Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

december 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Devizahitel 40/09. rész – új kerület Budapesten

2013.04.12. 12:00 12nyil

 

 

Egy ártatlannak induló bejegyzés kommentjeiben alakult ki "körútsovinisztázásba", illetve "az már nem is Budapestbe" hajló vita a XVII. kerületről.  Szerencsére az egymásnak esés csak annyira volt komoly, mint amikor Jacques Clouseau felügyelő és a japán haverja verekszik, de azért felvetett egy érdekes kérdést. Hol van a főváros határa? Valóban Budapestnek számítanak-e még a külső kerületek (nagyjából a 10 felettiek + a 4.)? Vagy megfordítva: a helyenként gyakorlatilag átmenet nélkül folytatódó agglomeráció az most akkor minek számít?

A kérdés különösen most nagyon érdekes, a lobogókkal ünnepelt, teliholdnál is kerekebb, 135 éves jubileumon. A válaszért - szó szerint - a százesztendős kalendáriumhoz fordultam, mert nem új problémáról van szó. Az 1909-es Kincses Kalendáriumban van egy érdekes cikk Nagy-Budapest címmel. Akkoriban (mint a térképen is látható a szürke részen) tíz kerülete volt a fővárosnak, egy kicsit más elosztásban, pl. az I. kerület volt a legnagyobb. A szerző így ír:

A Duna bal partján Újpest, Rákospalota, Dunakeszi, Fót, Rákosszentmihály, Csömör, Cinkota, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Pécel, Kispest, Erzsébetfalva, Soroksár, Dunaharaszti; a Duna jobb partján Csepel, Albertfalva, Budafok, Kistétény, Nagytétény, Budaörs, Törökbálint, Budakeszi, Nagykovácsi, Pesthidegkút, Solymár, Üröm, Pilisborosjenő, Békásmegyer, Budakalász és Szigetmonostor. Ezek azok a községek, amelyekkel először ki akarták bővíteni Budapest határát. (fenti térkép - dá) De a tanulmányok során csakhamar rájöttek, hogy mind a harminc községnek a fővároshoz való csatolása sem a községnek, sem a fővárosnak nem állna érdekében, s azért csak azoknak a községeknek a hozzácsatolását javasolták, amelyekben a városi életnek legalább a nyomai megvannak, vagy amelyek reményt nyújtanak arra, hogy bennök városi élet fejlődni fog. Ezek szerint Budapesthez a Duna bal partján hét községet, a Duna jobb partján négyet csatolnának. Mégpedig a Duna bal partján Újpestet, Rákospalotát Palotaújfaluval, Rákosszentmihályt, Cinkotát Mátyásfölddel, Rákoskeresztúrt Rákosligettel, Kispestet Szentlőrinccel és Erzsébetfalvával, a Duna jobb partján Csepelt, Albertfalvát, Budafokot és Kistétényt. (vékony piroson belül - dá)

A cikk amúgy marha érdekes, hiszen több mint négy évtizeddel a valódi (1950-es nagy) bővítés előtt íródott. (Lusta voltam begépelni az egészet, de beszkenneltem, akit érdekel innen és innen letöltheti az egészet.) A szerző kitér a közlekedési kapcsolatokra, a szociális kérdésekre, hogy hol mennyire városias az építészet, meg arra, hogy közigazgatásilag hogyan képzeli el a bővítést (pl. Újpesttől Rákosszentmihályig vizionál egy nagy kerületet a VII. széléből is lecsippentve hozzá egy darabot).

Minket viszont a Nyájas Olvasók véleménye érdekelne, ki hogyan képzelné el a szűkítést-bővítést. Vagy ha minden maradna is a régiben, hol van Budapestnek a képzeletbeli határa (a "bemegyek a városba" ma is teljesen általános kifejezés a külső kerületekben). Na de meddig terjed ez a "város"? A Nagykörútig? A Hungária-gyűrűig? Az M0-ig? Budaörstől Csömörig? Battonyától Nemesmedvesig?

Forrás: http://urbanista.blog.hu/2008/11/23/a_xvii_kerulet_az_budapest_es_budaors_hol_van_a_fovaros_valodi_hatara

 

 

Tézisek a város peremén

2010.07.30. 03:28 | blog | Szemerey Samu

 

A város határa a képzelet és csaták terepe. 

Budapest határainak történetéből nem csupán az elmúlt század fő politikai és gazdasági hullámai fejthetők vissza, de azoknak a vízióknak a sora is, amelyek helyszíneként vagy forrásaként a társadalmi képzelet a város szélét jelölte meg. 

 
 

A főváros jelenlegi közigazgatási határai számos Budapest körüli település beolvasztásával és ezek, valamint a kerületek függetlenségének felszámolásával 1950. január 1-ével jöttek létre. Ez a döntés akkor már évtizedek óta napirenden volt, de javarészt éppen a politikai érdekek ütközése akadályozta meg, hogy az egyre jelentősebbé váló önálló települések és a munkások szavazaitól tartó főváros között egyezség szülessen. Így jöhetett létre az a felemás helyzet, hogy a fővárosi gyári munkahelyek jelentős részét az infrastrukturálisan és intézményileg alulfejlett peremövezeti városok lakói töltötték be, akiknek az ingázás okozta terheknél sokkal jelentősebb anyagi előnyöket biztosított a városon kívüli lakóhely. A Budapesthez képest elmaradott, de gyorsan növekvő települések nagy része az önálló, lehetőleg megyei jogú városi státuszban látta a fejlesztési források garanciáját és féltette az egyesülésben elvesző függetlenségét, és a főváros sem állt készen arra, hogy forrásait átcsoportosítsa a politikailag kockázatos hátterű és hátrányos helyzetben levő külső kerületek felzárkóztatására. (Nagy-Budapest létrejöttének történetéről részletesen lásd Sipos (2000), az 1950-es politikai döntéshozatal hátteréről György (1993)). Mindezeken túl nem elhanyagolható az a gazdasági bevételi forrás sem, ami a főváros vámkivetési jogából származott - és ez komoly tételként jelentkezett a költségvetésben egészen az egyesítésig. Nagy-Budapest víziója tehát politikai programként már az 1900-as évektől jelen volt a fővárosi fejlesztési elképzelésekben, de az egyezkedésekre és pragmatikus lépésekre korlátozódó politika által létrehozott csapdán csak a kommunista hatalomátvétel radikális átalakító gesztusai tudtak átlépni. Igaz, ezzel egyben teljesen új helyzetet is teremtettek városhatáron belül és kívül egyaránt.

A földutakon megközelíthető, villannyal és csatornázással legfeljebb félig-meddig ellátott kültelkek hibrid életformája, a családi agrárgazdálkodás és az ipari munkahelyek keveredése József Attila számára még a határokon kívüli világot jelentette: az ő városának peremén a munkásosztály jövője épült, akik a technológia működtetőiként a jövő vízióit is uralják. A gyártulajdonosok pedig - akik jó része a felső középosztály kezdődő szuburbanizációjának köszönhetően vélhetően szintén külterületen lakott - pusztán eszközei lehetnek a változásnak. Egy biztos: maga a város szinte csak annyiban része a látomásnak, amennyiben helyet, értelmet biztosít a körülötte húzódó, a jövőt megteremtő peremvidéknek. 
 

Az 1950-ben létrejött új határok két kritikus városfejlesztési problémát is előtérbe helyeztek: a drámai és gyakorlatilag a rendszerváltásig elhúzódó lakáshiány mellett az ipar és a termelés koncentrációja váltak a város szélének nagy témáivá (Dienes (1973)). Bár az ipar fővárosi koncentrációja kifejezetten a szocialista tervgazdálkodás ellenére volt, a képzett munkaerő és a korszerű technológiai felszereltség az országos újraelosztási rendszerben szinte kényszerűen erősítette a főváros szerepét egészen a hatvanas évek közepéig. Az ipari zónákon túl a városon belülre került zöldövezet életformái ugyanakkor a hatalom perspektívájából már korántsem voltak olyan vonzók. Részben ez is volt az oka annak, hogy az iparosított lakásépítés nagy projektjei a város körüli, immár belterületi gyűrűbe kerültek - a technológiai fejlődés ezúttal lakótelep-építés formájában mutatta a jövőt. A hatvanas évek várostérképein azonban még szinte kizárólag zöldövezetek és mezőgazdasági zónák, helyenként zártkertek találhatók a közigazgatási határokon, és ez az állapot az ipartelepítési tilalomnak köszönhetően egészen a rendszerváltásig csak a városperemi lakótelepek megjelenésében változott. Az 1964-es várostérképpel egy időben jelent meg Déry Tibor G. A. úr X-ben című regénye, amiben a “rend nélküli szabadság” utópisztikus városának párhuzamos, paranoid határ-víziója a szeméthalmokból, fémhulladékból és roncsokból álló gyűrűkön át vezető út - a technológiai jövő egy újabb hulláma a peremvidékekről.

 

Mi van tehát a város szélén? 

 

Thomas Sieverts megfogalmazásában a “hely, ahol élünk”, a “köztes város” az a fókuszpontok nélküli, kvázi-urbánus zóna, ami a város történetének lassú lezárulásával, térben koncentrált funkcióinak kiterjedésével és átcsoportosulásával világszerte létrejön. Ez a megállapítás nem feltétlenül áll ellentmondásban azzal az urbanizációs folyamattal, aminek eredményeképpen 2006 óta a világon többen laknak városokban, mint azokon kívül - maguk az urbanizáció mintái azok, amik megváltoztak. A köztes város olyan, puszta fragmentumokként létező város-részleteket tartalmaz, amik nem állnak össze egy egésszé, és egyben szükségük sincs már a központra - perifériaként is legfeljebb a magukra maradó belvárosok szorongó képzeteiben mérik magukat az egykori centrumokhoz. A középosztály 19. században induló kitelepülése után induló munkahelyek és szolgáltatások a város funkcióinak a nagy részét kisodorták a peremvidékekre anélkül, hogy a történelemből ismert térformákat és urbanisztikai elemeket is átörökítették volna. A jövő, ami pedig itt létrejön, legfeljebb részben megismerhető - nem kis mértékben azért, mert sokáig említésre sem méltó, földrajzi helyzetéhez hasonlóan periférikus témaként szerepelt a városi kultúrához kötődő alkotó és tervező szakmák diskurzusaiban. 

 

Budapest esetében ez a folyamat a fejlett világ többi részétől annyiban tér el, amennyiben a szuburbanizáció nem egyértelműen a középosztály kiáramlását és térfoglalását jelenti: a város széle az anyagi jólét mellett itt évtizedek óta célterülete az elszegényedő és marginalizálódó társadalmi csoportoknak is. (A budapesti agglomeráció rövid története, a magyarországi városi táj rendszerváltás utáni átalakulásáról Kovács (2007)). A név nélküli vidéken, ami a város határa, a középosztály privát utópiái keverednek a lelassuló és egységenként koncentrálódó urbanizációval: konyhakertek, mezők, ligetek, bevásárlóközpontok, logisztikai raktárak, természetes és mesterséges föld- és vízrajz, funkcióját vesztett és újonnan épülő infrastruktúra egy rendszert alkotnak. A láthatatlanul húzódó, de precízen rögzített közigazgatási határvonal azon a városon vezet végig, ahol új értelmet kap az urbanitás, és a városépítészeti gesztusok lenyűgöző elavultsága, a fogalmi keretek szűkössége megmutatkozik. 

 

Íme, egy rövid lista, egy délután tézisei a perifériáról: egy mini-körút, ami egy oválisan felosztott családi házas telekcsoport körül húzódik egy mező közepén. A lakópark, ahol a magazinba illő család kertjében két birka legel. A magántulajdonú ásatás a lakótelep mellett. A lakóteleptől a csatornáig vezető erdei ösvények milyen városi teret jelölnek? A konyhakertben szabályosan felépített, a teljes telket betöltő, több méter magas, tömör láda-vár. A felújított századeleji villa és a szomszédos új épület közötti háromszögtelken épített kortárs kecskeól. 

 

A város határán meglepő a forgalom: lovasok, kerékpárosok a helyszínen, de helyszínként megjelöli vámpír szerepjáték, túracsoport, madár észlelő verseny és rózsafüzér körmenet a város körül. 

 

Ez a város nem ismer prioritásokat, a fenti lista elemei nem valamihez képest rendeződnek el fontossági sorrendbe. Nem szervezik terek és parkok, ritmusát nem tengelyek, hanem a rugalmas tipológiai váltások és átmenetek teremtik meg.

Forrás: http://tranzit.blog.hu/2010/07/30/tezisek_a_varos_peremen

 

Megállítják Budapest terjeszkedését

[origo]|2005. 01. 11., 11:17|Utolsó módosítás:2005. 01. 11., 14:00|

Ez a cikk 8 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 

Zöldövezet lenne a budapesti agglomeráció még beépítetlen területeinek nagy része az agglomerációs törvényjavaslat szerint, ahol lényegében nem lehetne építkezni. A tervezet, amely a főváros és környéke hosszú távú fejlődését határozza meg, megtiltja, hogy a kisebb települések egymással és Budapesttel összenőjenek.

Forrás: Pestterv Kft.

Pirossal a sűrűn beépített területek, sötétzölddel a zöldövezetek

Elkészült a budapesti agglomeráció rendezési tervéről szóló törvényjavaslat. A jogszabály nagy vonalakban meghatározza a főváros és környéke fejlődési irányait. A tervezet rendelkezik arról, hogy Budapesten és a körülötte fekvő 80 településen milyen mértékben lehet beépíteni a még szabad területeket és arról is, hogy hol épülhetnek utak.

A területfejlesztési hivatal által a parlement elé terjesztett agglomerációs törvényjavaslat szerint lényegében építési tilalmat vezetnének be a főváros körüli erdőkre, mezőgazdasági területekre. Ezeket a nagy kiterjedésű, összefüggő területeket ugyanis hivatalosan zöldövezetté nyilvánítanák és ezzel megakadályoznák, hogy a város tovább terjeszkedjen ezekre a még beépítetlen részekre.

A törvényben zöldfelületté nyilvánított részek összekötnék Budapestet a környező településekkel és így lehetne pótolni a fővárosban egyre csökkenő zöldfelületet a tervezet indoklása szerint. A zöldövezet a törvényjavaslat szerint olyan terület, ahol 90 százalék a növényzettel fedett terület: ide tartoznak a Budapest környéki erdők és mezőgazdasági területek is. Ezeken a részeken a beépítettség nem haladhatja meg távlatban sem az összeterület 10 százalékát és a zöldövezetet még később sem lehet beépíteni. Emellett szigorúbban vigyáznának a meglévő zöldre, így törvényi szinten is védenék a nagyobb városi parkokat, például a Margitszigetet és a Népligetet. A településeken belüli zöldövezeti ( magas zöldfelület arányú) lakóövezetekben legfeljebb 30 százalékos beépíthetőséget javasol a jogszabály-tervezet.

A törvényjavaslat célja a zöldfelületek védelme mellett az is, hogy a tervezett, de még meg nem épült utak és más infrastrukturális beruházások helyigényét biztosítsa. Így például számol az MO-ás gyorsforgalmi út nyugati részének megépülésével, amely többek a IV. kerülettől a III. kerületen át egészen Biatorbágyig húzódna, és ahol természetvédelmi területet érintene, alagútba vezetnék. Összekötnék az MO-ást az M3-as autópályával is, a XVII. kerület és Nagytarcsa közötti részen. A tervezet számol egy M4-es gyorsforgalmi úttal is, Vecsés, Üllő, Gyömrő térségében. Emellett helyet hagynak az M2-es főút kiépítésére Váctól az országhatárig.

A Ferihegyi repülőtér további bővítéséhez, fejlesztéséhez is helyet biztosítanának. Két új, Budapesten kívüli Duna-hidat is említ a tervezet: egy váci átkelővel és egy szigetmonsotori kishíddal (amely a szentendrei Dunaág felett ívelne, és Szentendrét kötné össze Szigetmonostorral) számolnak.

A törvény fontos szerepet szánna a Kelenföldi Pályaudvarnak. Az elképzelés szerint ugyanis a palyaudvart úgy kellene fejleszteni, hogy nagy sebességű vonatok és az elővárosi vasúti forgalom fogadására is alkalmas legyen. Nagy sebességű vasút Törökbálint-Budapest-Délegyháza és Törökbálint-Budapest-Üllő között járna.

A tervezet megtiltaná, hogy hosszabb távon összenőjenek a kisebb települések egymással, vagy a fővárossal. Az új beépítésre szánt terület ugyanis nem jelölhető ki a település határától 200 méternél közelebb.

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20050111parkositanak.html

 

Budapest népsűrűsége

 

A Közép-magyarország Régióban nagymértékű a népességkoncentráció. A népesség túlnyomó része (85,25 %) a budapesti agglomerációban koncentrálódik, míg az agglomeráción kívül a lakosságnak csupán 14,75 %-a él. A főváros 3.200 fő/km2 feletti népsűrűsége mellett az agglomerációs településeken és a fő közlekedési útvonalak mentén fekvő települések 120 fő/km2 feletti a koncentráció mértéke. A települések népsűrűség szerinti területi megoszlása jól érzékelteti a Régióra általában jellemző térszerkezeti képletet: az agglomerációs gyűrűt és az agglomeráción kívüli települések sugaras elrendeződését.

forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/9398

Budapest kerületei 1 db kivételével mindenhol ugyanolyan színnel jelöltek a fenti népsűrűség térképen.

Ennek oka, hogy csak alig 20.000 fő lakik egy hatalmas (a 2. legmnagyobb) kerületben.

 

A kerületek főbb adatai

Kerület

Népesség

(2012. január 1.)

Terület (km2) Népsűrűsége (fő/km2) Létrehozásának dátuma
x 0 0 0 x
Budapest I. kerülete 24 528 3,41 7 193 1873. november 17.
Budapest II. kerülete 88 011 36,34 2 422 1873. november 17.
Budapest III. kerülete 123 889 39,70 3 121 1873. november 17.
Budapest IV. kerülete 99 050 18,82 5 263 1950. január 1.
Budapest V. kerülete 27 342 2,59 10 557 1873. november 17.
Budapest VI. kerülete 43 377 2,38 18 226 1873. november 17.
Budapest VII. kerülete 64 767 2,09 30 989 1873. november 17.
Budapest VIII. kerülete 85 173 6,85 12 434 1873. november 17.
Budapest IX. kerülete 63 697 12,53 5 084 1873. november 17.
Budapest X. kerülete 81 475 32,49 2 508 1873. november 17.
Budapest XI. kerülete 145 510 33,49 4 345 1934. március 1.x
Budapest XII. kerülete 55 776 26,68 2 091 1940. július 1.x
Budapest XIII. kerülete 118 320 13,44 8 804 1938. június 15.x
Budapest XIV. kerülete 123 786 18,13 6 828 1935. június 15.x
Budapest XV. kerülete 79 779 26,94 2 961 1950. január 1.
Budapest XVI. kerülete 68 235 33,51 2 036 1950. január 1.
Budapest XVII. kerülete 78 537 54,82 1 433 1950. január 1.
Budapest XVIII. kerülete 94 663 38,60 2 452 1950. január 1.
Budapest XIX. kerülete 62 210 9,38 6 632 1950. január 1.
Budapest XX. kerülete 63 887 12,18 5 245 1950. január 1.
Budapest XXI. kerülete 76 976 25,75 2 989 1950. január 1.
Budapest XXII. kerülete 51 071 34,25 1 491 1950. január 1.
Budapest XXIII. kerülete 19 982 40,77 490 1994. december 11.
Összesen 1 740 041 525,13 3 314

x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.

 

A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.

 

Budapest XXIII


Az önálló XXIII. kerület A két kerületrész „házassága „ több, mint 40 esztendon át tartott. Lelkes lokálpatrióták csatlakoztak a Polgári Szövetség Soroksárért Egyesülethez, akik felvállalták kemény és hosszan tartó harcot Soroksár önállóságáért. 1992. szeptember 27-én sikeres népszavazást tartottak, ahol a soroksári polgárok szavazataikkal, az újra önálló Soroksár mellett álltak ki.

 

Soroksár önálló kerület

Az 1994. december 11-én tartott helyhatósági választásokkal megalakult Soroksár képviselo-testülete, mely már a fováros új, XXIII. kerületéért dolgozik. Több mint 4000Ha  területtel a főváros második legnagyobb kerülete, a 22.000 körüli lélekszámával mégis a legkisebb népességszámú települése. A XX. kerülettel történő leváláskor a kerület csatornázottsága és szilárd útburkolattal való ellátottsága nagy lemaradásokkal küzdött. Napjainkra azonban elmondható, hogy 70%-os lefedettségű a szennyvíz, 20%-os a csapadékvíz ellátottság, 75,4% a szilárd burkolattal rendelkező utak száma, több kilométer új járda került megépítésre. Az önállóság kivívása óta közel 10 milliárd forintot fordított az Önkormányzat mélyépítési beruházásokra. A meglévő közterek szépültek, az uniós előírásoknak megfelelő játékokat kaptak, de emellett több új köz- és játszópark is épült. Öt általános iskolát működtet az Önkormányzat, melyek mindegyikét felújította, bővítette az elmúlt évek során. Az óvodák és a bölcsőde megszépülve várja, hogy a gyerekek minden igényt kielégítő körülmények között tölthessék napjaikat. A Táncsics Mihály Művelődési Ház kibővítve, felújítva várja a szórakozni és kikapcsolódni vágyókat. Az oktatási és kulturális tevékenységet folytató intézmények felújítására, bővítésére az Önkormányzat közel 3,6 milliárd forintot fordított az elmúlt másfél évtized alatt.

A kerület vezetése mindent elkövetett annak érdekében, hogy Soroksár gazdag kulturális hagyományainak és értékeinek helyet biztosítson. Létrehozta a Galéria'13 Soroksár Kulturális és Szolgáltató Közhasznú Társaságot (ma nonprofit Kft.). A galéria épületében kerülnek megredezésre a kortárs művészeti kiállítások, míg a Mezőgazdasági Múzeumtól átvett Helytörténeti Gyűjteményben a régmúlt emlékei. A Galambos JÁnos Alapfokú Művészetoktatási Intézmény megalapításával és működtetésével az Önkormányzat lehetőséget nyújt arra, hogy a komolyzenei múlt hagyatékából merítve minél több kerületi gyerek lehessen részese a zenei képzésnek.

A kerületben élénk a civil szervezeti élet. Hagyományőrző, kulturális, tánc- és dalcsoportok mellett közösségeket alakítottak ki a nyugdíjasok, természetvédők, városvédők, és a sportot kedvelők is. Az önkormányzat minden évben pályázati úton több millió forinttal támogatja a működésüket. Szintén pályázati eljárás során részesülnek támogatásban a kerületben működő egyházak, valamint az Önkormányzat által alapított öt közalapítvány. Évi hatvan millió forint önkormányzati támogatásban részesül a Soroksári Torna Egyesület. Több száz gyermek és felnőtt hódolhat ennek köszönhetően különböző sportágaknak. Nagy terve a kerületnek egy sportcsarnok felépítése, melynek alapköve 2008-ban letételre került.

A szociális támogatási rendszer kötelező feladatain túl önként vállalt ellátásokat is biztosít az Önkormányzat az arra rászorulóknak,  a közmunka programmal pedig az aktívkorú, de perifériára szorult munkanélüliek helyzetén próbál javítani.

Az egészségügyi alapellátások mellett 2009-től szakellátások átvételét tervezi annak érdekében, hogy a kerület lakosai helyben tudják igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat.

Az év során különböző kitüntetések kerülnek átadásra: Az Év Pedagógusa, Soroksár Gyermekeiért, Az Év Egészségügyi Dolgozója, az Év Szociális Dolgozója, Soroksár Díszpolgára, valamint Soroksárért Érdemérem kitüntetések. Két nagyszabású rendezvény keretén belül a lakosok és a kerületbe látogatók ingyenesen vehetnek részt a Majális és a szeptemberben egy hétig tartó Soroksári Napok rendezvénysorozaton.

Az Önkormányzat évek óta több ingyenes tanfolyamot indít a lakosság részére. Ezek keretében németül, angolul tanulhatnak a soroksáriak, valamint számítástechnikai tanfolyamokon vehetnek részt térítésmentesen.

Négy testvérvárosunk van: a németországi Nürtingen, az erdélyi Székelyudvarhely, a bulgáriai Tvardica, valamint Törökbálint. A testvérvárosokkal a kapcsolatok elevenek.

A kerület egyre vonzóbb a beruházóknak. Az elmúlt években választotta többek között Soroksárt székhelyéül a Waberer's Csoport, a BILK Logisztikai Központ kiépítésével itt kapott helyet Közép-kelet Európa legnagyobb vasúti konténer terminál raktárbázisa. Az Auchan áruházon kívül itt nyitotta meg kapuit a Dacathlon, Kika, RS Bútor, Brico Store, Electro World és Bay Way áruház is, mely komplexum Budapesten szinten egyedülálló. A kerület kedvező fekvése miatt települt hozzánk a Rondo Hullámkartongyártó Kft., a Prangl Hungária Kft., a Delacher + Co Transport Kft., a Lurdy Kft., a Közgép Zrt, a Porsche M5, a Nagybani Piac és több kisebb cég is.

Soroksár jövőképe

Soroksár sokat fejlődött az elmúlt években. A kerület vezetése mindenkor igyekezett összhangba hozni a jövőbe mutató feladatok megoldását és a múlt értékeinek megőrzését. A peremkerületi sajátosságok hátrányokat és előnyöket egyaránt jelentenek. A főváros központosított tervei megvalósítása mellett nem tud elég energiát fordítani a külső kerületek fejlesztésére. A tömegközlekedés még nem teljesen megoldott nálunk. A kelet-nyugati irányú tömegközlekedés csak az Önkormányzat által működtetett helyi busszal bonyolítható. A kerületet szinte teljesen kettészeli a HÉV vonala, a Budapest Kelebiai vasút, az 51-es főút, az M0, M5 utak tovább nehezítik a közlekedést.

A "peremkerületiség"-nek azonban előnyei is vannak. Soroksárt még nem fertőzte meg a nagyvárosias turbulencia. Kertvárosias jellege emberléptékű életet biztosít az itt lakóknak. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág közelsége, a Molnár-sziget, a Botanikus kert olyan természeti kincsek, melyek még sok kiaknázatlan lehetőséget rejtenek. A jelenleg külterületi mezőgazdasági területek belterületbe vonásának pedig gyakorlatilag költségvetési korlátai vannak. A közművesítéssel járó feladatok még rengeteg munkát jelentenek az elkövetkezőkben, de remélhetőleg mielőbb mindenre sor kerülhet és Soroksár kedves hely lehet úgy az itt lakók, mind az ide látogatók számára.

Forrás: http://www.soroksar.hu/Tortenelmi-attekintes

 

 

Budapest XXIV

 

Kell, hogy legyen valamiféle rend egy-egy főváros kerületeinek számában.

Londonnak 32 kerülete van, Párizsnak pedig 20.

 

Budapest JELENLEGI közigazgatási határaival hány kerület tudna egy praktikus, marketing szempontjából  felhasználható szerepet betölteni?

 

Jelenleg 23 kerület van, ez pedig nehez párosítható bármi mással, mert kevés dologból van pont 23.

Viszont ha 1-gyel megnőne Budapest kerületeinek száma, akkor az már kifejezetten egy jó dianmikát adna.

A 24 kerületű Budapest könnyebben osztható részekre , ezért jól lenne dinamizálható a város.

 

Ha turisták jönnek, akkor minden hónapra 2-2 kerületet lehetne nekik ajánlani, a megfelelő programokkal.

A germán és angolszász gondolkodásmódtól nincs távol a 24, ami két tucatnak felel meg.

sDutzend (németül) illetve dozen (angolul)

 

angolul

németül

1

one

eins

2

two

zwei

3

three

drei

4

four

vier

5

five

fünf

6

six

sechs

7

seven

sieben

8

eight

acht

9

nine

neun

10

ten

zenh

11

eleven

elf

12

twelve

zwölf

13

thirteen

dreizehn

20

twenty

zwanzig

21

twenty one

ein-und-zwanzig

12-ig minden számnak külön neve van.

 

De a 12 vagy 24 még  sok minden más is helyen is megjelenik, például a nap 24 órájának.

Érdekes, hogy 12 benne van a bibliában is:

  • A Bárány 12 apostola,
  • Izrael 12 törzse
  • Az ún. 12 „kispróféta”
  • A 12 bíra…

 

Egyébként a sztyeppei kultúrában is megjelenik ez a szám, az ún. "24 hun törzs" kifejezésben.

 

A lényeg, hogy a számoknak van dinamikájuk.

Ha nincs alapszám, akkor nem lehet lendületet adni.

 

Hol lehetne ideális a 24. kerület?

Valahol, ahol elég hely van, kicsi a népsűrűség, és a logika azt diktálja, hogy esetleg a XXIII. közelében.

 

 

Vegyen valaki kezébe egy átlagos Budapest térképet vagy atlaszt!

Mi az, ami mindig le van vágva, és sosincs rajta teljesen?

A XXIII. kerület alsó része.

Ez ugyanis csak akkor van rajta egy térképen, ha az kifejezetten Budapest XXIII. kerületének, azaz Soroksárnak a kerülettérképe!

Mert nincs mit ábrázoljanak ott, hiszen üres!

 

Ezért itt lenne érdemes létrehozni a 24. kerületet, amely egyúttal a fővárosi központja is lehetne a jurta iparnak.

Azon kívül nem kell minden telket beépíteni, lehet csak közművesített önkormányzati telkeket is kialakítani jurták felállítása céljából.

Így akik jurtában szeretnének lakni, azok jól járnának, mert a telek száma funkcionálhatna tartózkodási helyként illetve levelezési címként.

Aki pedig el akar innen költözni, az veszi a sátorfáját, és máshol állítja fel a jurtáját. Olyan helyen, ahol kap munkát. És nincs rá gondja, hogyan adja el vagy adja ki bérbe a nem használt házát!

High-Res Stock Photography: Yurt quarter in Ulan Bator Mongolia

A typical Mongolian city. Small houses and traditional yurts for the fences Stock Photo - 13449657

A typical Mongolian city. Small houses and traditional yurts for the fences Stock Photo - 15853362

Szólj hozzá!

Címkék: budapest magyarország biblia hunok jurta

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr985218221

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása