Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

április 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Dráma 40/11.rész – Mesedráma

2012.08.29. 11:20 12nyil

 

 

A romantikus mesedráma

 

A mese az epikai műfajok azon csoportját foglalja magában, melyek csodás elemekkel átszőtt, kitalált történeten alapulnak. Szereplőiben, idő és tér vonatkozásában általában fiktív, mégis valóságos szituációkat szimulál. A reális világot elsősorban a hősök képviselik, akik elvont típusokat jelenítenek meg. A világ, amelyet a mese bemutat, mindig egyszerű, kétpólusú, rosszakra és jókra osztható. A mese fonalát gyakran hagyományos elemek, vándormotívumok gazdagítják, fontos szerephez jut benne a számszimbolika.

A romantika idejében "fedezték fel" a népművészetet, a folklórt - a XVIII. század végén és a XIX. század elején készültek az első népmesegyűjtemények. A népi alkotásokat, népdalokat, népmeséket, a népi motívumkincset a romantika idejében egyre inkább beépítik a "magasabb irodalom"-ba is. A romantikában nagy szerepet kap a fantázia, a fantasztikum, a valóságtól való elrugaszkodás, a misztikum. Ez jobban érthetővé teszi a mese, a mítosz után való érdeklődést. A romantikában eltűnnek a műfaji határok, gyakori a műfajok összeolvadása, keveredése, így jön létre a drámai költemény is. A mesedráma szintén két műfaj határán áll: színpadra írt mű, amelynek alapját egy fantasztikus történet (mese) képezi.

Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály több mint 20 éven át írt drámákat, ezek közül kiemelkedő alkotása a Csongor és Tünde (1830). A mű Székesfehérváron jelent meg, ugyanis a pesti cenzor nem engedélyezte a kiadást, a betiltás oka azonban még ma sem világos. Vörösmarty igazán nagy, soha felül nem múlt alkotását a kritika és a közönség egyaránt hidegen fogadta. Kölcsey is háromszor olvasta el, mire megtetszett neki és igazi nagy műnek, kincsnek tartotta.

A mű forrása egy XVI. századi széphistória: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról. Írója egy nem igazán ismert költő, Gergei Albert. A durvaszerkezet két szerelmes kalandjairól szól. A mű mégsem csupán egy egyszerűen dramatizált népmese, hisz új szereplőket (a három vándor ill. az éj) vonultat fel, ezzel az alapszerkezet nem sokat változik, de a szereplők mondatai miatt, a mesébe egy többrétegű szimbólumrendszer épül be. E miatt a rendszer miatt a Csongor és Tünde méltán tekinthető az élet értelmét, célját kutató nagy filozofikus műnek, ahol a drámában az alakok és a történet az ember belső világára, belső konfliktusaira vonatkozik. A mű középpontjában Csongor jellemének és szerepének sajátossága, boldogságkeresése áll. Nagy hatással volt rá Shakespeare Szentivánéji álom című mesejátéka. Vörösmarty a Három Vándor jelképes alakjával egy-egy életlehetőséget mutat be, de ezek kudarca a mű végén beteljesül. Mindhármuk egy-egy földi szenvedély képviselője: a király a hatalomé, a kereskedő a gazdagságé, a tudós a tudásé. A mesedrámát a népi nyelv fordulatai hatják át: szép, változatos szavak, gazdag szókincs, ezáltal egyesítve a nép realizmust és a finomságot. Nemesi hazaszeretetében mindinkább előtérbe kerül a nép és az egyetemes emberiség eszméje.

A mű röviden összefoglalható, leegyszerűsített cselekménye: A királyfi a mű elején egy ún. boldogságkereső körútról tér vissza eredménytelenül. Ekkor találkozik Tündével, az égi szépséggel. Enyelgésüket a gonosz Mirigy megzavarja, levágja Tünde haját, ezáltal elválasztva őket egymástól. Ezt követően Csongor Tünde keresésére indul. Legyőzve a három vándor csábítását - akik az élet értelmét földi boldogságban találják meg - és az akadályokat, Mirigy cselvetéseit, a Tündérhont és megpróbálják Csongort is eltéríteni igazi céljától, ezek a célok csak álcélok, földi célok. Más álcélok is feltűnnek Mirigy tevékenysége miatt. Mirigy a darab finomszerkezetében minden nemes törekvés akadályozója. Saját lányát használja fel gonosz céljai elérésére. A lányt Tünde képmásává alakítja át. Azt szeretné elérni, hogy Csongor ezzel a lánnyal elégítse ki magát, és így a földi világban maradjon. De ezek az álcélok megdőlnek, amikor Csongor másodszor találkozik a hármas útnál a vándorokkal, akik mindent elvesztenek, amijük eddig volt, földöntúli hatalmak segítségével végül találkozik szerelmesével, felleli boldogságát.

A történet tulajdonképpen egy kalandmese, Tünde keresése. A durvaszerkezetben ez Tünde, a lány keresése, a finomszerkezetben viszont Tünde, az égi szépség, a metafizikai világ, a boldogság keresése. Ez messze van, elérhetetlenül messze. A boldogság nem érhető el, de aki nem keresi, az értéktelen életet él, aki pedig keresi, az csalódott lesz, mivel itt ebben a világban nem található.

Csongor útja a műben elképzelt, romantikus utakon visz. A főhős nem vízszintesen halad, hanem saját mélységében, lehetőségeiben keresi az utat és végül is oda ér vissza, ahonnan elindult. Ez a gondolat a népmesében is felbukkant: a kincset kereső ember bejárja az egész világot, a kincset végül is a saját házánál leli meg. A népmesei motívumok mellett (boszorkány, ördögfiak, őrizhetetlen aranyalmafa, Hajnal és Éj országa) realisztikus színezetű alakok is megjelennek (Balga és Ilma). A mesejáték varázsát adó költői nyelv csodálatos könnyűsége, romantikus szépsége, bája nagyrészt a népnyelvből táplálkozik. De a Csongor és Tünde nemcsak a népnyelv érvényesítésével előadott, népi alakokat szerepeltető, népi humorban bővelkedő dramatizált tündérmese, több annál: filozófiai mesedráma, melynek hőse nemcsak szerelmesét, hanem általában az emberi boldogságot is keresi. Csongor vándorlásának színhelye tulajdonképpen az egész Föld, a hármas út vidékről az egész világot belátja, a messziről érkezett és messze tartó vándor általános emberi, történelmi lét jelenik meg az anyagi világ történetének keretében ágyazva. Amiről Csongor megbizonyosodott: hogy pénzvágy, a hatalom és hódítás szenvedélye, az eszmény nélküli szkepticizmus nem ad boldogságot, hanem a pusztuláshoz vezet; a mű az egész emberiségnek szóló tanítás. A Csongor és Tünde azonban a maga egészével hitet ébreszt az emberi boldogság mellett.

A drámában szereplő monológokhoz hasonlóan az egész dráma szimmetrikus elrendezésű, ami jól megfelel a kettősségnek, a csüggesztő történéseknek és a bizakodó megoldásoknak. Csongor éjszaka jelenik meg a tündérfalnál, akkor indul boldogságkereső útjára. Éjszaka van, a darab végén, mikor, mikor újra egymásra találnak. A két éjszakai jelenet között csaknem minden közbülső jelenet szimmetrikusan ismétlődik (vándorok). A darabban párhuzamosan mozgó alakokkal találkozhatunk (Csongor és tünde párosát Balga és Ilma kíséri), bár a szereplők rendszerében sok-sok ellentmondás feszül. Csongor az ég féle kívánkozik, Tünde pedig a Föld felé közeledik. Az ideák világában bolyongó Csongor, ellentéte az enni - inni, az életet élvezni akaró Balga. Bár gyakran érezhettük úgy, nem állnak egymással ellentétben, hanem kiegészítői egymásnak, a személyiség különböző szintjeit képviselik.

A három vándor a mű egészében egy-egy hatalmassá növesztett szenvedélyt képvisel. Az alakok általánosak, pontosan annyira, mint az általuk képviselt gondolat. Igazi párbeszéd nem alakul ki közöttük és Csongor között, csak monológok váltják egymást. Ezzel is érzékelteti Vörösmarty, hogy az egyetlen boldogító érzés a szerelem boldogsága.

Hőseinket földi kisérők követik: Csongort Balga, Tündét Ilma. Hagyomány, hogy a hőst egy rondább, ügyetlenebb szolga kíséri (Toldi és Bence, Don Quijote és Sancho Pansa). A finomszerkezetben a szolgák szerelme és Csongor és Tünde boldogsága is, a földi világ és a metafizikai világ ellentéte. Csongor égi úton megy, és csillagokat lát, Balga szekéren utazik, és csapszékeket lát. Tünde és Csongor kapcsolata sokkal értékesebb, amíg Balga és Ilma között komikus.

A költemény zárlata: Csongor és Tünde egymásra talál, tehát boldogsággal ér véget, bár felsejlik a szerelem múlása. A zárlat a finomszerkezetben a metafizikai értékek beteljesülését jelenti, beleértve a szomorúságot és a kiábrándultságot is. A durvaszerkezet azt fejezi ki, hogy a boldogság felhőtlen és megtalálható.

 

Forrás: http://www.scritube.com/limba/maghiara/A-romantikus-mesedrma1831423221.php

 

 

 

 

 

 

Másfél száz mesedráma született

tgi

2012. április 01., 15:55

Rekordszámú, mintegy százötven alkotás érkezett a Pécsi Nemzeti Színház és a Jelenkor folyóirat felhívására: a Lázár Ervin pályázat kiírói olyan színdarabok megszületését kívánták ösztönözni, amelyek több korosztályhoz is szóló családi előadásként mutathatók be.

A gyermekirodalomban ismert alkotók és műkedvelők egyaránt részt vettek a pályázaton prózai és zenés darabokkal, a musicaltől a magyar népmesei elemeket magában foglaló szövegekig. Volt, aki Lázár Ervin szellemét próbálta megidézni, akadt olyan is, akik az ő szereplőit vitte újabb kalandokba.

A Lázár Ervin pályázat ötfős szakmai zsűrije a napokban hirdetett eredményt: első díjat nem adott ki, a két-két megosztott második díjat Galuska László Pál A sivatag hercege, illetve Jeney Zoltán Rév Fülöp című műve kapta. A harmadik díjat – szintén megosztva – Dóka Péter A Sajtkirály, valamint Gabnai Katalin Hazugzug című írásának ítélte oda. A nyertesek közül hárman már évek óta a gyermekirodalom művelői.

A napokban dől el, hogy a díjazottak közül melyik szerzővel állapodik meg a Pécsi Nemzeti Színház darabjának színpadra állításáról, amelyet a tervek szerint már a 2012-13-as évadban bemutatnak.

Forrás: http://mno.hu/grund/masfel-szaz-mesedrama-szuletett-1065162

 

 

 

Mese-dráma tábor

Időpont: 2012. július 2-6.

 

A már jól ismert meséket hívjuk segítségül egy-egy téma feldolgozásához. A foglalkozások alkalmával bábokat készítünk, majd eljátszuk a meséket.
Amit a táborról tudni érdemes: fél napos tábor esetén (reggel 9-től délután 13 óráig) a tábor ára 15.000 Ft/hét, egész napos elhelyezés esetén 20.000 Ft/hét.
Testvéreknek 10% kedvezményt biztosítunk. Az étkezéseket a tábor ideje alatt biztosítjuk. Jelentkezni 5000 Ft előleg befizetésével lehet, a teljes részvételi díjat minden esetben a tábor kezdete előtt 1 héttel kérjük befizetni.

Tábor adatok

Tábor típusa:

Napközis tábor

Ár:

20.000 Ft

Korosztály:

3 - 6 év

A tábor címe:

XI. kerület, Csiki hegyek u. 2.

Manóbirodalom Készségfejlesztő Játszóház

A tábor weboldala:

http://www.manobirodalom.hu

 

A szervező adatai

Név:

Manóbirodalom Készségfejlesztő Játszóház

Cím:

1118 Budapest, Csiki hegyek u. 2.

Telefonszám:

06-20/428-2620

E-mail cím:

manobirodalom@gmail.com

 

Forrás: http://taborkereso.hu/tabor/1282

 

 

 

 

 

 

Mesében felnőni!

Önismereti mesedráma csoport

fiataloknak, felnőtteknek

 

Önismereti csoportunkba olyan fiatalokat, fiatal és örökifjú felnőtteket várunk, akik szívesen kalandoznak a mesék, mítoszok világában, és a mesehősök üzeneteit a pszichodráma segítségével szeretnék beépíteni felnőtté válásuk folyamatába.

 

A mesék és mítoszok a szimbólumok nyelvén szólnak hozzánk, a szimbolikus forma pedig kiválóan alkalmas arra, hogy megtanuljuk, hogyan lehet felismerni a veszélyt, hogyan lehet elkerülni az élet csapdáit, hogyan lehet megküzdeni az ellenséggel, és hogyan lehet felhasználni a külső segítséget.

 

Vezetők:

Vidra Szabó Ferenc pszichopedagógus, szociológus, pszichodráma vezető (06/20/542-80-15)

Dr. Deckner Edit klinikai szakpszichológus, pszichodráma asszisztens (06/20/972-92-30)

Jelentkezés, felvilágosítás: mesedrama@freemail.hu

 

Pszichodráma és a mese világa

A pszichodráma lehetőséget nyújt a megélt és feldolgozatlan élmények dramatizálására, újra átélésére, tehát cselekvéses módon fejt ki hatást. Belehelyezkedhetünk a másik fél szerepébe, átélhetjük a helyzetét és az érzéseit, ezzel jobban megértjük cselekedeteinek indítékait, miközben indirekt módon saját kérdéseinkre is választ kapunk.

A mesének bátorító funkciója van: a mesehallgatás azzal az érzéssel tölt el bennünket, hogy úrrá tudunk lenni gondjaink felett, vagyis a mese egyszerre kínál megoldást mély belső problémáinkra, és a környezet kiváltotta külső nehézségekre. A mese tehát rokon a pszichodrámával, hiszen olyan csodavilágba visz el bennünket, ahol minden megtörténhet, ahol a valós világ törvényei lényegesen módosulnak, ahol minden vágy teljesül, ahol beleélhetjük magunkat mások - jelen esetben a mesehősök - helyzetébe és szerepébe, ezáltal jobban megértjük saját tetteink mozgatórúgóit. Nem az eredeti mese rekonstruálása a cél, hanem a történet megélése, a mese világa és a saját magunk világa közötti kapocs megtalálása.

A csoportmunkáról

Csoportunk 2006 őszén indul, a foglalkozásokat, havi egy alkalommal tartjuk, szombaton vagy vasárnap, alkalmanként 10 órában, összesen 150 órában. Az első két alkalmat próbának tekintjük, tehát ez alatt az idő alatt mindenki eldöntheti, hogy részt kíván-e venni a további munkában, vagy nem, mert utána már új tagokat nem fogadunk. A jelentkezőkkel a program beindulása előtt ismerkedő beszélgetést folytatunk, melynek során tisztázzuk egymás elvárásait. Maximális létszám 14 fő. Már a személyes találkozó alkalmával, valamint a csoportfolyamat során is megfelelő titoktartást kell vállalniuk a résztvevőknek, amely titoktartás természetesen a vezetőket is kötelezi.

A részvétel a Magyar Pszichodráma Egyesület képzési szabálya szerint a pszichodráma vezető képzés önismereti részeként beszámítható.

Részvételi díj: óránként 800 Ft (alkalmanként 8000 Ft), amely összeg tartalmazza a terembérleti díjat is. A foglalkozásokról csak nagyon indokolt esetben (súlyos betegség, külföldi út stb.) lehet hiányozni!

Forrás: http://www.widra.hu/tartalom/mesedrama.htm

 

 

 

 

 

 

 

Csongor és Tünde – mesedráma

 

Rendezte: Somogyi István

Korosztály: Minden korosztálynak ajánljuk

Szereposztás:
Csongor - Marton Márió / Nagy Péter
Tünde - Horváth Viktória / Nagy Zsuzsi
Mirígy - Ziembicki Dóra
Ilma - Nagy Zsuzsi / Stangl Franciska / Ecsedi Csenge
Balga - Nagy Gábor
Kurrah - B. Péter Pál
Berreh - Pesti Arnold
Duzzog - Kazári András
Tündérek - Stangl Franciska / Hajba Beatrix / Lang Letícia
Tündérek - Ecsedi Csenge / Marton Mercédesz / Mihácsi Veronika
Tündérek - Varga Renáta

Vörösmarty művének ritkán említett, de részemről annál fontosabbnak tartott alcíme így hangzik: A pogány kúnok idejéből. Ez az utalás amellett, hogy a XII. századba helyezi a cselekményt, egyértelművé teszi, hogy a továbbiakban nem csak egy tanúságos tündérmese romantikus feldolgozása következik, hanem egy olyan monda kifejtése, amely mélyen gyökerezik a pusztai népek hitvilágában és világképében. A történet felfogható úgy is, mint egy fiatal férfi felnőtté válásának stációi, de ugyanígy metaforája az ifjú táltos útkeresésének, aki először el kell, hogy jusson a természetfeletti világba, majd az ott fellelt kincset – jelen esetben a szerelmet – megszerezve, meg kell tanulnia megosztani magát a két világ között, s áthozni az odaát szerzett javakat a földi létbe.

Csongor, a „minden világot bejárt” ifjú egy almafa alatt elrejtezve – ezt a szót gyakran használták őseink az elrévülés szinonimájaként - találja meg azt, amit a földön keresett. A valóságon túli tündérvilágból érkező tünemény, Tünde iránt ébred benne minden érzékét maga alá gyűrő szerelem, mely aztán végtelennek tetsző keresésre készteti. A békétlen ördögfiak feletti bíráskodás, a hármas út dilemmája, a hamis jóslat és a szerelmét idéző ledér csábítás, Mirígy cselvetései mind nehezítik az ifjú útját és erősítik lelkét. A szerelem beteljesülésekor Csongor már képes felülemelkedni önmagán, s hátrahagyva a földi létet Tündéhez kötni életét. Bár Tünde lemondott örök létéről, a szerelem erejének hála mégis örök boldogságban élhetnek az egyetlen helyen, amely mindkét világ lakói számára nyitva áll, a hajnal kertjében.

Belépő: 2000 Ft,
diák, nyugdíjas, csoportos: 1500 Ft,
Bálint Kártyával: 1200 Ft,
Állójegy: 800 Ft

 

 

 

 

 

A mesedráma egy olyan eszköz, melynek segítségével vissza tudunk lépni több ezer évet az időben, és „emlékezhetünk” arra, ami több ezer évvel ezelőtt történt meg felmenőinkkel.

De mivel mi is „ott voltunk”, ezért mi is emlékezünk.

 

Bibliai háttér:

 

1. Az Úr angyala beszélget Hágárral

Nyomorgatta azért Szárai, és az elfutott ő előle.

És találta őt az Úrnak angyala egy forrásnál a pusztában, annál a forrásnál, a mely a Súrba menő úton van.

És monda: Hágár, Szárai szolgálója! Honnan jössz és hová mégy? És az monda: Az én asszonyomnak, Szárainak színe elől futok én.

Akkor monda néki az Úr angyala: Térj meg a te asszonyodhoz, és alázd meg magad az õ kezei alatt.

10 És monda neki az Úrnak angyala: Felettébb megsokasítom a te magodat, hogy sokasága miatt megszámlálható se legyen.

11 És monda neki az Úrnak angyala: Íme, te terhes vagy, és szülsz fiat; és nevezd nevét Ismáelnek, mivelhogy meghallotta Isten a te nyomorúságodat.

12 Az pedig vadtermészetű ember lesz: az õ keze mindenek ellen, és mindenek keze õ ellene; és minden õ atyjafiának ellenébe üti fel sátorát.

13 És nevezi Hágár az Úrnak nevét, a ki õ vele szólott: Te vagy a látomás Istene. Mert monda: Avagy nem e helyen láttam a látomás után?

14 Annak okáért nevezi azt a forrást Lakhai Rói forrásának; ott van Kádes és Béred között.

15 És fiat szülte Hágár Ábrámnak, és nevezi Ábrám az õ fiának nevét, a kit Hágár szült neki, Ismáelnek.

16 Ábrám pedig nyolczvanhat esztendős volt, a mikor Hágár Ismáelt szülte Ábrámnak.” (1Móz 16. fejezet)

 

2. Jákób angyalokkal találkozik

„Jákób tovább méne az õ útján, és szembe jövének vele az Isten Angyalai.

És monda Jákób mikor azokat látja vala: Isten tábora ez; és nevezé annak a helynek nevét Mahanáimnak.” (1Móz 32, 1-2.)

 

3. Múlt ismeret

„9 Ábrahámnál fogva tized vétetett Lévitől is, a tizedszedőtől,

10 Mert õ még az atyja ágyékában volt, a mikor annak elébe ment Melkisédek.” (Zsidók 7, 9-10.)

Tehát Lévi már „volt” már akkor, amikor még csak atyja ágyékában „élt”.

 

Ez utóbbi egyébként összhangban van a Jung által kollektív tudatalattinak nevezett ismerettel,

amit akkor szerzett valaki, amikor még meg sem született, sőt még meg sem fogant!

 

 

 

Már csak azt kell megfejteni, mit jelent illetve honnan származik a tündér szó?

 

TÜN/TŰN a szógyök, és belőle származik:

 

  • tünik, feltűnik, előtűnik, eltűnik,
  • úgy tűnik, hogy - úgy tűnik mintha
  • tünemény
  • tündöklik, tündöklés, tündököl
  • Tünde személynév
  • tündi-bündi becéző kifejezés
  • tűnés!

 

Ez pedig egy olyan személyről szól, aki feltűnik (látomás által), majd eltűnik (véget ér a látomás).

Aki pedig előtűnik, az a TÜNdér, mint ahogy a dér is rövid ideig van a fákon, és „csípni szokott”.

 

Isten angyalai van, hogy rövid ideig láthatóak csak fel- vagy előtűnnek.

 

Bámulatos, hogy a magyar nyelv megőrizte több ezer éven keresztül ezt az élményt, ezt az eseményt.

Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a magyar nyelv már akkor használatban volt, amikor ilyen események történtek.

Konkrétan a pátriarkák – Ábrahám, Izsák, Jákob – idejében !!!

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország színház pszichodráma lélek magyarok dráma psziché mesedráma lélektani dráma

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr404739145

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása