Könyvajánló

 





capitalismo.JPG

eleje.bmp

100 új gyülekezet

Társasházi lakás eladó, mely kibővíthető 62m2-ről 100m2-re

Információk a www.megveszem.tuti.hu weboldalon.

Weblink Linkgyűjtemény, Linkek

Facebook oldaldoboz

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Kapitalizmus 40/17. rész – Transz-/multinacionális vállalatok

2011.12.14. 09:57 12nyil

 

Transznacionális és multinacionális vállalatok

Készítette: Fábián Mária

 

Földrajz – környezettan II.

 

Transznacionális vállalat (TNC),

Multinacionális vállalat (multi)

 

• A TNC-nak nevezzük azt a vállalatot, amely nemzetközi, azaz több nemzetgazdaságot felölelő termelési hálózatot tart fenn.

• A TNC-ket gyakran tévesen multi-nak nevezik

• Multinacionális vállalatok többféle identitást vesznek fel, autonómiát tartva fenn a termelésben és a kereskedelemi szolgáltatásaiban a különböző országokban helyi gyökereket eresztve

• Transznacionális vállalatok aktívan igyekeznek kiküszöbölni a nemzeti megfontolásokat, hogy maximalizálják a központilag irányított, de az egész világra kiterjedő beszerzéseikből eredő lehetséges előnyöket

 

• A multik tulajdonosai több nemzetből kerülnek ki, míg a TNC-k tulajdonosai egy nemzetből kerülnek ki, gyakran egy elég szűk, behatárolható csoportból, általában kevesebb mint 20 tulajdonossal (pl.: Nike: Phil Knight, Bill Bowerman) vagy akár egyetlen ember (pl.: Virgil cégcsoport- Richard Branson) tulajdonában vannak, bár több országban is folytatnak tevékenységet.

 

• A TNC-k működése külföldi leányvállalatai révén egyszerre több nemzetgazdaságra is kiterjed, üzletpolitikája a vállalat összműködésének eredményességére, globális optimalizálásra orientált, és elsősorban az anyaországban lévő irányítócsoport érdekei által meghatározott.

• Az anyavállalatok közel 80%-a a fejlett országokban, a leányvállalatoknak viszont 90%-a az alacsony vagy közepes jövedelmű államokban található.

• Céljai: a költség minimalizálás és a profit maximalizálása

• Piacszerzés

• Tulajdonszerzés, stratégiai célok

• Hatékonyságnövelés

 

Vonzó tényezők

 

Nemzetközi befektetési döntés fontossági sorrendje a térség megválasztásához:

– Piac bővülése

– A piac nagysága

– Profitkilátások

– Politikai és társadalmi biztonság

– Jogi és szabályozási környezet

– A munkaerő minősége

– Az üzleti infrastruktúra minősége és üzleti környezet

– Az emberi és pénzügyi erőforrásokhoz való hozzájutás

– Bérköltségek

– K+F források és képességek

– Az állami kereskedelmi politika jellege

– A nyersanyagforrások közelsége és hozzáférhetősége

 

• A multik a legdinamikusabban fejlődő vállalatok közé tartoznak

Pl.: hipermarketek

 

• Oka:

– Gazdasági erőfölény

– Veszteségek országok közötti átcsoportosítása

 

• A globalizáció hatására nő az érdekkülönbség az állam és a TNC-k között.

• Okai:

• A TNC-k az állam által meghatározott intézményi keretfeltételek közt működnek => alkalmazkodási kényszer

• Ha az állami feltételrendszer nem megfelelő a TNC számára: mozgékonyak

• A TNC-k a gazdasági erőviszonyok révén befolyásolják a kormány ellenőrzési, szabályozási lehetőségeit.

 

A TNC-k hatásai hazánkban

 

• Az Ecostat (KSH Gazdasági és Informatikai Intézet) vizsgálatai szerint Magyarországon 159 TNC működik (2004).

• Általában: növelték a szegénységet, ahol az ország belső gazdasági problémákat nem tudta kezelni.

• Befolyásolja:

– a lakosság jövedelmét, foglalkoztatását, műszaki fejlődését

– kereskedelmi és fizetési mérleget

– a társadalmi jólétet

– a nemzetközi versenyképességet: modernizálódás

 

 

• A transznacionális vállalatok száma 2004-ben 77 ezer volt, amelyek összesen 770 ezer külföldi érdekeltséggel rendelkeztek.

• Szemben a 1995-ös 45 ezer vállalat illetve 280 ezer külföldi érdekeltség.

• Befolyásukra jellemző, hogy a világ országai összesített exportjának a felét állították elő, míg 1995-ben csak a harmadát.

• 62 millió embert foglalkoztattak, ami főként 3 térségből van: USA, Japán, EU.

 

Forrás:

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=transznacion%C3%A1lis+v%C3%A1llalatok&source=web&cd=1&ved=0CB0QFjAA&url=http%3A%2F%2Fgeogr2005.elte.hu%2Farchiv%2Ftarsgy%2FTransznacion%25E1lis%2520%25E9s%2520multinacion%25E1lis%2520v%25E1llalatok.ppt&ei=B1ToTon8Gq_54QSbteDQCA&usg=AFQjCNHIRErxjGw6R7hM4hg6jzUx3iGEdA

 

 

 

 

A transznacionális vállalatok

- transznacionális vállalatok vannak

- „országok, nemzetek fölött álló” vállalatok

- nagyvállalatok

- egy adott országban van a székhelye

- legalább egy teljesen vagy részlegesen tulajdonolt leányvállalata van más országokban

- jellemzői:

- a termelés feletti ellenőrzési joguk több nemzetgazdaságra terjed ki

- kihasználják az egyes országok/régiók közötti különbségeket

- a profitra való törekvés miatt ott gyártatják a termékeket, ahol a leghasznosabb ez „költségminimalizálás” és „profitmaximalizálás” (GLOBÁLIS PROFIT)

 

 

A transznacionális vállalatok világgazdasági jelentősége

 

76 ezer transznacionális cég (ENSZ)

700 ezer külföldi leányvállalat

- bruttó termelési értékük 1982 és 2005 között meghétszereződött

- a világ GDP-jének 10%-át adják (2005)

- a világkereskedelem 33%-át bonyolítják le

- az anyavállalatok 70%-a fejlett országokban van

- a leányvállalatok 60%-a alacsony és közepes jövedelmű országokban van

- Kínában 280 ezer leányvállalat van

- Kelet- és Délkelet-Ázsiában 70 ezer leányvállalat van

 

 

A transznacionális vállalatok szervezeti felépítése napjainkban

 

- a nemzetiséget az anyavállalat helye szabja meg

- az igazgatótanács székhelye (headquarter – HQ: főhadiszállás, székhely)

- ezek a városok fontosak

- a térségre erősen hatnak

- Fortune (vezető amerikai üzleti folyóirat): „Global 500” összeállítása

- összes jövedelmük 40%-át teszik ki a nemzetgazdaságok összesített GNP-jének

- a 3 centrumtérség a világ GNP-jének 70%-át adta

- a három centrumtérségben bejegyzett „Global 500”-as vállalatok a 90%-át

- döntéseknél figyelembe vett szempontok:

 

1. A piac bővülésének perspektívája

2. A piac nagysága

3. Profitkilátások

4. Politikai és társadalmi biztonság

5. Jogi és szabályozási környezet

6. A munkaerő minősége

7. Az üzleti infrastruktúra minősége és az üzleti környezet

8. A pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás

9. Bérköltségek

10. K+F források és K+F tevékenység végzéséhez szükséges infrastruktúra

- egy terméket nem gyártanak le teljesen egy leányvállalatban (költségminimalizálás)

 

 

 

 

Forrás: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=transznacion%C3%A1lis+v%C3%A1llalatok&source=web&cd=3&ved=0CCsQFjAC&url=http%3A%2F%2Fwww.kfg.hu%2F~csaba%2Ffoldrajz%2F10.evfolyam%2F2009-A-transznacionalis-vallalatok-01.doc&ei=B1ToTon8Gq_54QSbteDQCA&usg=AFQjCNH4s1GpImJegJBwfQH5gyxvkJdTqw

 

 

 

 

A transznacionális és multinacionális vállalatok fogalma, szerveződésük, működésük alapvetései

 

Miről is beszélünk?

 

 „Transznacionális (vagyis országok ,illetve nemzetek fölött álló) vállalatnak nevezzük azokat a nagyvállalatokat, amelyeknek egy adott országban van a székhelye, és teljesen vagy részlegesen tulajdonolt leányvállalata/leányvállalatai más országban/országokban működnek.”

