Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

szeptember 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Pszichopata

2011.06.22. 14:34 12nyil

 

 

 

A szorongás és a lelkiismeret teljes hiánya képes a disszociális személyiséget sikeremberré tenni

 

 

A pszichopaták hihetetlenül megnyerők tudnak lenni, könnyen el tudják magukról hitetni, hogy megváltoztak, megjavultak.

Korunk sikeremberei között halmozottan fordulnak elő pszichopátiás, mai megnevezéssel disszociális személyiségek.

A nagyjából minden harmincadik férfira, illetve századik nőre jellemző pszichológiai zavar olyan személyiségvonásokkal, -tulajdonságokkal jár együtt, amelyek igen jól hasznosíthatók a mindennapi karrierharcban.

 

 

Impulzívak, agresszívek, a szadizmusig kegyetlenek, lelkiismeret-furdalást, együttérzést, belátást nem ismernek, törtetők, manipulatívak és a végtelenségig önzők – az úgynevezett disszociális (mostanra elavult nevén pszichopátiás) személyiségzavart a szakemberek az egyik legveszélyesebb pszichiátriai kórképnek tartják a társadalomra nézve.

És nem csupán azért, mert az ebben a zavarban szenvedőből teljességgel hiányoznak a társadalmi együttéléshez szükséges pszichés képességek és készségek, hanem mert a pszichopata tökéletesen képes elleplezni torzult személyiségét embertársai elől, miközben a kórképből származó erősségeit maximálisan kihasználja.

Hogy eme képességük milyen szintű, jelzi egy frissen publikált kanadai tanulmány, amely börtönbüntetésre ítélt férfiak személyiségét és érdekérvényesítő képességét hasonlította össze.

A halifaxi Dalhousie Egyetem tudósai 310, 1995 és 1997 között szabadult férfi elítélt bűnlajstromát vették részletesen górcső alá, és ez alapján szűrték ki a disszociális személyiségeket. Utána megnézték a börtönarchívumokban, hogy a pszichopátiás vonásokat mutató elítéltek közül hányan szabadultak idő előtt jó magaviselet miatt, illetve hogy ez az arány mekkora volt a „normális” személyiségű elítéltek csoportjában. Az eredmény megdöbbentő: a pszichopaták két és félszer többen szabadultak teljes büntetésük letöltése előtt, mint disszociális zavarban nem szenvedő társaik.

A jelek szerint a pszichopaták hihetetlenül megnyerők tudnak lenni, könnyen el tudják magukról hitetni, hogy megváltoztak, megjavultak – kommentálta a vizsgálat eredményeit a kutatócsoport egyik tagja. Ebben segíti őket gátlástalanságuk, manipulatív természetük.

Mindez különösen annak ismeretében ijesztő, hogy az átlagosnál jóval nagyobb arányban voltak pszichopaták azok között a börtönlakók között, akiket kiskorúak szexuális zaklatása vagy egyéb szexuális bűncselekmény, például nagykorú sérelmére elkövetett nemi erőszak miatt ítéltek el.


A pszichológiai tanulmányok szerint képességeik nem csupán a börtönben, pontosabban a börtönből való kiszabadulásban segítik a pszichopatákat. Paul Babiak New York-i gazdaságpszichológus 1995 és 2000 között cégek közép- és felső vezetői körében végzett kutatást, s egészen döbbenetes eredményekre jutott: minél feljebb jutott vizsgálódásaival a céghierarchiában, annál több pszichopátiás személyiséget talált.

Delroy L. Paulus, a British Columbia Egyetem pszichológusa szerint a szorongás és a lelkiismeret teljes hiánya az, ami egy disszociális személyiséget sikeremberré képes tenni. Ez a pszichológiai jellegzetesség lehetővé teszi, hogy a normákat, szabályokat áthágva, másokat semmibe véve, kollégáit, beosztottait, főnökeit, úgynevezett barátait átverve, csak a saját érdekeit kövesse. Mindezt úgy, hogy azok, akikre még szüksége van, megbízhatónak, sőt szimpatikusnak, kellemesnek tartsák. És ha ehhez olyan cégkultúra társul (márpedig az erőcsoportok állandó harca által jellemzett nagyvállalatok többsége ilyen), amely ezt a személyiségtípust hozza helyzetbe, akkor a karrier előre van programozva.

