Transznacionális és multinacionális vállalatok
Készítette: Fábián Mária
Földrajz – környezettan II.
Transznacionális vállalat (TNC),
Multinacionális vállalat (multi)
• A TNC-nak nevezzük azt a vállalatot, amely nemzetközi, azaz több nemzetgazdaságot felölelő termelési hálózatot tart fenn.
• A TNC-ket gyakran tévesen multi-nak nevezik
• Multinacionális vállalatok többféle identitást vesznek fel, autonómiát tartva fenn a termelésben és a kereskedelemi szolgáltatásaiban a különböző országokban helyi gyökereket eresztve
• Transznacionális vállalatok aktívan igyekeznek kiküszöbölni a nemzeti megfontolásokat, hogy maximalizálják a központilag irányított, de az egész világra kiterjedő beszerzéseikből eredő lehetséges előnyöket
• A multik tulajdonosai több nemzetből kerülnek ki, míg a TNC-k tulajdonosai egy nemzetből kerülnek ki, gyakran egy elég szűk, behatárolható csoportból, általában kevesebb mint 20 tulajdonossal (pl.: Nike: Phil Knight, Bill Bowerman) vagy akár egyetlen ember (pl.: Virgil cégcsoport- Richard Branson) tulajdonában vannak, bár több országban is folytatnak tevékenységet.
• A TNC-k működése külföldi leányvállalatai révén egyszerre több nemzetgazdaságra is kiterjed, üzletpolitikája a vállalat összműködésének eredményességére, globális optimalizálásra orientált, és elsősorban az anyaországban lévő irányítócsoport érdekei által meghatározott.
• Az anyavállalatok közel 80%-a a fejlett országokban, a leányvállalatoknak viszont 90%-a az alacsony vagy közepes jövedelmű államokban található.
• Céljai: a költség minimalizálás és a profit maximalizálása
• Piacszerzés
• Tulajdonszerzés, stratégiai célok
• Hatékonyságnövelés
Vonzó tényezők
Nemzetközi befektetési döntés fontossági sorrendje a térség megválasztásához:
– Piac bővülése
– A piac nagysága
– Profitkilátások
– Politikai és társadalmi biztonság
– Jogi és szabályozási környezet
– A munkaerő minősége
– Az üzleti infrastruktúra minősége és üzleti környezet
– Az emberi és pénzügyi erőforrásokhoz való hozzájutás
– Bérköltségek
– K+F források és képességek
– Az állami kereskedelmi politika jellege
– A nyersanyagforrások közelsége és hozzáférhetősége
• A multik a legdinamikusabban fejlődő vállalatok közé tartoznak
Pl.: hipermarketek
• Oka:
– Gazdasági erőfölény
– Veszteségek országok közötti átcsoportosítása
• A globalizáció hatására nő az érdekkülönbség az állam és a TNC-k között.
• Okai:
• A TNC-k az állam által meghatározott intézményi keretfeltételek közt működnek => alkalmazkodási kényszer
• Ha az állami feltételrendszer nem megfelelő a TNC számára: mozgékonyak
• A TNC-k a gazdasági erőviszonyok révén befolyásolják a kormány ellenőrzési, szabályozási lehetőségeit.
A TNC-k hatásai hazánkban
• Az Ecostat (KSH Gazdasági és Informatikai Intézet) vizsgálatai szerint Magyarországon 159 TNC működik (2004).
• Általában: növelték a szegénységet, ahol az ország belső gazdasági problémákat nem tudta kezelni.
• Befolyásolja:
– a lakosság jövedelmét, foglalkoztatását, műszaki fejlődését
– kereskedelmi és fizetési mérleget
– a társadalmi jólétet
– a nemzetközi versenyképességet: modernizálódás
• A transznacionális vállalatok száma 2004-ben 77 ezer volt, amelyek összesen 770 ezer külföldi érdekeltséggel rendelkeztek.
• Szemben a 1995-ös 45 ezer vállalat illetve 280 ezer külföldi érdekeltség.
• Befolyásukra jellemző, hogy a világ országai összesített exportjának a felét állították elő, míg 1995-ben csak a harmadát.
• 62 millió embert foglalkoztattak, ami főként 3 térségből van: USA, Japán, EU.
Forrás:
A transznacionális vállalatok
- transznacionális vállalatok vannak
- „országok, nemzetek fölött álló” vállalatok
- nagyvállalatok
- egy adott országban van a székhelye
- legalább egy teljesen vagy részlegesen tulajdonolt leányvállalata van más országokban
- jellemzői:
- a termelés feletti ellenőrzési joguk több nemzetgazdaságra terjed ki
- kihasználják az egyes országok/régiók közötti különbségeket
- a profitra való törekvés miatt ott gyártatják a termékeket, ahol a leghasznosabb ez „költségminimalizálás” és „profitmaximalizálás” (GLOBÁLIS PROFIT)
A transznacionális vállalatok világgazdasági jelentősége
76 ezer transznacionális cég (ENSZ)
700 ezer külföldi leányvállalat
- bruttó termelési értékük 1982 és 2005 között meghétszereződött
- a világ GDP-jének 10%-át adják (2005)
- a világkereskedelem 33%-át bonyolítják le
- az anyavállalatok 70%-a fejlett országokban van
- a leányvállalatok 60%-a alacsony és közepes jövedelmű országokban van
- Kínában 280 ezer leányvállalat van
- Kelet- és Délkelet-Ázsiában 70 ezer leányvállalat van
A transznacionális vállalatok szervezeti felépítése napjainkban
- a nemzetiséget az anyavállalat helye szabja meg
- az igazgatótanács székhelye (headquarter – HQ: főhadiszállás, székhely)
- ezek a városok fontosak
- a térségre erősen hatnak
- Fortune (vezető amerikai üzleti folyóirat): „Global
- összes jövedelmük 40%-át teszik ki a nemzetgazdaságok összesített GNP-jének
- a 3 centrumtérség a világ GNP-jének 70%-át adta
- a három centrumtérségben bejegyzett „Global 500”-as vállalatok a 90%-át
- döntéseknél figyelembe vett szempontok:
3. Profitkilátások
4. Politikai és társadalmi biztonság
5. Jogi és szabályozási környezet
7. Az üzleti infrastruktúra minősége és az üzleti környezet
9. Bérköltségek
10. K+F források és K+F tevékenység végzéséhez szükséges infrastruktúra
- egy terméket nem gyártanak le teljesen egy leányvállalatban (költségminimalizálás)
A transznacionális és multinacionális vállalatok fogalma, szerveződésük, működésük alapvetései
Miről is beszélünk?
„Transznacionális (vagyis országok ,illetve nemzetek fölött álló) vállalatnak nevezzük azokat a nagyvállalatokat, amelyeknek egy adott országban van a székhelye, és teljesen vagy részlegesen tulajdonolt leányvállalata/leányvállalatai más országban/országokban működnek.”
(Bernek Á., 2004)
TNC vagy „multi”?
A TNC központja egy országban van
A multinacionális vállalat központja, több országban van pl. DC
De nincs kizárólagosság, egy multi általában TNC is egyben
Pl. TESCO, Coca-Cola, McDonald’s, IBM, Microsoft, Exxon Mobil, General Electric, GM, Ford, Toyota, VW, PSA, FIAT stb.
TNC jellemzői
A gazd. tevékenységek feletti ellenőrzési joguk nemzetgazdaságokon átívelő
Országok, régiók termelési tényezői közti különbségeket kihasználják
Nagy földr. flexibilitás: globálisan mérlegeli, hol, s milyen erőforrásokat használ
Cél: „globális optimalizáció” vagy „abszolút költségelőny”. Azaz költségminimalizálás és profitmaximalizálás -> „globális profit” a fő
Mi az a globális optimalizáció?
Egy üzletstratégia, 2 fajtája van:
Horizontális: különböző márkájú, típusú termékek párhuzamos gyártása, még jobban lefedvén a piacot
Vertikális: egy termék előállításának munkaszakaszait szétdobják a világban, így minimalizálják a költségeket. Majd a részegységeket iparágon (intra-industry trade) és vállalaton belüli (intra-firm trade) kereskedelem* révén elszállítják a végszerelés helyére és összeáll a termék.
* Ez zavart idéz elő a külkerben, nem valós értéket jelentenek be (adó), követhetetlen...
TNC-k következménye
Mivel világpiacban gondolkodnak, ~mindenhol megjelennek =>globális életmód pl. McDonald’s, Coca-Cola, Nike...
Bekapcsol térségeket a körforgásba
Fejlesztőerőként hathat (tőke, munkahely…)
De nincs „erkölcse”: a fejlett országokban tiltott dolgokat fejlődőkben megtehet
Óriási pénz- és hatalomkoncentráció
TNC-k következménye
Forgalmuk, jelentőségük meghalad sok nemzetgazdaságot (pl. GM>Norvégia)
{Magyarázat: ha a General Motors ország lenne, gazdagabb lenne, mint Norvégia}
Kisebb versenytársak képtelenek a versenyre – pl. kisboltok válsága
Konzerválja a lemaradást (pl. technológiai)
~Lehetetlen őket felülről ellenőrizni, így nincs igazi korlátozás – erkölcsi, politikai aggályok
Mi lesz a vége a terjeszkedésnek? Ágazatkartellek?
Jelentőségük
1999-ben 63 ezer TNC, 690 ezer külföldi leányvállalat (ENSZ)
Világkereskedelem ~2/3-át TNC-k adják
Árucsere ~fele konszernen belüli, nemzetközi kereskedelem ~30%-a intra-firm {Magy.: vállalaton belüli}
Anyavállalatok és leányvállalataik földrajzi megoszlása elég „beszédes”: anyavállalatok 80%-a fejlett, leányvállalatok 90%-a fejlődő vagy közepesen fejlett országban van…
„Regyarmatosítás”?
Bizonyos helyek felértékelődése
A leányvállalatok >1/3-a Kínában van
Jelentős Kelet- és Délkelet-Ázsia
Felértékelődött az évtizedben Oroszország (piac, bérköltségek, enyhébb szabályozás…)
TNC-k felépítése
TNC-k felépítése
Központ (headquarter): irányítás, stratégia
Regionális HQ-ek: sok van, reg. szervezők
Központi + regionális. HQ telepítő tényezői
Stratégiai földrajzi helyzet (a virtuális térben is, tehát komm. csatornák megléte)
Az adott település milyen minőségű üzleti központ (szolg. színvonala, munkaerő…)
A regionális központok területi agglomerálódást is generálnak, -> vonzó a sok cég jelenléte (kooperáció)
Global city-k: irányítók (NY, London, Tokió)
Headquarterek elhelyezkedése
Fejlett országokban: vezető városok
Közepesen fejlett/fejlődő: ~főváros
TNC-k termelési egységei a térben
1. Globálisan koncentrált termelés: egy országból látják el a világot pl. sok japán cég
2. Fogadóország piacára termel a leányvállalat pl. USA-beli összeszerelő-üzemek
3. Glob/reg. piacra irányuló termék-specializáció: pl. EU-ban egy nagy üzemből ellátják az egész Uniót (külső vámfal van, belső nincs)
4. Transznacionális vertikális integráció: a komplex glob. integráció, félkész termékek intra-firm szállítása, de u.a. szolg-oknál is, virtuális térben
Konklúzió
Egyelőre nem igazán látható, mi lesz a vége a TNC-k térhódításának
Nem egyöntetűen előnyös egy térségnek a megjelenésük
De a meg nem jelenésük még nagyobb problémákhoz, leszakadáshoz vezethet
SZVSZ meg kellene találni a módját ezen vállalatok féken tartásának
Irodalomjegyzék
Dr. Bernek Á. (2002): A transznacionális vállalatok világgazdasági jelentősége – IN: A globális világ politikai földrajza (szerk. dr. Bernek Ágnes). Nemzeti Tankkönyvkiadó Budapest, pp. 162-179.
Dr. Bernek Á. – dr. Sárfalvi Béla (2004): Általános társadalomföldrajz a gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 32-39.
Csiki Anita (2004): Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években. Tér és Társadalom XVIII. évfolyam pp. 91-110.
Dr. Bernek Á. (2001): A stratégiai földrajzi hely fogalma a transznacionális vállalatok nemzetközi üzletpolitikájában. Tér és Társadalom XV. évfolyam pp. 1-9.
Forrás:
Az országok versenyképességének meghatározói (Dunning és Porter alapján):
- az ország világgazdasági pozíciója döntően attól függ, mennyire képes az ország hazai bázisává válni a transznacionális vállalatoknak
- az ország versenyképességét a transznacionális vállalatok biztosítják egyéb más tényezők mellett
- hogyan válhat egy ország szülőhazájává a transznacionális vállalatoknak, pl. a finn Nokia: edukációs forradalom előzte meg, az oktatás bekapcsolta a finn munkaerőt a világ vérkeringésébe → a legfontosabb a humán erőforrásokba történő befektetés
- Dél-Korea: a válság után az oktatás-fejlesztés, a munkaerő minőségének javítása hozta meg a pozitív változást
Porter-gyémánt:
- csúcsában a cégek szerkezete, stratégiája áll
- kínálati oldal: fontos a humán tőke, ennek javítása, a közoktatás fejlesztése, a kutatási-fejlesztési kapacitás bővítése
- keresleti oldal: nem csak a fogyasztás a fontos, fontos annak szerkezete, a belső piac megteremtése támogató iparágakkal – termelési szerkezet, input-output egymást segítő rendszere
- ez a két oldal jelenti a versenyképesség alapját
Transznacionális vállalat hazai bázison Porter szerint:
- fontos, hogy hol a központ, a headquarter
- hol vannak a kutatási-fejlesztési bázisok (különböző ösztönzőkkel befolyásolható)
- ha máshol van a döntés, a gyártmányfejlesztés – milyen pozitív és negatív hatásai vannak → elemezni kell a potenciális előnyöket és hátrányokat
- hogyan hasznosítható a technika
- finanszírozási források kívülről vagy belülről – mi történik a profit repatriálásával
- piac: kereskedelmet teremtő és kereskedelmet eltérítő hatások → ezeket is elemezni, értékelni kell
A transznacionális vállalatok kevésbé érzékenyek a nemzetközi válságokra, változásokra, mivel piacon kívüli árumozgás történik
A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK VILÁGA
"MADE IN JAPAN" VAGY"MADE BY SONY"?
Az utóbbi években egyre gyakrabban látni, hogy egy termék minőségének garanciája nem egy országhoz, hanem egy vállalathoz kötődik.
A címben szereplő Japán példájához hasonlóan a "Made in Germany" két évtizeddel ezelőtt a megbízható, precíz német áruk védjegye volt, ma azonban ugyanezt a szerepet a "Made by Mercedes" vagy a "Made by Siemens" tölti be.
Ezek a szemünk előtt zajló változások jelzik, hogy a nagyvállalatok egyre kevésbé kötődnek egy-egy országhoz. Transznacionális vállalatoknak nevezzük azokat a nemzetközi nagyvállalatokat, amelyek tevékenységük során átlépik az országhatárokat, s így termékeiket sem egy-egy adott országban, hanem a világgazdaság egészében állítják elő, és világpiacon értékesítik. Leányvállalatokat* hoznak létre más országban, illetve különböző országokban működő cégeket foglalnak magukba.
A köznyelvben gyakran hívják ezeket a cégeket multinacionális nagyvállalatnak, röviden "multinak". Valójában akkor nevezünk így egy vállalatot, ha tulajdonosi köre több országból származik. A TNC-k egy része természetesen multinacionális vállalat is, és a multik is hoznak létre leányvállalatokat külföldön. A TNC elnevezés azt a jellegzetességet emeli ki a nemzetközi nagyvállalatoknál, hogy egy-egy termék előállítását világméretekben, az országhatárokon átnyúlva végzik.
A transznacionális vállalatok célja, hogy az egyes tevékenységeket a tőke megtérülése szempontjából legkedvezőbb országba, régióba telepítsék, ezáltal a termelési költségeket minimálisra csökkentsék, a várható nyereséget pedig a legnagyobbra növeljék.
A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK LÉTREJÖTTÉNEK OKAI
Korábban a nagyvállalatok nagy sorozatban gyártott tömegtermékeket állítottak elő viszonylag stabil felvevőpiacra. A termelési költségeket úgy igyekeztek minimálisra csökkenteni, hogy a termelés egyes részeit földrajzilag közel telepítették egymáshoz.
Az olajválság világméretekben élezte ki a cégek közötti versenyt. Az maradt talpon, aki a leggyorsabban ismerte fel a fogyasztópiac változó igényeit, kifejlesztette, előállította és piacra juttatta a megfelelő terméket. Mindezt úgy, hogy a legkisebbek legyenek a termelési költségek. Mivel ezek további csökkentése a hagyományos eszközökkel nem volt lehetséges, a nagyvállalatok kezdték széttelepíteni a termelés egyes fázisait a világ különböző országaiba. Minden folyamatot oda, ahol az a legkisebb költséggel jár.
Egyes országokban a munkabér töredéke a fejlett országokénak, máshol kevesebb adót kell fizetni, vagy képzett, esetleg könnyen betanítható munkaerő áll tömegesen rendelkezésre. Más ország közel helyezkedik el a fogyasztópiachoz, vagy éppen az adott ország biztosítja azt.
A transznacionális vállalatok létrejöttét serkentette a gyorsaság szerepének növekedése is. Olyan, viszonylag kis szériában gyártott termékekre van igény, amelyek gyorsan változnak, a vállalatoktól tehát gyors reagálást követelnek. Ezért a vállalatok célja a rugalmas termelés lett.