(Bernek Á., 2004)

 

TNC vagy „multi”?

 A TNC központja egy országban van

 A multinacionális vállalat központja, több országban van pl. DC

 De nincs kizárólagosság, egy multi általában TNC is egyben

 Pl. TESCO, Coca-Cola, McDonald’s, IBM, Microsoft, Exxon Mobil, General Electric, GM, Ford, Toyota, VW, PSA, FIAT stb.

 

TNC jellemzői

 A gazd. tevékenységek feletti ellenőrzési joguk nemzetgazdaságokon átívelő

 Országok, régiók termelési tényezői közti különbségeket kihasználják

 Nagy földr. flexibilitás: globálisan mérlegeli, hol, s milyen erőforrásokat használ

 Cél: „globális optimalizáció” vagy „abszolút költségelőny”. Azaz költségminimalizálás és profitmaximalizálás -> „globális profit” a fő

 

Mi az a globális optimalizáció?

 Egy üzletstratégia, 2 fajtája van:

 Horizontális: különböző márkájú, típusú termékek párhuzamos gyártása, még jobban lefedvén a piacot

 Vertikális: egy termék előállításának munkaszakaszait szétdobják a világban, így minimalizálják a költségeket. Majd a részegységeket iparágon (intra-industry trade) és vállalaton belüli (intra-firm trade) kereskedelem* révén elszállítják a végszerelés helyére és összeáll a termék.

 

* Ez zavart idéz elő a külkerben, nem valós értéket jelentenek be (adó), követhetetlen...

 

TNC-k következménye

 Mivel világpiacban gondolkodnak, ~mindenhol megjelennek =>globális életmód pl. McDonald’s, Coca-Cola, Nike...

 Bekapcsol térségeket a körforgásba

 Fejlesztőerőként hathat (tőke, munkahely…)

 De nincs „erkölcse”: a fejlett országokban tiltott dolgokat fejlődőkben megtehet

 Óriási pénz- és hatalomkoncentráció

 

TNC-k következménye

 Forgalmuk, jelentőségük meghalad sok nemzetgazdaságot (pl. GM>Norvégia)

{Magyarázat: ha a General Motors ország lenne, gazdagabb lenne, mint Norvégia}

 Kisebb versenytársak képtelenek a versenyre – pl. kisboltok válsága

 Konzerválja a lemaradást (pl. technológiai)

 ~Lehetetlen őket felülről ellenőrizni, így nincs igazi korlátozás – erkölcsi, politikai aggályok

 Mi lesz a vége a terjeszkedésnek? Ágazatkartellek?

 

Jelentőségük

 1999-ben 63 ezer TNC, 690 ezer külföldi leányvállalat (ENSZ)

 Világkereskedelem ~2/3-át TNC-k adják

 Árucsere ~fele konszernen belüli, nemzetközi kereskedelem ~30%-a intra-firm {Magy.: vállalaton belüli}

 Anyavállalatok és leányvállalataik földrajzi megoszlása elég „beszédes”: anyavállalatok 80%-a fejlett, leányvállalatok 90%-a fejlődő vagy közepesen fejlett országban van…

 

„Regyarmatosítás”?

 

Bizonyos helyek felértékelődése

 A leányvállalatok >1/3-a Kínában van

 Jelentős Kelet- és Délkelet-Ázsia

 Felértékelődött az évtizedben Oroszország (piac, bérköltségek, enyhébb szabályozás…)

TNC-k felépítése

 

TNC-k felépítése

 Központ (headquarter): irányítás, stratégia

 Regionális HQ-ek: sok van, reg. szervezők

 

Központi + regionális. HQ telepítő tényezői

 Stratégiai földrajzi helyzet (a virtuális térben is, tehát komm. csatornák megléte)

 Az adott település milyen minőségű üzleti központ (szolg. színvonala, munkaerő…)

A regionális központok területi agglomerálódást is generálnak, -> vonzó a sok cég jelenléte (kooperáció)

 Global city-k: irányítók (NY, London, Tokió)

 

Headquarterek elhelyezkedése

 Fejlett országokban: vezető városok

 Közepesen fejlett/fejlődő: ~főváros

 