Ez viszont egyben azt is jelzi, hogy a disszociális zavarnak nem feltétlenül következménye a törvények áthágása, a bűnözés. Sőt a szakemberek úgy tartják, hogy a pszichopaták többsége élete során nem kerül összeütközésbe a törvénnyel, ami talán éppen a mimikri már említett képességével áll összefüggésben.

*


A pszichopata is áldozat
A szakemberek körében elfogadott álláspont, hogy a disszociális személyiségzavarnak genetikai és szociális tényezői egyaránt vannak. Ami az utóbbiakat illeti, a pszichológusok szerint a sérült anya-gyermek kapcsolat, a patológiás családi viszonyok, a gyermekkori fizikai, szexuális, érzelmi bántalmazás, valamint a szülői elhanyagolás, illetve elhagyás jelent kimagasló kockázatot.

A pszichopátiás zavar általában már a gyermek-, illetve a serdülőkorban megjelenik. Hazudozás, lopások, iskolakerülés, erőszak, vandalizmus, nagyfokú kezelhetetlenség, kegyetlenség, állatkínzás, valamint fokozott alkohol- és drogfogyasztás jellemzi az ebben a zavarban szenvedőket. Előfordulási aránya a konszenzus szerint három százalék a férfiak és egy százalék a nők körében (a börtönökben az 50-75 százalékot is elérheti!).

*


Felismerés és terápia
A disszociális zavar felismerésére már a negyvenes években dolgoztak ki tesztet. Az amerikai Hervey Cleckley 1941-ben alkotta meg a B-Scan 360 nevű kérdőívet, amely hosszú időre meghatározta a zavarral kapcsolatos gondolkodást. A ma is használatos tesztet 1991-ben dolgozta ki Robert Hare kanadai pszichológus: a PCL-R (Psychopathy Checklist – Revised) használói szerint pontosan mér, és nagyon megbízható.

Sajnos a pszichopátia szinte egyáltalán nem gyógyítható, mert a terápiához szükséges előfeltételek – a belátás képessége, valamint a diszkomfortérzés és az azzal összefüggő gyógyulni akarás – hiányoznak. Némi eredményt viselkedésmódosító technikákkal el lehet érni, ám mivel a disszociális zavarban szenvedők nem félnek és nem tanulnak, legfeljebb apróbb részsikerekre lehet számítani.

Molnár Sándor,

2009. január 30. péntek
Forrás: http://zona.hu/article/2036/rengeteg-a-pszichopata-a-felso-cegvezetok-kozott.html

 

*********************************************************************

 

 

Antiszociális személyiségzavar

 

 

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Antiszociális személyiségzavar vagy szociopátia, (angolul: Antisocial personality disorder) a nemzetközi betegség-osztályozási rendszereknek megfelelően a társadalomba való beilleszkedés súlyos zavara. Az antiszociális személyiség a "nem szeret, nem szorong, nem tanul" negatív triásszal írható le a legrövidebben.

 

Személyiségzavar

  • amorális
  • antiszociális
  • aszociális
  • pszichopátiás
  • szociopátiás

Kivéve: magatartászavarok (F91.-) emocionálisan labilis személyiségzavar (F60.3)

 

A szociopata antiszociális, kórosan torzult személyiségű ember

A pszichopata a többi embert tárgynak tekinti, akiket manipulálni és kihasználni kell, úgy, ahogy többségünk egy csavarhúzót vagy egy papírzsebkendőt használ. A szociopata gyakran agresszív, nem érez empátiát mások iránt (bár megjátszhatja), és nem érez szégyent vagy megbánást a visszaélései miatt.

