Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

április 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Devizahitel 40/12. rész – játékgyártás fellendülése

2013.04.18. 10:56 12nyil

„Missziónk, hogy a játék öröm legyen!”

 

Cégünk, a Metalcar Kft. 1969 óta foglalkozik játékgyártással. Kezdetekkor 10 főt foglalkoztató kis családi vállalkozásunk mára Magyarország meghatározó játékgyártó cégévé vált. Alapításkor még fém játékokat, modellautókat gyártottunk. Az 1990-es évek új piaci lehetőségeket jelentettek, áttértünk a műanyagból készült játékok gyártására.

2006 januárjában megkezdtük tevékenységünket az új 5.000 m²–es üzemünkben, amely már a legmodernebb technológiákkal van ellátva. Magasan képzett szakemberek tervezik és készítik az új termékeinket.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően cégünk neve külföldön és belföldön is jól csengő és egyre ismertebb. Társaságunk ezúton is köszöni vevői bizalmát. Unios és union kívüli partnereink Németország, Ausztria, Horvátország, Anglia, Hollandia, Szlovénia, Ukrajna, Lengyelország, Oroszország, Franciaország, Olaszország területre viszik termékeinket.

Forrás: http://www.metalcar.hu/

 

Pénzre megy a játék

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 1.) vegye figyelembe!

Előretörnek a multik

 

 

A játék-kereskedők forgalmuk túlnyomó többségét az év utolsó két hónapjában bonyolítják le, s ráadásul majd' egy évvel a szezon előtt ki kell találniuk, hogy mi lesz a biztos siker karácsonykor. Ezt persze senki nem tudja pontosan, de a multi-nacionális cégek, karöltve a szórakoztató-iparral, évekkel előre megtervezik a gyermekek karácsonyát.

 

A játékgyártás központja a Távol-Keleten van. Még a nagy hagyományú multinacionális cégek jó része is ebben a régióban gyártat, mert a játékkészítésnek Ázsiában évezredes hagyománya van, s ami a legnagyobb súllyal esik a latba: a gyártás itt a legolcsóbb. A világ legnagyobb játékmustráit Hongkongban, Tajvanon, Sanghajban, Szingapúrban tartják az év elején, s a Föld négy égtájáról öszszesereglő kereskedők ekkor próbálják megjósolni, hogy mely játékok lesznek sikeresek az év végén.

Ahhoz, hogy a karácsonyi kínálatba szánt áruk idejekorán eljussanak a kiskereskedőkhöz, illetve a vásárlókhoz, nyár derekán meg kell rendelni őket. Bár a nagykereskedők már fél évvel korábban megkezdik a karácsonyi készülődést, a kiskereskedők csak november táján kezdik feltölteni a boltjaikat. Igaz, az év többi részében sem készleteznek, a feladat a nagykereskedésre hárul. Ezt valakinek finanszíroznia kell. A játékkereskedelemre is igaz, hogy csak a tőkeerős vállalkozások tudnak talpon maradni.

Az év utolsó két hónapjában a játékkereskedők akkora forgalmat bonyolítanak le, mint a megelőző tíz hónapban összesen. Nyugat-Európa országaiban is nagyobb a vásárlási kedv az év végi ünnepek idején, de a forgalomban nincs a magyarországihoz hasonló kiugróan nagy eltérés. A magyar szülők, nagyszülők karácsonykor mintegy pótolják azt, amit egész évben elmulasztottak. Ilyenkor hajlandók nagyobb öszszeget áldozni játékokra is, decemberre az árukat tekintve luxuscikknek számító játékszerek is elfogynak a polcokról.

A szezonon kívüli időszakban az apróságok, a kabalák, az ajándéktárgyak, a gyűjthető figurák, a kártyák, a kulcstartók a legkelendőbbek. Sikercikk persze csak abból a játékból lesz, amelyet erőteljesen reklámoznak, ám hogy mely termék érdemes a sulykolásos reklámra, azt nehéz eldönteni.

A multinacionális cégek is meggondolják mit, hol és mennyire reklámozzanak. Amíg csak két tévécsatorna működött az országban, hatékonyabbak voltak a reklámok, hiszen a teljes lakosságot meg lehetett célozni sugárzásukkal. Ma sok csatorna közt bolyong mindenki. A nézettségi adatokból ugyan következtetni lehet a potenciális vásárlóközönségre, de a reklámok nem találnak olyan biztosan célba, mint korábban. Vagyis nagyobb az üzleti kockázat.

Minden jelentősebb cégnek megvan a maga konstruktőri gárdája. Az alkotók - a gyártók és a forgalmazók mellett - megjelennek az évente rendezett kiállításokon, vásárokon, és ontják az ötleteket. A megméretés ezeken a nemzetközi bemutatókon kezdődik, például a legjelentősebb európai játékseregszemlén, Nürnbergben, vagy a játékkereskedelem központjának nevezhető Hongkongban, ahol az ötleteket gyerekek, piackutatók, gyártók, kereskedők tesztelik. Ennek alapján dől el, melyik áru érdemes a gyártásra.

Magyarországon a második világháború előtt magas színvonalú, sokrétű játékgyártás és -kereskedelem folyt. Az államosítás után azonban a termékfejlesztésekre, technológiai újításokra alig-alig jutott pénzt, így a játékgyártás rendkívül egysíkúvá vált, a választék messze elmaradt a nyugat-európai gazdag árukínálattól és jó minőségtől.

Megdolgozzák a gyerekeket

A rendszerváltozást követően mind több magáncég jelent meg a piacon. A privát cégek, a kiskereskedők, a korábbi kisiparosok kezdeti megerősödése azonban néhány év múlva, különösen az import liberalizálása után, megtorpant. A hazai gyártók egyre inkább háttérbe szorultak, túlsúlyba került az import, amelynek piaci részaránya jelenleg mintegy 70 százalék, és tovább nő. A kereskedelemben a multinacionális nagy cégek vették át a vezető szerepet. Piaci részesedésük 60 százalékra tehető.

A maradék 40 százalék jelentősebb képviselői között találhatók azok a magyar vagy részben magyar tulajdonú vállalatok, amelyek az elmúlt évek során sikeres viszonteladói vagy esetleg kizárólagos forgalmazói szerződéseket kötöttek egy-egy világcéggel, s emellett importőrként a maguk kínálatát ajánlják más nagykereskedéseknek, illetve kiskereskedéseknek. Helyzetüket rontja, hogy a játékforgalmazásban is teret nyernek az áruházláncok, amelyek beszerzéseiket közvetlenül a márkaképviseletekre bízzák.

Néhány speciális magyarországi játékműhely, babakészítő, plüssfigurákat, fajátékokat gyártó manufaktúra megél a piacon, de csak úgy, hogy viszonylag jó áron Nyugat-Európába is exportál.

A játékipar számára - érthetően - alapelv, hogy a szülői pénztárcát a gyerek megnyerése nyitja meg. Hogy ez valóban így van, arról a magyar közönség a rendszerváltozás után alkothatott képet. A multinacionális cégek felvonultatták mindazt a reklám- és marketingismeretet, amelyet évtizedek alatt szereztek meg az Egyesült Államok és Nyugat-Európa piacain. A mai magyar gyerekek az információk gyors áramlásának köszönhetően világpolgárokká váltak, akik ráadásul rendkívül fogékonyak a reklámokra, ismerik a nemzetközi játékpiac újdonságait, pontosan meg tudják fogalmazni, mire vágynak, és el is érik, hogy azt megkapják. Vagyis valódi fogyasztókká váltak.

A film- és a játékipar karöltve próbálja megnyerni a kiskorú vevőket. Már a gyerekeknek szánt moziötlet megszületése pillanatában megtervezik a hozzá kapcsolódó játékfigurákat, könyveket, matricákat, videojátékokat, egyéb kellékeket. A licencjogokat előre eladják a játékgyártóknak, gondosan kiszámítják a filmbemutató előtti beharangozás kezdetét, pontos időzítéssel ellátják a boltokat áruval, hogy amikor a gyerekek kijönnek a moziból, mindent megtaláljanak a játéküzletek polcain. Mindez lépésről lépésre kidolgozott tervezői, gyártási és forgalmazási marketingmunkán alapul.

A multik közül például a Hasbro-termékek zöme filmiparhoz kapcsolt áru. Az összehangolt termékfejlesztésnek, reklámnak nagy szerepe van abban, hogy a gyerekek világszerte áhítattal szorongatják a Batman, a Csillagok háborúja és egyéb filmek relikviáit, a hazavihető filmhősökkel otthon moziznak tovább. Jövőre folytatódik a Csillagok háborúja című filmregény, amelyhez a Hasbro saját vállalkozásában gyártott figurákkal, plüssbábukkal, puzzle és társasjátékkal, CD-ROM-mal csatlakozik. A terveket, az áruleírást természetesen George Lucastól, a film rendezőjétől, illetve csapatától kapják. A műanyagprés-formák előkészítése, a többi tartozék megtervezése, gyártása, csomagolása és a licencdíj óriási összegekbe kerül, de ez az üzlet mégis a lehető legkevésbé kockázatos a Hasbro számára, hiszen a Csillagok háborúja már bizonyított; óriási siker mindenütt. (Itthoni népszerűségét mi sem igazolja jobban, mint hogy évek óta létezik egy jól felszerelt hazai Csillagok Háborúja Klub, amelyet maga George Lucas is jegyez.) Ezzel a vállalkozással nemigen lehet bukni.

Magyarországon a legális kiskereskedelmi játékforgalom 1997-ben mintegy 7 milliárd forint volt. De a játékpiacon is jelen van a feketekereskedelem. Nagyságát a szakma képviselői 15-20 százalékra teszik. Ebben a körben megtalálhatók a nagy márkák hazai, de jellemzően inkább távol-keleti hamisítványai, a mindenféle rendű és rangú csempészáruk, s a márkaképviseletek annak sem örülnek, ha valamelyik magyarországi kereskedő nem tőlük, hanem más csatonákon keresztül jut hozzá egyébként jó minőségű termékhez.

Hamisítványok

A hamisítványokkal üzletelők óriási hasznot húznak, hiszen nem vesznek részt az ötlettől a kész produktum sorozatgyártásáig tartó munkafolyamatban, amely rendkívül költséges. Nem költenek reklámra, csupán arra kell ügyelniük, hogy egy-egy jól bevezetett árut kellően hamar lemásoljanak. Az eredeti gyártók vesztesége, különösen ha licencdíjat is fizettek, hatalmas. Tavaly a Hasbro kezdeményezésére a BRFK Gazdaságvédelmi Osztálya 10 millió forint értékű hamis Batman-játékot foglalt le. A rendőrség példás gyorsasággal intézkedett, ám az ügy a bíróságon elakadt.

Bababiznisz A Götz bababirodalmat Franz Götz alapította, aki a második világháború idején Erdélyből menekült Németországba. Negyven év kemény munka eredményeként a Götz név világhíres lett. A Götz-babák egyedülálló, új ízlést, divatot képviseltek a babavilágban. A Götz Budapest Kft. 1990-ben jött létre. Kezdetben német-magyar vegyes vállalat volt, három évvel ezelőtt azonban a német anyacég vált kizárólagos tulajdonosává. A magyarországi Götz-céget az hívta életre, hogy a legnagyobb felvevőpiac, az Amerikai Egyesült Államok olyan óriási megrendelést zúdított az anyacégre, amelynek teljesítéséhez nem volt elegendő kapacitása. A magyarországi gyár kezdetben 100 százalékban exportra termelt, később a hazai piacon is teret nyert. A babagyártásnak itthon nem voltak hagyományai. A munkatársak az újonnan létesített Götz gyárban tanulták meg a babakészítést, majd egyre önállóbban kezdtek dolgozni. Kialakult a magyar Götz-baba gyártási technológiája, létrehozták saját nagykereskedésüket, ami mellé rövid időn belül partnerboltok is felzárkóztak. Ma már több mint száz partnerboltjuk van. A Götz-világ páratlan varázsa a fentieken kívül azzal magyarázható, hogy bár volt olyan esztendő, amikor a Götz-cég profitja meghaladta a Mercedesét, a vállalkozás mind a mai napig családi műhely jelleggel dolgozik. Jóllehet a babák sorozatgyártással készülnek, a gyerekekben afféle érzést keltenek, mint amilyet a hajdani rongybabát készítő nagymamák és falovacskát faragó nagypapák okozhattak hajdani unokáiknak.

A családok az utóbbi két-három évben több játékot vásároltak, mint korábban, és megváltoztak vásárlási szokásaik is. Míg régebben a kínai piacokat és az olcsó árut részesítették előnyben, manapság a hipermarketekben vásárolnak szívesen, és a kétes minőségű termékek helyett az ismert márkákat keresik. A nagy üzletházak széles játékáru-kínálatot is nyújtanak, s a gyerekálmokat is egyszerűbb a családi programokká váló hipermarketszemlék során teljesíteni, a játékboltokat egyre ritkábban keresik fel.

A multi módszere

A hatalmas bevásárlóközpontok alacsonyan tartott árai mellett egyre élesebb verseny bontakozik ki a játékgyártók és a kereskedők között - mondja Gyaraki József, a Regio Német-Magyar Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. A Regio 1990-ben alakult belföldi magánkereskedők és német partner együttműködésével. Országos nagykereskedelmi hálózatuk Budapestről, Pécsről, Miskolcról és Debrecenből látja el áruval a kiskereskedőket. tizenötezer-féle árucikket kínálnak, egyebek közt bébijátékokat, összerakható robotokat, plüssfigurákat, puzzle játékokat, szabadidő-, sport- és strandcikkeket, iskolaszereket, mesekönyveket, ifjúsági regényeket, gyermeklexikonokat, továbbá saját gyártással készülő játékkamionokat, hintákat, evezőket, bobokat, szánkókat, csúszkákat, tollaslabdákat. A szezonális árucikkekből is többszáz-félét forgalmaznak. Forgalmuk tavaly meghaladta az egymilliárd forintot.

A Hassenfeld testvérek (HASsenfeld BROthers) által 1923-ban alapított amerikai központú Hasbro jelenleg a világ második legnagyobb játékgyártó és -forgalmazó cége. Tavalyi forgalma 3,2 milliárd dollár volt, 6,2 százalékkal több, mint 1996-ban, a cég adózás utáni nyeresége pedig elérte a 135 millió dollárt. A Hasbro körülbelül 14 százalékos részesedéssel van jelen a játékpiacon. Világszerte mintegy 3000-féle terméket, Magyarországon pedig 300-félét forgalmaz. Az áruk 75-80 százaléka a legfrissebb divatirányzatokat követő újdonság, 20-25 százaléka pedig tradicionális társasjáték. A közkedvelt Monopoly, a legrégebbi ma is forgalmazott termékük egyike, először több mint 60 évvel ezelőtt jelent meg a piacon.

A Hasbro Magyarország Kft. 1990-ben alakult meg. Piaci részesedése körülbelül 10 százalékos, a márkás játékok gyártóinak sorában a második helyet foglalja el. A budapesti iroda nemcsak a magyarországi működést irányítja, hanem ellátja Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Horvátországot, Jugoszláviát, Bulgáriát és Romániát is. Idei várható összforgalma együttesen eléri a nettó 1,5 milliárd forintot.

Játékgyártók célcsoportja Magyarországon (1997)
Korosztály (év)Gyerekszám (fő)
0-14 1 802 042
0-2 329 253
3-6 483 771
7-11 615 815
12-14 373 203
(Születési ráta 1996-hoz viszonyítva 0,99%.)

Mivel a forgalom túlságosan is az utolsó két hónapra koncentrálódik, gondolni kell arra is, hogy az előző tíz hónapban miből tartja el magát a cég. Több multi üzleti stratégiája is az, hogy januártól október végéig csak azokkal a cégekkel, szervezetekkel tartják a kapcsolatot, amelyekkel feltétlenül szükséges, ahhoz pedig, hogy karácsony előtt ne legyen fennakadás, olyan nagykereskedőkkel működnek együtt, akiknek szintén van saját értékesítési hálózatuk, szállítási kapacitásuk.

A magyarországi Hasbro Kft. harminc céget szolgál ki; az öt nagy áruházláncot (Cora, Spar, Auchan, Metro, Tesco), rajtuk kívül országos hálózatú nagykereskedelmi cégeket és lokális nagykereskedőket, akik mintegy 100 kilométeres sugarú körben látják el a partnereiket.

A Hasbro nagy gondot fordít áruskálája folyamatos frissítésére, újításra, termékfejlesztésre. Az amerikai központ irányításával több mint ezer konstruktőr dolgozik a fejlesztőrészlegekben. A saját fejlesztés mellett jelentős szerepet játszanak a cégfelvásárlások is. Mérlegelik, vajon mi éri meg jobban; saját termékskálát kifejleszteni, vagy már meglevő céget tőkeinjekcióval a Hasbróhoz csatolni. Az idén több mint 500 millió dollárt költöttek cégfelvásárlásra. 95 százalékos tulajdonrészt szereztek a Microprose számítástechnikai játékszoftver-fejlesztő cégben, többségi tulajdonosai lettek a Galoob cégnek, amely a MicroMachine termékek gyártója és forgalmazója.

Amerikában a legnagyobb kereslet a számítástechnikai újdonságok, a számítógépes játékok, a CD-ROM-ok iránt mutatkozik, és bár ez Magyarországon még nincs így, de valószínűleg rövidesen felzárkózunk Amerikához.

Forrás: http://cegvezetes.hu/1999/12/penzre-megy-a-jatek/

 

Kinek ne lett volna moncsicsi babája?

 Az internetet böngészgetve sok érdekességre lelhet az ember. Mint például én is, céltalanul kattintgattam, képeket nézegettem, és egyszer megláttam egy „régi ismerőst”, egy moncsicsi baba képét…

 

Miután kinövünk a gyerekkorból, sok ilyen dolgot elfelejtünk vagy nem is gondolunk rá, de mikor visszaköszön a múlt, előtörnek az emlékek. Talán nem nagy merészség feltenni azt a kérdést, hogy „kinek ne lett volna moncsicsi babája?”. De most így, felnőtt fejjel gondoltam, utánanézek a történetének.