A termelés világméretű széttelepítésének természetesen a kommunikáció hatalmas mértékű fejlődése volt a feltétele. Ez teszi lehetővé, hogy a nagyvállalat döntéseiről a leányvállalatok azonnal értesülnek, a beruházásokhoz szükséges tőke pedig a világ bármely pontjára szinte percek alatt eljuttatható.
A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK JELLEMZŐ VONÁSAI
A nagyvállalatok nemzetközivé válása már a második világháború után megkezdődött. Kezdetben az ipari országok nagyvállalatai leányvállalatokat hoztak létre külföldön - általában az olcsó munkaerő jelenléte vagy a fogyasztópiac közelsége miatt - egy-egy késztermék gyártására. Az anyavállalat hozta a döntéseket, adta a technológiát, de a termék egésze a leányvállalatnál készült.
Erre jó példa a Volkswagen brazíliai, illetve mexikói leányvállalata, ahol évtizedeken keresztül gyártották az európai piacról kiszoruló, akkor már elavult technológiával készülő "bogarat". Az autók alkatrészei ezekben az országokban készültek, és a késztermék összeszerelése is itt történt.
27.1. ABMW autógyára Thaiföldön
A transznacionális vállalatok napjainkban leányvállalataikkal egységes termelési hálózatot alkotnak a Földön. Az anyavállalat maradt a cég központja: itt születnek a stratégiailag fontos döntések, itt ellenőrzik a piackutatást, a tervezést és a K+ F-et (kutatás-fejlesztés). Ezek a döntési központok többnyire a világ nagyvárosi hálózatában ("world cityk") vannak.
A piackutatás és a marketing*-tevékenység a fogyasztópiachoz közel helyezkedik el. A kutatás és fejlesztés a nagy egyetemi városok, az úgynevezett innovációs* központok közelében, a termelés egyes részei pedig szerte a világban létesülnek. Az alapanyagok termelését általában a fejlődő országokba, illetve a nyersanyag és az energia közelébe telepítik ("kéményes ipar"). A részegységek gyártását pedig a világon szinte "bárhová", ahol olcsó, de iskolázott, könnyen betanítható munkaerőt, továbbá adókedvezményeket találnak ("csavarhúzó iparágak"). A végtermék előállítása, az összeszerelés és az értékesítés ismét a fogyasztópiac közelébe kerül. Természetesen mindenütt feltétel a modern infrastruktúra megléte. A transznacionális vállalatok tevékenységét a működő tőke áramlása kíséri, s ez a pénzügyi szektor szerepének erősödését eredményezi.
Transznacionális vállalatok a gazdaság minden szektorában működnek. A kiélezett verseny miatt nagyon sokat költenek K + F-re. Megpróbálnak egy-egy termék piacán világméretekben is meghatározóvá válni.
28.1. A transznacionális nagyvállalatok felépítése és működése a globalizáció során megváltozik. Hogyan?
28.2. A legjelentősebb világvárosok ("world cityk") hálózata. Itt születnek a világgazdaság sorsát meghatározó döntések. A Föld mely térségeiben nem található ilyen város? Mi ennek az oka?
Telephelyeiket állandóan változtatják, annak függvényében, hogy hogyan alakulnak a számukra előnyös feltételek a világgazdaságban. A TNC-k földrajzi elhelyezkedésére már nem a koncentráció, hanem a sok kis- és középvállalat területi szórtsága jellemző. Így olyan területek is bekapcsolódhatnak az iparosodásba, amelyeknek korábban erre nem volt lehetőségük.
A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK ÉS A VILÁGGAZDASÁG
Ahogy csökken a nemzetgazdaságok szerepe a világgazdaságban, úgy nő a transznacionális vállalatoké.
1999-ben a transznacionális vállalatok száma meghaladta a 60 ezret, közel félmillió leányvállalatuk a világ 173 országában helyezkedett el. Az anyavállalatok földrajzi koncentrációja óriási, 90%-ban a fejlett ipari országokból származnak, s ebből az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Japán ellenőrizte az anyavállalatok több mint felét. Ezek a cégek bonyolítják le a világkereskedelem több mint kétharmadát, azonban ennek a kereskedelemnek az egyharmada saját vállalataik között bonyolódik le.
Az ENSZ becslései szerint 1999-ben a világon a TNC-k mintegy 150 millió munkaalkalmat teremtettek. Alkalmazottaik fele a fejlett ipari országok, fele a fejlődő országok lakója, ez utóbbiak 50%-a kínai.
Forrás: http://www.hotdog.hu/doksi/doksi.hot?d_id=63044