 

A szociopaták legnagyobb problémája, hogy nem tudják magukat különféle szerepekbe beleélni, mások helyébe képzelni. Ennek ellenére általában sikeresek, hiszen céljaikat keményen, sőt kíméletlenül megvalósítják. Egyidejűleg a szociopaták sima modorú, gyakran vonzó és spontán személyiségek, meggyőző beszélőkészséggel. Ám hamar elunják magukat, állandó szükségletük van különböző impulzusokra. Hazudozók, manipulálják a többieket, nincs lelkiismeret-furdalásuk, gyenge az emocionális életük, érzéketlenek, csekély mértékben képesek kontrollálni viselkedésüket, impulzívak és felelőtlenek. Azt a tényt, hogy csak saját céljaikat követik, legtöbb esetben jól tudják titkolni. Jürgen Müller, a müncheni egyetem professzora a bajor közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a szociopaták érzelmektől függetlenül mindig ugyanazon a teljesítőképességi szinten vannak, miközben a normális embereknél érzelmi terhelés esetén csökken a teljesítmény.

 

"A társadalomra, környezetre a pszichopátiás beteg jelenti a legnagyobb veszélyt és a szakembert ennek a kórképnek a gyógyítása kecsegteti a legkisebb reménnyel. A veszélyt az is növeli, hogy a pszichopátiás ember nem mindig elvetemült külsejű, riasztó szörnyeteg. Gyakran igen jó intellektusú, simulékony modorú ember, aki kedvességével még a szakembert is megtéveszti. A pszichopata embert leginkább a fejletlen erkölcsi ítélőképesség, a többi ember érzelmeinek figyelmen kívül hagyása, a megbánás és bűntudat hiánya jellemzi. Viselkedésszintjén a pszichopátiás személyiségvonások általában bűnözéssel, hazudozással, sekélyes érzelmi élettel párosulnak, ami gyakran a partner(ek) kihasználásával vagy promiszkuitással (=gyakori partnercsere), házasságszédelgéssel is párosul. A betegség okait a szakma még kutatja, valószínűsíthetően több tényező járul hozzá kialakulásához, ezek között a hátrányos szociális helyzet, bűnöző környezet, de emellett agyi működészavarokat, így a frontális (homloklebeny) és parietális (elülső és oldalsó) agylebenyek működési zavarát is elképzelhetőnek tartják a pszichiáterek és farmakopszichológusok.

Az antiszociális viselkedés, illetve a fentiekben leírt tünetek gyakran már gyerekkorban megjelennek és ezekkel érdemes szakemberhez fordulni, mivel felnőttkorra a patológiás viselkedés olyan mértékben rögzül, hogy túl sok eredmény már nem várható a beteg kezelésétől. A pszichopata személyiség klasszikus leírása megtalálható Hervey Cleckley "The Mask of Sanity" („Az épelméjűség mint álarc”) című könyvében. A pszichopata tökéletesen szalonképes, pontosan tudja, mennyi szenvedést tud cselekedeteivel okozni környezetének, csak éppen nem törődik vele."

 

Hervey Cleckley és "Az épelméjűség mint álarc"

"Az épelméjűség mint álarc" egy először 1941-ben kiadott könyv, amely a 20. század pszichopátiára utaló legbefolyásosabb klinikai leírása. Cleckley úgy határozza meg a pszichopátiás beteget, mint a normális ember tökéletes másolatát, amely egy az épelméjűséget tükröző álarccal rejti el belső emberi hiányosságait. Bár őszinte, intelligens és sokszor jó társaságnak is bizonyul, ez mind felületes, ugyanis a pszichopata ember nem képes őszinte érzelmeket érezni. Ez egyfajta védekező mechanizmusa a pszichopatának, amellyel akár 100 százalékos életet tud élni anélkül, hogy bárki gyanítaná, mit rejt az álarca.

 

Jellemzők

Ezek 3 kivételével a pszichopátia Cleckley által meghatározott jellemzői:

  • - Felületes báj, amit fel is használ ahhoz, hogy elérje céljait
  • - Okszerűtlen gondolkodás
  • - Idegeskedés hiánya
  • - Megbízhatatlanság
  • - Őszinteség hiánya
  • - A megbánás és szégyenérzet hiánya
  • - A szociális normák szándékos megszegése
  • - Gyenge ítélőképesség és a saját hibáiból való tanulás hiánya
  • - Kóros egoizmus
  • - Öngyilkos szándékok, bár ritkán valósítja meg
  • - Empátia teljes hiánya
  • - Személytelen, unalmas szexuális élet
  • - Felelőtlenség

Megjegyzés: egyes szakemberek szerint, ha ebből 3 jellemző illik egy egyénre, az pszichopatának nevezhető.

Cleckley volt az szintén, aki bemutatta a jelentéstani elmebajt, mint fogalmat. A pszichopata képtelen a neurotipikus emberek gondolkodását megérteni. Az épelméjűség álarca mögött a pszichopata érzelmi szerkezete összeomlott.

Összefoglalásképpen, Cleckley határozottan elkülöníti a pszichopatát más, akár szenvedély betegségben szenvedő egyéntől, vagy személyiségzavaros bűnözőktől. Cleckley úgy jellemzi a pszichopatát, mint intelligens egyént annak ellenére, hogy a kudarcot és a pusztítást keresi minden ok nélkül, amit talán még maga a pszichopata sem ért. Ezt Cleckley szociális öngyilkosságnak nevezi. A pszichopata valahol mélyen élvezi a helyzetet, ha bajba kerül.

 

A pszichopata, mint bűnöző

Cleckley tisztában van vele, hogy sok meghatározó különbség van a pszchihopata és a mindennapi bűnöző között.

- A pszichopata bűnöző ritkán használja fel amit elér és ritkán törekszik bármilyen cél elérésére. Látszólag minden szándék nélkül cselekszik.

- A bűnözők szándékai gyakran érthetőek egy ember számára (nem nehéz megérteni miért lop valaki pénzt). A pszichopata ennek ellenére, ha pénzt lop, vagy sikkaszt, azt gyakran bizonytalan okból teszi és ritkán használja fel a megszerzett pénzt hasznos dolgokra.

- Az átlagos bűnözők saját magukat mentik és inkább másokat bántanak, holott a pszichopata, bár fájdalmat okoz másoknak, általában magát szokta szégyenteljes helyzetbe keverni. A legkomolyabb kár amit a pszichopata okozhat, az ő iránti aggodalom mások részéről és a rajta való eredménytelen segítség.

- A tipikus pszichopata (Cleckley megfigyelése alapján) kerüli a gyilkosságot. A pszichopata antiszociális viselkedése úgy értelmezhető, mint ha csak úgy lett volna megalkotva, hogy saját magának ártson. Cleckley azt is hozzá teszi, hogy a komoly és erőszakos bűncselekményeket elkövető emberek nem mutatják a pszichopátia jellemzőit.

Cleckley azt is kimondja, hogy bár a legtöbb börtönben lévő bűnöző mutatja a pszichopátiás elmezavarra utaló jeleket, csak nagyon kevés igazi pszichopata van börtönben.

 

A szociopata személyiség kialakulásának feltételezett okai

Az antiszociális személyiség kialakulását értelmező elméletek együttesen jól magyarázzák a személyiségzavar kialakulásában szerepet játszó háttértényezőket. A pszichodinamikus elmélet szerint az ilyen embereknél a korai, súlyos érzelmi traumák hatására az egyén „visszavonja érzelmeit”, és a későbbiekben az erőszak, a destruktivitás jellemzi kapcsolatait. A szociokulturális megközelítésű kutatások alátámasztják a súlyos érzelmi traumák korai gyermekkori elméletét. Ezek szerint az ilyen személyiségű emberek az átlagosnál jóval nagyobb mértékben voltak kitéve gyermekkorukban családi agressziónak, stressznek, konfliktusnak: gyakran szüleik ugyanolyan pszichopata karriert futottak be, mint később gyermekeik. A behaviorista modellkövetés ugyanezt az elméletet támasztja alá: a gyermek ugyanazt a mintát sajátítja el, amit szüleitől lát, ez pedig nem más, mint az erőszakos, érzelmeket figyelmen kívül hagyó, agresszív viselkedés. A modern társadalmakra jellemző, Durkheim által leírt, egyre szélesebb körben tapasztalható anómia kedvez a gátlástalan, önző, manipulatív, érzelem nélküli érdekemberek érvényesülésének. Ezek többnyire nem jellemezhetők antiszociális személyiségként, azonban számos személyiségvonásuk átfedést mutat a disszociális emberek személyiségjegyeivel. Biológiai kutatások pedig a genetikai tényezők nem elhanyagolható szerepéről számolnak be.

 

Források

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Antiszoci%C3%A1lis_szem%C3%A9lyis%C3%A9gzavar

 

  • A lap utolsó módosítása: 2011. május 7., 03:38

 

***********************************************************************

 

 

 

Az antiszociális személyiség

 

 

A legtöbbet vizsgált és legmegbízhatóbban diagnosztizálható személyiségzavar az antiszociális személyiség, vagy régebbi szóhasználattal élve a pszichopátia. A személyiségzavar, mint gyűjtőfogalom tartós, alkalmazkodást gátló viselkedési mintát jelent, amely éretlen és alkalmatlan megküzdési és problémamegoldási módokat takar.

A pszichopata kevés érzelmet mutat önmagán kívül bárki iránt. Erős hajlamot mutat a hazudozásra. Vakmerő, kalandvágyó, és tehetséges szélhámos, aki könnyedén manipulál másokat, és nem érez bűntudatot, ha fájdalmat, szenvedést okoz másoknak.

Az antiszociális személyiségű emberek kevés felelősségérzettel, fogyatékos erkölcsi érzékkel rendelkeznek, így nem törődnek másokkal. Viselkedésüket elsősorban szükségleteik irányítják, lelkiismeretük hiányzik. A pszichopata kevés érzelmet mutat önmagán kívül bárki iránt, nem érez bűntudatot, ha fájdalmat, szenvedést okoz másoknak.

Erős hajlamot mutat a hazudozásra, vakmerő izgalmakat, kalandokat keres, veszélyérzete és büntetéstől való félelme csekély. Mivel könnyedén manipulál másokat, "tehetséges" szélhámos: akár házasságszédelgőként, akár üzleti ügyekben képes "nagyszabású manőverekre". Ügyesen kelti a hatékonyság és őszinteség munkainterjúkon, ám a megszerzett állás megtartására azonban már többnyire képtelen.

Az antiszociális személyiségre jellemző a rendkívül gyenge frusztrációs tolerancia, ami azt jelenti, hogy az egyén képtelen örömszerző tevékenységét elhalasztani - a "normális" személyiség vágyainak kielégítését már igen korán megtanulja későbbre halasztani.

Nyugtalansága, kalandkeresése, impulzivitása miatt gyakran eladósodik, elhagyja családját, bűnügyekbe keveredik - korábban a pszichopátia fogalmát szorosan összekapcsolták a bűnözéssel. Ha lebukik, megbánása nagyon meggyőzőnek tűnik, gyakran kap új esélyt, azonban amit mond, egyszerűen nincs összefüggésben érzéseivel, cselekedeteivel.

Az antiszociális személyiség további jellemzői:

• simulékonyság, felületes kedvesség, báj,
• egocentrikus, nagyzásos önértékelés, szeretetképtelenség,
• hajlam az unalomra,
• kóros hazudozás, csalás,
• becsület, szégyenérzet és empátia hiánya,
• érzelmek szegényessége, emocionális mélység hiánya, másokkal való törődésre való képtelenség,
• "parazita" életstílus,
• promiszkuitás (gyakori partnerváltás) a szexuális kapcsolatokban,
• jó intellektus,
• több házasság, zavaros családi élet,
• reális, hosszú távú tervek hiánya.

A gyökerek

A kutatások szerint az antiszociális személyiség hátterében egyrészt biológiai tényezők, másrészt nevelési sajátosságok állnak. Ikerkutatások eredményei szerint létezik genetikus hajlam a pszichopátiára. A teljesen azonos génállománnyal rendelkező egypetéjű ikrek esetében kétszer gyakrabban mutat az ikerpár mindkét tagja bűnöző hajlamot és egyéb jellemző tüneteket, mint a kétpetéjű ikreknél.

Egy érdekes kísérletben pszichopata és normális személyiségű kísérleti személyeknek adott időben bekövetkező kisebb, de fájdalmas áramütést ígértek (amely valójában nem történt meg), miközben galvános bőrreakció segítségével műszeresen mérték izgalmi szintjüket. Pszichopaták esetén nem nőtt a szorongás, még közvetlenül a beígért fájdalmas áramütés előtt sem, míg a többi ember a mérések szerint jóval feszültebbé vált. Úgy tűnik, az antiszociális személyiséggel rendelkező ember nem tanul a büntetésből, nem is tart attól.

A pszichopátia kialakulása nagymértékben függ a szülői gondozás minőségétől, főként hiperaktív vagy egyéb magatartási zavarokat mutató gyermek esetében. A csecsemőkorban az egészséges személyiségfejlődés megalapozásában kulcsszerepe van az anya megnyugtató hangjának, gyakori érintésének, az anyaméh világát idéző ringatásnak, illetve az anyatej immunanyagainak, a szoptatással járó szoros testi kapcsolatnak.

Lényeges a megelőzés szempontjából, hogy a szülő ne hagyja magára túl gyakran és túl hosszan gyermekét, érdeklődjön a napi történésekről, barátokról, gyermekéhez való hozzáállása semmiképp ne legyen ellenséges, ne alkalmazzon testi fenyítést, próbáljon meg hatékony és következetes lenni a nevelésben. Ha egy hátrányos otthoni háttérrel rendelkező, magatartási zavarokkal küszködő iskolás fiút nem fogadnak el társai, minden apró, az ő számára negatív eseményt (pl. valaki véletlenül lesodorja a könyvét) szándékosnak fog megítélni. Agresszívan reagál, és ezzel még jobban elszigeteli magát. Végső soron az egész világgal szemben bizalmatlanná válik, kialakul, majd rögzül benne az az előfeltevés, hogy mindenki ellene van.

Klinikai megfigyelések szerint a pszichopatáknak nincsenek szavaik élményeik leírására, mintha nem tanulhatták volna meg saját állapotukat megnevezni, tehát paradox módon, amellett, hogy többnyire kitűnő benyomáskeltők, és sok helyzetben felületes szinten jól kommunikálnak, kommunikációs zavarokkal küzdenek. Megnyilvánulásaik cselekedeteken, akciókon keresztül történnek. Jellemző ezen betegekre az agyi jutalmazó funkciók fokozott mértéke. Ez a biokémiai sajátosság a környezeti ingereket válogatás nélkül vonzóvá teszi, s ez magyarázhatja csábíthatóságukat, kísértéssel szembeni ellenállásuk hiányát.

Az egocentrizmus még nem pszichopátia

Nem állnak rendelkezésre adatok a klinikai szintű pszichopaták számának növekedésére, de azt joggal feltételezhetjük, hogy az antiszociális jellegű viselkedéstendencia napjainkban egyre jobban előtérbe kerül. Sajnos, a mai Magyarország átalakulóban lévő társadalma, az egységes, mindenki által elfogadott erkölcs hiánya – a Durkheim-i anómia - kedvez a gátlástalan, másokat manipuláló, önző, érzelem nélküli érdekembereknek. Gyakran szenvedünk rámenős erőszakosságuktól, de valójában ők többnyire nem tartoznak a betegség szintű antiszociális személyiség kategóriájába.

A pszichopátia több meghatározó személyiségpszichológus szerint is a személyiség egyik – tesztekkel mérhető – dimenzióját jelenti, amelynek végpontja a klinikai súlyosságú pszichopátia.

Kiss Ákos
pszichológus


2004-07-07 16:01:51

Forrás: http://www.patikamagazin.hu/index.php?cikk=5108

 

 

*********************************************************************** 

 

 

A pszichopaták társadalmunk kíméletlen, érzelmek, empátia, erkölcs nélküli 
ragadozói. Köztünk élnek és nehéz tenni ellenük, ha valakit kiszemelnek" 
célpontul"! 
A pszichopatáknak két csoportja van a fizikailag sokkoló pszichopaták, ők 
gyilkolnak és fizikailag követnek el erőszakot előre kitervelt kegyetlen 
módon. 
A másik csoportjuk a pszichés eszközöket alkalmazó háttérben alattomosan 
megbújó, ismeretlenségre törekvő pszichopaták, akik általában nem egyedül, 
hanem kisebb csoportot irányítva próbálják céljukat elérni, mivel gyávák 
szemtől-szembe támadni, valamint általában gyenge idegrendszerű emberek. 

Sokszor veszélyesebbek, mint a pszichopaták másik csoportja, mivel nem 
hagynak látható nyomokat maguk után. Ez az oldal Róluk szól. 
Mindazoknak szánom ezt az oldalt, akik hozzám hasonló helyzetbe kerültek, 
vagy kerülhetnek életük folyamán és ebben a helyzetben sem rendőrség, sem 
bárki más nem tud segíteni neked, sőt az sem mindegy kinek mondod el, mert 
könnyen "bolondot" csinálnak belőled, vagy te saját magadból látható 
bizonyíték híján. Mit lehet tenni? 
Talán a legfontosabb dolog, hogy ne ess kétségbe! Az ilyen "lelkileg korcs" 
embereknek az a céljuk, hogy uralkodni tudjanak, félelembe és kétségbeesésbe
taszítsanak, majd kegyetlenül önbíráskodjanak.
Sokan nem tudják elképzelni sem, hogy ilyen szánalmasan beteges emberek 
léteznek és más ártatlan "prédájuknak" kiszemelt emberek életét keserítik 
meg, vagy teszik tönkre. 

Érzéketlen "szörnyetegek", kiknek egyetlen céljuk a kiszemelt áldozaton vélt
sérelmük és beteges vágyaik kielégítése bármilyen áron, eszközöket nem 
kímélve.
Általában rokonszenvesnek, megnyerőnek tűnő emberek, akikről nem is tudja a 
környezete milyen "szörnyeteg" lakozik bennük.
Csúfolásokkal, fenyegetőzésekkel, követéssel próbálnak állandóan a nyomodban
lenni és lerombolni önértékelésedet és emberileg porig alázni. Módszerük, 
hogy amíg célhoz nem érnek nálad, állandóan a nyomodban tudjanak lenni és 
provokáljanak bizonyos távolságból, hogy egy nyugodt pillanatod ne legyen 
tőlük.
Megfelelő távolságból, vagy tömegben elvegyülve, de mindig a háttérben 
maradva tudjanak a "kilátástalanságba üldözni", aminek eredménye akár 
idegösszeroppanás, munkahely, egészség, szeretteid elvesztése lehet. 
 
Arra ügyelnek, hogy tanúk ne legyenek, ezért úgy támadnak alattomos módon, 
hogy te mindenképpen halljad, ugyanakkor ne tudj védekezni és másoknak 
rámutatni például: "látod azok mocskolódnak velem állandóan".
Mesterei az emberi manipulálásnak, ezért nehéz őket elkapni, ill. lebuktatni,
hisz a "lelki-terror" sokszor megfoghatatlan, éppen ezért veszélyes. 
Talán veszélyesebb, mint a fizikai, mivel alattomos módon történhet, 
ismeretlenül és gyakran egy életre szóló sebeket ejthet. 
forrás: http://pszichopata.uw.hu/

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: lélek pszichológia psziché

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr473005990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.