Egy kismajom formájú, puha testű játékbabáról van szó, édes, gyermeki pofival és nagy, ártatlan szemekkel. A moncsicsi babát egy japán úriember, Kóicsi Szekigucsi készítette el – helyes átírással: monchitchi – 1974-ben. Előtte világjáró körútra indult, hogy megfejtse a sikeres játék titkát. Ami egy japán embertől egyáltalán nem meglepő, hisz mindig a maximumra, tökéletesre törekednek. Ez annyira jól sikerült neki, hogy már a baba piacra dobásakor hatalmas sikert aratott.

Olyannyira, hogy néhány év alatt egy kicsi játékgyárból Japán egyik legnagyobbika lett, a játékfigura pedig meghódította Ausztráliát, a nyugat európai országokat, sőt, még az Egyesült Államokba is eljutott. Külön érdekesség, hogy a játék nevét több országban megváltoztatták: Angliában Chicaboo, Olaszországban Mon Cicci, Franciaországban Kiki, Dániában Bølle, Spanyolországban Virkiki lett a neve. Népszerűségét bizonyítandó a 80-as években Japánban mini anime sorozatot készítettek belőle, később pedig ennek amerikai változatát is bemutatták.

Arról sajnos csak igen homályos információkat találtam, hogy az akkor kommunista Magyarországra hogyan jutott el a játék, de az bizonyos, hogy már a 70-es évek végén megjelent, és alig van olyan gyerek, akinek ezt követően ne lett volna legalább egy. Annyira népszerű lett nálunk is, hogy még slágerdalok is születtek, mint például az Ullmann Mónika által megénekelt Moncsicsi dal.

Idővel speciális moncsicsi boltok nyíltak, ahol már kiegészítőket is lehetett hozzá kapni, illetve az eredetileg körülbelül 14 centiméter nagyságú, barna szőrű, kék szemű babának egyéb méret- és színbeli változatait. A moncsicsi baba a mai napig kapható, ára 2000 és 6000 forint között mozog.

Nehéz manapság olyan játékfigurát találni, ami ilyen mély nyomot hagyna bennünk, mint a Moncsicsi, de említhetném a Barbie-t, a Muppett Show szereplőit, de akár a Walt Disney által megalkotott figurákat is, melyeknek egyébként máig töretlen a népszerűsége. De mi a helyzet a modern játékokkal? Sehol egy kedves pofi, egy jellegzetes forma, szerethető figura. Ma mit látunk a játékboltokban? Haszontalan műanyag korongokat, semmitmondó rajzfilmek kimondhatatlan nevű szereplőinek műanyag változatát. Vajon azoknak a gyerekeknek, akik ezekkel a játékokkal nőnek fel, 15 vagy 20 év múlva lesznek olyan érzéseik a régi játékaik láttán, mint nekem a Moncsicsit megpillantva?

Molnár Lilla 

Forrás: http://www.artsonline.hu/kinek-ne-lett-volna-moncsicsi-babaja/

 

 

 

Az Első Magyar Játékszergyár Békéscsabán

2010. febr. 17., szerda, 15.51.23 CET

A Békés Megyei Levéltárban kutatásaink közben, a kutatók kérdésének-kérésének teljesítése közben számos nagyon érdekes és szép kivitelű iratra bukkanunk. Ilyen az alábbi dokumentum is, mely ipar- és várostörténeti értékén túl esztétikai élményt is nyújt.

Az Első Magyar Fa- és Machée-Játékgyár Bártfán kezdte működését, 1894-ben. A bártfai gyár 1904-ben került át Békéscsabára. A résztulajdonos s a gyár vezetője Werther Hugó volt, aki a gyárral együtt a Felvidékről az Alföldre érkezett. A Werther család eperjesi „származású” volt s már korábban is érdekeltek voltak a játékiparban. A bártfai játékgyár is nagy elismerésnek örvendett, a magyarországi igények kielégítése mellett Görögországba, Franciaországba, Angliába és Amerikába is szállítottak játékokat a századfordulón. A bártfai gyár pénzügyi nehézségei miatt a „költözés” mellett döntött. A játékgyár iránt nagy volt az érdeklődés. Békéscsaba is magáénak akarta a gyárat, hiszen a településen ebben az időszakban erős iparfejlesztés indult meg. A Werther-féle játékgyárat Békéscsaba az éves pénzbeli segélyen kívül, további 3500 korona támogatással is segítette. A gyár raktárépületéhez a város 50 000 vályogtéglát is felajánlott, cserébe Werther Hugó többek között 50 munkás alkalmazását ígéri s a játékokat "Békéscsabai játékgyár" termékeinek feltüntetni. A csabai gyár első külföldi vevője egy bazáros vásárlása, ami azért is érdekes, mert a Békés Megyei Levéltárban őrzött dokumentumban Werther Hugó egy koppenhágai kiállításon való személyes részvételre kér anyagi támogatást. Az iratból megtudhatjuk, hogy 1906-ig 18 kiállításon vett részt a játékgyáros, s csaknem valamennyin díjazásban részesült. Werther Hugó teljes gyűjteményével a dániai kiállításra kíván utazni, ezt követően piacszerzés céljából egész Dániát beutazná, amely természetesen sok pénzzel jár, ehhez  2000 korona hozzájárulást kért a főispántól. Fábry Sándor főispán továbbította a levelet a kereskedelemügyi miniszterhez, „fönt” elutasítottak a kérelmet fedezethiányra hivatkozva.

 

A "reklámtevékenységének" része volt a díszes céges levélpapír, mely termékeit hírdette.

 

Csabán egy jelentős üzletember jelent meg: Geo Borgfeldt, New York-i játékgyártó és nagykereskedő, a legismertebbek egyike a maga korában, aki nagyobb megrendelést tett, és dicsérte Werther gyárának modern berendezését. Werther 1907-ben 45 munkása mellett 15 bedolgozó háziiparost is foglalkoztatott.

A játékgyár minden szakmai siker ellenére anyagilag nehéz helyzetbe került. Werther Hugó 1909-ben hosszas betegség után elhunyt, s a gyárat ezt követően fel is számolták.

A játékgyár történetéről részletesebben Tészabó Júlia muzeológus tollából olvashatunk. (http://nfo.arcanum.hu/muzeumi/a080226.htmv=pdf&a=pdfdata&id=BMM_BMMK_20&pg=348&l=hun)

Forrás: Balogh Dorottya (Békés Megyei Levéltár)

Forrás: http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/az-elso-magyar-jatekszergyar-bekescsaban

 

 

Tészabó Júlia - Játékgyár a századfordulón

 

Az 1880-as évektől kezdődően a hazai ipar elmaradottsága, versenyképtelensége, a munkanélküliség növekedése az iparfejlesztés égető szükségességére hívta fel a figyelmet. "Tekintve, hogy évenként több száz millió forint értékű iparcikket hozunk be, s tekintve azt, hogy a lakosság a nyerstermelés körében foglalkozást a népszaporodásnak megfelelő mértékben nem találhat ... egy erőteljes, önjelentőségű és legalább itthon versenyképes ipar létesítése az országban létkérdéssé vált..." írja Gávai Gaal Jenő ъ. korszak közgazdaságával foglalkozó munkájában. Az iparfejlesztés élharcosai tisztában voltak azonban azzal, hogy ennek a folyamatnak a beindítása nagy állami és helyi támogatást kíván, "hiszen új iparágak meghonosítása, vagy csak egy új ipartelepnek is a meggyökereztetése roppant erőfeszítésbe kerül nálunk."

Azt, hogy e törekvésekben a játékgyártás fejlesztése és támogatása igen hamar előtérbe került, több tényező is indokolta. Egyrészt, akárcsak Európában és Amerikában, polgári réteg létszámbeli és anyagi gyarapodásával párhuzamosan megváltozott a gyermekekről, a gyermeki elfoglaltságokról alkotott kép, ami a játékszerek iránti igény növekedését is maga után vonta. Ez a tendencia azonban, míg Európában és Amerikában a játékipar hatalmas fellendülését idézte elő, Magyarországon, az elmaradott iparosodás miatt az import növekedését eredményezte, növelte a tőkekiáramlást. Pedig a főleg Németországból és Ausztriából beáramló játékáru legnagyobb része egyszerű, háziipari körülmények között és módszerekkel készült, készíthető fajátékszer volt. Az iparfejlesztés szempontjainak ez a terület tehát nagyon is megfelelt, mivel hiányterméktől volt szó, amelynek gyártásával az import csökkenthető, a nyersanyag - a fa - rendelkezésre állt, a munkások és a háziiparosok betanítása az egyszerű munkafolyamatok elvégzésére megoldhatónak tűnt, a kereskedelmet pedig meg kellett nyerni.

Az iparág nemcsak az iparfejlesztési nyilatkozatokban, határozatokban szerepelt kiemelt helyen, hanem állami kedvezményekre is számíthatott, támogatandó iparágként szerepelt mind az 1890-es, mind az 1899-es, A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló törvényben.2

A szászországi játékiparnak, mint követendő példának részét képezte a kiterjedt háziiparra épülő gyáripar és az ezt kiszolgáló kereskedelem is. Kialakulását, működését részletesen elemezte Gaul Károly 1884-ben megjelent tanulmányában, kiemelve a hazaiakhoz hasonló gazdasági problémákkal küzdő szászországi területeknek a játékiparnak köszönhető fellendülését, ismertetve a játékgyártás anyagait, technikáit, munkafolyamatait is, azzal a nyilvánvaló szándékkel, mint ez Gaul egész tevékenységéből is kiderül, hogy ezt az iparágat a fában gazdag felvidéki területeken meghonosításra javasolja.

Mindez indokolja, hogy a Sáros megyei Bártfa a város iparának fejlesztésekor már igen korán erre a területre gondolt.

[…]

A békéscsabai korszak 

1903 decemberében a Békés megyei alispán jelentésében már, több más újonnan létesítendő gyár között, (pl. a harisnyagyár, műbútorgyár), a Békéscsabán létesítendő játék-gyárat tényként említi. 

…fontos volt a századfordulós városnak, hogy a mezőgazdasági munka alól felszabaduló és elvándorolni készülő munkaerőt megtartsa: "W. H. bártfai játékgyáros nyilatkozata folytán a Csabára áttelepítendő játékgyár községi segélyezésének mérvét a községi képviselő testület a következőkben állapította meg: kap a gyár hat éven át évenként 2000 korona segélyt s lakbérváltság címén évi 1500 k.-t, az első évi segély az üzembehelyezés bejelentésekor azonnal egy összegben fizettetik ki, a következő években évnegyedes utólagos részletekben. Állami adómentesség esetén a községi pótadó elengedtetik. Raktárépítésre kap a gyáros 50 ezer drb. téglát. Köteles a gyáros 40 000 korona tőkebefektetést igazolni, a befektetési tőkét a segélyezés ideje alatt fokozatosan 60 000 koronára felemelni, az üzemet 50 munkással megkezdeni, ezek létszámát fokozatosan felemelni, s a gyár produktumait, mint a "Békéscsabai játékgyár" készítményeit forgalomba hozni." (A gyulai kötöttárugyár hasonló feltételekkel költözött át.)

Ez a megegyezés felgyorsította az eseményeket. A kijelölt ajándék telken a békéscsabai Sörgöny utcában megindul a gyár berendezése, s ezzel párhuzamosan megindul a munkások toborzása is. A tervezett indulás napja: 1904. április 1.

[…]

Úgy tűnik a törekvő és a fiatal jelzők már Bártfa óta kísérik a sajtóban a Wertherrel kapcsolatos híreket, ha sikerekről tudnak beszámolni. Ilyen novemberben egy dán bazáros vásárlása, tulajdonképpen az első külföldi jelentkezőé a békéscsabai gyárban - is. Ennél jóval jelentősebb látogató -s egyben vásárló volt még ugyanebben a hónapban Geo Borgfeldt, New York-i játékgyártó és nagykereskedő, a legismertebbek egyike a maga korában, aki nagyobb megrendelést "tett", és dicsérte Werther gyárának modern berendezését.