TNC-k termelési egységei a térben

1. Globálisan koncentrált termelés: egy országból látják el a világot pl. sok japán cég

2. Fogadóország piacára termel a leányvállalat pl. USA-beli összeszerelő-üzemek

3. Glob/reg. piacra irányuló termék-specializáció: pl. EU-ban egy nagy üzemből ellátják az egész Uniót (külső vámfal van, belső nincs)

4. Transznacionális vertikális integráció: a komplex glob. integráció, félkész termékek intra-firm szállítása, de u.a. szolg-oknál is, virtuális térben

 

Konklúzió

 Egyelőre nem igazán látható, mi lesz a vége a TNC-k térhódításának

 Nem egyöntetűen előnyös egy térségnek a megjelenésük

 De a meg nem jelenésük még nagyobb problémákhoz, leszakadáshoz vezethet

 SZVSZ meg kellene találni a módját ezen vállalatok féken tartásának

 

Irodalomjegyzék

 Dr. Bernek Á. (2002): A transznacionális vállalatok világgazdasági jelentősége – IN: A globális világ politikai földrajza (szerk. dr. Bernek Ágnes). Nemzeti Tankkönyvkiadó Budapest, pp. 162-179.

 Dr. Bernek Á. – dr. Sárfalvi Béla (2004): Általános társadalomföldrajz a gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 32-39.

 Csiki Anita (2004): Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években. Tér és Társadalom XVIII. évfolyam pp. 91-110.

 Dr. Bernek Á. (2001): A stratégiai földrajzi hely fogalma a transznacionális vállalatok nemzetközi üzletpolitikájában. Tér és Társadalom XV. évfolyam pp. 1-9.

 

Forrás:

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=transznacion%C3%A1lis+v%C3%A1llalatok&source=web&cd=8&ved=0CE4QFjAH&url=http%3A%2F%2Felte.pene.hu%2Fe107_files%2Fdownloads%2Fdownload.php%3Ffname%3D.%2F4.felev%2FTarsadalomfoldrajzi%2520szintezis%2FKiseloadasok%2FSzabo%2520Szabi%2Fhetfo_16-18%2FA_transznacionalis_es_multinacionalis_vallalatok_jablonszky_abel.pps&ei=B1ToTon8Gq_54QSbteDQCA&usg=AFQjCNHz0566uMuewVWPR264MLee1Bi8AQ

 

 

 

 

Az országok versenyképességének meghatározói (Dunning és Porter alapján):

- az ország világgazdasági pozíciója döntően attól függ, mennyire képes az ország hazai bázisává válni a transznacionális vállalatoknak

- az ország versenyképességét a transznacionális vállalatok biztosítják egyéb más tényezők mellett

- hogyan válhat egy ország szülőhazájává a transznacionális vállalatoknak, pl. a finn Nokia: edukációs forradalom előzte meg, az oktatás bekapcsolta a finn munkaerőt a világ vérkeringésébe → a legfontosabb a humán erőforrásokba történő befektetés

- Dél-Korea: a válság után az oktatás-fejlesztés, a munkaerő minőségének javítása hozta meg a pozitív változást

 

Porter-gyémánt:

- csúcsában a cégek szerkezete, stratégiája áll

- kínálati oldal: fontos a humán tőke, ennek javítása, a közoktatás fejlesztése, a kutatási-fejlesztési kapacitás bővítése

- keresleti oldal: nem csak a fogyasztás a fontos, fontos annak szerkezete, a belső piac megteremtése támogató iparágakkal – termelési szerkezet, input-output egymást segítő rendszere

- ez a két oldal jelenti a versenyképesség alapját

 

Transznacionális vállalat hazai bázison Porter szerint:

- fontos, hogy hol a központ, a headquarter

- hol vannak a kutatási-fejlesztési bázisok (különböző ösztönzőkkel befolyásolható)

- ha máshol van a döntés, a gyártmányfejlesztés – milyen pozitív és negatív hatásai vannak → elemezni kell a potenciális előnyöket és hátrányokat

- hogyan hasznosítható a technika

- finanszírozási források kívülről vagy belülről – mi történik a profit repatriálásával

- piac: kereskedelmet teremtő és kereskedelmet eltérítő hatások → ezeket is elemezni, értékelni kell

 

A transznacionális vállalatok kevésbé érzékenyek a nemzetközi válságokra, változásokra, mivel piacon kívüli árumozgás történik

 

Forrás: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=transznacion%C3%A1lis+v%C3%A1llalatok&source=web&cd=10&ved=0CFwQFjAJ&url=http%3A%2F%2Flists.webdream.hu%2Fpipermail%2Fokosbkf%2Fattachments%2F20080616%2F5b85311b%2Fattachment-0005.doc&ei=B1ToTon8Gq_54QSbteDQCA&usg=AFQjCNFzdc9gIfPw_sbQeNIN6J-wBUj19Q

 

 

 

 

A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK VILÁGA

"MADE IN JAPAN" VAGY"MADE BY SONY"?
Az utóbbi években egyre gyakrabban látni, hogy egy termék minőségének garanciája nem egy országhoz, hanem egy vállalathoz kötődik.

A címben szereplő Japán példájához hasonlóan a "Made in Germany" két évtizeddel ezelőtt a megbízható, precíz német áruk védjegye volt, ma azonban ugyanezt a szerepet a "Made by Mercedes" vagy a "Made by Siemens" tölti be.

Ezek a szemünk előtt zajló változások jelzik, hogy a nagyvállalatok egyre kevésbé kötődnek egy-egy országhoz. Transznacionális vállalatoknak nevezzük azokat a nemzetközi nagyvállalatokat, amelyek tevékenységük során átlépik az országhatárokat, s így termékeiket sem egy-egy adott országban, hanem a világgazdaság egészében állítják elő, és világpiacon értékesítik. Leányvállalatokat* hoznak létre más országban, illetve különböző országokban működő cégeket foglalnak magukba.

A köznyelvben gyakran hívják ezeket a cégeket multinacionális nagyvállalatnak, röviden "multinak". Valójában akkor nevezünk így egy vállalatot, ha tulajdonosi köre több országból származik. A TNC-k egy része természetesen multinacionális vállalat is, és a multik is hoznak létre leányvállalatokat külföldön. A TNC elnevezés azt a jellegzetességet emeli ki a nemzetközi nagyvállalatoknál, hogy egy-egy termék előállítását világméretekben, az országhatárokon átnyúlva végzik.

A transznacionális vállalatok célja, hogy az egyes tevékenységeket a tőke megtérülése szempontjából legkedvezőbb országba, régióba telepítsék, ezáltal a termelési költségeket minimálisra csökkentsék, a várható nyereséget pedig a legnagyobbra növeljék.


A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK LÉTREJÖTTÉNEK OKAI

Korábban a nagyvállalatok nagy sorozatban gyártott tömegtermékeket állítottak elő viszonylag stabil felvevőpiacra. A termelési költségeket úgy igyekeztek minimálisra csökkenteni, hogy a termelés egyes részeit földrajzilag közel telepítették egymáshoz.

Az olajválság világméretekben élezte ki a cégek közötti versenyt. Az maradt talpon, aki a leggyorsabban ismerte fel a fogyasztópiac változó igényeit, kifejlesztette, előállította és piacra juttatta a megfelelő terméket. Mindezt úgy, hogy a legkisebbek legyenek a termelési költségek. Mivel ezek további csökkentése a hagyományos eszközökkel nem volt lehetséges, a nagyvállalatok kezdték széttelepíteni a termelés egyes fázisait a világ különböző országaiba. Minden folyamatot oda, ahol az a legkisebb költséggel jár.

Egyes országokban a munkabér töredéke a fejlett országokénak, máshol kevesebb adót kell fizetni, vagy képzett, esetleg könnyen betanítható munkaerő áll tömegesen rendelkezésre. Más ország közel helyezkedik el a fogyasztópiachoz, vagy éppen az adott ország biztosítja azt.

A transznacionális vállalatok létrejöttét serkentette a gyorsaság szerepének növekedése is. Olyan, viszonylag kis szériában gyártott termékekre van igény, amelyek gyorsan változnak, a vállalatoktól tehát gyors reagálást követelnek. Ezért a vállalatok célja a rugalmas termelés lett.

A termelés világméretű széttelepítésének természetesen a kommunikáció hatalmas mértékű fejlődése volt a feltétele. Ez teszi lehetővé, hogy a nagyvállalat döntéseiről a leányvállalatok azonnal értesülnek, a beruházásokhoz szükséges tőke pedig a világ bármely pontjára szinte percek alatt eljuttatható.


A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK JELLEMZŐ VONÁSAI
A nagyvállalatok nemzetközivé válása már a második világháború után megkezdődött. Kezdetben az ipari országok nagyvállalatai leányvállalatokat hoztak létre külföldön - általában az olcsó munkaerő jelenléte vagy a fogyasztópiac közelsége miatt - egy-egy késztermék gyártására. Az anyavállalat hozta a döntéseket, adta a technológiát, de a termék egésze a leányvállalatnál készült.

Erre jó példa a Volkswagen brazíliai, illetve mexikói leányvállalata, ahol évtizedeken keresztül gyártották az európai piacról kiszoruló, akkor már elavult technológiával készülő "bogarat". Az autók alkatrészei ezekben az országokban készültek, és a késztermék összeszerelése is itt történt.

27.1. ABMW autógyára Thaiföldön

A transznacionális vállalatok napjainkban leányvállalataikkal egységes termelési hálózatot alkotnak a Földön. Az anyavállalat maradt a cég központja: itt születnek a stratégiailag fontos döntések, itt ellenőrzik a piackutatást, a tervezést és a K+ F-et (kutatás-fejlesztés). Ezek a döntési központok többnyire a világ nagyvárosi hálózatában ("world cityk") vannak.
A piackutatás és a marketing*-tevékenység a fogyasztópiachoz közel helyezkedik el. A kutatás és fejlesztés a nagy egyetemi városok, az úgynevezett innovációs* központok közelében, a termelés egyes részei pedig szerte a világban létesülnek. Az alapanyagok termelését általában a fejlődő országokba, illetve a nyersanyag és az energia közelébe telepítik ("kéményes ipar"). A részegységek gyártását pedig a világon szinte "bárhová", ahol olcsó, de iskolázott, könnyen betanítható munkaerőt, továbbá adókedvezményeket találnak ("csavarhúzó iparágak"). A végtermék előállítása, az összeszerelés és az értékesítés ismét a fogyasztópiac közelébe kerül. Természetesen mindenütt feltétel a modern infrastruktúra megléte. A transznacionális vállalatok tevékenységét a működő tőke áramlása kíséri, s ez a pénzügyi szektor szerepének erősödését eredményezi.

Transznacionális vállalatok a gazdaság minden szektorában működnek. A kiélezett verseny miatt nagyon sokat költenek K + F-re. Megpróbálnak egy-egy termék piacán világméretekben is meghatározóvá válni.

28.1. A transznacionális nagyvállalatok felépítése és működése a globalizáció során megváltozik. Hogyan?
28.2. A legjelentősebb világvárosok ("world cityk") hálózata. Itt születnek a világgazdaság sorsát meghatározó döntések. A Föld mely térségeiben nem található ilyen város? Mi ennek az oka?

Telephelyeiket állandóan változtatják, annak függvényében, hogy hogyan alakulnak a számukra előnyös feltételek a világgazdaságban. A TNC-k földrajzi elhelyezkedésére már nem a koncentráció, hanem a sok kis- és középvállalat területi szórtsága jellemző. Így olyan területek is bekapcsolódhatnak az iparosodásba, amelyeknek korábban erre nem volt lehetőségük.


A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK ÉS A VILÁGGAZDASÁG
Ahogy csökken a nemzetgazdaságok szerepe a világgazdaságban, úgy nő a transznacionális vállalatoké.

1999-ben a transznacionális vállalatok száma meghaladta a 60 ezret, közel félmillió leányvállalatuk a világ 173 országában helyezkedett el. Az anyavállalatok földrajzi koncentrációja óriási, 90%-ban a fejlett ipari országokból származnak, s ebből az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Japán ellenőrizte az anyavállalatok több mint felét. Ezek a cégek bonyolítják le a világkereskedelem több mint kétharmadát, azonban ennek a kereskedelemnek az egyharmada saját vállalataik között bonyolódik le.
Az ENSZ becslései szerint
1999-ben a világon a TNC-k mintegy 150 millió munkaalkalmat teremtettek. Alkalmazottaik fele a fejlett ipari országok, fele a fejlődő országok lakója, ez utóbbiak 50%-a kínai.

Forrás:
http://www.hotdog.hu/doksi/doksi.hot?d_id=63044

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország pénz kapitalizmus alkalmazott munkahely

A bejegyzés trackback címe:

https://100ujgyulekezet.blog.hu/api/trackback/id/tr853462170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása