Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hithősök 40/27. rész – Viharsarki ébredés

2012.06.06. 10:30 12nyil

 

 

A Viharsarok a Körös folyóktól délre kezdődik a Dél-Tiszántúlon. Keletre része a magyar-román határ.

Nevezik Körös-Maros közeként. Az itt élők szeretik a Viharsarok kifejezést használni.

Az elnevezés a múlt század második felében a Dél-Tiszántúlon kibontakozott jelentős agrárszocialista és más baloldali mozgalmakra utal. Két megyét érintő terület, Békést és Csongrádot. A Viharsarok fővárosa Békéscsaba.

Jelentősebb települései: Gyula, Orosháza, Makó, Hódmezővásárhely, Battonya, Mezőhegyes és Mezőkovácsháza.

Szokás az ország éléskamrájának is nevezni, 5 hungarikumunk is innen származik: a Csabai kolbász és Gyulai kolbász, a Békési szilvapálinka, a Medgyesi dinnye valamint a Makói vöröshagyma.

Forrás: http://www.programturizmus.hu/landscape-viharsarok-tajegyseg-bekes-megye-magyarorszag-alfold-info.html

 

 

 

Az észak-amerikai pünkösdizmus atyjának Charles F. Parhamet tartják, akinek, miután a metodista felekezet vezetőivel konfliktusba került, állítása szerint elege lett "a szektás felekezetieskedés szűklátókörűségéből", és ezért örökre hátat fordított a "felekezeti szellemnek". 1900-ban Kansas állam Topeka nevű városában vezetett bibliaiskolát, ahol szorgalmasan kutatták a Szentlélek-keresztség bibliai bizonyítékait. Az Apostolok cselekedetei könyvének tanulmányozása nyomán Parhamék arra a következtetésre jutottak, hogy – az Írások szerint – aki Szentlélek-keresztségben részesült, más nyelveken kezdett szólni. Beszámolója szerint hallgatói közül egy hölgy részesült először Szentlélek-keresztségben, aki kínai nyelven szólalt meg. A következő évben nyerte el a Szentlélek-keresztséget más lelkésztársaival együtt maga Parham is.


A pünkösdi megtapasztalás terjedésének hatására újságírók, nyelvészprofesszorok, tolmácsok tanulmányozták a jelenséget, akik arról győződtek meg, hogy az iskola hallgatói a világ létező nyelvein beszélnek. A korabeli újságok szalagcímekben hirdették: "Pünkösd! Eljött pünkösd!" Charles Parham ezután számos meghívást kapott különböző amerikai keresztény közösségektől, ahol igehirdetéseiben bátran hirdette, hogy a Szentlélek-keresztség bizonyítéka a nyelveken szólás (glosszolália). A prédikátor rendszeresen imádkozott a betegekért is, korabeli beszámolók alapján számos csoda kísérte működését. A modern pünkösdizmus atyja szilárdan hitt abban is, hogy "Krisztus második eljövetelekor az Egyház ugyanolyan erő birtokában lesz, mint az apostolok idején az első időszakban".


Meggyőződése miatt a lelkész egész életében alantas támadások kereszttüzében állt. Vallásos ellenségei homoszexualitással vádolták, amit a sajtón és a "suttogó propagandán" keresztül az egész országban elterjesztettek róla. Természetesen később kiderült, hogy a vádak rosszindulatú kitalációk voltak csupán. Parham szolgálatának kiterjedését így sem lehetett megakadályozni. Életrajzírói szerint 1929-ig kétmillió embert nyert meg a modern pünkösdi mozgalom számára.
Az új mozgalom "katalizátorának" egy fekete lelkészt, William J. Seymourt tartják a pünkösdizmus szakértői, akire nagy hatást gyakorolt Charles Parham tevékenysége. Seymour a Los Angeles-i Azusa utcai ébredés vezetője volt, ahol 1906-tól tömeges méretekben töltekeztek be az emberek Szentlélekkel. A Los Angelesben történt szellemi megtapasztalások hírére az Egyesült Államokból és a világ különböző országaiból misszionáriusok keresték fel az Azusa utcában működő közösséget, hogy Szentlélek-keresztségben részesülhessenek. Ennek következtében a pünkösdi mozgalom rövid időn belül világméretűvé vált. Akkoriban az amerikai kereszténységet is megosztotta a rasszizmus, a faji gondolkodás. Az Azusa utcai pünkösdi élmény azért is forradalminak számított, mert különböző etnikai háttérrel rendelkező hívőket bőrszínre, fajra való tekintet nélkül hozott egységbe.