[…] 

Az Első Magyar Fa- és Machée-JátékgyárBár már hónapok óta Békéscsabán működött, a gyár teljes elkészültét követő ünnepélyes avatására 1904. november 26-án került sor. Az eseményről nemcsak az összes helyi és megyei lap emlékezik meg hosszú cikkben, hanem az ipar témájával foglalkozó országos lapok is örömmel és lelkesedéssel számolnak be róla, mint a magyar ipar ünnepét emlegetik. Az egész szakma figyelme Békéscsabára irányul ekkor. A köszöntők pátosszal teli szövege, a meghívottak súlya a gazdasági és a politikai életben mutatja, milyen nagy jelentőséget tulajdonított a kormányzat és a város akkoriban egy új ipari üzem megvalósulásának. A jelenlévő Szterényi ezt az alkalmat is megragadta, hogy az Alföld népét a gyár, a gyáripar támogatására kérje fel. ' "

A megnyitó ünnepség kapcsán a Békésmegyei Közlöny rövid életrajz és dicsérő szavak kíséretében bemutatta az "ambiciózus fiatal embert" a város polgárainak.

Az új gyár neve Werther Hugó-féle Első csabai fa és mâchée játékszergyár, az egyezséghez híven tartalmazza a város nevét is. Működéséhez, a városi segítségen kívül 5 évre megkapja az állami kedvezményeket is, melyek elsősorban adómentességet biztosítanak számára.

 

A csabai gyár és a művészi játéktervezés 

Az új gyárban Werther új szemléletet kívánt meghonosítani. Számára nyilvánvaló volt, hogy csak új típusú játékszerekkel tud a piacon helyet szerezni magának. Már korábban is az Iparművészeti Társulat felé nyitott, részt vett annak kiállításain, s most, éppen abban az évben, mikor a Társulat kiírta játékpályázatát, módja nyílik gyárában művész tervezőt foglalkoztatni.

Az Iparművészeti Iskola már létrejöttekor az ipar számára kívánt tervezőket képezni. Majd a kormányzat is csatlakozott ehhez. 1901-ben a kereskedelemügyi miniszter, Hegedűs Sándor a Társulathoz " a műipar nagyobbarányú és rendszeres fejlesztése érdekében" intézett átiratában felveti, hogy hasznos volna " a tervező művészek elfoglalása és ezáltal fokozottabb tevékenységre való serkentése, különösen abban az irányban, hogy egyrészt (a) magyar müiparban a magyar jelleg is bevitessék és ezzel müiparunk nemzeti irányban való fejlesztése lehetőleg előmozdíttassék, másrészt tevékenységüket kevésbé fényűzést képező, a mindennapi forgalom körébe eső tárgyak termelésére is kiterjesszék és ezzel a műipar szélesebb körű elterjedését lehetővé tegyék". 34 Ez a felvetés nemcsak az ipar hanem a művészek számára is rendkívül kedvező, hiszen pl. a korabeli osztrák játéktervező művészek egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy nincs, aki terveiket kivitelezze."

1903 körűire végre megerősödik az a szakmai meggyőződés, hogy az ipar a "művészek segítségét nem nélkülözheti. ...A tervező művészek szárnyán az iparosok becsületes tudása pompásan röpül, merész, új, ízléses dolgok származnak a sikeres együttmunkálko-dásból. A befektetés, melyet az iparos a művész felhasználásával tesz, busásan megtermi kamatai" - írja egy beszámoló az Iparművészeti Társulat 1903-as karácsonyi kiállítása kapcsán."

A háziipar kézműves hagyományokra épülő játékgyártás éppen e törekvések számára nyújtott rendkívül jó terepet.

Az Iparművészeti iskolából kikerült fiatal tervezők közül ketten is, az 1902-ben a díszítő festészeti osztályt végzett Wessely (Weszely) Vilmos, és az 1904-ben végzett szobrász Szász (Sommer) Vilmos kezdtek játéktervezéssel foglalkozni. 37 Az Iparművészeti Társulat 1904-ben meghirdetett játékpályázatán, melynek kiírásában feladatként olyan "magyaros jellegű, ízléses és ötletes gyermekjátékok" tervezése volt a feladat, melyeket "hazai játékműhelyeink és gyáraink olcsón készíthetnek", mindketten indultak, és munkáikat a bizottság megvásárolta. (Wesselytöl egy "forgatható csörgös Jancsit", Sommer Vilmostól pedig juhászt, bárányokat és kutyát ábrázoló faragott játék mintáját.)"

A terveket a játékkészítő iskolák és gyárak számára továbbították…

[…]

…a legszebb és legérdekesebb a gyárnak hagyományosan fő profilját jelentő hintaló újszerű megfogalmazása. A színekről nem tudunk semmit, de a lóforma és az alaprész összekapcsolása rendkívül hatásos, egyszerű, a lótestet díszítő virágszerű ornamental is motívumok és a hintarész dekoratív díszítése a korabeli díszítőművészet motívumkicséhez kapcsolja. […]

 

Forrás: Békéscsaba, 1999 - EPA

epa.oszk.hu/01500/01577/00020/pdf/bmmk_1999_347-367.pdf

 

 

A polisztirol volt a szocialista játékipar sztárja

Szegő Iván Miklós|2012. 12. 25., 14:56|Utolsó módosítás:2012. 12. 25., 18:23|

 

Fröccsöntésre iparengedélyt szerezni óriási biznisz volt a szocializmusban. A Közlekedési Múzeum kiállításán több mint háromszáz, főleg műanyagból készült játékkal nosztalgiázhatunk, amelyek némelyike ma már több tízezer forintot ér. A korabeli rugóhiány miatt elterjedt lendkerekes autók szinte hungarikumnak számítanak.

A bakelittől a polisztirolig - így is jellemezhetnénk a szocializmus játékgyártását. A merev, törékeny bakelitet ugyanis sok játékhoz használták fel a negyvenes-ötvenes években. Így kisautók sora - például a félelmetes Államvédelmi Hatóság, az ÁVH autói, a Pobjedák "gyermekváltozata" - készült ebből a műanyagból. A valódi Pobjedák használói közül a korabeli pletykák szerint néhányan később a játékiparba ejtőernyőztek, amikor már (titkos)szolgálataikra nem volt szükség.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A Jáva építőjáték Paksi Jenő találmánya volt

Aztán egy időre a bakelitet a gumi váltotta fel. Máig rejtélyes okokból, állítólagos veszélyessége miatt az illetékes Játékfelülvizsgáló Bizottság ezt végül elvetette - mondta az [origo]-nak Janovszki Tamás, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese. Végül a legfelsőbb szinteken is megtárgyalt és jóváhagyott játékgyártási tervekben a polisztirol nyerte el a vezetés tetszését, így a szocialista korszak nagy részében ebből a műanyagból készültek a legnépszerűbb, nagy tömegben gyártott hazai játékok. Néhány jelenleg is forgalmazott szocialista játék, így például a Paksi Jenő által tervezett Jáva építőelemek is ilyen anyagból vannak, a műanyag játékok sora egészen a bűvös kockáig tart. Ez is kiderül a Közlekedési Múzeum új kiállításából, a Játékország című tárlatból is, amely 2013. június 19-éig tart nyitva.

Rugóhiány miatt lendkerekesek a magyar játékautók

A kiállításon főleg olyan játékokat és dokumentumokat láthatnak az érdeklődők, amelyek valamilyen érdekesebb műszaki megoldást tartalmaznak, vagy előállításuk, forgalmazásuk számít játéktörténeti szempontból fontosnak. Így az egyszerű gombfoci például nem szerepel a tárlaton, de a rugós foci igen. Ha már a rugónál tartunk: a krónikus rugóhiány miatt terjedtek el a szinte hungarikummá vált lendkerekes autók. Az óramű precizitású játékok helyett, amelyekhez a rugót csak Salgótarjánban tudták előállítani (és ott is csak a kereslet 5 százalékát), az egyszerűbb, megbízhatóbb lendkereket választották a döntéshozók. Ilyen játékautók közül sok látható most a Közlekedési Múzeumban, az egyik különlegesség az, hogy vízszintesen helyezték el benne a lendkereket.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Amerikai mintát követtek a szocializmus játékautói is: a piros kocsi egy Packard utánzata

Ma már nagyon drágák

Sokakat meglephet, de az egykor közönségesnek számító, a játszóterekre rakásszámra kihordott és gyerekszobákban roskadásig felhalmozott, rendkívül olcsó fröccsöntött játékok némelyike akár több tízezer vagy akár néhány százezer forintot is érhet a gyűjtőknek. Egy "Holdautó" pedig attól függően keresett a gyűjtők körében, hogy milyen színű.

A tárlat a gyártási folyamatokba is bepillantást enged, így a látogatók találkozhatnak olyan egyedi ritkaságokkal is, mint az Ikarus 630-ast mintázó "Elektróbusz" egyetlen fellelhető prototípusa, a 0-s méretarányú Kandó-villanymozdony tanulmányterve, illetve azok az eredeti, kézzel szerkesztett műszaki rajzok, amelyek alapján a legnagyobb hazai játékgyártó vállalat, az egykori Lemezárugyár népszerű játékait gyártották. Az egyik legérdekesebb e szempontból egy Trabant fröccsöntő formáinak bemutatása.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Lakótelepi szobabelső: hátul, a falnak támasztva a rugós foci, elöl a miniflipper

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20121221-a-szocialista-jatekipar-rejtelmei-bakelit-pobjeda-mrklinkoppintas-es-polisztirol-epitojatek.html

 

Lego-nagyhatalom lesz Magyarország

2013. április 15., hétfő 07:18 |

Közel hatvanmilliárdos fejlesztésbe kezd magyarországi gyárában a Lego csoport. A dán játékgyártó stratégiai szerződést köt a kormánnyal, és a héten nyilvánosan is elindítja nyíregyházi gyárának zöldmezős bővítését, ahonnan klasszikus Lego- és Duplo-kockák árasztják majd el a világot. A bővítéssel megduplázódik a műanyag építőelem-gyártás Magyarországon.

Európába, Ázsiába és az amerikai kontinensre is szállítják majd Nyíregyházáról a Lego csoport termékeit, ha a bővítés után 2014-től teljes gőzzel beindul a gyártás. A dán világcég, amely 2004 óta jelen van Magyarországon, nagy mértékben bővíti itteni termelését, amellyel már az elmúlt években elérte a 12 milliárdos éves árbevételt.

Az Index információi szerint a 100 hektáros nyíregyházi gyárterületen – a miniszterelnök jelenlétében – egy speciális időkapszula elhelyezésével kezdődik a héten az új gyár építése. Az óriásberuházásra 200 millió eurót, azaz mintegy 60 milliárd forintot költ az anyavállalat. Az eddig 1200 főt foglalkoztató gyárban 250 ember számára nyílik új munkalehetőség. A építkezést nyilvánosan a miniszterelnök pénteki gyárlátogatásán jelentik be.

A Lego gyárfejlesztése nemzetgazdasági szempontból is jelentős. Az elmúlt években ugyanis jelentősen visszaesett Magyarországon mind a beruházások, mind a külföldi működőtőke-befektetések aránya. Az OECD idén januárban közzétett jelentése szerint (pdf, angolul) a 2008-as 6,3 milliárd dollárról 2010-re 2,2 milliárd dollárra csökkent, majd 2011-ben is csak 5,2 milliárd volt, a teljes befektetett tőkeállomány pedig a 2007-es 95,5 milliárd dollárról öt év alatt 83,8 milliárdra csökkent (miután a beérkező FDI-nél nagyobb mértékű volt a korábban befektetett tőke kiáramlása).

 

A Legóéhoz hasonló nagyságrendű külföldi beruházásra pedig a kétszázmilliárdos kecskeméti Mercedes-gyár megépítéséről szóló, még 2008-ban meghozott Daimler-döntés óta csak egy példa volt, a győri Audi-gyár bővítése.

A Lego új magyar üzemének fő profilja Duplo elemek gyártása lesz. A legkisebbek számára készülő építőkockák mellett azonban klasszikus Lego termékeket is előállít a gyár, ami egyben a város új turisztikai látványossága lesz. Az üzemben olyan látogatóközpontot alakítanak ki, ahonnan közvetlenül meg lehet majd figyelni a játék építőkockák gyártási folyamatát.

A cégcsoport nemcsak beruházni fog, hanem hétfőn stratégiai együttműködést köt a kormánnyal, amelyben kinyilvánítja, hogy hosszú távú és tartós jelenlétre készül Magyarországon.

A Lego egy évtizede a Flextronics érdekeltségein keresztül került Magyarországra. A kiszervezett gyártást Svájcból Sárvárra telepítették, majd 2006-ban Nyíregyházára költöztették a gépeket. A nyíregyházi gyárat 2009-ben avatták fel.

Ötvenöt éve ugyanolyan

A Lego csoportot 1932-ben alapította Ole Kirk Kristiansen. A cég még ma is az alapító családjának irányítása alatt áll, az alapító unokája, Kjeld Kirk Kristiansen a tulajdonos. A vállalat több mint 130 országban végez értékesítést és az eladások alapján a világ harmadik legnagyobb játékgyártójának számít. A Lego név a dán „leg godt” (játssz jól) kifejezésből jött létre. Az építőkockák több mint fél évszázada, 1958-ban nyerték a ma is ismert formájukat.

A cégcsoport központja továbbra is a dániai Billundban működik, építőelemeket azonban a  dániai gyáron kívül további három helyen, Magyarországon, Csehországban és Mexikóban állítanak elő. Az elmúlt években mindhárom helyen visszavették a termelést a szingapúri székhelyű elektronikai gyártási szolgáltatótól, a Flextronicstól.

A globális cégadatok azt mutatják, hogy a válság megkímélte a világ gyerekjáték piacán mozgó anyacéget. 2010 é 2012 között a cégcsoport összesített bevétele több mint 40 százalékkal nőtt, és jelentősen emelkedett az alkalmazottak száma is: tavaly világszerte mintegy 12 ezer embernek adott munkát a cég.

Az Opten céginformációs  rendszer adatai szerint a magyar céget, a Lego Manufacturing Kft.-t 2008-ban alapították, tulajdonosa közvetlenül a dn vállalat. Az elmúlt három évben a magyar vállalat az árbevételét 8 milliárdról 12 milliárd forint fölé tornázta fel, az adózott eredmény 2011-ben meghaladta a 260 millió forintot.

A Lego csoport statisztikái szerint az idén 23 milliárd darab építőkockát dobnak piacra, stabil vásárlók számát 400 millióra becsülik, ez nemcsak gyerekekből áll, hanem részben felnőttekből is. Ha a terveknek megfelelően jövőre teljes gőzzel beindul a termelés, a magyar üzem adja majd a Lego összetermelésének 20 százalékát.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/2013/04/15/lego-nagyhatalom_leszunk/

 

Mindennek ismeretében nem lehet véletlennek tekinteni, hogy A magyarság néprajzának „Játék” c. fejezete, amely a magyar gyermekjátékokról szóló teljes összefoglalás igényével készült, a játékoknak számos fontos vonatkozását, például a játékok rendjét, folyamatát, funkcióit, a társadalommal való összefüggéseit, nem tudta megragadni. Ebben az időszakban már pontosan látszik, hogy a magyar gyermekjáték-kutatáson belül igen nagyok az aránytalanságok. Jelentős mennyiségű anyag gyűlt össze a játékok szövegeivel, dallamaival, az énekes-táncos játékokkal kapcsolatban, ugyanakkor – ahhoz viszonyítva – csak elvétve találkozunk például a kötetlen játékokra vonatkozó utalásokkal. Nem volt megfelelő mértékű a játékszerek kutatása sem, és területileg is jelentősek az eltérések, hiszen voltak vidékek (pl. az Alföld középső része, Fejér, Tolna megye, Északkelet-Magyarország), ahonnan szinte egyetlen néprajzi értékű játékleírással sem rendelkeztünk. Ugyanez hangsúlyozottan vonatkozik a nemzetiségekre. Összegzően azt kell tehát mondanunk, hogy a 20. század első fele nem tudta folytatni a századvég értékes kezdeményezését, a kutatás nem vált annak továbbvivőjévé, a legjobb esetben is megmaradt a korábban elért színvonalon. A gyermekjáték-kutatás tulajdonképpen háttérbe szorult, másodlagos jelentőségűvé vált.

Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/06/98.html

 

 

kép forrása: http://jurtakeszites.wordpress.com/galeria/jurta-keszites/

 

 

Néhány kérdésre kerestetik a válasz:

Vajon tartogathat-e új ötleteket a jurtaipar a játékgyártás számára?

Vajon lehet-e ezt oly mértékben népszerűsíteni, hogy nemcsak hazánkban, hanem külföldön is népszerű legyen?

Vajon lehetséges-e összekapcsolni a jurta-játékokat és a lakásként használható jurtát?

Vajon lehetséges-e, hogy ezek kölcsönösen egymást erősítsék? A jurták értékesítéséhez felhasználhatók-e kicsinyített makettek, és népszerűsíthet-e egy ügyességi és tervezői képességeket fejlesztő játékot az, ha a kiállítási hely maga is egy jurta?

 

Milyen új játékokra adhat ötletet a jurtaipar?

  1. Mivel maga a jurta is egy szét-összerakható építmény, ezért eleve adódik, hogy legyenek ugyanolyan (vagy leegyszerűsített) alkatrészek, mint amiből a jurta összerakható.
  2. A jurta vásárlás, és az abban való életmód jobban kötődhet a mezőgazdasághoz, ezért ját

Szólj hozzá!

Címkék: játék gazdaság történelem magyarország pénz magyarok jurta

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr865232795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása