Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

október 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Hithősök 40/33. rész – Reinhard Bonnke

2012.06.27. 11:24 12nyil

 

1940. április 19-én született Königsbergben, az egykori Észak-Poroszországban.

Már 9 évesen újjászületett, és életét Istennek szentelte.

 

1967 óta van jelen Afrikában, mint evangélista.

1984-ben már egy 34.000 főt befogadó sátorban tartotta evangélizációit.

 

Az 1990-es években érintett volt egy kezdeményezésben az Egyesült Királyságba, melynek során 250.000 ember megtérését várták.

Ehelyett csak 20.000 ember tért meg, olyanok, akik korábban már keresztény életet éltek, csak elhagyták azt.

Így beigazolódott, hogy nem Európában van a fő szolgálati helye.

 

Ezután tovább folytatta látványos erő-evangélizációit, melynek során százezres nagyságrendű tömeg vesz részt a mai napig is szinte minden alkalommal.

Az egyik legismertebb eset Nigéria, ahol egy-egy evangélizációs istentiszteleteken akár 500.000 ember is részt vesz.

 

Globális szolgálatát a cfan – Christ for All Nations – szervezeten keresztül végzi.

Evangélizáción rendszeresen történnek csodálatos gyógyulások.

 

Weboldal: www.cfan.org

 

 

 

 

 

Reinhard Bonnke

 

A világ nagy részén a Reinhard Bonnke nevet nem kell bemutatni - híre messze megelőzi őt, és szélesre tárja a legtöbb ember előtt bezárt ajtókat.  Egy cél vezérli az életben: "kiüríteni a Poklot és benépesíteni a Mennyet!" Reinhard Bonnke 1940-ben született Németországban. Kilenc éves korában fogadta el Krisztust Megváltójának, és 1967-ben Isten missziós elhívása egy kis dél-afrikai országba, Lesothóba szólította. Itt Istentől egy látást kapott: a 'vérrel megmosott Afrika' képét, s élete ettől kezdve megváltozott. Rájött, hogy az Evangéliumot kell prédikálnia mindenütt, ahová Isten vezeti, s ezzel megszületett a Christ for all Nations (Krisztust minden nemzetnek) nevű szolgálat. Több mint harminc év alatt a CfaN csapata világszerte tartott evangelizációs hadjáratokat, 178 millió könyvet adtak ki 138 különböző nyelven, valamint számtalan vezetőt képeztek ki a Szent Szellem által vezetett evangélizációra. A jelenleg a floridai Orlandóban székelő CfaN csupán az elmúlt három és fél évben több mint 34 millió regisztrált megtérésért felelős közvetlenül.

Forrás: http://keresztenyfilmek.com/tanitasok/27-reinhard-bonnke.html

 

 

 

 

 

Reinhard Bonnke 1961-ben éppen befejezte tanulmányait a bibliaiskolán, és hazafelé utazott.

Londonban több órát kellett várnia a csatlakozásra, amit sétával töltött. Az egyik utcában a kerítésen a következő táblára lett figyelmes: „George Jeffreys”.

Izgalomtól fűtve bement és megpróbált találkozni a nagy evangélistával.

Az a mély, muzsikáló hang, amelyről azt mondják, hogy hatalmával ezreket nyűgözött le, megszólalt bentről: „Jöjjön be!”

Felvillanyozva léptem a házba, és ott volt ő. 72 éves volt, de nekem 90-nek tűnt.

 

„Mit óhajt?” – kérdezte. Bemutatkoztam, aztán Isten munkájáról beszéltünk. A nagy ember hirtelen térdre esett, lehúzott magával, és áldani kezdett engem. A Szent Szellem ereje leszállt a szobába. A kenet áradni kezdett, és úgy tűnt, lefolyik a fejemen, mint Áron olaja, és úgymond ’lefolyik a ruhám szélén’.

Kábultan hagytam el a házat. Négy héttel később, mint Illés, George Jeffreys átment a dicsőségbe. Úgy vezetett engem Isten, hogy röviddel a halála előtt lássam őt. Tudtam azonban, hogy kaptam valamit attól a néhai, Szent Szellemmel telt, izzító evangélistától.

Forrás: http://www.oromhiralapitvany.hu/pdf/elr1.pdf

 

 

 

 

Szent tűzben égve

Reinhard Bonnke, a hazánkban is jól ismert, nagy szeretetnek és tiszteletnek örvendő német evangélista önéletrajzi könyve. Több mint 640 oldalon olvashatjuk Reinhard Bonnke elképesztő élettörténetét, aki az egyik leginkább megragadó keresztény vezető korunkban. 20 oldalnyi színes, kihajtható fénykép mutatja be az evangélista életét és szolgálatát. A könyv lebilincselő olvasmány, tele olyan férfiak és nők mélyen megindító történeteivel, akik üdvösséget nyertek, megszabadultak, vagy szó szerint a biztos halálból menekültek meg. A mű megdöbbentő feljegyzéseket tartalmaz a megtérők számáról; csupán az elmúlt évtizedben 52 millió ember fogadta el Krisztust Reinhard Bonnke szolgálatán keresztül. Az írás érdekfeszítő módon vizsgálja a Szent Szellem bennünk lakozásának tanítását és bemutatja, hogyan alkalmazza azt Bonnke a gyakorlatban - szent tűzben égő életével. A kiadvány igen dekoratív, négy színű, keményfedelű borítóval, ajándéknak is kiváló.

 

 

 

 

Aki már halott volt

 

Daniel Ekechukwu megrázó története története bejárta a világot. A halott, aki újra él olyan üzenetet ad át nekünk, embertársainak, amit komolyan kell vennünk.

 

Azt tanácsolom a makacskodóknak és azoknak, akik haboznak elkötelezni magukat, hogy nyissák meg a szívüket, mielőtt még túl késő lesz. Az élet realitása nyilvánvalóvá fog válni. Amit most látunk, olyan, mint egy álom. Egy pillanat alatt semmivé lehet

Daniel Ekechukwut 2001. november 26-án halálos baleset érte, amikor autója fékje egy lejtőn felmondta a szolgálatot. Nem halt meg azonnal, csak a mentőautóban, miközben egy másik kórházba, saját orvosához akarták szállítani, ahova azonban már csak halottan érkezett meg. A halál beálltát több orvos is megállapította, majd a testet a halottasházba szállították balzsamozásra. Felesége nem nyugodott bele a halálába, és hosszas huzavona után elérte, hogy férje holttestét Onithsába szállítsák, ahol Reinhard Bonnke német evangélista tartott összejövetelt több mint húszezres keresztény tömegnek. A hívők intenzív imát kezdtek Danielért, aki hamarosan elkezdett lélegezni, mire a jelenlevők masszírozni kezdték még mindig merev végtagjait. Lassan visszatért belé az élet, és a több mint húszezer ember valódi feltámadást ünnepelhetett. Daniel azóta csatlakozott Reinhard Bonnke "Christ for all Nations" (CfaN) szolgálatához, hogy amerre jár, beszámoljon élményeiről.

 

"Még beszéltem a feleségemhez, amikor megláttam két férfit magam mellett – idézi fel Daniel utolsó perceit a mentőautóban, útban egyik kórházból a másikba. – Ruházatuk és nézésük pillanatnyi kétséget sem hagyott afelől, kik lehetnek, és miért jöttek. Beszélni akartam, de csendre intettek. Kétfelől kézen fogtak, és elhagytuk a mentőautót. Ezen a ponton vált világossá számomra, hogy gyakorlatilag már halott vagyok." Nneka, a feleség visszaemlékezése szerint csak a harmadik kórházban találtak ügyeletes orvost, aki azonnal megállapította a halál beálltát, és kérte, hogy vigyék el Daniel testét, mert ő már nem tud mit tenni. "Megdöbbentő… – summázza a hatást a halált megállapító dr. Anuebunisa. – Egy halott, aki él…"

 

A halotti bizonyítványDaniel testét azután egy halottasházba vitték, hogy bebalzsamozzák. A balzsamozó visszaemlékezése szerint azonban ez lehetetlen volt, mert ahányszor megpróbálkozott azzal, hogy a halott testébe a bomlást akadályozó vegyi anyagot fecskendezzen, egy furcsa erő mindannyiszor megakadályozta, hátratántorítva őt a testtől. Ezen még a sokat tapasztalt, megmagyarázhatatlan jelenségekhez szokott hullamosó is fennakadt, úgyhogy egy időre feladta a próbálkozást. Éjszaka tovább folytatódtak a rejtélyes események. A hullaházból hangos zene, éneklés és tapsolás hallatszott, amely mindannyiszor abbamaradt, amikor megpróbált belépni az épületbe. Másnap kollégáival együtt sem voltak képesek elkezdeni a balzsamozást, mivel ismét nem tudtak közel kerülni a testhez, amelyet végül a Daniel halálába belenyugodni képtelen özvegy vitt el a helyszínről.


Nneka tudta, hogy Reinhard Bonnke Onitshában szolgál, ezért kiharcolta a családnál, hogy elvihesse férje háromnapos holttestét. Onitshában nem kis nehézségekbe ütközött, hogy a Grace of God miszszió épületébe egy halottal bejussanak. "Az épület előtt folyó vitáról Bonnke is értesült, és személyesen utasította a biztonsági őröket, hogy engedjenek be minket – meséli Nneka. – Akkor is csak úgy mehettünk be, hogy Danielt kivették a koporsóból, és karjánál fogva cipelték be egy alagsori helyiségbe, hogy az emberek ne ijedjenek meg." Daniel természetesen a hullamerevség állapotában volt ekkor, így a segítőknek nem volt könnyű dolguk, amikor bevitték és két összetolt asztalra fektették. "Olyan volt a teste, mint a szárított hal" – jegyzi meg az egyik pásztor, aki a többiekkel együtt imádkozott Daniel feltámadásáért.

 

"Amikor a két angyal kihozott a mentőautóból, átadtak egy másik angyalnak, aki magával vitt, hogy mutasson valamit – szól Daniel beszámolója. – Először a Paradicsomba vitt… Embereket láttam olyan fehér öltözetben, mint amilyen az angyalokon is volt. A testük úgy fénylett, hogy angyaloknak hittem őket, de a velem lévő angyal azt mondta, ők is emberek: ők azok, akik a földön élve Istent szolgálták, a hitüket Krisztusba vetették, és igazak voltak… Istent dicsőítették, pontosan együtt énekelve és emelve a kezüket, mintha valami egyszerre mozgatná őket. Annyira megragadott, amit láttam, hogy szerettem volna csatlakozni hozzájuk, de az angyal nem engedett… Ezután egy nagy palotához mentünk, amelyről az angyal elmondta, hogy Jézus készítette el azok számára, akik az utolsó napon igaznak találtatnak. Az épületet össze sem lehet hasonlítani semmivel, ami a földön található. Az angyal azt mondta, hogy a palota készen áll, de a szentek még nem készek. Jézus azért késlekedik, mert az egyház még nincs készen…


Ezután az angyal egy szempillantás alatt egy hatalmas kapu elé vitt, amely a pokol kapuja volt. Ahogy a kapu kinyílt, elgyötört emberi arcokat láttam, mindenféle fajú és bőrszínű embereket… Nem láttam mást, mint egy furcsa erőt, amely kínozta őket. Nem volt tűz, nem láttam lángokat, de olyan volt, mintha tűzben égtek volna, és a szenvedésük kibírhatatlan volt… Egy hatalmas árok választott el a pokol kapujától… Az egyik ember a nevemen szólított, és azt mondta: ő is pásztor volt a földön, de elsikkasztotta a gyülekezet pénzét… azt mondta, ha segítek neki kijönni, visszaadja a pénzt."


Mindeközben Onitshában már javában folyt az ima Daniel holtteste felett. "Tudod, hogy ha most itt kellene maradnod, a pokolra kerülnél?" – figyelmeztette Danielt az angyal. Daniel utólagos elmondása szerint azonnal tudta, miről van szó, hiszen aznap reggel egy házastársi vita folytán haraggal vált el a feleségétől. "Most már sokkal jobban félem Istent, nem vagyok hajlandó veszekedni a feleségemmel. Ha kell, inkább bezárkózom a vécébe, de nem akarok házastársi panaszokkal foglalkozni többé, hogy meg ne haragudjak" – nyilatkozta Daniel nagyon komolyan a róla készített videofilmben.


Az angyal elmondta Danielnek: a Lukács evangéliumában szereplő gazdag ember kérése ebben a generációban meghallgatást talál, és Isten megengedi, hogy egy feltámadt ember "bizonyságot tegyen nekik, hogy ide, e gyötrelemnek a helyére ne jussanak". (Lukács evangéliuma 16,28) ”Az angyal azt mondta, vissza kell mennem, hogy utolsó figyelmeztetésként elmondjam az embereknek, amit láttam" – összegzi Daniel a kapott feladatot.

 

"Amikor felébredtem, nagyon nagy zavarban voltam, mert csak egy szál nadrágot viseltem" – emlékezik Daniel (az imádkozók időközben lehúzták felsőtestéről a ruhát, miután megindult a légzése, hogy jobban masszírozhassák merev testét). "Egyfolytában a jegyzetfüzetét és a tollát emlegette" – meséli egy szemtanú. Daniel ugyanis azzal a paranccsal érkezett vissza, hogy jegyezzen fel mindent, amit hallott és látott.


Daniel a saját halotti bizonyítványával"Az angyal arra intett, hogy ennek a figyelmeztetésnek be kell járnia a világot. A régi életemnek vége, és szabad vagyok, elmegyek bárhova, hogy bizonyságot tegyek a feltámadásomról" – jelentette ki Daniel. -Azt tanácsolom a makacskodóknak és azoknak, akik haboznak elkötelezni magukat, hogy nyissák meg a szívüket, mielőtt még túl késő lesz. Az élet realitása nyilvánvalóvá fog válni. Amit most látunk, olyan, mint egy álom. Egy pillanat alatt semmivé lehet. A pénzed, a házad, a szépséged, a kocsid… nem fogok emlékezni egyikre sem, de Isten áldása bennem van. Amikor halott voltam, nem emlékeztem semmire, csak Isten áldására. Az emberek, akár hívők, akár nem, ezt nem hiszik el, mert még élnek. De el kell hinniük, mert túl késő lehet… Azt tanácsolom mindenkinek, hogy fusson az életéért, mielőtt túl késő lesz… Ha Isten Szelleme most megítél minket, akkor elkerüljük az újabb ítéletet. Isten Szelleme megmondja nekünk, mi a jó, és mi a rossz. De ha nincs benned Isten Szelleme, nem tudod, mi a jó, és mi a rossz. Lehet Bibliád, járhatsz templomba, de a végén ítéletre kerülsz. Most szólok, mielőtt túl késő lenne…"

Forrás: http://szerko.com/index.php/megvaltozott-eletek/feltamadt-halottak/301-aki-mar-halott-volt

 Képek az evangélizációkról:

 

 
 
 
Reinnhard Bonnke Nigériában, több mint 500.000 fő az evangélizáción
 
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: afrika feltámadás gyógyulás evangélista szolgálati ajándék karizmák

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr524614295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.