A II. világháború előtti pünkösdi mozgalom egyik tekintélyes képviselője Parham egyik tanítványa, Fred Bosworth lelkész volt, aki a hitből való gyógyulás teológiáját részletesen kifejtette magyarul is megjelent könyvében (Krisztus, a gyógyító). Bosworth már a 20-as években rádión keresztül hirdette az Egyesült Államokban több százezres hallgatóságának, hogy Krisztus engesztelő áldozatának része az ember testének megváltása is, vagyis a betegségből való gyógyulás.
1906-tól egészen 1932-ig a pünkösdi üzenet dinamikusan terjedt az egész világon. A szemtanúk számos csodát jegyeztek fel. Milliók élték át a Szentlélek-keresztséget nyelvekenszólás által. Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában, Európában és másutt a pünkösdi élmény számos központja jött létre, ahol misszionáriusokat képeztek és küldtek ki, hogy a pünkösdi megtapasztalás alapján a Szellem ajándékait elfogadó hívőkből keresztény csoportokat, gyülekezeteket hozzanak létre.


A pünkösdi tűz európai elterjedése Thomas Ball Barratt norvég származású prédikátornak köszönhető, aki Amerikában hallott az Azusa utcai eseményekről. Bár személyesen nem járt ott, már Szentlélekkel betöltekezve tért haza oslói gyülekezetébe, ahonnan kiindulva Európa többi részén is elterjedt a pünkösdi üzenet, különösen erőteljesen Angliában és Észak-Európában. Külön is meg kell említeni az első évtizedekben igen dinamikusan fejlődő svéd pünkösdizmust, Lewi Pethrus vezetésével. Stockholmi gyülekezete, a Philadelphia Gyülekezet Európában a misszionálás és a rádiós evangelizálás úttörője volt. Ebben az időszakban jelent meg a pünkösdizmus Magyarországon is, ahol stílszerűen a Viharsarokból kiindulva terjedt erőteljesen. A békéscsabai Esti Újság már 1913 márciusában hírt adott egy helyi közösség működéséről. A magyarországi munka élvonalában működők között meg kell említeni Mihók Imre és Rároha Dezső nevét.

 

Forrás: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/199905/a_szel_fuj_ii_resz

 

 

 

 

 

Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség történelme

A KEZDETEK

Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség a - világméretben mintegy 500 millió tagot számláló - pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz tartozik.



Teológiailag a metodizmus és a 19. századi ébredési-szentségi mozgalmak hatása voltak a legjelentősebbek a pünkösdi mozgalom kialakulásában.



1900-ban az Egyesült Államokban egy fiatal methodista lelkész, Charles F. Parham különös figyelemmel olvasta az Apostolok cselekedeteit és a páli leveleket. Amikor összehasonlította saját szolgálatát az apostolokéval, megdöbbenten kérdezte önmagától: „Hol vannak a csodák, a gyógyítások?" Megállapította, hogy az őskeresztyének életének valami titka volt, amit sem ő, sem egyháza nem ismer. E titok felkutatására bibliaiskolát nyitott önként jelentkezők számára Kansas állambeli Topekában. Parham ismerte az ébredési mozgalmak második áldását, a „megszentelődést", melynek lényege mindig a Szentlélekkel való találkozás volt. Éppen ezért e találkozás központi eseménye, a Szentlélek-keresztség félreérthetetlen bizonyítéka után kutatott. A hallgatók a Cselekedetek könyvét tanulmányozták, és egymástól függetlenül felismerték, hogy a Szentlélek-keresztség keresett bizonyítéka a nyelveken szólás. Felfedezték, hogy a Szentlélekkel való beteljesedés 5 bibliai esetének leírása közül hárommal közvetlenül, kettőnél pedig közvetve bizonyítható. Elhatározták, hogy másnap reggeltől estig imádkozni fognak a Lélek kiáradásáért. A következő napon így cseledtek, és este egy Agnes N. Ozman nevű lány arra kérte Parham-et, hogy kézrátétellel imádkozzék érte. Az engedett a kérésnek, és a leány elkezdett folyékonyan beszélni nyelveken, amit nem értettek. Ez az 1900. év szilveszterének estéjén történt, néhány napon belül többen nyertek Szentlélek-keresztséget.



Parham tanítvány W.J. Seymour színes bőrű lelkész, Los Angelesben a Szentlélek kitöltetéséről beszélt egy kis templomban, s szolgálata után egy asszony saját házába hívta meg prédikálni. Itt három nap múlva, 1906. április 9-én a hallgatók az igehirdetés alatt megteltek Szentlélekkel, nyelveken imádkoztak és énekeltek.



Az Azusa Street 312 szám alatti épület lett a pünkösdi mozgalom leghíresebb helye. Az ébredés több mint 3 éve alatt nagyon sokan részesedtek itt a Szentlélek kiáradásának kegyelmében. Amerikán kívül, egymástól függetlenül, több más helyen is fellángolt a pünkösdi tűz a világon, az örmény presbiteriánus egyházban, Indiában, Chilében a methodista egyházon belül indult pünkösdi ébredés W.C. Hoever lelkész közreműködésével.

 


AZ EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG MEGALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON


Magyarországon a pünkösdi mozgalom előfutárai az első világháborúból hazatérő hadifoglyok és az Amerikából visszajött emigránsok voltak. Az első világháborúban foglyul esett magyar katonák közül néhányan Szentlélekkel megáldott hívőkkel találkoztak fogságuk alatt. Így a mórichidai Sipos István is, aki bemerítkezett és Szentlélek-keresztséget nyert hívőként tért haza az orosz hadifogságból 1918-ban. Sipos Istvánnak már a harctéren jó ismerőse volt a budapesti Sebestyén István, ő idehaza az Élő Isten gyülekezetének a tagja volt hazatérése után Budapesten mindaddig, amíg Mihók Imrével nem találkozott. Ettől kezdve - 1926 nyarától - az ő budapesti lakása (Üllői út III.) pünkösdiek gyülekező helyévé lett. Ugyanakkor orosz hadifogságból tért haza megtért emberként 1919-ben Horváth János viszneki lakos.



Az Amerikába kivándorolt magyarok közül elég sokan az amerikai pünkösdi ébredéssel is kapcsolatba kerültek, megtértek, és többen most már azért jöttek haza, hogy hirdessék a pünkösdi tanítást, a Szentlélek-keresztségről szóló evangéliumot. Szalai József és neje a Somogy megyei Darány községbe tért vissza 1921-ben, miután Amerikában 1919-ben a pünkösdi közösség tagjai lettek. A hazatérő Szalai házaspárt sok rokon és ismerős meglátogatta. Beszélgetésük fő témája a Szentlelket adományozó Isten megtérésre hívó evangéliuma. Ezt mindig többen szerették volna hallani, így alakultak ki a rendszeres összejövetelek Darányban. Az istentiszteleteket nagy lelki megmozdulás és áldás követte. Az első bemerítés alkalmával 26 fő merítkezett be. 1926-ban Darányban épült fel az első magyarországi pünkösdi imaház. A darányi gyülekezetet később a hazai úttörő pünkösdi prédikátorok szinte kivétel nélkül felkeresték és hosszabb-rövidebb ideig többször is munkálkodtak ott.



A szervezett pünkösdi misszió megindulását Magyarországon Mihók Imre bakonykörnyéki munkálkodása készítette elő. Mihók Imre bakonycsernyei származású volt, mint kivándorolt magyar, Amerikában ő is kapcsolatba került a pünkösdiekkel. Megtérése után Detroitból jött haza feleségével együtt. 1926 tavaszán érkeztek meg Bakonycsernyére. Rokonaik és a baptista ismerősök körében beszélgettek a Szentlélek-keresztség szükségességéről, annak jeleiről és saját élményeikről. Az első összejöveteli alkalom 1926 húsvétjának második napján volt. Napok alatt elterjedt a környéken a híre Mihók Imre Isten különös erejével megáldott munkálkodásának. 1926-ban mindössze néhány hónapot töltött el Mihók testvér Magyarországon, de ezen rövid idő alatt sok helyen megfordult. Munkálkodásának eredményességét az is bizonyítja, hogy a magyar pünkösdi mozgalom későbbi vezető egyéniségei közül többen az ő rajta keresztül nyert áldás segítségével lettek Isten alkalmas eszközei a pünkösdi üzenet hirdetésére. Az első pünkösdi gyülekezetek életét Isten különös módon megáldotta, egyre jobban gyarapodtak mind létszámban, mind csodálatos élmények megtapasztalásában - alig történt meg, hogy a gyülekezet imádkozó köréből egy beteg ne egészségesen távozott volna. A pünkösdi hitelvek terjesztését Mihók Imre jelentős irodalmi tevékenységével szolgálta, traktátusai egymásután jelentek meg.

 

Mihók Imréről kapott információ alapján kapcsolódott be a magyar pünkösdi munkába Rároha F. Dávid. A Rároha házaspár 1927. augusztus 28-án érkezett Amerikából Magyarországra. Rároháék nyomdát vásároltak és öthetente adták ki a magyar pünkösdi mozgalom első lapját az Apostoli Hitet. Gyülekezeteket látogattak és alapítottak, átvették a budapesti gyülekezet vezetését. Fő feladatuk lett a magyarországi pünkösdi gyülekezetek egyházi egységének megteremtése. Az első pünkösdi egyház szervezet neve: "Magyarországi Istengyülekezetek".

 

Forrás: http://www.punkosdi.hu/book/export/html/87

 

 

 

 

2005. 05. 27. (IX/21)

Csendőrök verték szét a mozgalmat

Csodakor a Viharsarokban

"A békési Istengyülekezeteihez tartozó Gellán Gábornak a kisfia nagyon megbetegedett, annyira, hogy az édesanyának a beteg gyermekkel a gyülekezet szerda esti istentisztelete alatt otthon kellett maradnia. A gyermek egyszer csak megmerevedett. Midőn az asszony látta, hogy hiába szólítgatja életre, elküldött férjéért a gyülekezetbe, hogy legyen otthon, mert a gyermek halálán van, tán meg is halt. A gyülekezet közben imádkozott érte, s mikor a gyermek atyja hazaért, már élve találta a gyermeket"– adta hírül Sárkány Győző 1931 júniusában a Megyei Hírlap hasábjain. 


Selmeczi Mihályné, Teri néni. 82 évesen látott először orvost Fotó: Somorjai László

Az Alföldön zajló pünkösdi ébredésnek talán ez az esemény volt az egyik csúcspontja, miután 1926-ban az Újvilágba kivándorolt magyarok közül sokan hazautaztak, hogy hirdessék az evangéliumot. Az 1926-ban indult ébredési mozgalom kulcsfigurája Mihók Imre volt, akinek imáit fizikai gyógyulások, csodák kísérték.
Az Amerikából induló mozgalom megjelenését sem a hatóságok, sem a nemzeti érzelmű keresztény társadalom nem sokáig tolerálta. A baptista egyház elöljárói előbb engedélyezték, hogy gyülekezeteikben hirdessék és gyakorolják a Szentlélek-keresztség igazságát, azonban ennek hamar véget vetett az akkori országos elöljáróság. Nemcsak elutasították, hanem hamarosan ki is zárták a baptista gyülekezetekből azokat, akik Szent Szellemmel keresztelkedtek meg, és új nyelveken szóltak.


A kirekesztett tagok azonban önálló pünkösdi szellemű gyülekezeteket alapítottak, melyek a szisztematikus evangélizálásoknak köszönhetően gomba módra szaporodtak az ország minden táján.

Ma, nyolcvan évvel az események után három idős szemtanú emlékezett vissza ezekre az időkre. 
1. Kovács József vasúti tiszt tizenkét évesen tért meg a békési gyülekezetben, Nagy Ferenc prédikátor szolgálatát hallgatva. "Olyan nagy volt a Drága utcai összejöveteleken a Szentlélek kenete, hogy aki oda belépett, térdre hullva könyörgött bűnei bocsánatáért. Emlékszem, egy háromnapos összejövetel szombat estéjén arról prédikált Nagy Ferenc, hogy el kell számolnunk az életünkkel Isten előtt, és amennyi tálentumot kaptunk, annak legalább dupláját kell visszaadni az Úrnak. Lehettünk vagy ötvenen, mind egyszerű emberek, gyerekek, asszonyok, akik közül sokan olvasni se tudtak, és a Bibliának a szavait először hallották életükben. Rajtam kívül még öten döntöttek azon az estén az Úr mellett. Néhány évvel ez előtt történt, hogy a Gellán gyerek föltámadt a halálból. Később Szegedre kerültem, majd Budapestre, úgyhogy csak az Apostoli Hit nevű kiadvány híreiből tudtam tájékozódni a pünkösdi ébredésről. [...]


regifenykepNagy Ferenc, pünkösdi prédikátor

 

2. Selmeczi Mihályné, Terike néni tizenhat évesen tért meg szintén Békésen, Nagy Ferenc gyülekezetében. "Ahol szolgáltam Békéscsabán, a patikáriuséknál, a szakácsnő hirdette nekem az evangéliumot. Az egész családom a katolikus anyaszentegyház kötelékében nőtt fel, úgyhogy idegenkedve fogadtam ezt a bizonyságtételt. De az egyszerű beszéd mögött valami mást is hallottam, mert minél többet beszélt nekem a szakácsné, annál erősebb vágy volt bennem az újjászületésre, a vízkeresztségre. Megtérésem után egy családnál merítettek alá kádban, mert a vízkeresztségekhez az idő nagyon zord volt, nem tudtam várni tavaszig. A békési gyülekezetbe sűrűn voltak háromnapos konferenciák, aminek kísérői voltak a gyógyulások, a Szentlélek-keresztségek, a nyelveken szólás, és később megjelent az ördögűzés is. A háború közeledtével azonban nagyon zavaros idők álltak be az emberek fejében, így a pünkösdi gyülekezethez tartozó hívők között is szakadások és megosztottságok keletkeztek – emlékszik vissza Teri néni. Hozzájárult az is, hogy az összejöveteleken ott ültek a detektívek és az állam ügynökei, akik beszámolókat írtak." 
Egy érdekes esetre a háború után derült fény. Az egyik összejövetelen Erzsi barátnőmet nagyon betöltötte az Úr jelenléte, és még számunkra is meglepő erővel kezdett el nyelveken szólni. Az ott levő detektív figyelte, majd jelentést írt róla. 1947-ben aztán személyesen találkozott Erzsi ezzel a rendőrrel, aki megkérdezte tőle, honnan tud jiddisül? Erzsi csodálkozott, ő csak szlovákul és magyarul beszél, soha nem tudott más nyelvet. A rendőr csodálkozott, mert még a jegyzőkönyvet is megmutatta, amiben zsidó nyelven magasztalta Erzsi az Istent azon az estén. Mondta is neki a rendőr, hogy miről beszélt, mert ő tudott jiddisül. 
terineniTeri néni egyébként nyolcvannégy éves, és orvos csak az utóbbi két évben látta, akkor is nyolc gyermeke unszolására ment el, hogy a vérnyomására gyógyszert írasson.

 

Számára nagyon emlékezetes eset volt az, hogy amikor már nyilvánosan nem lehetett istentiszteleteket tartani, egy ízben kimentek egy környékbeli tanyára, ahol dunnákkal, párnákkal barikádozták el az ajtót s ablakokat, és "démonűzést" tartottak. Későbbi férje itt szabadult meg és vált hívővé.

 

 

3. Varga Sára, aki ma nyolcvanöt éves, többször megtapasztalta, hogy a hit ereje ma is gyógyít: "56-ban olyan súlyos szívbeteg voltam, hogy az orvosok hazaküldtek meghalni. Férjem azonban nem nyugodott bele a megváltoztathatatlanba, hanem egész éjszaka imádkozott értem. Az öntudatlanság határán lebegtem, míg a férjem közbenjárt az Úrnál. Arra emlékszem csak, hogy reggelre éhes lettem és enni kértem. Akkoriban, amikor tizenhat évesen megtértem, az Orosháza környéki falvakban mindenütt voltak pünkösdi keresztények. Az emberek annyira megtapasztalták Isten kegyelmét és vigasztalását, hogy még a gyárakból ellopott dolgokat is önként vitték vissza" – emlékszik vissza az idős asszony.

 

Népi írók az ébredés ellen

A korabeli szociográfiák készítői a népi írók mozgalmához tartoztak, akik erős kritikával illették az Amerikából érkezett újfajta hitet. Féja Géza és Kovács Imre, a népi írók mozgalmának két meghatározó személyisége vizsgálta az ébredéseket. A hivatalos Magyarország történelmi egyházai mellett a népi vallásosság olyan egyházakat, felekezeteket hozott létre, melyek funkcionálisan idegenek voltak a neobarokk magyar társadalomban. A népnyelv csak szektaként emlegette e vallási közösségeket, melyek élete sokszor rejtélyes, titokzatos, így zavaró és veszélyes volt a történelmi egyházak és a hatalom számára. 


Ez a vallási másság, a hit más úton való keresése hamar kivívta a törvényes rend képviselőinek ellenszenvét. Féja Géza Viharsarok című könyvében a Pitvarosi ébredéssel kapcsolatban az 1930-as években így ír: "Igen jellemző, hogy a pitvarosi apostolok szektájának feje, Ondrusz Pál kisgazda akkor alapított szektát, midőn a községi politikai életből erőszakosan kiszorították. A pitvarosiak nem kímélték az áldozatot, hanem új templomot építettek, ahol zavartalanul, minden úri beavatkozás nélkül, a saját törvényeik szerint lehetnek együtt, s a maguk köréből választottak papot. Pitvaroson, mielőtt valaki a szekta tagjainak sorába léphetne, minden bűnét jóvá kell tennie, s bocsánatot kell kérnie attól, akit megbántott. Meg is indultak a processziók a mezőhegyesi cukorgyár felé, és vitték a vasakat és csavarokat, melyeket mint a gyár munkásai, hosszú évek során csentek el. A helybéli korcsmároshoz kosárnyi gyümölcscsel állított be egy parasztasszony, több évvel ezelőtt lopta el tőle. Megadják a papnak az adót, a császárnak a császárét, de templomba nem mennek, s nem tekintik a papot lelki vezetőjüknek. A szektát azonban mégsem lehet elintézni azzal, hogy betegség. E nagy népmozgalmat lehetetlen közigazgatási úton elintézni, mint némely lelkipásztorok szeretnék." 

 

Csendőrvallomások alapján feloszlatták az istentiszteletet

Az alábbi cikk a Békés Megyei Hírlap 1931. május 12-i számában jelent meg:

 

A békési Istengyülekezete szekta prédikátorai a bíróság előtt 

Az "Istengyülekezete" nevű szekta alig néhány esztendő óta hódít híveket Magyarországon. Tanait Amerikából hozták a visszavándorlók, és különösen Békés megyében terjesztették el. Fő dogmájuk: Szentlélek megtöltése. Vagyis az imádkozásban elmerült hívőt a Szentlélek megszállja, megtölti és az ilyen hívő minden nyelven beszél, még ha az illető nyelvet soha nem is hallotta. Papjaik rendszerint egyszerű emberek, gyógyítanak is. Főleg kézfeltevéssel, és erősen hisznek erejükben. A közeli világvégét hirdetik, mert az tartják, hogy a Szentlélek a világ végére hirdette a hívők megtöltését és elragadtatását. Békés megyében a főszolgabírák több esetben adtak a szektáriusoknak gyülekezésre engedélyt, de később a csendőri jelentések egyre furcsább dolgokról számoltak be. 
A gyülekezetben igen sok fiatal leány és asszony szokott megjelenni, ezek az "Istentisztelet" alatt extázisba jönnek, szinte őrjöngenek, leszakítják testükről a ruhát, és meztelenül ugrálnak, táncolnak, míg kimerülten össze nem esnek. A szektának népes tábora volt Okányban. Itt két tanító is működött, Domokos Károly és Szegedi Antal, fiatalemberek, akik tulajdonképpen elterjesztették a szekta tanait Békés megyében. Engedélyük ugyan volt a gyülekezésre a szeghalmi főszolgabírótól, de amikor e felettébb gyanús hírek kiszivárogtak, a további gyülekezeteket betiltották, és a helybéli csendőrök feloszlatták a gyűléseket. 
A tavaszon Okány egyik házában rengeteg hívő gyűlt össze. Amikor a csendőrök megjelentek és távozásra szólították fel a tömeget, a két prédikátor a Bibliára való hivatkozással megtagadta az engedelmességet, és a tömeget arra szólították fel, hogy ne engedelmeskedjenek. Válaszul mindkettőjüket letartóztatták. Az ügyészség izgatás büntette címén adott ki ellenük vádiratot. A két fiatal prédikátor a törvényszék előtt azzal védekezett, hogy nem izgatták, hanem inkább csillapították az egybegyűltek.
Kihallgattak egy községi csendőrt, aki vallomásában elmondta, hogy az ilyen gyülekezeteken "leszaggatják magukról a ruhákat, és egyikük-másikuk oly nyelven szólalt meg, amelyet senki sem értett". "Erkölcstelenségek szoktak történni az ilyen gyülekezeteken?" – kérdezte a törvényszék elnöke. "Erről nincs tudomásom" – válaszolt a községi rendőr. A tekintetes bíróság izgatás vétségében mondotta ki bűnösnek a prédikátorokat, és Domokos Károlyt 15, Szegedi Antalt 6 napi fogházra ítélte. Az ítélet hallatán a prédikátorok azt mondták: "Jól jött nekünk ez a büntetés, mert így mondja a Biblia is, hogy az Úrért szenvedni kell."

Forrás: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200505/csodakor_a_viharsarokban

 

 

 

 

Tehát hogyan is indult az ébredés?

1. Amit biztosan tudunk, az hogy nem a fővárosból, és nem a Dunántúlról indult el.

 

2. A tűz kétféleképpen tud meggyulladni

a.) öngyulladással (ez történik a dízelmotorban)

á.) gyújtószikrával (ez történik a benzinmotorban)

 

A korai magyarországi pünkösdi ébredés ÖNGYULLADÁSsal jött létre.

Aztán később jöttek azok, akik megváltoztatták az ébredés menetét – és amerikai szikrával újraindították az ébredést.

 

3. Most milyen ébredést szeretnének a hívők?

Öngyulladásos Békés Megyei félét vagy mondja meg valaki külföldről, hogy mit hol és hogyan kell megtenni…

Vagy vegye át újra az irányítást Dunántúl/Budapest és még az alapokat is átírják?

 

4. Meggyőződésem, hogy a viharsarki ébredés forrása nem az Asusa utcai Szent Lélek kitöltetése!

Mint ahogyan az örmény, sőt a még annál is korábbi orosz pünkösdi mozgalom sem jöhetett létre az USA-ból, mert legalább 50 évvel korábban történt.

Egy konkrétan beteljesedett prófécia és a próféta Efim Gerasemovitch Klubniken szolgálnak emellett bizonyságul.

 

5.Mint ahogyan bizonyság az is, hogy 1913-ban hírt adott egy helyi újság, az arról bizonyság, hogy

a.) az 1926/27-ben Amerikából hazatért személyek nem indíthatták el az ébredést, mert nem volt időgépük

b.) akkoriban még az ébredésben résztvevők tudták, hogyan lehet együttműködni a társadalommal.

 

6. Okány, Pitvaros létező települések. (Pitvaros Csongrád megyében van, de közel Békés megyéhez.)

Békés városban a Drága utcán ma is tartanak pünkösdi istentiszteleteket a szép gyülekezeti házban.

 

 

7. Szeretném meghívni a kedves blogolvasót, hogy látogasson el a Viharsarokba.

a.) Békéscsaba a környék legfejlettebb városa,

á.) Gyula híres turisztikai célpont,

b.) Dévaványán vár a sok túzok (Magyarország legnagyobb madara)

c.) Szarvason most jött létre vízi színház, mely a Körösön tartja előadásait.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem magyarország halál magyarok gyógyulás bölcsesség biblia békéscsaba démon karizmák

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr374568496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása