Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

december 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Értelmes ébredés 40/16. rész – Filmipar

2011.08.17. 12:04 12nyil

 

„Egy vevő érdeklődik a villa iránt, Józsi bácsi nyit neki ajtót:

- ... lehet megtekinteni?

- Lehetni, lehet, de nem érdemes!... mit mondjak, olyan csurom vizesek a falak, hogy én például ott mosakszom. Jövőre például az egyik szobába, nem is tudom, talán a szalonban egy olcsó kis strandfürdőt akarok majd csinálni!

- ...

- Ha egy kis szél van például, elviszi az egész háztetőt! Mikor volt az a nagyobb szél? Tegnap, vagy tegnapelőtt volt az? A Bujovszky utcából hoztuk vissza a tetőt!

- ...

- De ez semmi sem, akar mindent tudni? Ez a villa nem is itt állt. Ez a sarkon állt! A szél fújta ide!

Ez a villa eladó (1935) – idézet Kabos Gyulától

 

 

,,A szél fú,ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, aki Lélektől születik." (Jn.3:5)

 

 

Egyszer kapcsolgattam a TV-csatornákat.

Az egyiken a DunaTV volt, a másikon a TCM.

Jól látható volt a különbség: az egyik fekete-fehér filmet mutatott, a másik színeset.

Egyébként a látvány megdöbbentően hasonló volt.

 

 

 

William Fox (a későbbi 20th Century-Fox alapítója) például a Miskolchoz közeli Ricsén született, Adolph Zukor (a későbbi Paramount Pictures alapítója) pedig Tolcsván. A hollywoodi filmműfajok és elbeszélés-technikai elemek kialakításában nagy szerepük volt közép-európai születésű forgatókönyvíróknak, rendezőknek és producereknek, akik sokszor magyar vagy éppen osztrák operetteket, vígjátékokat, színműveket, regényeket vettek alapul filmjeikhez.

Forrás: http://www.filmpont.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1530:nem-eleg-magyarnak-lenni&catid=5:mhely&Itemid=6

 

 

Pór Katalin

NEM ELÉG MAGYARNAK LENNI…

Szántó Judit fordítása

A szellemes tábla, amelyet George Cukor az MGM bejáratára vagy – az anekdota egy másik változata szerint – az íróasztala fölé akasztott, szervesen hozzátartozik Hollywood „aranykorához” és mítoszának kialakulásához. A magyar emigránsok állandó és folyamatosan növekvő jelenlétére utal, amely, ha szétszórt volt is, de folyamatos forrásokból táplálkozott: a magyarok első, a stúdiókba már beilleszkedett nemzedéke megkönnyítette az újabb csoportok rendszeres érkezését.

 

Miután közép-európai zsidó bevándorlók New Yorkból Los Angelesbe költöztek, hogy stúdiókat alapítsanak, következik a második hullám, amely elsősorban a Tanácsköztársaság bukása után Magyarországról elmenekült művészekből és írókból áll – élükön többek közt Kertész Mihállyal, azaz Michael Curtizzel –, majd megjelennek azok az alkotók, akik az 1920-as, 1930-as években felváltva élnek és dolgoznak Európában és az Egyesült Államokban, közéjük tartozik például Korda Sándor, Bíró Lajos vagy Fejős Pál.

 

Az a már-már tömegesnek mondható magyar jelenlét, amely a stúdiók „aranykorát” jellemezte, fontos és jogosult volt, ám egyszersmind valószínűleg elterelte a figyelmet a Hollywoodban érvényesülő egyéb magyar hatásokról.

Budapest és Hollywood között ugyanis ez idő tájt nemcsak személyek kelnek vándorútra, hanem művek is. A magyar színművek, amelyekre az 1930-as években megannyi film épül, meghatározó szerepet játszanak a hollywoodi filmvígjátékok alakulásában, éppen akkor, amikor a hangosfilmre való áttérés miatt ez a műfaj teljes szerkezeti reformra szorul.

A „sikerdarabok” behozatala és adaptálása természetesen összefügg a stúdiókban működő magyarok jelenlétével. A jelenséget részben az magyarázza, hogy a már kiépült magyar–hollywoodi hálózatokra támaszkodik, mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy ez a magyar személyi állomány különös figyelemmel kíséri szülőhazája termékeit.   

1930 és 1943 között összesen húsz, 1909 és 1937 között íródott magyar „sikerdarabot” adaptálnak a hollywoodi stúdiók.

 

Forrás: http://www.epa.hu/01000/01050/00061/pdf/00061_056.pdf

 

 

 

Vajon lehet-e reménységünk, hogy újra olyan filmiparunk legyen, mint 100 évvel ezelőtt?

Mit mond erről Isten Igéje?

 

„Mert azért jött az embernek fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” (Luk. 19,10).

„Minden lehetséges. annak, aki hisz!” (Márk 9:23)

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: szél názáreti jézus szent lélek értelmes ébredés

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr603160065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása