Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

december 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Kapitalizmus 40/01. rész – Alkalmazott

2011.10.18. 13:08 12nyil

 

Köszönöm a hűségüket a kedves blogolvasóknak.

A mostani 40-es bejegyzés-blokkban 4x10 téma kerül feldolgozásra, melyek mindegyike kapcsolatban van egymással.

Istennek van pénzügyi terve, és az pedig nem a tönkremenés az őt félők számára.

De itt van a legtöbb csapda elrejtve.

 

Ebben a 4-es csoportban a cashflow (készpénz-áramlás) 4 féle szereplője kerül megvizsgálásra.

Néhány fogalmat kölcsönvettem egy-egy sikerkönyv szerzőjétől (akik bődületesen sok könyvet írnak ugyanarról, de konkrét tanácsot keveset adnak).

 

 

 

 

Robert Kiyosaki 2011. január 10.

 

Robert Toru Kiyosaki (Hawaii, 1947. április 8.), amerikai befektető, író, tanár.

Leginkább a Gazdag Papa márkanév alatt kiadott Gazdag papa, szegény papa sorozatban megjelent motivációs könyveiről, és egyéb kiadványokról ismert. Eddig 15 könyvet írt, amelyek összesen több mint 26 millió példányban[1] keltek el. Bár a kezdetektől saját maga adta ki műveit, az utánnyomásokat már a Warner Books a Hachette Book Group USA egyik divíziója jelentette meg.

 

Napjainkban a könyvek a Rich Dad Press kiadásában jelennek meg. Egy időben három műve: a Gazdag papa, szegény papa, a Cashflow négyszög és a Gazdag papa befektetési tanácsai is a

 

The Wall Street Journal, USA Today és a New York Times a 10 legjobban eladott könyv között szerepelt. A 2001-ben megjelent, a Gazdag gyerek, okos gyerek azzal a szándékkal készült, hogy a szülők megismertessék gyermekeikkel a pénzügyi alapfogalmakat. Létrehozott ezen kívül három Cashflow asztali, és számítógépes játékot és sok "Gazdag Papa" hanganyagot is.

 

Élete

 

Kiyosaki negyedik generációs japán-amerikai, Hawaii-n született és nőtt fel. Szegény apja Ralph H. Kiyosaki (1919-1991), pedagógus volt. Miután leérettségizett a Hilo Gimnáziumban, a New York-i Amerikai Kereskedelmi Tengerészeti Akadémián tanul tovább, ahol tengerésztiszti végzettséget szerez 1969-ben. Később a tengerészgyalogság kötelékében, mint helikopterpilóta szolgál a vietnami háborúban. Szolgálataiért ki is tüntették.

1975-ben leszerel és a Xeroxnál kap állást, ahol fénymásolókat árul. 1977-ben saját céget alapít, amely elkezdi árulni az első nejlon és tépőzáras "szörfös" pénztárcákat. A kezdeti mérsékelt sikerek után a cég hamarosan csődbe megy. A nyolcvanas évek elején heavy metal rockzenekarok pólóit árulja, 1997-ben indítja el Cashflow Technologies Inc. nevű cégét, amely birtokolja és kezeli a Rich Dad és a Cashflow brandet[2].

 

Családi élete

 

Felesége Kim Kiyosaki. Egy nővére van, Emi Kiyosaki, aki tibeti buddhista szerzetesnő, és a Ven. Tenzin Kacho nevet használja. Kiyosakival egy közös könyvük jelent meg.

 

Tanítások

 

Kiyosaki tanításainak nagy része a passzív jövedelmek létrehozását tűzi ki célul, olyan befektetési lehetőségek segítségével, mint például az ingatlanok, vagy különböző üzleti lehetőségek. Az ezekkel való megismerkedés végső célja, hogy az ember képes legyen fenntartani magát kizárólag ilyen forrásokból. Kiyosaki úgy definiálja az "eszközöket" (magyarul kifejezőbb vagyonnak hívni ezeket), mint olyanokat, amelyek bevételt hoznak, azaz pénzt raknak a zsebedbe, mint például a bérbe adott ingatlanok vagy üzletek, míg a "forrásokat" (magyarul kifejezőbb kötelezettségnek hívni ezeket), amelyekhez pénzre van szükség, azaz pénzt vesznek ki a zsebedből. Mint például a saját lakás-tulajdon, autó, stb. Kiyosaki véleménye szerint a pénzügyi egyensúly nagyon fontos a gazdaggá válás folyamatában.

 

Kiyosaki "a pénzügyi műveltséget" a gazdaggá válás módszereinek ismereteként határozza meg. Azt mondja, az életben szükséges ismereteket és képességeket gyakran a gyakorlatban lehet a legkönnyebben megszerezni és vannak olyan fontos leckék, amiket iskolában nem lehet megtanulni.

 

Azt állítja, hogy a formális oktatás főleg azoknak felel meg, akik alkalmazottak vagy egyéni vállalkozók akarnak lenni, ez pedig egy "ipari korba illő gondolat". Kiyosaki szerint az anyagi önállóság elérése érdekében ma már üzlettulajdonossá, vagy befektetővé kell válni, passzív bevételre kell szert tenni.

 

Kiyosaki gyakran említi a "Cashflow- négyszöget", amely egy függőleges és egy vízszintes vonallal négy részre osztott ábra, amellyel az embereket bevételük forrásai alapján osztja fel:

  •  
  • A: Alkalmazott - Valaki, aki más alkalmazottja.
  • E: Egyéni vállalkozó vagy kisebb üzlet tulajdonosa - Valaki, aki a saját maga főnöke.
  • C: Cégtulajdonos - Valaki, akinek saját cége van, amivel pénzt keres, általában olyan esetekre használja, amikor a tulajdonos fizikai jelenlétére nincs szükség.
  • B: Befektető - Valaki, aki pénzt fektet be, hogy később több pénzt kapjon vissza.

 

Könyveiről

 

Robert Kiyosaki – könyveiben saját igaz történetét, sikereit és kudarcait felhasználva – lerombolja a mítoszt, mely szerint a magas jövedelem az egyetlen út a gazdagsághoz. Közérthető módon megmutatja, miért nem várhatjuk az iskolarendszertől, hogy megtanítsa a gyerekeket bánni a pénzzel; elmondja, mit tanítsunk meg gyermekeinknek a pénzről, hogy jobban érvényesüljenek az életben, mint mi.

 

Magyarul megjelent művei:

  • Gazdag Fivér- Gazdag Nővér - Két különböző út Istenhez, a pénzhez és a boldogsághoz (Emi Kiyosakival)
  • A gazdagok összeesküvése - A pénz 8 új szabálya
  • Kijutás a mókuskerékből - Hogyan lehet valakiből gazdag gyerek, ha követi a gazdag papa tanácsait? (Sharon L. Lechterrel)
  • Miért szeretnénk, hogy gazdagodj - Két ember - egy üzenet (Donald Trumppal)
  • Mielőtt feladnád az állásodat! (Sharon L. Lechterrel)
  • Fejleszd pénzügyi IQ-dat
  • Biztosíts pénzügyi előnyt gyermekeidnek
  • Gazdag gyerek, okos gyerek
  • Gazdag papa, szegény papa
  • CASHFLOW-négyszög
  • Gazdag papa - Adósság-kalauz
  • Gazdag papa - Üzleti iskola
  • Gazdag papa befektetési tanácsai
  • Gazdag papa próféciája
  • Gazdag papa sikertörténetei
  • Ki vette el a pénzem?
  • Visszavonulni fiatalon és gazdagon

 

Játékok

 

Kiyosaki szerint a játékok, különösen a Monopoly kiválóan használható az alapvető pénzügyi stratégiák megtanulására, mint például "cserélj el négy zöld házat egy piros hotelre". Kiyosaki több játékot is kitalált a könyveiben szereplő stratégiák alátámasztására:

  • Cashflow 101
  • Cashflow 202
  • Cashflow gyerekeknek
  • Cashflow The E-Game
  • Cashflow 202 The E-Game

 

Üzleti tanácsok

 

Kiyosaki egy cikkében írja, hogy bármely befektetési alap, amelynek éves költsége 2,5 százalék, hosszútávon a kereset 80%-át az alaphoz juttatja. Később egy másik cikkben továbbfejlesztve az elgondolását, kifejti, szerinte a befektetési alapok "veszteseknek" valók. Sokan kritizálták azt a kijelentését, melyben a befektetési alapba befektetést a lottózáshoz hasonlította és az alkalmazotti megtakarítások befektetését sem támogatta, a legtöbb üzleti tanácsadó véleményével szemben. Ezeknek az állításoknak ellentmondva, Kiyosaki a Gazdag Papa Próféciája című művében azt írja, hogy bár a befektetési alapok nem jelentenek nagy üzleti lehetőséget, de egyikét jelentik a kevés befektetési lehetőségnek, ami nyitva áll az üzleti értelemben képzetlenek előtt. Kiyosaki véleményét a Vanguard befektetési alap alapítója John C. Bogle is osztotta. A Frontline című műsor "401(k)s: The New Retirement Plan, For Better or Worse" című részében elmondja, a kezelési költségek és levonások 2,5 százalékkal csökkentik a befektető éves hasznát, és 80 százalékkal a hosszútávú profitot.[3]

 

Kritika

 

Kiyosaki könyveit és mondanivalóját többen kritizálják azért, mert anekdotákra koncentrál és kevés konkrét tanácsot ad. Kiyosaki azzal érvel, hogy művei inkább motiváló eszközök, melyek a pénzről gondolkodásra késztetik az olvasókat, mint lépésről lépésre vezető kalauzok a meggazdagodáshoz. Emellett kiemeli, könyveit az olvasó számára "érdekesnek" szánja, ez pedig kizárja a túl sok technikai részlet beemelését.

Az ABC tévécsatorna 20/20 című műsorában 2006-ban Kiyosakit megbízták, hogy három vállalkozónak adjon tanácsot, hogyan szerezzenek pénzt. A három szereplő fejenként 1000 dollárt kapott, és húsz napjuk volt rá, hogy a lehető legtöbb haszonra tegyenek szert vele. Az első vállalkozó 24 százalékkal növelte tőkéjét, a második 54 százalékkal, (utóbbi a teljes összeget jótékonysági célra ajánlotta fel), a harmadik pedig az egészet elvesztette, mert olyan gépet rendelt belőle, amit nem tudtak húsz napon belül leszállítani.

 

A szereplők szerint Kiyosaki soha nem adott konkrét tanácsot. "Csak annyit tesz, hogy felnyitja a szemedet a lehetőségre. Nem mondja el, hogyan kell azt kihasználnod." Kiyosaki válasza az volt, a kudarcnak fontos szerepe van a tanulásban. A műsor végén a narrátor megkérdezi, "Van olyan, akinek tényleg tizennyolc könyvet kell elolvasnia a kudarc megtanulásához?" A Wall Street Journal kritizálta a Donald Trumppal közösen írt könyvét a Miért szeretnénk, hogy gazdagodj-ot, ahogy a Kiplinger's Personal Finance is ezt tette.[4]

 

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_Kiyosaki

 

 

 

Néhány saját hozzászólás:

  1. Kiyosakinak nincsenek saját gyermekei, és tudtommal nem is tervez örökbe fogadni senkit.
  2. Ahhoz képest, hogy milyen sokat „tud”, nem alapított igazából sem nagylétszámú vállalatokat (tömegmunkahelyeket), sem exportra termelő iparvállalatokat.
  3. Gyermekkorában járt vasárnapi iskolába, ismeri a pünkösdi gyülekezeteket, de soha nem tért meg.
  4. Nővére egy tibeti buddhista szerzetesnő, akivel nagyon jó a kapcsolata (közös könyvük is megjelent).

 

 

Ezeket figyelembe véve azt gondolom, hogy igenis tud mondani olyat, ami számunkra, magyaroknak üzenet tud lenni.

Egyébként nem minden országban ilyen kelendőek a könyvei, és nem veszi figyelembe az eltérő személyiségtípusokat.

 

Nem lehet mindenki cégtulajdonos vagy befektető.

Valakinek alkalmazottnak is kell lennie.

 

Attól, hogy valaki alkalmazott, még lehet az élete Isten áldása alatt.

Ráadásul vannak olyanok, akiknek még munkahelyük sincs, ők milyen negyedbe tartoznak?

 

Ahhoz, hogy valaki keresztény alkalmazottként áldás alá kerüljön, akik meg tudnak elégedni kevesebbel, de biztosabbal.

Sok ember életét tették már tönkre ilyen „sikerkönyvek”.

 

Mindazonáltal a kapitalizmusban nem az alkalmazottak a legfontosabb (látható) szereplők.

 

Mert amikor valaki imádkozó-böjtölő keresztény, akkor az ő szellemi élete által igenis Isten csodákat tud cselekedni.

Viszont azt fontos tudni, hogy a csodák java része legtöbbször a „látványos üzleti siker” kategóriájába tartozik, és nincs kedvük beismerni a sikert átélt üzletembereknek, hogy igazából ők maguk se tudják, hogyan lett ekkora a győzelem.

 

Ezért meg kell(ene) becsülni a keresztény alkalmazottakat, mert egy-egy vállalkozás sikerének oka sokszor az ő személyes hitéletük.

Az anyagi sikert meg azért adja az Úr, hogy nekik is csurranjon-cseppenjen valami.

 

Itt szokták sokszor elrontani a dolgot a „sikeremberek”.

Még a keresztény vállalkozók is sokszor magukénak érzik-gondolják a sikert.

 

Amikor aztán eljönnek a nehezebb időszakok, akkor aztán végképp csak magukkal törődnek.

Hát ezért írok az alkalmazottakról.

 

Nem az Isten akarata, hogy egyszer felvegyék az alkalmazottakat – ha jól megy az üzlet.

Máskor meg elküldjék – ha rosszul megy az üzlet.

 

Isten akarata a kölcsönös egymásra utalás elve.

Ahogyan vannak olyan növények és állatok, melyek csak közösen tudnak létezni.

 

Ezt az alapigazságot én még egyetlen sikerkönyvben sem véltem felfedezni.

A biológiában ezt szimbiózisnak (együttélésnek) nevezik.

 

A lényeg: ne irigyeld azt, akinek vagyona van, és ne akard tönkre tenni a vállalkozását.

Mert Isten mindig másokon keresztül adja az áldást.

 

 

„Az ÚR tesz szegénnyé és gazdaggá, megaláz és felmagasztal.” (1Sám 2, 7.)

 

„A gazdag és a szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.” (Péld 22, 2. Ravasz-ford.)

 

„Akit pedig az igére tanítanak, az minden javából részesítse tanítóját.” (Gal 6, 6.)

 

„A szegénysorsú testvér dicsekedjék a méltóságával, a gazdag pedig megalázott voltával, mert elmúlik mindez, mint a mező virága." (Jakab 1, 9-10.)

 

„Jobb a feddhetetlenül élő szegény annál, aki gazdag, de görbe utakon jár.” (Péld 28, 6.)

 

„Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” (Mt 6, 31-34.)

 

„...mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden.” (2Kor 6, 10.)

 

Az igehelyek forrása: http://www.freeweb.hu/hr2/bszegeny.htm

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: wikipédia pénz kapitalizmus alkalmazott názáreti jézus

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr873311596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása