Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

április 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Hithősök 40/28. rész – Mihók és Ráróha apostolok

2012.06.07. 10:28 12nyil

 

 

Az Magyar Pünkösdi Egyház a - világméretben mintegy 500 millió tagot számláló - pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz tartozik.

 

Teológiailag a metodizmus és a 19. századi ébredési-szentségi mozgalmak hatása voltak a legjelentősebbek a pünkösdi mozgalom kialakulásában.
1900-ban az Egyesült Államokban egy fiatal methodista lelkész, Charles F. Parham különös figyelemmel olvasta az Apostolok cselekedeteit és a páli leveleket. Amikor összehasonlította saját szolgálatát az apostolokéval, megdöbbenten kérdezte önmagától: „Hol vannak a csodák, a gyógyítások?" Megállaptította, hogy az őskeresztyének életének valami titka volt, amit sem ő, sem egyháza nem ismer. E titok felkutatására bibliaiskolát nyitott önként jelentkezők számára Kansas állambeli Topekában. Parham ismerte az ébredési mozgalmak második áldását, a „megszentelődést", melynek lényege mindig a Szentlélekkel való találkozás volt. Éppen ezért e találkozás központi eseménye, a Szentlélek-keresztség félreérthetelen bizonyítéka után kutatott. A hallgatók a Cselekedetek könyvét tanulmányozták, és egymástól függetlenül felismerték, hogy a Szentlélek-keresztség keresett bizonyítéka a nyelveken szólás. Felfedezték, hogy a Szentlélekkel való beteljesedés 5 bibliai esetének leírása közül hárommal közvetlenül, kettőnél pedig közvetve bizonyítható. Elhatározták, hogy másnap reggeltől estig imádkozni fognak a Lélek kiáradásáért. A következő napon így cseledtek, és este egy Agnes N. Ozman nevű lány arra kérte Parham-et, hogy kézrátétellel imádkozzék érte. Az engedett a kérésnek, és a leány elkezdett folyékonyan beszélni nyelveken, amit nem értettek. Ez az 1900. év szilveszterének estéjén történt, néhány napon belül többen nyertek Szentlélek-keresztséget.

Parham tanítvány W.J. Seymour színes bőrű lelkész, Los Angelesben a Szentlélek kitöltetéséről beszélt egy kis templomban, s szolgálata után egy asszony saját házába hívta meg prédikálni. Itt három nap múlva, 1906 április 9-én a hallgatók az igehirdetés alatt megteltek Szentlélekkel, nyelveken imádkoztak és énekeltek.

Az Azusa Street 312 szám alatti épület lett a pünkösdi mozgalom leghíresebb helye. Az ébredés több mint 3 éve alatt nyagyon sokan részesedtek itt a Szentlélek kiáradásának kegyelmében. Amerikán kívül, egymástól függetlenül, több más helyen is fellángolt a pünkösdi tűz a világon, az örmény presbiteriánus egyházban, Indiában, Chilében a methodista egyházon belül indult pünkösdi ébredés W.C. Hoever lelkész közreműködésével.

Forrás: http://www.punkosdi.hu/book/export/html/88

 

 

 

 

1926-ban az Újvilágba kivándorolt magyarok közül sokan hazautaztak, hogy hirdessék az evangéliumot. Az 1926-ban indult ébredési mozgalom kulcsfigurája Mihók Imre volt, akinek imáit fizikai gyógyulások, csodák kísérték.
Az Amerikából induló mozgalom megjelenését sem a hatóságok, sem a nemzeti érzelmű keresztény társadalom nem sokáig tolerálta. A baptista egyház elöljárói előbb engedélyezték, hogy gyülekezeteikben hirdessék és gyakorolják a Szentlélek-keresztség igazságát, azonban ennek hamar véget vetett az akkori országos elöljáróság. Nemcsak elutasították, hanem hamarosan ki is zárták a baptista gyülekezetekből azokat, akik Szent Szellemmel keresztelkedtek meg, és új nyelveken szóltak.
A kirekesztett tagok azonban önálló pünkösdi szellemű gyülekezeteket alapítottak, melyek a szisztematikus evangélizálásoknak köszönhetően gomba módra szaporodtak az ország minden táján.


… az Apostoli Hit nevű kiadvány híreiből tudtam tájékozódni a pünkösdi ébredésről. Kispesten találkoztam egyszer az amerikai prédikátorral, Rároha F. Dáviddal. Az ő szolgálatának nagy visszhangja volt, olyannyira, hogy a hivatalos szervek is fölfigyeltek az Amerikából jött prédikátor és felesége tevékenységére. 1931-ben vagy 1932-ben a rendőrség kitiltotta őket az országból.

Kovács bácsi emlékei szerint 1935 körül már nagyon komolyan üldözték az ébredésben résztvevőket, és ez rányomta a bélyegét a magyarországi pünkösdi mozgalomra is. Kettészakadt az eddig egységes nép – emlékszik vissza, és két csoport jött létre, egy amerikai vezetésű és egy magyar. "A második világháború kitörése előtt több próféta is figyelmeztette a gyülekezeteket, hogy nagy világégés fog következni, de a háborút már elkerülni nem lehetett" – emlékszik vissza a próféciákra Kovács bácsi. 

Az üldözés a Teleki-kormány ideje alatt teljesedett ki, amikor 1939 szeptemberében a gyülekezési jogot korlátozták, és a "szekták" összejöveteleit hatósági engedély megszerzéséhez kötötték. Majd december 2-án a belügyminiszter "a honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszűntetése" tárgyában adott ki rendeletet. A rendelet szerint egyes szekták túllépték a hitéleti törvényben megszabott kereteket, mert nemcsak vallási, hanem politikai és társadalmi tanokkal is foglalkoznak. "Egyes szekták, mint… Istengyülekezet, őskeresztények, pünkösdisták, olyan antimilitarista tanokat hirdetnek, amelyek… az állampolgárokat a honvédelmi, a legszentebb állampolgári kötelességük teljesítésétől eltéríteni törekszenek" – hangzott az indoklás.

 

Népi írók az ébredés ellen

A korabeli szociográfiák készítői a népi írók mozgalmához tartoztak, akik erős kritikával illették az Amerikából érkezett újfajta hitet. Féja Géza és Kovács Imre, a népi írók mozgalmának két meghatározó személyisége vizsgálta az ébredéseket. A hivatalos Magyarország történelmi egyházai mellett a népi vallásosság olyan egyházakat, felekezeteket hozott létre, melyek funkcionálisan idegenek voltak a neobarokk magyar társadalomban.

Forrás: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200505/csodakor_a_viharsarokban

 

 

 

 

Magyarországon a pünkösdi mozgalom előfutárai az első világháborúból hazatérő hadifoglyok és az Amerikából visszajött emigránsok voltak. Az első világháborúban foglyul esett magyar katonák közül néhányan Szentlélekkel megáldott hívőkkel találkoztak fogságuk alatt. Így a mórichidai Sipos István is, aki bemerítkezett és Szentlélek-keresztséget nyert hívőként tért haza az orosz hadifogságból 1918-ban. Sipos Istvánnak már a harctéren jó ismerőse volt a budapesti Sebestyén István, ő idehaza az Élő Isten gyülekezetének a tagja volt hazatérése után Budapesten mindaddig, amíg Mihók Imrével nem találkozott. Ettől kezdve - 1926 nyarától - az ő budapesti lakása (Üllői út III.) pünkösdiek gyülekező helyévé lett. Ugyanakkor orosz hadifogságból tért haza megtért emberként 1919-ben Horváth János viszneki lakos.

Az Amerikába kivándorolt magyarok közül elég sokan az amerikai pünkösdi ébredéssel is kapcsolatba kerültek, megtértek, és többen most már azért jöttek haza, hogy hirdessék a pünkösdi tanítást, a Szentlélek-keresztségről szóló evangéliumot. Szalai József és neje a Somogy megyei Darány községbe tért vissza 1921-ben, miután Amerikában 1919-ben a pünkösdi közösség tagjai lettek. A hazatérő Szalai házaspárt sok rokon és ismerős meglátogatta. Beszélgetésük fő témája a Szentlelket adományozó Isten megtérésre hívó evangéliuma. Ezt mindig többen szerették volna hallani, így alakultak ki a rendszeres összejövetelek Darányban. Az istentiszteleteket nagy lelki megmozdulás és áldás követte. Az első bemerítés alkalmával 26 fő merítkezett be. 1926-ban Darányban épült fel az első magyarországi pünkösdi imaház. A darányi gyülekezetet később a hazai úttörő pünkösdi prédikátorok szinte kivétel nélkül felkeresték és hosszabb-rövidebb ideig többször is munkálkodtak ott.

A szervezett pünkösdi misszió megindulását Magyarországon Mihók Imre bakonykörnyéki munkálkodása készítette elő. Mihók Imre bakonycsernyei származású volt, mint kivándorolt magyar, Amerikában ő is kapcsolatba került a pünkösdiekkel. Megtérése után Detroitból jött haza feleségével együtt. 1926 tavaszán érkeztek meg Bakonycsernyére. Rokonaik és a baptista ismerősök körében beszélgettek a Szentlélek-keresztség szükségességéről, annak jeleiről és saját élményeikről.

Az első összejöveteli alkalom 1926 húsvétjának második napján volt. Napok alatt elterjedt a környéken a híre Mihók Imre Isten különös erejével megáldott munkálkodásának. 1926-ban mindössze néhány hónapot töltött el Mihók testvér Magyarországon, de ezen rövid idő alatt sok helyen megfordult.

Munkálkodásának eredményességét az is bizonyítja, hogy a magyar pünkösdi mozgalom későbbi vezető egyéniségei közül többen az ő rajta keresztül nyert áldás segítségével lettek Isten alkalmas eszközei a pünkösdi üzenet hirdetésére. Az első pünkösdi gyülekezetek életét Isten különös módon megáldotta, egyre jobban gyarapodtak mind létszámban, mind csodálatos élmények megtapasztalásában - alig történt meg, hogy a gyülekezet imádkozó köréből egy beteg ne egészségesen távozott volna. A pünkösdi hitelvek terjesztését Mihók Imre jelentős irodalmi tevékenységével szolgálta, traktátusai egymásután jelentek meg. Mihók Imréről kapott információ alapján kapcsolódott be a magyar pünkösdi munkába Rároha F. Dávid. A Rároha házaspár 1927. augusztus 28-án érkezett Amerikából Magyarországra. Rároháék nyomdát vásároltak és öthetente adták ki a magyar pünkösdi mozgalom első lapját az Apostoli Hitet. Gyülekezeteket látogattak és alapítottak, átvették a budapesti gyülekezet vezetését. Fő feladatuk lett a magyarországi pünkösdi gyülekezetek egyházi egységének megteremtése. Az első pünkösdi egyház szervezet neve: "Magyarországi Istengyülekezetek".

A Magyarországi Istengyülekezetek alakuló konferenciája 1928. február 5-től február 9-ig tartott, Kispesten a Villany utca 6. szám alatti központi imateremben. A jegyzőkönyv megállapítása szerint az alapszabályokat összesen 8 gyülekezet fogadta el. Kispest, Cegléd, Bakonycsernye, Bakonytamási, Darány, Csetény, Öskü és Somogy (Baranya megyében) egy évre szólóan választották meg a tisztségviselőket. A lezajlott választás eredményeképpen Rároha F. Dávid elnök lett. Az 1928-as alakuló konferencia után Rároháék már nem csupán eszmei irányítói, hanem demokratikusan megválasztott elöljárói is a magyar pünkösdi mozgalomnak. Az évente rendezett konferenciákon újabb gyülekezetek csatlakoztak a szövetséghez, így 1929-ben tizenöt, 1930-ban húsz, az V. Konferencián 1932-ben, amikor a szövetség nevét "Isten Gyülekezetei Szövetsége Magyarországon"-ra változtatták, már 70 gyülekezetet foglalt magában az egyházi szervezet. 1932-től Siroky István, Tomi József, Fábián József voltak a vezetői a magyarországi pünkösdi mozgalomnak hosszú évekig.

Már a harmincas években szociális intézményei voltak a pünkösdi közösségnek, ahol gondoskodtak az idősekről és az árvákról, ezeket a szocializmus ideje alatt fel kellett "ajánlani" az államnak.

1939. december 2-án adták ki a magyar királyi belügyminiszter 363.500/1939. VII.a. számú rendeletét "A honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszüntetése" tárgyában. Több más kisegyházzal együtt a pünkösdi gyülekezetek istentiszteleteit is betiltották ekkor, ettől kezdve a második világháború végéig az Evangélikus, Baptista és Metodista Egyházak védelme alatt működtek a pünkösdi gyülekezetek.

Ennek az időszaknak a következményeként a háború után több denominációban működtek tovább a pünkösdi gyülekezetek (Evangéliumi Pünkösdi Egyház, Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek, Őskeresztény Felekezet). 1962-ben az Evangéliumi Pünkösdi Egyház és az Evangéliumi Keresztyének nevű pünkösdi felekezetek egyesüléséből jött létre az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Az Őskeresztyén Felekezet önálló egyházként működik tovább.

Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség 1967-től a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetében képezte lelkészeit, illetve 1992-től az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskoláján. 1985 nyarától Dunaharasztiban, később pedig Budapesten a Cserkesz utcában is rehabilitációs intézetet működtet a pünkösdi közösség. 1987. október 31-én nyitotta meg a Közösség Szeretetotthonát Kadarkúton idősek gondozására. A rendszerváltozás adta lehetőséget felhasználva az elsők között nyitottak általános iskolákat az Evangéliumi Pünkösdi Közösség gyülekezetei. 1995-ben megalakul az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége, amelynek alapító tagja az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. A Közösség nevet változtatva 2011-től Magyar Pünkösdi Egyház néven folytatja tevékenységét.

Forrás: http://www.punkosdi.hu/book/export/html/89

 

Evangéliumi Pünkösdiek Közössége, pünkösdisták: magyarországi pünkösdisták (→pünkösdista mozgalom). - Az első gyülekezeteket az Amerikából hazalátogató Mihók Imre Bakonycsernyén, Lerch János 1923: Gyönkön (Tolna vm.) a svábok között alakította. Amikor Mihók visszatért Amerikába, elküldte Ráróha F. D. Dezsőt „téríteni”. Az ~ tagjai elsősorban az →Isten Egyházából és a →baptisták közül kerültek ki. Néhány év múlva pár ezren voltak, de hamarosan szakadás támadt a szektában. 1939: tevékenységét betiltották, 1945 u. ismét engedélyezték, ekkor kb. 100 prédikátora volt.  Az eredeti közösségből formálódott az Apostoli Keresztények gyülekezete, melyből 1950: kiváltak az őskeresztények, majd az Isten Gyülekezete Misszió. 1986: 4 gyülekezete volt. - Az ~ a →Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának tagja. Sz.O.

Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/E/Evang%C3%A9liumi%20P%C3%BCnk%C3%B6sdiek%20K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9ge.html

 

 

 

 

 

A két világháború között induló szabadegyházi közösségek közül a legjelentősebbnek a pünkösdi mozgalmat tartjuk, amely új színnel gazdagította a magyar kegyességtörténetet. A pünkösdi mozgalom az eksztatikus „nyelveken szólást” mint a „Szentlélek keresztségének” a jelét állította a középpontba, amelynek az eléréséhez az erős érzelmi átélésből eredő imádság vezet. Hosszabb imádkozás, „lelki tusakodás” nyomán jut el a nyelveken szólásig a hívő, ami azt jelenti, hogy értelmetlen szavakkal kezd imádkozni az, akit „a Lélek betölt”. Fontos szerepet játszott a mozgalom életében a gyógyítás és a prófétálás is (Szigeti 1981d). Első csoportjai az 1920-as évek elején, Békés megye szlovák lakossága körében alakultak (Féja 1957: 176). Országos mozgalommá csak a visszatelepülő amerikás magyarok révén, különösen a bakonycsernyei Mihók Imre (Kardos L. 1969: 185), majd pedig az ő nyomán járó Rároha Dezső munkálkodása nyomán vált (Szigeti 1979a). Már a két világháború között is több ágra szakadt mozgalmuk. Ez a tagolódás a {7-493.} felszabadulás után folytatódott, és csak a hetvenes évektől kezdve stabilizálódott a közösség szervezetileg.

Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/339.html

 

 

 

 

Így történt

Pünkösdi Teológiai Főiskola Egyháztörténeti Tanszék

Kutatási gyakorlat
Isten Gyülekezete Szövetsége Missiója története1926-tól Házi dolgozat

Készítette: Bogdán Imre AL. I. évf. 2007. április 30. Nagy Erika főiskolai adjunktus

Forrás: http://hu.scribd.com/karesz_mezo/d/76933428-Igy-tortent

Tartalomjegyzék.....................................................................................................................2 Bevezetés................................................................................................................................3

Az első szakadás: az 1930–as évek eleje:..............................................................................5

Három részre szakadt a mozgatom:.......................................................................................5

Isten Gyülekezete Missiója....................................................................................................5

Ébredés Somogygesztiben: ...................................................................................................6

Megtérése, szolgálata:............................................................................................................6

Találkozás Ungvári Sándorral................................................................................................7

„A magyarok közt magyar vagyok, a cigányok között cigány…”.......................................10 Irodalomjegyzék...................................................................................................................14

2

Bevezetés

A visszaemlékezést Horváth Sándor misszióelnökkel készült beszélgetés alapján 2007. március 21–én készítettem el. A beszélgetést során is, valamint utána sok áldást tapasztaltam a dolgozat létrehozásában. Az egyházunk története PTF-es tanulmányaim előtt is érdekelt mindig, így élénk figyelemmel hallgattam az idős testvéreket az ő visszaemlékezéseikről, így történt ezen a beszélgetésen is! Hiszem, hogy még sok ember számára áldás lesz ez a tanulmány! - Sok szeretettel köszöntelek az Úr Jézus nevében Horváth testvér! Köszönöm, hogy ezt az időt rám fordítottad és kész vagy a beszélgetésre. Kérlek, hogy a kezdetektől mondd el az egyházunk történetét:

- Az információkat1 Rároha Ferenc Dávid, Dezső2 elmondása alapján adta tovább, aki az Amerikai Egyesült Államokból, Cleveland-ból érkezett Magyarországra feleségével 1926– ban. Rároháék először Temesváron szerettek volna letelepedni, de az ottani hatóság, ezt nem engedélyezte, ezért költöztek Budapestre. Kispesten egy régi színházépületet sikerült bérelniük, ahol imaházat alakítottak ki. A közösség, az Isten Gyülekezete nevet vette fel. Rároháék3 sok hazahívó levelet kaptak Magyarországról, és 1927 májusában az Úrtól való küldetésről is meggyőződtek, de az anyagiak hiánya miatt még nem indulhattak el. Augusztus közepéig az USA kilenc államában több mint 3100 mérföldes evangélizáló utat tettek azért, hogy testvéri támogatást szerezzenek magyarországi útjukhoz. Ők maguk így emlékeztek vissza erre a három hónapra: „De a jóságos Isten velünk volt mindenütt, amerre csak jártunk. Jól imádkozhattak kedveseink Magyarországon, mert minekelőtte eljött augusztus 16-a, mindenünket kirendelte az Isten, amire szükségünk volt. Dicsőség az Úr Jézusnak! ...” Augusztus 16-án éjfélkor indult New York kikötőjéből a hajó – Rároháékkal a fedélzeten – az európai Brémába. Az indulás perceiben kapták kézbe az Assemblies of God titkárának, Petersonnak a táviratát, amelyben sok áldást kívánt útjukra és új munkájukra Magyarországon. Brémától Budapestig vonaton utazott a Rároha házaspár. 1927. augusztus 28-án érkeztek meg a Keleti pályaudvarra. Itt örömmel üdvözölték őket a rájuk várakozó magyar testvérek. 1 2

Bogdán Imre Interjú I. [2007] Rároha F. Dávid a Dezső nevet is viselte. Több dokumentum is, így említi 3 Tóth [1998] 80. o.

3

Rároháékat Kispesten a Villany utca 6. szám alatt berendezett lakás várta. A testvérek érkezésére a lakást Siroky István kifestette, a bele való bútorokat, pedig a ceglédi Lakos testvér készítette el. Ez a lakás lett a mozgalom központja is. Rároháék megérkezésük után azonnal munkához láttak. Az Apostoli Hit 1927-ben megjelent 7. számának felelős kiadójaként már Rároha F. Dávid neve szerepel a röpiraton. Rároháék jó szervezőképességéről tanúskodik a sajtó jelentőségének felismerése és tudatos felhasználása. A Villany utcai központban házinyomdát is berendeztek, és az Apostoli Hit 1928. évi első számát már itt nyomtatták ki. Ebben a számban kérelem olvasható a nyomdával kapcsolatosan. A kiadó bevezetésképpen azt közli benne, hogy a lap azért késett, mert a nyomdát nem tudták időben berendezni. A berendezett nyomda ellenére a lap 1928/2. számát és az utána következő hatot valamilyen oknál fogva ismét az „Attila nyomda” készítette, majd a 9. számtól egészen a 27. számig – ez 1930. augusztus 13-án jelent meg – Thienschmiedt Ede könyvnyomdája nyomtatta az Apostoli Hitet. Rároháék nemcsak irodalmi tevékenységet végeztek, hanem sokat járták az országot is. Hazaérkezésük után hamarosan felkeresték a hazai pünkösdi mozgalom egyik bölcsőjét, a darányi gyülekezetet. 1927. szeptember 30-án érkeztek, és tíz napig maradtak ott. Ez alatt az idő alatt bemerítés is volt; három személy vallotta meg hitét a kis gyülekezet nagy örömére. Felesége is prédikált, teljesen nulláról indult a gyülekezet, mert először a székeknek prédikált. Plakátokat nyomtatott, újságban adott fel hirdetéseket, ennek meg is lett az eredménye, jöttek a megtérni vágyók, ezen kívül sok más kisegyházból is felkeresték a gyülekezetét és ott maradtak. 2 év alatt megtelt a 300 férőhelyes színházterem. A sánták meggyógyultak, a tolószékek ott maradtak a színpadon. Vidékről is sokan jöttek a csodálatos gyógyulások hírére, Kispestre. Horváth Sándor emlékszik arra, hogy édesapja olvasta a Dunántúli Napló című helyi újságban, hogy az „újhitűek” meggyógyultak és táncoltak Kispesten. A rendszernek nem tetszett ez a tevékenység, a működési engedélyt visszavonták. A hatóságok kitiltották az ország területéről a Rároha házaspárt, 4 de mielőtt elutaztak volna, Rároha F. Dávid néhány soros levélben visszahívta Békésről Siroky Istvánt, és rábízta a kispesti gyülekezet vezetését.

4

A Rároha házaspárról lásd bővebben Menáhem Elemér: „Dícsérem az Urat!” című (1998. november 23.) egyháztörténelmi szemináriumi dolgozatát.

Az első szakadás: az 1930–as évek eleje: 1935. A szakadás éve. Az Apostoli Hit 1935. január 21-i számában a következőket olvashatjuk: „Bizottságunk 1935. január 18-án megbeszélést tartott Budapesten, ahol a körzeti prédikátorok közül a következők bejelentették szövetségünkből való kilépésüket: Sárkány Ernő, Hajdúhadház; Sárkány Zoltán, Kaposvár; Sárkány Győző, Miskolc;…
Közösségünkből kivált testvéreinkről nincs jogunk több véleményt mondani, mint tettük, mindenesetre szívünk fájdalmával kell szemlélni az engedetlenség gyümölcsét…” 5 „1935–ben a három Sárkány testvér (Zoltán, Győző és Ernő), mint prédikátor csatlakozott a Rároha által vezetett mozgalomhoz.”6 A bejelentett szakadás után a két pünkösdi csoport neve, címe és vezetősége is megváltozott. A kivált gyülekezet neve ezek után: Isten Gyülekezetek Missziója Magyarországon. Kispest, Brandtner Pál u. 3. Vezetősége: Rároha F. Dávid, Rároha F. Dávidné, Varga József, Vellai Imre. „A fentiekből kiderül, hogy a szakadás oka az engedetlenség bűne volt. A történelem Ura ennek ellenére nem hagyta magára a gyülekezeteket, mert az Ő munkáját ugyan emberi cselekedetek befolyásolhatják, de meg nem állíthatja senki és semmi.”7 Három részre szakadt a mozgatom: • • • Élő Isten Gyülekezete: Baumann Béla vezető, Apostoli Keresztények: Siroky István vezető. Isten Gyülekezete Missiója: Vellai Imre, Horváth Pál és Becker Ádám lettek.

Isten Gyülekezete Missiója Vellai József két évig volt elnök, majd állami tisztviselősége miatt lemondott és bizottsági tagként tevékenykedett tovább. Ezután Holzmann (Békefy) Mihályt választották elnökké. 1950–től 1975–ig irányította az egyházat.

5-6 Apostoli Hit [1935. január 21] 240. o. Szigeti [1987] 228. o. 7 Tóth [1998] 80. o.

5

További vezetők: Ungvári Sándor Csetény, 1975-1995-ig vezette az egyházat, elnökhelyettes: Horváth Sándor Pécs. Horváth Sándor Pécs, 1995–től tölti be az elnöki tisztséget,

Ébredés Somogygesztiben: 1940-ben Kovács Tibor bizonyságtételére asszonyok tértek meg a faluban. Az ébredés 2 hónap alatt érte el falu lakóit. Böhönyéről is látogatták őket és segítettek az ébredési munkában. A gyülekezet helyi megbízottja Tóth Istvánné volt 1945. április 8-ig.

Megtérése, szolgálata: Horváth Sándor 1926. május 6-án született Nagyharsányban, evangélikus szülök gyermekeként. 1942-ben édesanyja halála után, édesapja újra megnősült. 1944-ben érettségizett, ezután evangélikus teológiára jelentkezett Sopronba. A második világháború frontja is itt érte el, gyalog menekültek a hallgatók Sopronból, ő is hazafelé igyekezett. Somogygesztiben kért menedéket éjszakára, hívő segítették szállással éjszakára. A front 15 kilométerre volt a falutól, ezért a falut ellepték a menekültek. Sudár testvér igehirdetésére, 1944-ben, 18 évesen adta át életét Krisztusnak. Sírás szorongatta az istentisztelet alatt, ezt látva imádkozni kezdtek érte, ekkor átjárta Isten szeretete és megbánta bűneit. 1945. április 8-án merítkezett be, és 14–én betelt Szent Lélekkel. Mivel férfi nem volt a gyülekezetben, csak egy idős, beteges testvér, ezért Sudár testvér imádkozott érte és a szolgálatáért. Vigh testvér Misszió Bizottsági tag ajánlására, az alakulófélben levő somogygeszti gyülekezet lelkimunkásává avatták fel, korkitétellel. 1945. májusában Holzmann (Békefy) Mihály testvér Budapestről utazott le gesztibe, ahol sokat beszélgettek. Édes Antallal imádkoztak érte, felkenték a szolgálatra, prédikátori igazolványt kapott, később Misszió Bizottsági taggá választották. A bizottság az alábbi tagokból áll: Békefy Mihály elnök, Becker körzeti prédikátor, Vígh pénztáros, Tóth Istvánné pénztáros és egy Löfler nevezetű testvér.

6

Találkozás Ungvári Sándorral

Balról jobbra haladva, az első sorban: Kurgyis József, Ungvári Sándor, Deák József…8

1947–ben, Budapesten az Aponyi Albert utcában konferenciát rendeztek, ahol Ungvári Sándor, misszió bizottsági taggal találkozott. Ungvári Sándor, 1920–ban született Hajdúhadházán, evangélista és prófétai szolgálatot végzett az egyházban. 9 évesen tért meg, adta át életét Krisztusnak. Felesége tüdővészben halálozott el. Ezután Cseténybe költözött, megnősült ismét Bérczes Irén volt a felesége. Tatabányán dolgozott a Szénbányák Vállalatnál géplakatosként, Csetényben pedig pásztorolta a gyülekezetet. Az egyház vezetésében átalakulások történtek 1955–ben. Békefy Mihály és Siroky István egyházvezetők szövetségre léptek Evangéliumi Kereszténye néven. Ungvári Sándor és Siroky István sógorsági kapcsolatban voltak egymással. Ezután Ungvári Sándor, név nélkül folytatta a munkát Csetényben a mintegy 60 tagú, főleg bányászokból álló gyülekezetben. A gyülekezet életét megnehezítették az állandó névtelen feljelentések és hatósági zaklatások. Ezért Békefy Mihály vezetésével Isten Gyülekezete néven alakultak újjá az 1960–ban. Megalakították a Misszió Bizottságot,
8

Nagy Erika Interjú II. [2004] 7

melyben: • Békefy Mihály volt az elnök, • Ungvári Sándor elnökhelyettes, • Horváth Sándor utazó titkár.

Békefy Mihály halála után, 1975-ben az elnökhelyettest: • Ungvári Sándort választották meg elnöknek, • Horváth Sándor elnökhelyettesnek.

Ungvári Sándor, a Német Szövetségi Köztársaságban egy konferencián hallotta Brahman testvér szolgálatát, aki az apostolok cselekedeteit tanulmányozta, és Jézus nevében kezdett el megkeresztelni embereket. Ezt a tanítást megvizsgálta a Bibliában, elfogadta és hazaérkezve Tatabányán bányászcsillében, kezdte el meríteni be a testvéreket. Ebben az időben kereste meg őt Szabolcsi György, az UPCI Bécsben élő misszionáriusa, akivel egyeztették a hitelveket és szövetségre léptek egymással. Ungvári9 testvérrel 1981. júniusában találkoztam Tatabányán, a Soros testvér lakásán, illetve gyülekezetében. Pont az nap érkeztünk Sámuel, Balca testvérrel, feleségemmel (szombaton), mikor istentiszteletet rendeltek el arra a napra; de ezt mi előre nem tudtuk! De az Úr tudta és Ő rendezte a találkozót. Ungvári testvér volt a vendég prédikátor, Csetényből jött, hogy bemerítse az ott megtért vágyakozót. Ahogy figyeltük a bemerítést, itt tudtuk meg, hogy Ungvári testvér szinten Jézus nevére keresztel úgy, mint mi. A tisztelet után beszélgettünk és Ő meghívott minket Cseténybe. Mi után elbeszélgettünk Cseténybe, Sámuel testvér meghívta Ungvári testvért Németországba a következő Európai konferenciára. Így, nekem is vissza kellett jönnöm, tolmácsolni. Így kezdődött a mi ismeretségünk. 1991–ben regisztrálták az egyházat a Szabadegyházak Tanácsában, csetényben működő központtal. A Veszprém Megyei Bíróságon jegyezték be az egyházat, ekkor az egyház neve Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház lett. • •
9

Ungvári Sándor elnök, Horváth Sándor elnökhelyettes,

Szabolcsi György USA misszionárius [2007] 8

Szabolcsi György misszionárius.

Az egyház életében Ungvári Sándor 1995–ben bekövetkezett halála hozott változásokat: • • • • Horváth Sándor lett az elnök, Barta András az elnökhelyettes, Szabolcsi György elnökhelyettes, misszionárius valamint az Országos Bizottság.

A központ Pécsre került, organizálódott az egyház, egyházi alapszabályt módosítottak, új igazolványokat adtak ki. Évenként szerveztek konferenciákat a vezetők és az egyháztagok számára. 1995–től 3 éves bibliaiskolát indítottak Szigetváron a pásztorok számára. Az első végző csoportból kerültek ki a következő már 2 éves bibliaiskolai tanárok négy különböző városban. Külföldi segítséggel lakóházakat vásároltak meg és alakították át imaházzá.

Az egyház tagja 80 %-ban a cigány kisebbséghez tartozik, és a missziómunka által került be az egyházba. Nagy a munkanélküliség, és a szegénység ebben a társadalmi rétegben, de Isten segítségével tovább képezik magukat, így igyekeznek ismét hasznos tagjai lenni a társadalomnak. Horváth testvér, köszönöm a beszélgetést az Úr áldja meg az életedet gazdagon, hogy sokáig munkálkodhass még közöttünk az Isten ügyében!

9

„A magyarok közt magyar vagyok, a cigányok között cigány…”10 Beszélgetés Horváth Sándorral, az Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház elnökével.

Horváth Sándor elnök

„Fiatal koromban volt egy álmom: az Isten beszélt hozzám. Bemutatott nekem egy népet, sövények mellett, bogáncsok között. Azt mondta, szedjem össze a bogáncsok között a liliomokat, és ültessem be őket egy ágyásba. Azt mondta, ez az én munkám. Sokáig kerestem az értelmét, majd jött a kijelentés: ők a cigányok, oda kell menned! Megértettem.” Többféle istentiszteleten, igehirdetésen vettem már részt. A maihoz hasonló élményben viszont még nem volt részem. Megindító volt látni, érezni az emberek mindent felülmúló hitét, megtapasztalni az összetartozást, a közösség a szeretet érzését. Mi ebben az Ön szerepe? Az én szerepem nem több, mint csak annyi, hogy Istentől kegyelmet kaptam. Azaz? Én is megtérhettem 18 éves koromban. 19 éves korom óta pásztor vagyok. 10 évig Somogyban vezettem egy gyülekezetet, majd 1954-ben kerültem Pécsre. És a cigányság? - Fiatal lelki munkásként beállítottak egy országos misszióba. Szabolcs megyében prédikáltam. Az istenkeresés, Isten hívó szava volt a téma. Amikor Isten azt kérdezi Ádámtól,
10

Humán Források [2004.] 10

hogy hol vagy? Eljött egy cigányember is, aki kukoricát akart lopni a gazdától, amíg mi istentiszteleten voltunk. Én pont azt prédikáltam, hogy Isten lát téged, látja a te utadat, életedet. Ez az ember a góréban hallotta a prédikációt. Azt hitte, hogy neki mondom mindezt. Annyira megijedt, hogy az összes kukoricát kiöntötte. Bejött, de csak az ajtóig. Azt mondta, nincs ereje beljebb jönni, mert az Úr látta, amit tett. Ő volt az első, aki azon az estén letérdelt, imádkozni kezdett és megtért. Az istentisztelet évégén azt kérte, hogy menjek el legközelebb a cigánysorra, prédikáljak ott is. Ő összehívta az embereket és megindult a munka. 1954-ben már 14-en voltak, a Szamosba merítettem be őket. Sokan abbahagyták a földeken erre az időre a munkát. Az akkori politika ezt nem nézte jó szemmel. A hatóság kitiltott a cigányok területéről. De ettől még fontosabb lett nekem ez a nép. Majd volt egy álmom: Isten beszélt hozzám. Bemutatott nekem egy népet, a sövények mellett, bogáncsok között. Azt mondta, szedjem össze a bogáncsok között a liliomokat, és ültessem be őket egy ágyásba. Azt mondta, ez az én munkám. Először nem értettem, kerestem az értelemét, majd jött a kijelentés: ők a cigányok, Oda kell menned! Megértettem. És? - Szigetváron meghívtak egy cigánytemetésre. Nem volt a családnak pénze, senki sem akarta eltemetni a halottat. Csak romák voltak ott, elhívtak a házhoz is. Legalább 70–en voltunk, tartottam nekik istentiszteletet. Felváltva zokogtak, kértek menjek máskor is. Így alakult meg az első roma gyülekezet. Ez volt az első liliomcsokor? - Igen, majd Pécsre jöttem. Egyre többen lettünk. Akkor még nagyon toprongyosak voltak. Nem adtak magukra, koszosan, ápolatlanul jöttek az istentiszteletre. Megtanítottam őket a testi, lelki tisztaságra, öltözködni, viselkedni és arra, hogy ne egyenek döghúst. Ezt is megszokták, és elkezdtünk egy három éves Bibliaiskolát Szigetváron. Többen tanulni kezdtek. Ez embernevelés is? - Ma már egymást is tanítják. Miért különülnek el? - Nem különülnek el, vannak a gyülekezetben magyarok is, bár az egyház 80 %–a cigány. Ma már más egyházakból minden romát ide küldenek. Ezért hívják roma gyülekezetnek, de a feleségem is idejár.

11

Milyen a hívő romák élete? - A cigánytársadalomban erősebbek a rokoni kapcsolatok. Erősebb az összetartozás, mint nálunk magyaroknál. A testvéri szeretet nevében sokkal jobban össze tudnak forrni, mint más nemzetiségek. Ez a benyomásom, voltam Amerikában, Távol-Keleten, Malajziában. A színesbörüekben valami plusz van az istenszeretésben, követésben. Ők örülnek a hitnek, szeretem, ahogy őszintén, hangosan, érzelemmel átitatva osztják meg a hitüket, érzéseiket másokkal. Azt hiszem, Isten kegyelembe fogadott népe ők. Minél nagyobb a bűn, annál nagyobb a kegyelem. Van, aki 16 évig volt börtönben, ott tért meg. Itthon a feleségével az első útja a gyülekezetbe vezetett. Azt kérdezte, eljöhet e még közénk? Ma ő az ajtónálló, ő vigyáz a rendre. Van, aki embert ölt féltékenyégből, ő is börtönből jött. Ma közöttünk van, minden istentiszteleten. Mi senkit sem vetünk ki. A mai istentiszteleten tanulásra bíztatta őket. - Többen vannak, akik teológiát tanulnak, érettségire készülnek, egyetemre járnak. Van köztük pincér, gyógymasszőr, könyvtáros, szociális munkás, joghallgató, színésznövendék, gimnazista, de analfabéták is. Lassan mindenhol lesz képviselőjük, a tanulás a jövő! Van különbség egy magyar és egy roma gyülekezet között? - Van, a magyarok is teljes szívvel szeretik az Urat, de ők keményebbek, hidegebbek. Istennek sokszor törőt kell a kezébe venni, hogy a magyar szíveket megtörje. De ha ez sikerült, akkor már nincs különbség magyar és roma között. Hogyan fogadta a környezete, hogy romákkal foglalkozik? - Higgye el, ha nem Isten használ erre a feladatra, én emberi erőből ezt nem tudtam volna végigcsinálni. Sem fizikailag, sem szellemileg. A rokonaim megvetettek, a nővérem elfordult tőlem. Majd évekkel később a televízióban látott egy istentiszteletet. Látta a romákat, hallgatta a prédikációt. Legközelebb találkoztunk, azt mondta: „láttalak a cigányaiddal, hisz azok nem is cigányok! Mind elegánsabb volt, mint te, tovább nem is haragszom rád!” Megérte a küzdelem? - Nekem 5 éve amputálták a lábamat, mert cukorbeteg vagyok. Rossz már a látásom és a hallásom is. Tolókocsiban prédikálok, missziózok. Ők visznek minden hova. Van egy mintaképem, ő zsidó volt. Neki mindkét lábát amputálták, úgy prédikált, és úgy imádkozott a híveiért. Nekem még az egyik lábam megvan.

12

Önért ki imádkozik? - Ők, az egész gyülekezet, én, pedig értük. Ha csak annyit tehettem a társadalomért, hogy én is részt vehettem benne, hogy ők közelebb kerüljenek Istenhez, már megérte. 80 éves vagyok, nem tudom, hány napom van még! De addig, amíg tart, teszem, mert ez a dolgom.

13

Irodalomjegyzék • • • • • • • • Apostoli Hit [1935. január 21.] 240 o. Bogdán Imre [2007. március 21.] Interjú I. Horváth Sándorral, Balatonföldvár Humán Források, [2004. január] Interjú Horváth Sándorral, Pécs Menáhem Elemér [1998. november]„Dícsérem az Urat” egyháztörténeti dolgozat Nagy Erika [2004. szeptember 29.] Interjú II. Kurgyis Józseffel, Gyömrő Szabolcsi György [2007] Visszaemlékezése Tóth László, Makovei János, Kovács Béla, Pataki Albert [1998] A Pünkösdi Mozgalom Magyarországon. Budapest, Evangéliumi Pünkösdi Közösség Szigeti Jenő [1981] És megemlékezzél az útról, Budapest, Szabadegyházak Tanácsa, 291 o.

 

 

 

 

 

 

 



Rajki Zoltán:: A pünkösdi mozgalom az 1940-es évek végén Magyarországon.
Az ún. Csorba-féle egység (1949-1950)

9. évfolyam 4. szám, A. D. MMVIII

 

A kommunista hatalomátvétel a magyarországi pünkösdi mozgalmat a megosztottság állapotában találta. Okai részben dogmatikai eredetűek, mint például a szabadkai prófétás mozgalom[1][1] tanításához való viszonyulás, vagy a tökéletes szentségre való törekvés kérdése. A kialakult helyzetet leginkább az egyes csoportok vezetői közötti személyes ellentétek mélyítették el. A helyzet 1949 nyarán kaotikussá vált. Egyrészt a mozgalom peremén megtalálhatjuk a pünkösdi mozgalommal közvetlen kapcsolatot nem tartó, szombatot ünneplő Élő Isten Gyülekezetét,[2][2] az 1935-ös szakadás idején a Rároha F. Dávidhoz[3][3] hű csoport maradékát, az Isten Gyülekezeteinek Szövetségét. Számottevő befolyással rendelkezett a magyarországi pünkösdizmuson belül a prófétás mozgalomhoz erősebben kötődő őskeresztyén közösség.[4][4] Legjelentősebb hatást a pünkösdizmus életére az Evangéliumi Pünkösdi Egyház[5][5] és az Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek[6][6] töltötte be.

Az egyes csoportok között, és gyakran még azokon belül is kialakulatlanok voltak az erőviszonyok. Szervezeti életük, liturgiájuk és dogmatika-rendszerük még nem tisztázódott le. Egy demokratikus berendezkedésű államban évtizedeket igényelt volna, hogy a mozgalom önmaga megoldja ezeket a kérdéseket. A kommunista diktatúra azonban rendezett, áttekinthető egyházakat akart, amelyek könnyen ellenőrizhetők, manipulálhatók. Így a magyarországi pünkösdi mozgalom egyháziasodása egy mesterségesen felgyorsított folyamatként zajlott le, amelyben a Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége (MSZSZ), illetve később a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa (SZET) kulcsszerepet játszott. […]

 

Egyes gyülekezetek kezdettől fogva bizalmatlanul fogadták az egységre hívó központi szót. Másrészt a karizmatikus jelenségek értelmezésében is különbségek voltak az egyes csoportok között. Állami és MSZSZ elvárásra biztosítania kellett az új vezetésnek, hogy az istentiszteletek „jó rendben” menjenek végbe. Ez a karizmatikus ajándékok közösségi korlátozásával járt. Így például a nyelveken szólás ne botránkoztasson meg másokat. Az imádkozás ne csak „lélekkel”, hanem értelemmel is történjen. Az „idegen nyelvet” pedig csak imaórákon használják. Nagy kiáltások, tapsolás és más eksztatikus jelenségek visszaszorítását is végre kellett hajtaniuk. A prófétálást is korlátozták, mert ellenezték a „könnyelmű képzelődések”, „semmitmondó látomások”, „személyi elgondolások prófétaság látszatban” történő megjelenését az istentiszteleti alkalmakon.

 

Forrás: http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/rajkizoltan-csorba.htm

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem pénz gyógyulás prófécia gyülekezet apostol szolgálati ajándék

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr374571062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása