobb a fővárosban. Északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton a XVIII. kerület, míg délkeleten Ecser és Maglód, keleten Pécel, északkeleten pedig Nagytarcsa határolja. Kilenc részből áll: Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskert, Rákoscsaba-Újtelep, Régiakadémiatelep, Madárdomb és az Akadémiaújtelep.

Az 1930-as években, a mezőgazdasági területeknek a Magyar Tudományos Akadémia általi felosztásával és felparcellázásával alakult ki Rákoskeresztúr részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd 1950. január 1. után, már Nagy-Budapest részeként Akadémiaújtelep. Utóbbi nyugati végén található Pest város és Rákoskeresztúr határköve, melyet felirata szerint 1738-ban emeltek. Rákoskeresztúr területébe ékelődik a Madárdomb, amely nevét az itt található, főként szárnyasokról elnevezett utcanévbokornak köszönheti.

Az 1900-as évek elejétől Rákoscsabának Rákoskeresztúr felé terjeszkedő részét hívták Rákoscsaba-Újtelepnek. Egykor földbirtokosok tulajdonában állt, a Kavicsos-dűlő és az Anglia-dűlő alkotta. Fontosabb utcái a Szent Imre herceg útja, a Diadal út, a Naplás út, az Ananász utca és a Tarcsai út. Észak-keleti és keleti irányban a Rákosliget épült össze Rákoscsaba-Újteleppel. Ez a külvárosi-kisvárosi jellegű városrész szinte kizárólag kertes családi házakból áll. Rákoshegy, becenevén Hegy, egykor önálló település volt. Többek között itt található a kerületi víztorony, amelyet 1995-ben műemlékké nyilvánítottak. Rákoshegy és Ecser között fekszik Rákoskert, Budapest legkeletibb városrésze.

Bár Rákosmente a Pesti-síkság része, területe szinte teljes egészében dimbes-dombos. Itt található a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár. A Liszt Ferenc repülőtér ugyan hivatalosan Budapest XVIII. kerülete, illetve Vecsés területén fekszik, azonban a 2-es futópályája részben átnyúlik Rákosmentére is.
 
 

 

 

Na itt zuhannak igazán a lakásárak Budapesten 

2011. április 19. 08:37

Vajon melyik budapesti kerület a legfelkapottabb, hova költöznének szívesen a fővárosban élők? A kérdésre valamelyest választ kaphatunk, ha megvizsgáljuk egy internetes ingatlanhirdető adatbázis első negyedéves keresési statisztikáit. […]

Forrás: pénzcentrum.hu

Az ingatlan.com Budapest toplistájából kiderül, hogy többen keresnek ingatlant Pesten, mint Budán. Természetesen ez nem újdonság. Ami viszont igen meglepő, hogy az első két dobogós ennek ellenére mégis budai kerület. Sőt, az élbolyt jelentő hat legkeresettebb budapesti kerületből négy a budai hegyvidéken fekszik.

 



Oldalletöltés alakulása kerületenként, 2011 első negyedév (NAGYÍTÁSHOZ KATTINTS A KÉPRE)
(Forrás: ingatlanmagazin.com, Medián Webaudit)


A legtöbben a XI. kerületi ingatlanokra kerestek rá a portálon. Az ingatlanmagazin.com cikke szerint ez nem meglepő, hiszen a kerület ingatlanválasztéka igencsak széles; megtalálható benne az olcsó lakótelepi lakásoktól kezdve minden, egészen a legdrágább luxusingatlanokig. A nagy választékhoz emellett többnyire jó közlekedés is társul.

Második helyen a II. kerület végzett, mely klasszikusan a luxusingatlanok, villák és az évtizedek óta meghatározó márkát képviselő "Rózsadomb" kerülete. Csak a dobogó harmadik fokára fért fel a szintén színes ingatlanállományú XIII. kerület.

Az élboly sereghajtója a hatodik helyezett III. kerület lett, a keresési eredmények alapján tőle jóval lemaradva következik csak a többi kerület. Ugyancsak jókora a szakadék az utolsó XXIII. és az utolsó előtti XX. kerület között, mely kerületek a legkevésbé keresettek az érdeklődők körében.

 

http://www.ingatlantajolo.hu/ingatlan_hirek/0,0,1211/Na_itt_zuhannak_igazan_a_lakasarak_Budapesten.html

 

Ingatlanárak tekintetében a harmadik legolcsóbb kerület Soroksár

A megújult Otthontérkép segítségével már nemcsak a Pest és Buda, vagy a kerületek közötti lakásár-különbözeteket tudjuk megnézni, hanem azt is, hogy kerületen belül melyik kerületrészben tudunk olcsóbban vagy drágábban lakást venni – számolt be róla a portfolio.hu.

A megújult Otthontérképen gombnyomásra váltogathatunk a különböző térképszelvények között, és kisebb kutatómunkával könnyedén készíthetünk toplistákat, akár a legdrágább és legolcsóbb környékekről, a legzöldebb kerületekről és városrészekről, vagy akár az eltérő garázsárakról.

Az árak tekintetében is sokkal árnyaltabb képet kaphatunk. Soroksár tekintetében Újtelep viszi a prímet a maga 184 ezer Ft/nm-es átlagárával, a Milleniumtelepen ez az összeg 169 ezer forint, míg a kerület többi részén az átlagos értékesítési ár 162 ezer forint négyzetméterenként. Ezzel Soroksár a harmadik a legolcsóbb kerületek listáján.

 http://23.kerulet.ittlakunk.hu/uzlet/130514/ingatlanarak-tekinteteben-harmadik-legolcsobb-kerulet-soroksar

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest magyarország Budapest XXIV

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr85335756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása