Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

december 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Jurta 40/01. rész – Találkozás a jurtával

2012.12.15. 12:00 12nyil

 

Néztük a közeledő hegyeket, aztán újra a völgybe pillantottam. De feleségem már elkapta a karom:

– Te! Azonnal álljunk meg!

Lenn a völgy közepén, parádés háttérrel egy jurta fehérlett. Átfutott rajtam a gyerekes öröm. Fehér, magányos sátor, mégpedig a magas tetejű. Körülötte kikopott a fű, három tehén legelészett – odább a karámban lovak henteregtek. Már az út szélén álltunk, és üdvözült mosollyal néztünk. Mármint feleségem és én. Milyen apróságból áll a boldogság, milyen kis fehér pont az öröm! A sofőr és Mirvahid viszont bennünket figyel, hogy mi történt.

– Igen. Kirgizek. Vándorló kirgizek. – mondta a barátunk. – Érdekli?

Gyorsan elmondtam neki, hogy számomra a jurta… és hogy feleségem…

– Hát nem együtt jártak Mongóliában? – eszmél fel Mirvahid, hogy a feleségemnek ez az első jurta az életében. – Akkor meg kell nézni. Meg. – Most már ő is örül.

– Ha ez az első jurta a feleségének! Egy dinnyét ajándékba viszünk.

 

Bizony meg kell nézni. Nemcsak azért, mert a feleségem még nem látott jurtát, csak fényképen, daipozitíven, filmen – hanem mert ez a nomád sátor egy egész világot, egy egész életformát jelent. Kerek, mint a világmindenség, és belefér minden.

Szikrázott a napfény, botladozva mentünk le a völgybe, keresztül a kiszáradt vízmosáson. Ketten már figyeltek minket. Egy férfi a karámnál gyorsan lóra ugrott, egy perc alatt a jurtához ért. Kik lesznek az idegenek?

Valóban kirgizek, de tudnak üzbégül, a férfi pedig úgy-ahogy töri az oroszt is. Bizalommal, mosolyogva vettek körül, két kézzel fogtak kezet, illetve inkább csak egymásra tettük egymás kezét. Három egyszerű asszony, két férfi, egy ferde szemű kis kölyök. Itt legeltetnek. Honnét? Északról a hegyekből.

Milyen is a jurta? Ezt a kirgiz típusú sátrat még magam is ekkor láttam először. Jóval magasabb, mint a mongoloké. Csúcsosabb a teteje, talán egyszerűbb, véletlenül kissé „nomádabb” is. Nincs faajtaja, hanem a bejáratot csak egy felgöngyölíthető nemezlap védi. Régen szőnyeg volt a helyén, és belül is szőnyegek vették körül a sátor tövét. Most már vaságyak vannak benne, a földet egy-két birkabőr, nemezlap fedi. Valóban már csak a sátor szerkezete az igazi.

A legtökéletesebb lakás, amit pásztornépek feltaláltak. A falat hat farácsból állítják össze. Keresztben egymásra helyezett lécekből készülnek és ollószerűen nyithatók, zárhatók össze. A rácsokat széthúzva körbeállítják – körülbelül az ember nyakáig ér –, összekötözik kötéllel, közben átkötik az egészet. Ezután nemezszőnyeggel csavarják körül, és ismét átkötik. Csak egy helyen marad nyílás: a bejárat helyén. Ezután teszik fel a tetőt. Számtalan vékony rúdból áll – úgy futnak körbe, mint az esernyő drótjai –, és középen, fenn van a fából készült tetőkarika. Az összeállítása igen egyszerű. A karikán lyukak vannak, ezekbe dugják a vékony sátorrudak felső végét, az alsó végüket pedig szíjakkal a rácsok széléhez kötözik. Erre a kupolára kerülnek a nemezpokrócok – ilyenkor nyáron csak egy rétegben –, és a tetőnyílást is nemezdarab fedi. Ügyes irányítókötéllel lehet a tetőkarikára húzni, ha hideg van, vagy esik az eső. Kis vaskályha áll középen, a csöve kivezet a tetőn –, itt most ezt se tették be –, esetleg nincs is kályha, csak egy üst a kövekből rakott tűzhely fölött, és a füst szabadon száll ki a sátor tetején. Kész is.

Eredeti jurtára akadtunk; keresve sem lehetett volna eredetibbet találni. Kár volna tovább részleteznem, hogy milyen, hiszen e körül az ősi sátor körül már egész „jurtológiai” szakirodalom alakult ki. A mongoloké alacsonyabb – úgy ülnek a fűben, mint a gombák –, és a nemeztetőt rendszerint ponyvával védik. Itt nem. A mongolokéban többnyire két oszlop tartja a tetőkarikát, az egész nemezkupolát. Itt oszlop nincs. Érdekes viszont, hogy az oldalrácsok magasabbak, a körbefutó rudak hosszabbak és görbék. Ettől magasabb, talán keskenyebbnek is tűnik az egész építmény.

Mirvahid és a sofőr a háziakkal beszélgetett, mi pedig egymással. De inkább csak szemlélődtünk. – Igen, ez a sátor, ebben van valami megfoghatatlanul otthonos, megnyugtató, derűs. Nem tudnám megmagyarázni, mi. Talán az, hogy kerek. Hogy el lehet nézegetni fenn a körbefutó, pirosra festett rudakat – a jurtában van valami végtelenül örök. A legősibb kupola, fehér nemezből és a tetőkarikán át benéz ránk a tiszta kék ég. Egész világot fog át a Kaszpi-tengertől Mandzsúriáig, és számunkra is egy évezrede elfelejtett otthont, életformát jelent. […]

Szívesen elüldögéltünk volna itt egy napig is, de, sajnos nem jurtázni jöttünk. Mennünk kellett. A vízmosás széléig kísértek és az útról még egyszer lefényképeztem a völgybe.

A kocsi továbbkapaszkodott a hőségben. Mi még a jurtáról beszélgettünk. Nagyon ritka már szovjet területen. Mirvahid szerint is. Majdnem hihetetlen, hogy az első utunkon, az első nap jurta kerül elénk. (62-64. oldal)

 

Már Taskent keleti útvonalán szalad a kocsi. Megkérdeztem tőle:

– Mi baj van Mirvahid?

– Á, semmi. Nem szeretek a városban lenni.

Így vagyunk mi valamennyien. Kissé porosan, izzadtan, úttól megviselten – de mégis kinn, a terepen az igazi. Már itt is a szálloda, és alig van kedvünk bemenni. Mirvahid meg a sofőr búcsúzott; holnap találkozunk még. Mi pedig álltunk a szálloda üvegfala előtt. Valami elmúlt, megszűnt. Pedig csak néhány nap volt, és mégis.

– Rövid volt – mondta a feleségem, ahogy az épületbe léptünk. Ha lehunyom a szemem, hol az a jurta, hol a vízesés van előttem. (70-71. oldal)

 

Gábori Miklós

Ala Tau – Ararát

Régészeti utazások

Gondolat, Budapest, 1978

 

 

 

 

 

 

 

…kétségtelen, hogy az idegen tájak, ismeretlen világok felfokozzák az ember szellemi befogadóképességét, és messze az idegenben eltöltött idő arányain fölül gazdagítják tapasztalatkincsét.

[…] Az Isszik-kul partján állunk, és felvételeket készítünk az óriási víztükörről.

[…] Ha Ázsia térképére pillantunk – az Isszik-kul apró pont az óriás kontinens közepén.

[…] De hossza háromszorosa a mi „magyar tengerünk”-nek, s a szélessége is megfelel ezeknek az arányoknak.

[…] A nagy tavat sűrűn, több rétegben hegyek fonják körül, a magasban hó és jég borít mindent, nemcsak most tavasszal, de nyáron is. Az Isszik-kul kirgizül annyit jelent: meleg tó.

 

Bezárás[…] Harminc évvel ezelőtt itt, Kirgiziában élt s ezt a vidéket járta be lóháton Uitz Béla, a festő. Kirgiz tájai, portréi jelentős helyet foglalnak el életművében, s a főváros, Frunze középületeit számos alkotása díszíti. Ezeket a képeket felvettük már Frunzében, s a művész élményeinek érzékeltetését szolgálják a tájfelvételek.

Rövid néhány napot tölthetünk csak Kirgiziában, mert a fő munka Moszkvában vár bennünket. Így másnap reggel már indulnánk vissza Frunzéba az Isszik-kul mellől. De néhány jurtából, bőrsátorból álló kis település mellett megállítjuk az autót. Meg kell néznünk, hogy mi készül itt, miért gyülekeznek a távolból szamárháton érkező – nagyrészt öreg – emberek.

A jurta számunkra a távoli múlt, a primitív, nomád élet kifejezője. Kirgiz kísérőink azonban vitába szállnak velem. Igaz, a falvak, amelyeken átutaztunk, nagyrészt téglaházakból állnak. De a tetején nyitott, szellős, levegős jurtát ma is nagyon egészséges lakóhelynek tartják, s alkalmi célokra készítik mai változatait is.

 

Vámbéry – akinek könyvei persze itt vannak a táskámban, hiszen hogyan is jöhettem volna e nélkül Közép-Ázsiába – megerősíti kirgiz barátaim állítását. Amikor jó száz évvel ezelőtt, 1863. április 13-án először ébredt egy hasonló sátorban, ezt írta: „Az édes álom s a könnyű épület, mely alatt voltam, egészen fölfrissítettek és megkönnyítettek, s az újdonság ingere annyira gyönyörködtetett, hogy örömöm határtalannak tetszett.”

Vámbéry nem járt Kirgiziában, de könyveiben, útleírásaiban gyakran tesz említést kirgizekről, akikkel találkozott. Száz éve a kirgizek még nomád állattenyésztők voltak, és bebarangolták Közép-Ázsia különböző tájait. Így beszédbe elegyedhetett velük az Amu-Darja (vagy ahogy ő régi latin nevén nevezi, Oxus) partjain is, különösen, ha ismerte a nyelvüket. S ő ismerte. Így hagyhatta ránk ezt a nomád életszemléletet kifejező kis visszaemlékezést.

Megfigyelte, hogy a kirgiz családok néhány órai táborozás és legeltetés után felszedik a jurtát, és továbbmennek. Kérdésére az egyik kirgiz asszony ezt így magyarázta: „Csak nem lehetünk olyan lusták, mint ti, mollák, s nem tölthetünk egy egész napot egy helyben! Mozognia kell az embernek, mert íme, a nap, a hold, a csillagok, a víz, az állatok, a madarak és a halak mind-mind mozognak, csupán a halott és a föld fekszik mozdulatlanul.”

 

Kis József

Vámbéry nyomában

Egy filmrendező naplójából

Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp, 1972

29-30. oldal

 

 

 

 

 

 

… ritka és örömteljes érzés volt tudnom, hogy ott álltam végre annak a távoli vidéknek a keleti küszöbén, amely magába foglalja Baktriát [Balkh] és a felső Óxosz- [Amu-darja-] völgyet. Mily különös varázserővel hatottak rám ezek a földek gyermekkorom óta! Mint vágytam volna követni az Óxosz vizének folyását további pályáján! Fájt megválnom ettől az elbűvölő magánytól. […] Július 3-án újra úton voltam egész karavánommal, lefelé a széles, füves völgyön, a Tigharman-szu irányában.

Ott két kirgiz ak-iu („fehér nemezsátor”) mellett táboroztam… (55. oldal)

 

Később héhány kirgiz jurta mellett haladtunk el, melyekben pásztorok tanyáztak. (62. oldal)

 

Stein Aurél: Homokba temetett városok, Budapest, 2007

 

 

 

Homokba temetett városok - Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900-1901-ben

 

Kalandregény ez a javából, de persze nem hollywoodi értelemben. Sokkal inkább szellemi kaland elkísérni e kiváló tudóst India, Pakisztán, Észak-Afganisztán magas hegyein, nyaktörő hágóin át a Szaharánál sokszorta szárazabb belső-ázsiai homoktengerbe, a Takla-makán sivatagba, ahol szerzőnk az egykori Selyemút legendás "elsüllyedt" városainak nyomába ered. S miközben a legkiválóbb viktoriánus felfedezők céltudatosságával halad előre, számos felmerülő kérdésre és problémára ad érdekfeszítő, s ma is érvényes választ, a kasmíri törzsek szokásaitól kezdve, az indiai kultúra, így a buddhizmus hihetetlen méretű ázsiai térhódításán keresztül, a sivatagi városok elpusztulásának okáig. S amellett, hogy megtudjuk, hogyan kell egy jó expedíciót megszervezni vagy, hogy milyen módon lehet kivitelezni többnapi járóföldre az ivóvíztől egy szakszerű ásatást a sivatagban, Stein még nyomoz is, megoldva egy sokat érintő, régóta húzódó rejtélyt. A történet háttereként a Kipling indiai világát idéző brit gyarmatbirodalom és titokzatos, elzárkózó, s éppen a boxerlázadásba sodródott "Mennyei Birodalom", azaz Kína szolgál. A Homokba temetett városok új kiadása a szerző teljes, magyarul megjelent életművét kiadni szándékozó sorozat első kötete, melynek felfrissített, kiegészített szövegéhez új mutató is készült. A kötetet a szerző által készített fotók teszik teljessé.

 

 

 

 

 

… útra keltünk az alacsony Dast-i-Mirzá Murád nyereg felé, hogy átvágjuk az Óxosz-völgy egy déli kanyarulatát, semmi kétségünk sem lehetett, hogy közeledünk a Pamír felé.

… jólesett a hűvös szél elől menedékre lelni a kirgiz pásztorok kirgháiban [„nemezsátraiban”]…

 

Belülre kerülve nehéz volt elhinnem, hogy kerek hat esztendeje annak, hogy a kirgizek vendégszeretetét élvezem a „Világ tetején”. Annyira ismerősnek tűnt minden: a földre terített élénk színű nemeztakarók, a derűs szőttesek a sátor oldalai mentén… (52. oldal)

 

A Tárím jobb partján egy nemezsátorban (ak-ui) raktároztam el minden nélkülözhető holminkat, jó messzire a gyúlékony nádkunyhóktól. (195. oldal)

 

Stein Aurél: Romvárosok Ázsia sivatagjaiban, Palatinus Kiadó

 

 

Reményi József Tamás, a kiadó főszerkesztője elmondta, hogy Stein Aurél, a magyar kultúra és tudományosság nagy alakja hosszú évtizedekig mostoha sorsú szerző volt Magyarországon, régészeti feltárásai szinte teljesen feledésbe merültek.

A Palatinus Kiadó 2007-ben Felföldi Szabolcs szegedi régész-történész gondozásában elkezdte az adósság törlesztését: elsőként a Homokba temetett városok (2007) látott napvilágot, majd a Romvárosok Ázsia sivatagjaiban (2008), később közös kötetben az Indiából Kínába, Nagy Sándor nyomában Indiába (2010) című, amelyben leírja, hogy 1926-ban miként tisztázta Nagy Sándor indiai hadjáratának pontos színhelyét és körülményeit. A következő könyv a Harmadik utam Belső-Ázsiába című volt. A most megjelent Ősi ösvényeken Ázsiában című kötet a hat könyvből álló sorozat ötödik darabja.

Forrás: http://explorerworld.hu/2012/04/20/osi-osvenyeken-azsiaban/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az európai, ha házat akar építeni és berendezni, azzal kezdi, hogy megpróbálja elképzelni, milyen is legyen a ház. Töri a fejét a szobák beosztásán, a bútorok elhelyezésén és a többi. A mongol szerencsés, semmi gondja ilyesmire. Akárcsak apái, évszázadok óta csak a hagyomány íratlan törvényeit követi.

A mongol sátor vagy jurte, ahogyan az európai irodalom nevezi, pompásan alkalmazkodott a belsőázsiai steppék népeihez és életmódjukhoz. Mily hosszú időnek kellett eltelnie, amíg minden részlete s belőlük együttesen ez az eszményi nomád lakás kialakult. Jó tulajdonságai között első az, hogy télen meleg, nyáron hűvös, könnyű szétszedni, de amellett annyira szilárd, hogy a leghevesebb viharok sem ingatják meg.

A jurte annyira fontos vívmánya a mongol kultúrának, hogy részletesen ismertetnünk kell. Rövidre fogva azt mondhatjuk, hogy két részből áll: a fából való váz vagy rácsozat s a rajta nyugvó súlyos gyapjú-nemez borítás. A rácsos szerkezet a döntő, ez a szerkezet nagyszerű leleménye.

Jellemző vonása a jurténak, hogy teljességgel kihasználja a teret. Nincs benne üres sarok, szöglet, már csak azért sem, mert hiszen az egész építmény kerek. Nem győzzük bámulni ennek az alkotmánynak a tökéletes célszerűségét.

Az Ecin-gol mellékén többször szemtanúi voltunk, hogyan építik és szedik szét a sátrakat. Különösen akkor figyeltük meg ezt a munkát, amikor a magunk sátrát állították fel és bontották el. Meren és Naiteng szándékosan lassan dolgoztak, hogy legyen időm fényképezni és jegyezgetni.

 

Először is kikeresik az alkalmas sík és egyenletes helyet. Ez minden különös előkészület nélkül megszabja, milyen lesz a sátor földje. Erre állítják föl a négy, öt vagy hat részből (haná-ból) álló sátorfalat. A hana a vonós harmonikához hasonló, keresztben összekötözött lécekből egyberótt szerkezet. Összetolva egy-egy hana akkora, hogy kényelmesen ráköthető a teve málhanyergére; ha széthúzzuk, több méter hosszúságú rácsozattá nyúlik. Két-két léc kereszteződése pontját bőrpecekkel foglalják egybe. A haná-t erős kötéllel vagy egybefont és összevarrott teveszőr-zsinórok hevederével összefonják. Így egy tág, nyitott gyűrűt alkot s ennek szabad végeit az ajtókerethez erősítik. Az ajtó kerete fából van és szét nem szedhető. A falat felső része alatt kifeszített kötelekkel szilárdítják meg. Fontos az, hogy a hana rúdjai nem egyenesek, hanem könnyed S formára vannak hajlítva. Ezt úgy érik el, hogy a rudakat tűzön melegítik, tuskók közé szorítják, míg csak megfelelően meg nem hajlottak. Egy-egy hana rúdjait egyszerre kell meghajlítani. A hana nagyságát a rács forgópontjainak száma szabja meg. Általában 10-15, néha 16-17 ilyen fej (tolughai) van benne.

 

A fal fölállítása után a tetőszékre kerül a sor. Ez egy nagy gyűrű (tono), amely hat fenyőfa keresztez. A gyűrűben lyukak vannak sűrűn egymás mellett, ezekbe illesztik bele a szarufák (uni) felső végeit. Alsó végeit teveszőr-zsinórból font hüvellyel a hana csúcsaira erősítik.

Tetőgyűrű többféle is van. A legjobbakat egyetlen fadarabból hajlítják. Ezeket Külső-Mongóliából, Uliasszutaiból kapják.

Ha készen a váz, ráborítják a nemeztetőt. A nemezdarabok száma, vastagsága, jósága a gazda jómódjától függ. Először a falakat borítják be, azután az ajtót, végül a tetőt. A tetőborítást az ureh koronázza meg, egy négyzetalakú nemezdarab a tetőnyílás befödésére. Éjjel és esős időben ezt a sarkaira varrott kötéllel középre húzzák a nyílás fölé.

A jómódú mongolok legalább két nemezréteggel vonják be sátrukat. Ha a nemez fekete, foltozott és vékony, ez arra vall, hogy a sátor gazdája szegény ember. A fejedelmi sátrak tetejét rendesen nagy festett díszítmények ékesítik.

A sátor belső berendezése nem kerül sok fejtörésbe, mindennek megvan a maga helye. Középütt, a tető-gyűrű alatt ég a szent tűz, fölötte vasállvány, rajta a nagy fazék. Ebben főznek minden ételt. A tűzhelyet kereken vagy négyszögletűen köréje rakott fa vagy vályogkerettel kerítik el, hogy a parázs a szőnyegre nem hulljon. […]

A mongol sátor földje maga a talaj, de a tetszetősség kedvéért hímzett nemez-szőnyegekkel borítják be a homokot.

 

Gösta Montell

Mongol pusztákon keresztül

Athenaeum

(svéd utazó, 1930-as évek, Belső-Mongólia)

62-65.oldal

 

{Uliasszutai = Uljasztaj}

 

 

 

 

 

 

A mongol jurta

 

Mongóliából a legtöbb embernek a jurta, a nomádok hajléka jut eszébe, ami nem csoda, hiszen a mongol vidéki lakosság közel két harmada még mindig sátorban lakik…

A mongolok kerek sátrukat „ger”-nek nevezik, ami a mi kör szavunkkal mutat rokonságot. Alapanyaga fa és nemez. Többféle jurta létezik. Az általánosan használt jurta ötfalú, a négyfalúban általában csak kisszámú családok laknak, vagy raktárnak használják. A legnagyobb méretű a tízfalú jurta, amelyet manapság jórészt étteremnek használják, régen ilyenek voltak az uralkodók fogadótermei és szállásai.

A jurta összeszerelése nagyon egyszerű, a mongolok akár fél óra alatt is bárhol felállítják. Költözködésük során a kijelölt területre először a bútorokat, majd a kályhát helyezik el, majd köréjük építik fel a jurta falát, mert a kisméretű ajtón nem tudnák bevinni azokat. A jurta legfontosabb alkotóelemei a tetőgyűrű, a rácsos, összecsukható fal és a tetőtartó rúd. A falakat szállítás közben összezárják, majd építésnél széthúzzák, és a földre állítják. A részeket marhaszíjakkal kötözik össze, majd az ajtót is hozzáerősítik. A falakat ezután összekötözik a tetőtartó rudakkal, annak rúdját beillesztik a tetőgyűrűbe. Az így elkészített favázra nemezt terítenek. A tetőgyűrűhöz négyzet alakú nemezdarabot helyeznek, amivel teljesen csak akkor takarják be a tetőgyűrűt, ha halott van a jurtában. Egyébként, eső, hó idején is egy kis rés van a kémény mellett. A négyzet alakú darabot nappal egy madzag segítségével félrehúzzák, hogy minél több fény érje a hajlékot, estére pedig besötétítenek vele. A jurta bejárata a mongol népeknél általában déli irányba néz. Régen az ajtókat felhajtható nemezszőnyeg helyettesítette, a faajtók divatja csak ebben az évszázadban terjedt el széles körben. […]

 

A jurta közepén áll a vaskályha, amely meleget ad a családnak, de azon készül el az étel is. A pásztorok a tetőgyűrűt órának is használják, megfigyelték, melyik napszakban hogyan világít be a fény, így a jurtában meg tudják mondani, hány óra van…

 

Dr. Obrusánszky Borbála

Mongólia

Útikönyv

15-16. oldal

 

A mongol, ez a - történelmünkben egykor sajátos szerepet játszó - büszke, bátor nép, erős, jellegzetes kultúrával, csodaszép országgal rendelkezik. Meglátogatni nem "sétagalopp", de aki nekivág, örök és csodás élményekkel lesz gazdagabb. Dr. Obrusánszky Borbála, Mongólia kitűnő ismerője, az egyik leghivatottabb személy arra, hogy "kézenfogva" a bősz turistát, megszerettesse vele Mongóliát és népét. E kötet vadonatúj, részletes információkkal látja el az odalátogatni szándékozókat. A hiánypótló kötetet értékes fotóanyag és térkép-illusztrációk teszik teljessé. Dr. Obrusánszky Borbála: Mongólia - Dekameron útikönyvek könyv ára: 2542 Ft.

Forrás: http://bookline.hu/product/home.action?id=33381&type=22&_v=Dr_Obrusanszky_Borbala_Mongolia

Forrás: http://webshop.animare.hu/mongolia_dekameron_utikonyvek+66045.html

 

Mongólia (Magyar turisták számára) című könyv tartalma:

Elsősorban a különleges kalandélményekre vágyóknak, Ázsia varázsa iránt érdeklődőknek, illetve az üzleti útra indulóknak ajánljuk! De a széles nagyközönség figyelmébe is, mert Mongólia - egyedi "ízeivel", kétségtelenül kívánatos és érdekes turistacélpont, noha nem a könnyű pihentető nyaralást ígéri. Különös, egzotikus úticélpont, tele meglepetésekkel, csodálatos látnivalókkal, egy másik fajta világ felfedezésének élményével. A mongolok, ez - a mi történelmünkben egykor sajátos szerepet játszó, - büszke, bátor nép, erős, jellegzetes kultúrával, csodaszép országgal rendelkezik.

Forrás: http://www.booker.hu/konyv/mongolia_magyar_turistak_szamara_dr_obrusanszky_borbala/

Forrás: http://www.libri.hu/konyv/mongolia.html

 

 

"Mongólia az örök kék ég birodalma"

2010. október 13. 08:03

"Mongólia az örök kék ég birodalma – Naadam 2010." címmel tart előadást Dr. Obrusánszky Borbála, történész-mongolista Budapesten a Makadám Mérnöki Klubban.

 

 MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG

KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ SZERVEZET

HUNGARIAN GEOGRAPHICAL SOCIETY, UNGARISCHE GEOGRAPHISCHE GESELLSCHAFT

1872

 AJÁNLÓ

 Expedíciós Szakosztály 2010. évi IV. képes előadás

 "Mongólia az örök kék ég birodalma – Naadam 2010."

Előadó: Dr. Obrusánszky Borbála, történész-mongolista

 Dr. Obrusánszky Borbála, a mongolisztika hazai népszerűsítője, számos Mongóliával kapcsolatos könyv és tanulmány szerzője, ismerteti a Naadam, a világ legnagyobb - (Dzsingiz Kán korába visszanyúló) nomád fesztiváljának történetét, szemelvényekkel a Mongol Világbirodalom korából. Az előadást képes beszámoló kíséri a 2010. június 28 – július 12. időpontban ott járt, a Naadam 2010. nyitóünnepélyén részt vevő 6 fős magyar csoport felvételei alapján.

 Az előadás díszvendége Dr. Omboosuren Erdenechimeg Mongólia megbízott rendkívüli nagykövete.

 A képes előadáson életre keltett témák:

 - A Mongol Világbirodalom kialakulása és világtörténeti szerepe

- A kurultajok szerepe – országgyűlések ősi hagyományai

- A „Három férfias sport” hagyománya (1./ birkózás, 2./ lovaglás, 3./ íjászat)

- Hagyományok és mondák a Naadamról

 - Képes beszámoló a 2010. évi Naadamról

Időpont:

2010. november 10. (szerda) 18:00

Helyszín:

Makadám Mérnök Klub, 1024 Budapest, Lövőház u. 37. (Millenáris)

 Belépődíj: Ingyenes

 Dr. Obrusánszky Borbála a helyszínen dedikálja eddig megjelent könyveit.

 MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!

Információ és visszajelzés: Gőgös Norbert / +36 30 250 2765 / norbert@telekisfelfedezok.hu

 

H 1112 Budapest, Budaörsi út 45.       e-mail: mft@sparc.core.hu      OTP Bank Rt:11706016-20786645

Telefon/Fax: (36-1) 3193186              Internet: www.foldrajzitarsasag.hu         Adószám:19007964-1-43

 

Forrás: http://kis-kunsag.hu/hun/s_!news/i_program_23/i_mongolia_az_orok_kek_eg_birodalma_12791/t_

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyarok mongólia kirgiz jurta stein aurél vámbéry ármin

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr234966522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása